A legtöbb autós reflexből felismeri a stop-táblát vagy a sebességkorlátozást, de a fekete-sárga átlós csíkokkal ellátott jelzések értelmezésénél sokan csak vonogatják a vállukat, félreértelmezik vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják ezeket. Pedig ezek a közúti táblák nem dekorációk! Jelentésük a telepítés helyétől függően változhat, de funkciójuk mindvégig ugyanaz marad: akadályjelzés. Sokszor a telepítés oka teljesen nyilvánvalónak tűnik – például egy híd előtt vagy egy útszűkületnél. Jó időben, nappal talán feleslegesnek is hihetnénk a táblát, a helyzet azonban drasztikusan megváltozik, amint romlik a láthatóság. Éjszaka, szakadó esőben, sűrű ködben vagy más kedvezőtlen időjárási viszonyok között a nappal még jól látható akadály hirtelen láthatatlanná válhat. Pontosan ilyenkor lép akcióba a fekete és a sárga kontrasztja, amelyet gyakran fényvisszaverő anyagok kísérnek, így a kritikus pont még időben felismerhetővé válik. A jeleket mindenekelőtt az átlós csíkok teszik egyedivé. A sávok dőlése ugyanis nem a véletlen műve: az irányuk pontosan azt az oldalt jelzi, amerre az akadályt ki kell kerülni. Ha a csíkok balra dőlnek (fentről lefelé haladva balra mutatnak), akkor a táblával jelzett akadályt bal oldalról kell kikerülni. Ha a csíkok jobbra dőlnek (fentről lefelé haladva jobbra mutatnak), akkor az akadályt jobb oldalról kell kikerülni. Az elv hasonló az útjelző rendszerek többi eleméhez: mielőtt még tudatosan feldolgoznánk az üzenetet, a vizuális sokk hatására lassítunk, alaposabban vizsgáljuk a terepet és felkészülünk az út változására. Forrás: corriereadriatico.it  

A francia autók tíz-tizenöt éve nagy presztízzsel rendelkező, luxus modelleknek számítottak. A Citroën és a Peugeot formabontó és luxus eleganciája egy lapon, ha nem magasabban volt emlegetendő, mint a német gyártók. A DS ugyanezt próbálja most meglépni, erős hátrányból indítva. A DS a Citroën egy prémiumabb osztályaként indult, 2014 óta pedig a PSA, majd a Stellantis berkein belül önálló márkaként működik, és egy kifejezetten francia vonalú prémium minőséget hoz, egyre kifinomultabb módon. A 2021-ben bemutatott No. 4 újabb generációjában már N°4, korábbi nevén DS 4 pontosan ilyen. Egy ötajtós crossover, amely félúton van a kisautó és az SUV között; félúton az átlagautó és a prémium között. És ez a félút inkább értendő alternatívnak, mint pejoratív jelzőnek. A 2025-ös ráncfelvarrással jött az új név stilizáció, illetve egy új arculat, valamint a tisztán elektromos E-TENSE elektromos hajtáslánc is. Mindez pedig segített abban, hogy a DS megkülönböztesse magát az unokatestvér Peugeot 308-as és Opel Astra modellektől, bár kétségkívül sok tekintetben látszik a hasonlóság. Elegáns és egyedi külső A DS idehaza nem ismert márka. Szülőhazájában vagy Olaszországban – a Stellantis befolyása miatt – sokkal több modellel lehet találkozni, azonban a legnagyobb erőssége az, hogy különleges alakja van. Teljesen eltér a német, japán, vagy épp kínai modellektől. Persze, látszanak benne a Peugeot vagy az Opel orrán is fellelhető egyenes vonalak, de a DS saját formanyelvet teremtett magának, ami a N°4-en is markánsan előtűnik. Lágy, kellemes, de mégis határozott vonalai vannak, az embernek egy francia előkelőség autója jut eszébe róla, letisztult és kecses. A 2025-ös frissítés a modell elején látszik leginkább. A fényszórók vékonyabbak, a köztük húzódó hűtőmaszk is szépen követi ezt az ívet, a középen elhelyezett, LED-világítású DS logó is beleillik az összképbe. Profilból is szép, a 4400 milliméter hosszúságú autó a DS emblémáján is megjelenő geometriai formákat követi, amelyek megjelennek az ajtók vonalán, az ablakokon és a crossover-hatású, kissé vaskos hátulján. A hátsón van az egyetlen dolog, ami számomra elütött. Ez a nagy DS AUTOMOBILES felirat volt, de ettől eltekintve egységesen kecses formatervről van szó. Az elektromos E-TENSE verzió egyébként 10 milliméterrel mélyebben ül, mint a belső égésű variáns, és ez nem csak az esztétikán érződik, de a jármű tapadásán is. Illetve itt jön képbe a Jules Verne kiadás is, amely a limitált szériás autók egyik nagy betegségét szerencsére elkerülte. Nem veri nagy dobra a gyártó, hogy limitált modellel van dolgunk. Az ajtó alján, a C-oszlopon és a géptetőn elhelyezett kisebb emblémák finoman jelzik, hogy a modellt a híres francia író munkásságának szentelték. A küszöblécen az író aláírása, a 19 colos felnik közepén egy aranyra színezett dísz és a króm elemek azt a hatást keltik, mintha nem is autón, hanem egy XIII. századbeli járművön utaznánk. Persze itt felmerül a kérdés, nem tolja-e túl a DS, de határozottan sikerült eltalálniuk azt a pontot, ahol még kellemes és üdítő ez a kiadás. Az utazás tematikát követő formák persze belül is megjelennek. Na, és ez a beltér! Vintage, mégis időtlenül kellemes belső A DS N°4 még erősebben hangsúlyozza a prémium, kissé ódon hatású utazás érzését. Az anyagok megjelenése kiemelten fontos, és ehhez az egyik legerősebb eszköz az ülések, ajtó- és egyéb beltéri elemek borítása. Alcantara bőrt kapott a Jules Verne kiadás, méghozzá Eternal Blue és Pearl, azaz tengerkék és gyöngyház színekben. A kesztyűtartó felett a Compass Rose, vagyis a szélrózsa jelenik meg, amely tovább erősíti a régimódi utazás érzetét. Az ülések fejtámlája alatt is megjelenik a cirádás aláírás. Emellett bőr és zongoralakk is van, bőr csuklótámasz áll rendelkezésre a kezünk pihentetéséhez váltásnál és a kormány alatt is bőr bevonat védi a térdet. A technikai berendezés pedig éppen annyira jelenik meg, amennyire még nem rontja el az összképet. A gombok szintén a DS geometriai formanyelvét köszönik, szép kialakítású, ízléses elemekről van szó, mind a váltó gombjain, mind a klíma kapcsolóin. De, ha már klíma kapcsoló! Van belőle, vagy öt, és ez nekem nagynon fura volt. Szinte mindent a képernyőn lehet állítani, de valamilyen okból a 10 colos kijelző alatt kapott helyet a klíma szinte összes funkciója, az ablakmelegítéstől kezdve a belső keringetésig, kivéve a legfontosabbakat. A hőmérsékletet, vagy a klíma erősségét nem lehet itt állítani, ezekhez a menüben kell keresgélni. Maguk a légbeömlők is fura helyekre kerültek, de még elfogadható, szintén firssítően szokatlan módon. Az ablakemelő gombjai viszont már kényelmetlenebbek, sokkal magasabbra kerültek az ajtóban, mint általában megszokta az ember. A kijelzőre visszatérve jelenik meg még egy hiányosság. Az operációs rendszer rettentően lassú, nehéz váltani a menüben. De ugyanez a lassúság jelenik meg, ha éjszakai vezetéskor a rendszer felkapcsolja a tompított fényszórót. Ha egy autó szembejött, saját reflexeimmel hamarabb észleltem, hogy jó volna lejjebb kapcsolni a fényeket, mire a gép is így döntött. Szintén lassúcska a kamerarendszer is, illetve hiányoltam az oldadlsó holtérfigyelőt is. Még egy érdekes észrevétel, hogy az ülés kormánytól való távolságát sajnos kézzel kell állítani. Hasonló retesszel, mint a CX-3-as Mazdánkban, vagy a negyvenéves Escortomban. Hasonlóan a napfénytető behúzásakor kézzel kell visszahúzni a műanyag védőelemet. Persze, lehet azt mondani, hogy sír az ember szája, de egy majdnem húszmilliós autónál lehet kicsit többet várni. A hátsó ülések tekintetében átlagos a tér. Crossoverről lévén szó, nem sok lábhely adódik, illetve egy magasabb utasnak kicsit be kell húznia a fejét, főleg beszálláskor. Ami azonban kifejezetten tágas, az a csomagtartó. Bár az E-TENSE verzióban csak 390 literes a csomagtér, de így is könnyen elfér bevásárlás, bőrönd, vagy egy IKEA-bútor is. A hibrid modell valamivel több, 430 literes, a gyártó szerint pedig az üléseket ledöntve 1190 literes helyet nyerhetünk. Most már jó a francia motor? A DS N°4 elektromos hajtását egyetlen motor biztosítja, ami hagyományos módon, elöl kapott helyet, és elsőkerék-meghajtású is a gép. A teljesítmény 157 kW, 213 lóerő és 343 Nm nyomaték. Egész jól gyorsul, 7,1 másodperc alatt van 0-ról 100 km/órás sebességen. Eco módban valamivel lomhább, de a kicsi test és az alacsony súlypont miatt kifejezetten jól kormányozható, jól veszi a kanyarokat. Kicsit olyan érzésem volt, mint a régi hatchbackekben. Fogyasztásra is egész jó volt, városban 13-14 kWórát evett, autópályán persze ez elszállt, de kombinált fogyasztásra 15 kWóra környékén jöttem ki, 100 kilométerre. A töltés is egészen jó, 11 kW-tal tölthető kis erősségű töltőről, 20 százalékról 80-ra pedig valamivel több, mint fél óra alatt felpumpálható. Milyen vezetni? Fentebb írtam, hogy meglepően jó volt vezetni a N°4-et. Természetesen a modell fő profilja a kényelem és a luxus érzete, így a 7,1 másodperces 0-ról 100 km/órás gyorsulás nem meglepő, de nem is a sportosság a lényeg. Ha kell, oda lehet lépni neki, de nem hajmeresztő száguldásra tervezték a kocsit, a Sport mód sem sokkal vadabb, mint a Normal. A kanyarokban kifejezetten jó és a vezetést támogató rendszerek is kényelmesek. A pedálok elengedésekor történő rekuperáció és a kormány mögötti fülekkel állítható lassítás mértéke néha kicsit zavaró volt, de alapvetően nagyon lágyan halad az autó. A felfüggesztés is jó, a magyar utak sajátosságai sem voltak annyira érezhetőek. Pályán csendes, igazából csak a szelet lehetett hallani. A WLTP által megadott 450 kilométeres hatótáv sajnos persze nem ennyi a valóságban, így inkább városi autónak ajánlott ez a modell, mintsem pályázósnak. Megér húszmillió forintot? Bár a Jules Verne kiadás sajnos már nincs benne az árlistában, a hozzá legközelebb eső Étoile Alcantara ára 20 700 000 forintba kerül. Ennél valamivel olcsóbb a Pallas, amely kevesebb felszereltséggel, de 19 200 000 forinttól elérhető. Mindkét modell ugyanazt a 213 lóerős hajtást kapta, 58,3 kWórás akkumulátorral. A kérdés inkább az, megér-e húszmilliót egy ilyen autó? A hibrid modell belépő szintje pedig a 145 Automata, 13 100 000 forinttól. A konkurenciában ott vannak a kuzinmodellek, a Peugeot E-308 GT csúcsmodellje 19 780 000 forint, de az csak 156 lóerőt és 55,4 kWórás akksit tud. Az Opel elektromos Astrájának csúcsmodellje 18 890 000 forint ötajtós kiszerelésben, szintén 156 lóerővel. Hasonló pénzekért már kaphatunk kényelmes Mercedes GLA-t vagy Golfot is, persze utóbbi már nem annyira prémium. Összegzés Őszintén, kellemesen csalódtam a DS N°4-ban. Külsőre és belsőre is egy megnyerő, jól eltalált, harmonikus és kényelmes autóról van szó, amely jó alternatíva a prémium piacon. Minőségi és kellemes anyaghasználata van, a Jules Verne kiadás pedig csak dobott az összképen. Motorikusan is helyén van, nincs kivetnivalóm. Technikai oldalról viszont kérdésesebb. A lassú fedélzeti rendszer és a töltési sebesség lomhasága sem pozitív, ugyanezért az árért sokkal jobb konstrukciói vannak a koreaiaknak, a németeknek és a kínaiknak is. Szerintem ez az autó tökéletes választás azoknak, akik szeretnének valami egyediséget az autójukban, és nem csak használati tárgyként tekintenek rá, illetve a prémium minőség sem csak a német letisztultságban merül ki. Biztosan van piaca a DS N°4-nek, azt nem tudom, hogy ez Magyarországon megvan-e. Képek forrása: a szerző  

A Lexus a 2024-es japán piaci bevezetést, majd az idei márciusi hivatalos világpremiert követően globális piacokra is kiterjeszti az LY680 luxusjacht értékesítését. A nemzetközi értékesítés elindítását az LY680 bemutatkozása kíséri a 2026-os Fort Lauderdale International Boat Show-n, amelyet október 28. és november 1. között rendeznek meg Floridában, az Egyesült Államokban. Az LY680 a Lexus első luxusjachtjának, az LY650-nek a továbbfejlesztett változata. A flybridge mintegy 1400 mm-rel hosszabb, az úszóplatform pedig 700 mm-rel nőtt, így a hajó teljes hossza 20,63 méter. A Lexus 360 fokos mobilitási víziója Simon Humphries, a Lexus Chief Branding Officere a tavaly októberi Japan Mobility Show 2025 rendezvényen egy olyan jövőképet vázolt fel, amelyben a Lexus „nem csupán autók létrehozásáról szól”, hanem a márka vízióját a szárazföldön túl a tengerre és a levegőbe is kiterjeszti, vagyis megvalósítja a „360 fokos mobilitást”. Nyolc évvel ezelőtt, 2017-ben, amikor a Toyota már azon dolgozott, hogy autógyártóból mobilitási vállalattá alakuljon, a Toyota Marine és a Lexus bemutatta a Lexus Sport Yacht Concept tanulmányt. Két évvel később bejelentették az LY650-et, amellyel a vállalat mobilitási víziója az óceánokra is kiterjedt. A koncepcióra épülő, 19,8 méter hosszú LY650 a Lexus formatervezési filozófiáját testesítette meg egy teljesen új formában. Akio Toyoda, a Toyota Motor Corporation elnöke, aki akkoriban a vállalat vezérigazgatói pozícióját töltötte be, így nyilatkozott: „az LY650 a Lexus azon törekvéseit szimbolizálja, hogy túllépjen az autókon, miközben luxus életmódmárkává válik. Nagyon várom, hogy a fejlett technológiájú, kiváló minőségű LY650 gyönyörű megjelenésével a világ vizein hajózzon. Mobilitási vállalatként továbbra is új lehetőségeket keresünk a vízi közlekedés területén.” Go Hayashi, a Marine Business Division vezérigazgató-helyettese így foglalta össze az LY680 globális terjeszkedésének jelentőségét: „az LY680 a Lexus által képviselt értékeket a tengerre is elviszi, és a mobilitás egy olyan új jövőjét testesíti meg, amely zökkenőmentesen kapcsolja össze a szárazföldet, a tengert és a levegőt. A hatalmas óceánt színpadként használva kivételes privát teret teremt, ahol a családtagok és barátok együtt tölthetik idejüket, és maradandó élményeket szerezhetnek. Ezeken az élményeken keresztül szeretnénk gazdagabbá tenni ügyfeleink életét, és világszerte tovább bővíteni a Lexus márkában rejlő lehetőségeket.” Az LY680 külső formavilága a Lexus L-finesse formatervezési filozófiájának egyik megtestesülése, amelyet a legapróbb részletekre is gondosan megtervezett, kényelmes fedélzeti terek egészítenek ki. Menetteljesítményét tekintve a Lexus által megcélzott kifinomult, ugyanakkor magával ragadó hajózási élményt kínálja, amely a stabil kezelhetőséget kiemelkedő menetkomforttal és csendességgel ötvözi. Együttműködés a Horizon Grouppal A Lexus nem egyedül vállalta ezt a kihívást. Ahelyett, hogy teljes egészében házon belül fejlesztette volna tengeri mobilitási megoldását, világszínvonalú partnerekkel együttműködve igyekezett életre kelteni elképzelését. Az LY680 gyártását a Horizon Group végzi, amely Ázsia luxusjachtpiacának egyik meghatározó szereplője, és egyedi gyártású termékeiről, fejlett műszaki szakértelméről és gyártási képességeiről ismert. A Lexus felel a formatervezésért és a teljes élmény kialakításáért, míg a Horizon Group a nagyméretű jachtok többéves gyártása során megszerzett kézműves szakértelmével és gyártási tapasztalatával járul hozzá a projekthez.   Az LY680 főbb műszaki adatai Teljes hossz:  20,63 m Teljes szélesség: 5,76 m Motor:   2 × Volvo Penta IPS 1350/1050 Üzemanyagtartály kapacitása:    4012 liter Édesvíztartály kapacitása:          852 liter Kabinok száma:  3, legfeljebb 6 vendég számára Befogadóképesség:       15 fő   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!