Nem rég jelentette be a Jeep, hogy felgyorsítják elektromos átállásukat, és élből négy villanyautóval soroznák meg a piacokat, többek között az európait is. Ezek közül az első modellt már be is mutatták, ami apró városi SUV lesz Avenger néven, és már jövőre elérheti az európai kereskedéseket. Az amerikai márka „bosszúállója” – milyen divatos név ez a mai Marvel világban – már a Stellantis új STLA padlólemezére épül majd, és fontos szerepet játszik majd a márka elköteleződésében, hogy Európában 100%-ban emissziómentes autókat kínáljanak. Az Avengert, ami egyben a Jeep kínálat legkisebb tagja lesz, Lengyelországban, Tychyben fogják gyártani már Alfa Romeo és Fiat SUV-k mellett. Noha inkább városi autónak szánják, mint terepjárónak, a márka hírnevéhez hűen az Avenger is az átlagosnál nagyobb hasmagasságot és terepszögeket kap, míg az elektromos hatótávja akár 400 km is lehet, és persze nem hagyják összkerekes változat nélkül a vásárlókat. Noha motorkínálatáról egyelőre nem sokat tudni, eleinte elérhető lehet egy plug-in hybrid változat is, a teljesen emisszómentes egy- vagy kétmotoros villanyosok mellett. Az új Avengert október 17-én leplezik le a széles közönségnek a Párizsi Autószalonon, és ekkor nyithatják meg a rendelés lehetőségét is. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Globális gyártás, globális veszély, a járműiparban tényleg működik a beszállítói dominó. Égett már Nano és Ferrari is, szinte minden márkával előfordulhat. Az nem különösebben meglepő hogy meggyullad a világ legolcsóbb autója, pláne, egy teljesen új indiai gyár új konstrukciója. Az viszont már meglepő, hogy tapasztalt és megbízhatóságukról híres márkák kényszerülnek többmilliós visszahívásra. Az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal ütközéspróbája         Forrás: NHSTA Legendás tűzesetek kapcsolhatók a General Motors és a Ford modelljeihez, az Impalát, farmotoros Corvairt és a Pintot az amerikai szövetségi hatóságok többször teszteléssel is ütköztették. Az évekig húzódó ügyre 1978. június 9-én tett pontot a z USA Közúti Közlekedésbiztonsági Hatósága (NHTSA), miután a nyomázás során kiderült, hogy viszonylag alacsony sebességű ütközésnél is tűzveszélyesek a benzintankok. A Case Recall C7-38-as jegyzőkönyv alapján a Ford Motor Company 1,5 millión Ford Pinto és 30 ezer Mercury Bobcat modellre rendelt el visszahívási akciót. Évekig húzódott egy másik ügy is, melyben több haláleset után a Firestone gumigyártó 1978. november 29-én rendelte vissza 14,5 millió acél radiál abroncsát. Jávorszaarvas teszt       Forrás: LBS Külön fejezetet érdemel a jávorszarvas teszt, vagyis a kettős sávváltási manőver, melynek első áldozata az A osztályos Mercedes lett 1997-ben, hogy aztán a vizsgán történt bukása után a márka minden autójába, még a Smart ForTwo modellhez is alapáron járt az elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP). 2021-ben 358 hivatalos visszahívás keretében 45 autógyártó 270 modellje volt érintett. A visszahívottak száma olykor meghaladta a gyártottakét, előfordult olyan év, amikor hatvanmilliónál több autót kellett menetrenden kívüli szervizlátogatásra vinni, némelyiket többször is. Idén csak az USA-ban 29 millió autót kellett visszahívni, közel hatmilliót elektronikus hiba miatt. A recallsdata.com szeptemberi adatai alapján az idei első kilenc hónapban az Egyesült Királyságban 382 ezer autó volt érintett biztonságot érintő hibák miatti visszahívásokban, miközben összesen 5,6 millió járművet hívtak vissza szoftveralapú alkatrészek miatt, ez a szám tavaly egész év alatt összesen nem érte el a 4 milliót. Az elmúlt évtized legelhíresültebb visszahívása a Takata légzsákoké volt, hatásai napjainkban is érezhetők. Az USA közlekedési hatósága, az NHTSA 30 millió, potenciálisan hibás Takata légzsákkal felszerelt jármű miatt indított vizsgálatot, melynek keretében 30 márka több típusa volt érintett. Globálisan tragikusabb volt a Takata mérleg: 25 halott, 100 milliós visszahívás.  Napjainkban is tart a Takata ügy     Forrás: LSBT Voltak emlékezetes gázpedál beragadások, felnyíló motorháztetők, kigyulladó turbók, eltörő fékpedálok, tűzveszélyes üzemanyagtankok, rosszul felcsavarozott kerekek, gyenge üléskonzolok, elrepülő tolótetők. A car-recalls.eu tanulmány szerint az elmúlt évtizedben hatszorosára nőtt a visszahívások száma. A magyarázatok között szerepel a gyors fejlesztés és piacra vezetés, miközben a nagy versenyben agresszívan lenyomták a beszállítói árakat a gyártók, hogy több pénz maradjon a garanciális hibák javítására és a visszahívási akciók költségeire. Mindezt az egyre komplikáltabb elektronikus rendszerek és a tömegcsökkentés korszakában. A történet sokkal prózaibb esettel indult: a Chicago Tribune cikke szerint az első visszahívás 1910-es években történt, amikor a T-Fordok piacra kerültek és bizony okoztak némi kellemetlenséget tulajdonosaiknak, mert bár mindenük jól működött, de az ülések tele voltak poloskákkal. A magyarázat szerint a T-modell műszerfalának és egyéb alkatrészeinek gyártásához a déli lápos vidékekről ciprusfa ládában szállítottak spanyol mohát az ülések kárpitozásához, ami kiváló ökoszisztémát jelentett a bogaraknak. A Ford T-modellé volt az első gyári visszahívás       Forrás: FMC Napjainkban más jellegű hibák jelentkeznek, az ezek miatti balesetekre felfigyelnek a gyártók és olykor a hatóságok is, így sokszor hivatalosan írják elő az érintett autótípust menetrenden kívüli szervizellenőrzését. Olyan, mint egy meghívó, csak ennek nem örül senki, mert rengetegbe kerül. Ügyfélnek, szerviznek gyártónak. A hivatalos értesítés megfogalmazása szerint általában rendkívüli szervizlátogatásra szól, mely az autó tulajdonosának nem kerül semmibe. Legalábbis pénzt nem kell fizetnie, de az ideje és nemi üzemanyagköltsége azért rámegy. A visszahívások története alig fiatalabb az autóiparral, Legalábbis a nagy sorozatú, és felelősségteljes gyártással. Mert a cégek törvényi kötelezettsége a fogyasztóvédelme, és nemcsak a fogyasztok, hanem valamennyi közlekedő védelme. Mert leginkább ilyen esetekkel indult a visszahívások többsége: fékhiba, futómű törés, meggyulladó üzemanyagrendszer. Az újkori magyar autóipar és piac első visszahívása a szentgotthárdi Opel Astrákhoz köthető, de a tankoláskor keletkező tűznek nem a magyarországi összeszerelés volt az oka, hanem tervezési hiba, ami az összes F-sorozatú darabot érintette. A kockázatra gyorsan reagál a General Motors és valamennyi Astrába beszerelték a földelő kábelt. Az 1992-es ügy kacsán tapasztalhatták meg először a magyar autósok, hogy a vásárlás után sincsenek kiszolgáltatva a gyártónak, mert az a márka védelmében gyorsan és díjmentesen reagált a hibára. Ősmodell, kevesebb hibalehetőség                Forrás: Fortepan: Volnich Pál Ma már az autók figyelmeztetik a vezetőt, de sokszor hiába, pedig a felhős megoldásoknak és a közvetlen net-kapcsolatnak köszönhetően egyre több modell műszerfali monitorán is jelzi a visszahívási akciót. Egyelőre még ritkábbak az ilyen modellek, ezért a járművek többségét csak arra jogosult és felszerelt szervizben lehet frissíteni. Ettől függetlenül a gyártók kötelességszerűen hagyományos postai levélben is értesítik az ügyfelet, akkor van gond a kézbesítéssel, ha a jármű közben tulajdonost váltott, és erről az importőr, a márkaszerviz nem kapott értesítést, így megszakadt a hírlánc az aktuális tulajdonossal. Használtautó-vásárlás után akkor is ajánlatos márkaszervizbe menni, ha az már nem garanciális és már semmilyen szavatosságra nem jogosult, és érezhető problémák sincsenek vele. Egy átlagmotor is minimum háromszáz alkatrészből áll       Forrás: GM/Opel Vannak olyanok, akik kaptak értesítést a gyártótól, de úgy döntenek, hogy ennek ellenére nem vesznek részt a visszahívási akcióban, ez komoly veszélyt jelent magára és másokra, ráadásul baleset esetén felelősségre vonható a nem megfelelően javított gépjármű miatt. Azonnali visszahívási akciót akkor hirdetnek meg a gyártók, ha a gépjármű biztonsági kockázatot jelent, vagyis veszélyezteti az autós, vagy más személyek életét, egészségét, testi épségét. Ezért fontos, hogy az érintett időben értesüljön a hibáról és megjelenjen a szakszervizben. Erre egyébként kötelezi is a közúti forgalom többi szereplőjével szemben fennálló felelőssége is. Kötelező  az információcsere      Forrás: Bosch Gondoljunk egy fékhiba tragikus következményeire: amennyiben az autós felróható hanyagságból nem vett részt a gyártó visszahívási akciójában, akkor felelőssé tehető a balesetben harmadik vétlen személyeknek okozott személyi és dologi kárért. Magyarországon az importi lista alapján történik az értesítés, de rajtuk kívül álló okból ez nem mindig ér célba. Németországban a KBA (Kraftfahrtbundesamt) ellenőrzi a visszahívó autógyártókat, olykor maga is elrendelheti autók visszahívást, nyilvántartásukban ellenőrzik és amennyiben elmaradt a javítás, a KBA értesíti a forgalmi engedélyt kiállító hatóságot, amely indokolt esetben bevonja a gépjármű forgalmi engedélyét. A magyar termékfelelősségről szóló törvény alapján a visszahívásban ki nem javított autóért nem követelhető kártérítés a gyártótól, forgalmazótól. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A tolnai járőrök 2022. október 6-án este tíz körül igazoltattak Faddon egy Opelt, mivel az autón nem voltak rendszámtáblák. Az intézkedés során kiderült, a kocsit vezető 21 éves helyi nőnek nincs jogosítványa, KRESZ vizsgát soha nem tett. Fotó: police.hu A nyilvántartó adatai szerint az autót a forgalomból már korábban kivonták hivatalból, és biztosítással sem rendelkezik. A szélvédő erősen rongálódott, szinte lehetetlenné téve a kilátást. Az utastérben két felnőtt férfi és három kisgyermek is utazott, gyermekülés viszont egy sem volt. Kollégáink a fiatalasszonyt előállították a Tolnai Rendőrőrsre, vele szemben szabálysértési feljelentést tettek - írja a police.hu További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Chevrolet Corvette (465 819 db) Meglehetősen hosszú modellciklust vehetünk figyelembe a Chevrolet Corvette esetében, hiszen 1953 és 2020 között nem kevesebb, mint 465 819 darab Convertible változat talált gazdára. Annyi előnye van azért Amerika egyik legikonikusabb sportautójának, hogy 1953-tól 1962-ig csak open-top változatok léteztek belőle, noha sokan rendelték rá a levehető gyári keménytetőt opcióként. A legkevesebb kabriót 1955-ben adták el, mindössze 700 darabot. Persze, ha nem vesszük figyelembe az autó első évét, amikor csak 300 darabot gyártottak le. A legjobb éve viszont 1969 volt, amikor 18 630 darab nyitott tetős változat talált gazdára, ami egyébként a duplája volt az akkori kupé eladásoknak. MGB Roadster (513 276 db) Méretben ugyan sokkal kisebb, mint az előbb említett amerikai modell, mégis ez az első kabrió a listán, amelyik képes volt átlépni a félmilliós határt, már, ami az eladási számokat illeti. Mi több, rendkívül hosszú ideig az MGB Roadster volt a világ legeladottabb kabriója, amíg le nem taszította a trónjáról egy japán apróság. Ráadásul úgy volt képes ekkora eladási számra ez a brit nyitott tetős, hogy csak 1962 és 1980 között gyártották, ami a listában szereplő többi modellhez képest egyáltalán nem számít hosszú időnek. Mivel először az open-top verziót dobták piacra, ezért a kupé GT modellek nem igazán tudták beérni a kabrió Roadsterek eladását. Akkor mégis mi vezetett az MGB Roadster halálához? A piac elkezdte megkedvelni a hot hatcheket, Amerika pedig betiltotta a kabriókat egy időre. BMW 3 Convertible (523 446 db) A legsikeresebb német a listán az elmaradhatatlan 3-as BMW kabrió változata. Megannyi különleges változata látott napvilágot az évek során, az első kabrió pedig az E21-ből készült, aminek az átalakítását akkoriban még a német Baur karosszériaműhelyre bízták. Nem kevesebb, mint 19 021 darab készült már ebből a szériából is, noha ez még egy full ponyvatetős változat volt, hanem amolyan Targa, kivehető tetővel. Később az E30 Convertible hasonló elven kezdte meg pályafutását, mígnem elkészült az első gyári, a csomagtartóig nyitható tetős változat. Ez volt az a pont, amikor az eladások szárnyra kaptak és összesen 143 425 darab E30 kabrió talált gazdára. Aztán az E36-ból még több, és az E46-ból még annál is több, mígnem az E93 esetében már váltottak az összecsukható keménytetőre. Mazda MX-5 (1,05 millió db) Vártad már, hogy mikor bukkan fel a listában, igaz? Az örökké játékos Mazda MX-5, ami minden bizonnyal a legikonikusabb kabrió a világon. És a legeladottabb is. Majdnem. Több mint 1 millió példánnyal a legkelendőbb valódi, kétüléses, sport roadster, de van olyan nyitható tetős, amelyikből több fogyott. Az első generációjából nyolc év alatt 421 107 darabot sikerült értékesíteni, ami példa nélküli egy roadster esetében. Mindez jól példázza, hogy a Mazda mennyire betalált a piaci igényeket illetően. Hozza egy MG Roadster virgoncságát, könnyed farlendítését, mindezt japán megbízhatósággal és mára precíz összeszereléssel is párosítva. Mostanra nem olcsó, de pótolhatatlan játékszer, aminél intenzívebb élményt jó eséllyel nem kapunk egyetlen mai autótól sem. Így nem csoda, hogy 2016 április 22-én a Mazda MX-5 hivatalosan is átlépte az egymilliós álomhatárt és beírta magát az autóipari történelem könyvekbe. Csak remélni tudjuk, hogy még sokáig velünk lehet, és nem folytják meg a regulációk. Citroën 2CV (3 872 583 db) Ugyanakkor a legeladottabb nyitott tetős autó bizony a Citroen 2CV, azaz a Kacsa. Na jó, igazából nem egy hagyományos értelemben vett kabrióról, se nem egy roadsterről beszélünk, csupán egy elhúzható vászontetőről, de ez nem változtat a tényen, hogy ez a legeladottabb olyan autó, aminél keménytető nélkül élvezhetjük a csillagokat felettünk. Sőt, a 2CV-t igazából úgy nyitogathatjuk, hajtogathatjuk, ahogy akarjuk, és éppen ezért volt a világ mindenese nem kevesebb, mint 42 éven keresztül. Ennyi idő alatt ezt a döbbenetes eladási számot sem volt nehéz összehozni, de ez mit sem vesz el a 2CV érdemeiből, ami négy kereket rakott Franciaország, majd a fél világ alá. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!