Fotó: police.hu Állampolgári bejelentés alapján az egyenruhások 2022. október 3-án 07 óra 10 perc körüli időben, a 87-es számú főúton, egy Kőszeg irányába közlekedő szerb forgalmi rendszámú gépkocsit akartak intézkedés alá vonni. A szerb állampolgárságú gépkocsivezető haladása során eddig tisztázatlan körülmények között egy szolgálati gépkocsinak és egy, a szemközti forgalmi sávban közlekedő személygépkocsinak is nekiütközött. A balesetben személyi sérülés nem történt. A sofőrön kívül a gépkocsiban tizenkettő személy utazott, akik indiai és török állampolgárnak mondták magukat. Az utasok a rendőri intézkedés során sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét nem tudták hitelt érdemlően igazolni, ezért őket a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérik az ideiglenes biztonsági határzárhoz. A szerb állampolgárságú sofőrrel szemben – őrizetbe vétele mellett – embercsempészés bűntett és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indul.  

Az olaszországi központtal működő Focus2Move a világ több mint 150 újautó-piacának értékesítési eredményeit elemzi, ezért összegzéseik elkészítése a szokásosnál tovább tart, ám az így kapott statisztikák pontosabban tükrözik a globális autóforgalmazás helyzetét, fejlődési irányait. A 2010 óta tevékenykedő szervezet szeptember végére tette közzé a 2022. első félévének eredményeit tükröző elemzéseket. A legfontosabb konklúzió, hogy távolról sincs vége az autóipar válságának; a tíz legnagyobb autógyártó konszern egytől egyig kevesebb gépkocsit tudott eladni az év első hat hónapjában, mint egy évvel korábban. Az okok ismertek – a koronavírus következtében meggyengült beszállítói hálózat okozta nehézségeket alapvető komponensek kritikus hiánya súlyosbította, és súlyosbítja a mai napig –, a következmények azonban nem egyformák az egyes szereplők számára. A Toyota-csoport 8,4 százalékos visszaesésével a legkisebb veszteségeket elszenvedő autógyártók közé tartozik a Top 10-es listán. Ennek köszönhetően megőrizte piacvezető szerepét, 4,77 millió eladott autóval a globális piac 11,9 százalékát tudhatja magáénak. Az egyes márkák között szintén nem volt vetélytársa a Toyotának: miután sikeresen minimalizálták az eladási veszteségeket (-6,7%), 4,25 millió járművet értékesítettek világszerte. Ez 10,7 százalékos piaci részesedést jelent. Ami az egyes típusok népszerűségét illeti, három méretosztályban első helyen végzett, további háromban pedig dobogós helyezést ért el a Toyota. A Toyota Yaris messze a legnépszerűbb kisautó a világon. 274 ezer eladott példánnyal 7,5 százalékos részesedéssel bír a B-szegmens globális eladásaiból. Egy méretosztállyal feljebb, az alsó-középkategóriában, minden meglepetést nélkülözve a Toyota Corolla vezeti a rangsort. Az ikonikus modellből több mint félmillió darabot (egészen pontosan 554 ezret) értékesítettek január és június között; ezzel a C-szegmens 12,1 százalékát birtokolja a modell. Ebben ráadásul nincsenek benne a Toyota Levin eladásai: Kínában ezen a néven forgalmazzák ugyanis a Toyota Corollát. 96 ezer darabos forgalmával így a Levin külön modellként került fel a Top 10-es listára. Szintén két típussal képviselteti magát a szabadidőjárművek mezőnyében a Toyota. Az abszolút első helyezett a Toyota RAV4: noha rengeteget, 459 ezer darabot adtak el a Toyota műfajteremtő típusából, a crossoverek és terepjárók hallatlan népszerűsége miatt ez viszonylag szerény, 2,8 százalékos piaci részesedésnek felel meg. A lista hetedik helyén a RAV4 nagyobb testvére, a Toyota Highlander áll 186 ezer eladott példánnyal; a két típus együtt a globális SUV-piac csaknem 4 százalékát fedi le! A középkategóriában a Toyota Camry tavaly ilyenkor magabiztosan vezette az eladásokat. Idén 328 ezer eladott autóval és 8,5 százalékos piaci részesedéssel a stabil második helyen áll, több mint 40%-kal megelőzve a dobogó legalsó fokán álló típust. Európában nem kapható, a világ más piacain – elsősorban Észak-Amerikában – azonban rendkívül népszerű a Toyota Sienna buszlimuzin, amely legutóbbi modellváltása során végre megkapta a rég várt öntöltő hibrid hajtásláncot. Ez meg is látszik a forgalmán: nem kevesebb mint nyolc helyet ugrott előre a listán, 69 ezer eladott példánnyal és 3,4 százalékos piaci részesedéssel jelenleg bronzérmes, hajszállal maradva csak le az ezüstéremről. A Siennát egy jóval kisebb egyterű, a japán belpiacon forgalmazott, 3,7 méteres Toyota Roomy követi a sorban, 66 ezer eladott példánnyal. Hivatalosan az eladások harmadik helyén áll a Toyota Hilux a platós kisteherautók (pickupok) piacán. Míg azonban a két első helyezett, a Ford F-széria és a Chevrolet Silverado számos, eltérő méretosztályokba sorolható modell gyűjtőneve, a Toyota Hilux egyetlen, önálló típus. A sportszerűtlen összehasonlítás ellenére a Hilux hajszállal marad csak le a második helyről, a 297 ezer darab eladott autó a globális pick-up piaci 10,0 százalékát jelenti. Szintén a legjobb tíz között: a hetedik helyen szerepel a Toyota Tacoma, a Hilux nagy testvére, amelyből annak ellenére 118 ezer darabot adtak el, hogy jóformán csak Észak-Amerikában forgalmazzák. Érdekességképpen két további méretosztályt is érdemes megemlíteni: az egyik a miniautóké (A-szegmens), ahol a Toyota Aygo az idén márciustól forgalmazott utódmodell, a Toyota Aygo X jóvoltából szárnyalásba fogott, és 64 ezer darabot meghaladó darabszámokat ért el, ezzel pedig megszerezte a toplista kilencedik helyét. Ennél is látványosabb a Toyota GR86 felemelkedése a sportautók, kupék és roadsterek piacán. A második generációs modell tizenhét (!) helyet ugrott előre az eladási rangsorban, 7758 darabos forgalmával épp csak elmarad az ikonikus Porsche 911 (7800 db) mögött, és olyan illusztris modelleket előz meg, mint a Chevrolet Camaro (7103 db) vagy a Mazda MX-5 (6373 db) Ezek után nem meglepő, hogy a könnyű gépjárművek (személyautók és kishaszonjárművek) összesített rangsorában a tíz legnépszerűbb modell közül négyet is a Toyota jegyez. Az abszolút első helyen változatlanul a Toyota Corolla áll, mögötte a második a Toyota RAV4. A Toyota Camry teljesítménye az összesített ötödik helyre volt elegendő, a Toyota Hilux pedig a tizedik helyről erősíti a Toyota globális pozícióit. Az egyes méretosztályok teljes Top 10-es listája elérhető a cikkben elhelyezett linkeken. Fotó: Toyota További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az amerikai Tesla elektromosautó-gyártó grünheidei gyárában a gyártás kezdete óta nem működik a tűzjelző rendszer. Ezt mondta csütörtökön Sascha Gehm, Oder-Spree illetékes kerületének építési és környezetvédelmi vezetője. A Tesla a hatóságok által jóváhagyott előzetes tűzvédelmi koncepció alapján dolgozik – mondta Gehm. Nyolc alkalmazott áll éjjel-nappal szolgálatban tűzoltóként és járőrként a gyárban. Emellett a csarnok három pontján tűzoltóautók helyezkednek el. A "tűzvédelem biztosított" - mondta Gehm. Az automata tűzjelző rendszert és a gyártócsarnokban kiosztott szőrőfejeket azonban mielőbb üzembe kell helyezni. Papír- és fahulladék kapott lángra egy hete a Tesla telephelyén. Mivel az oltóanyag a talajba került, talajmintákat vizsgáltak. A kerület szerint az eredmény még várat magára. A Teslának egy állami rendelet értelmében egyelőre a hulladéktároló területet is le kell zárnia. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az intralogisztika jelenleg a digitalizáció és az automatizálás következtében számos új paradigmaváltás közepén áll, amelyek örökre megváltoztatják a raktárak arculatát. Bár a jövőben is számíthatunk az olyan tipikus raktári folyamatokra, mint az áruátvétel, a vizsgálat, a raktározás, a komissiózás és a kiszállítás, ezek a folyamatok mindegyike gyorsabbá, rugalmasabbá, nagyrészt automatizálttá és jelentősen fenntarthatóbbá válik. A Kion különböző kutatási részlegei már évek óta ilyen fejlesztések felgyorsítására fordítják erőfeszítéseiket, olyan neves intézményekkel együttműködve, mint a Fraunhofer Intézet logisztikai részlege (IML). Mesterséges intelligencia az intralogisztikában "A holnap raktárának középpontjában egy nagymértékben tömörített, teljesen automatizált raktározási rendszer áll, amely moduláris, bővíthető és robotrajjal kapcsolódik. Az egész rendszer hálózatba van kötve, és mesterséges intelligencia (MI) vezérli." Így jellemzi Joachim Tödter, a Kion Group technológiai és innovációs vezető igazgatója a jövő raktáráról alkotott elképzelését. Ennek a víziónak a megvalósításában kulcsszerepet játszik a "LoadRunner" kutatási projekt. A vállalat és a Fraunhofer IML 2021-ben mutatta be "intelligens járműraját", amelyet most próbálnak kereskedelmi forgalomba hozni. A fürge kis robotok mindegyike 30 kilogramm tömegű csomagokat képes szállítani 40 kilométer/óra sebességgel. A rendszer azonban nemcsak a sebesség, hanem az intelligencia tekintetében is kiemelkedik: a járművek képesek egymással kommunikálni, anélkül, hogy egy felettes egységet kellene alkalmazniuk. Kölcsönösen támogatják egymást, megosztják egymással a terjedelmes rakományok szállítását, és egyeztetik, hogy melyik jármű melyik csomagot viszi, és melyikük melyik megrendeléshez tudja a leghatékonyabb útvonalat biztosítani. "Ez az első igazi "raj", és az első valódi példa a mesterséges intelligencia intralogisztikában való alkalmazására" - magyarázza Michael ten Hompel professzor, a Fraunhofer IML ügyvezető igazgatója. A megoldás a valós idejű hálózatok, a nagy sebességű kamerarendszerek, a mesterséges intelligencia és az új számítástechnikai technológiák kombinációja. Ten Hompel szerint a LoadRunner "forradalmasítani fogja az ágazatot". Abassin Aryobsei, a Kion termékstratégiáért és új technológiákért felelős alelnöke szintén nagy potenciált lát a mesterséges intelligenciában az intralogisztikában, elsősorban a járművekben, de az átfogó irányítás tekintetében is: "Az MI lehetővé teszi majd a rendszerek folyamatos optimalizálását. A rendszerek képesek lesznek tanulni, és a megszerzett intelligenciát folyamatosan megosztják majd más rendszerekkel. A jövőtől valóban sokat várhatunk" - jósolja. Dinamikus rajok a merev rendszerek helyett Hosszú távon a kisebb szállítórendszerek, mint a LoadRunner, vagy az AMR-ek (autonóm mobil robotok), mint az ACH, felváltják majd a fix anyagmozgató rendszereket. Ez utóbbiak még mindig gyakori látványt nyújtanak számos raktárban és elosztóközpontban. Ezeknek a rendszereknek a bevezetése hosszú távú tervezést igényel: Ha egyszer már megépültek, az elrendezés viszonylag kőbe vésett. A jövő egészen másképp fog kinézni a szállítórobotok bevezetésével, mivel azok bárhol bevethetők, és az útvonalak bármikor rugalmasan módosíthatók. Ennek eredményeképpen a jövőben új, kifürkészhetetlen szabadságfokot kínálnak majd a raktárak tervezésénél. A LoadRunner rajok és AMR-ek további előnye, hogy ha az egyik eszköz meghibásodik, egy másik szállítórobot egyszerűen átveszi az addigi feladatot. Az automatizált szállítószalagoktól eltérően egy műszaki probléma már nem okozza az egész rendszer leállását. Ezen új rendszerek rugalmassága és szinte korlátlan skálázhatósága lehetővé teszi, hogy a jövő raktárai az összes folyamat intelligens koordinációjának köszönhetően nagyobb megbízhatóságot, valamint optimális, igényorientált kapacitáskihasználást érjenek el. Nagy sebességű és üzembiztos adathálózatok A jövő raktárában a gépek közötti kommunikáció lesz a döntő tényező. Ennek eredményeképpen a jövő szállítóeszközeit a lehető legszélesebb körben tervezik meg az optimális összeköttetés érdekében, beleértve a szükséges hardvert és szoftvert is. Az autonóm, intelligens szállítókról szóló vízió azonban csak olyan nagy teljesítményű mobilhálózatok segítségével valósítható meg, amelyek nagy mennyiségű adat biztonságos, gyors és hatékony továbbítására képesek. Itt jön képbe az 5G-s szabvány, amelynek használatát a már tesztelte az intralogisztikában a hamburgi Still a székhelyén, ahol saját zárt kampuszhálózatot épített ki. "Egyrészt ez az 5G hálózat segít abban, hogy ügyfeleink számára az autonóm logisztikai folyamatokat eggyel magasabb szintre emeljük. Másrészt a szupergyors adatátviteli technológiának köszönhetően optimalizálni tudjuk majd a gyártási folyamatainkat. A jövőben az intelligens gyárakban a gyors, vezeték nélküli kommunikációs rendszerek segítségével az emberek mellett zökkenőmentesen dolgozó, autonóm termelési robotok is részt vehetnek" - magyarázza Ansgar Bergmann, a cég adat- és hálózati szakértője. Az 5G szabványnak köszönhetően a jövőben lehetővé válik a teljes AGV-flották valós idejű koordinálása, a vállalat felhőjében tárolt vezérlési és útvonaladatokkal. Így a jövő raktárában az 5G nemcsak a rendszerek üzembiztonságát biztosítja majd, hanem olyan adatátviteli lendületet is hoz, amely lehetővé teszi a gépi tanulás legmodernebb elképzeléseinek megvalósítását. Valós idejű raktári vizualizáció és leltár Az Aroboc kutatási projekt célja, hogy a vezető nélküli szállítórendszerek (DTS) minden eddiginél okosabbá válhassanak. Ma már nagy számban alkalmaznak vezető nélküli szállítórendszereket az intralogisztikai és termelési létesítményekben. Modern érzékelő technológiával, például lézerszkennerekkel és kamerákkal felszerelve magabiztosan képesek navigálni a polcokon, gyártósorokon és raktárakban. Működésük során folyamatosan hatalmas mennyiségű adatot generálnak a környezetükről. Ezeket az adatokat azonban jelenleg még nem gyűjtik szisztematikusan. A Kion csoport robotikáért és mesterséges intelligenciáért felelős projektvezetője, Bengt Abel és csapata ezen szeretne változtatni. "Átgondoltuk, hogyan tároljuk ezeket az adatokat úgy, hogy azok csak az ügyfeleink számára legyenek felhasználhatók. Az Aribic lényege, hogy a DTS által rögzített, előfeldolgozott és elemzett szenzoradatokat egy adatbázisban tároljuk, ahelyett, hogy kidobnánk őket" - magyarázza Abel. A targoncákon lévő érzékelők által gyűjtött adatokat a raktárak vagy termelési környezetek nagy felbontású 3D-s térképeinek, úgynevezett "digitális ikrek" létrehozására használják. "Az ipari szektorban sok vállalat még mindig a termelési folyamatok és raktárak utólagos digitalizálására hagyatkozik, ami azt jelenti, hogy csak a felszínt kapargatják igazán. Az Aribic-kal egy lépéssel tovább szeretnénk menni, mivel lehetővé teszi az adatok folyamatos elemzését" - teszi hozzá Joachim Tödter. Mivel a térképek valós időben jönnek létre, hatalmas mennyiségű naprakész információt tartalmaznak, amelyek viszont teljesen új alkalmazásokban hasznosíthatók. Ezek a szkennerek például felismerik, ha egy raklapot egy vészkijárat elé helyeztek, vagy ha egy útvonal el van zárva, és ennek megfelelően riasztást indítanak. Ugyanakkor a komissiózás javítását is lehetővé teszik. Ha például egy DTS elhaladás közben észleli, hogy egy alkalmazott éppen az utolsó előtti csomagot veszi le egy raklapról, azonnal értesíteni tud egy másik DTS-t, hogy az jöjjön és pótolja az utánpótlást. Így a jövő raktárában az is lehetséges lesz, hogy a leltározást leállás nélkül, munkaidőben és minden további erőforrás-ráfordítás nélkül végezzék el, mivel a DTS megcsinálja miközben körbejárja a raktárt és folytatja a szokásos szállítási tevékenységét. Intelligens karbonlábnyom-csökkentés Magától értetődik, hogy a fenntarthatóság nagy jelentőséggel bír majd a jövő raktárában, a tetőn elhelyezett fotovoltaikus panelektől kezdve a lítium-ion akkumulátorokkal működő targoncaflották intelligens töltésirányításáig. A raktár magját egy nagymértékben tömörített, zárt körfolyamatú, fénymentes "kaptár" képezi majd, amely nemcsak kevesebb helyet foglal el, hanem kevesebb energiát is fogyaszt az állványok között ide-oda suhogó ingajáratoknak köszönhetően, amelyek teljes sötétségben is képesek elvégezni a munkájukat. Amikor nincsenek használatban, alvó üzemmódba kapcsolnak, hogy az energiafogyasztásukat a lehető legkisebbre csökkentsék. Ezenfelül az összes ingajáratot tökéletesen összehangolják, hogy ne induljon el egyszerre mindegyik, elkerülve ezzel a költségigényes energiaellátási csúcsokat. A forgalomban lévő összes járművet, az áru átvételétől az elszállításig, a mesterséges intelligenciával támogatott szoftver utasítja majd arra, hogy a megfelelő időben menjenek egy töltőponthoz, nevezetesen akkor, amikor sok energia áll rendelkezésre a fotovoltaikus panelekből, vagy amikor ez nem eredményezi a folyamatban lévő folyamatok megszakítását vagy túl sok jármű egyidejű töltését. "A jövő raktárában a felettes rendszer az energiafogyasztás optimalizálása érdekében fogja irányítani a teherautókat, legyen szó akár a LoadRunnerről, akár más, árut szállító teherautókról" - magyarázza Tödter. A Kion tavaly befektetett az ifesca GmbH-ba, egy olyan vállalatba, amelynek platformja szintén a mesterséges intelligenciára épül. Pontos előrejelzések alapján az ügyfelek megtervezhetik a targoncák és a többi raktártechnika optimális töltési sorrendjét. Ez csökkenti az energiaköltségeket és az elektromos hálózat kiegyensúlyozottabb terhelését eredményezi. Ennek eredményeként optimalizálhatják raktáraik energiafogyasztását a szén-dioxid-semleges intralogisztika működtetése érdekében.