Együttműködési keretmegállapodást írt alá a Szegedi Tudományegyetem a BYD Auto Hungary Kft.-vel december 3-án, az SZTE Rektori Hivatalban. Ez stratégiai jelentőségű mind a hallgatók munkaerőpiaci esélyeinek növelésében, mind az egyetem gazdasági-társadalmi beágyazottságának erősítésében – hangzott el az eseményen. A sajtónyilvános aláíráson az autógyárat Zou Yinli országos HR-menedzser képviselte, az egyetemet Prof. Dr. Rovó László rektor és Dr. Fendler Judit kancellár. Zou Yinli, Rovó László és Fendler Judit. Fotó: Sahin-Tóth István – Az olyan kínai beruházások, mint a BYD magyarországi jelenléte, új lehetőségeket és kihívásokat is hoznak a felsőoktatási szereplők számára is. A BYD és az SZTE partnersége új, stratégiai szintre lépése elengedhetetlen a közös sikerek szempontjából – Rovó László. Az SZTE rektora emlékeztetett arra, hogy az egyetem az elmúlt bő évtizedben folyamatosan fejlesztette kínai kapcsolatrendszerét, 2012-ben Magyarországon másodikként Szegeden nyílt meg a Konfuciusz Intézet. A kínai nyelv oktatása, a kínai kultúra megismertetése és a kínai-magyar csereprogramok terén azóta is töretlen a fejlődés. Jelenleg több mint 250 kínai hallgató tanul az SZTE-n, és ez a szám az ősszel indított új, mérnökinformatikus képzésnek köszönhetően további 120 fővel bővül. Zou Yinli kifejtette, a cég tehetséges munkatársai közül sokan az SZTE egykori hallgatói, a HR-osztályon dolgozó valamennyi munkatársa pedig az SZTE-n szerzett diplomát, így közvetlen visszajelzése van arról, milyen színvonalú képzés folyik az intézményben. – Meggyőződésem, hogy a jövőben még több friss diplomást tudunk majd alkalmazni az SZTE-ről. Munkájuk minősége egyértelműen tükrözi a szegedi egyetem magas színvonalú oktatását és erős szakmai alapjait – fogalmazott a sajtóeseményen a BYD országos HR-menedzsere. Zou Yinli, a BYD országos HR-menedzsere. Fotó: Sahin-Tóth István Az együttműködés számos területen már korábban létrejött a kínai autógyártóval, például az SZTE szakemberei méréseket végeznek a BYD Magyarország számára és az egyetem egészségügyi szolgáltatást nyújt a jövőben – tudtuk meg Dr. Fendler Judittól. Az SZTE kancellárja szerint a megállapodás legnagyobb nyertesei a hallgatók lesznek, akik gyakornokként egy vezető világcégnél ismerkedhetnek meg az iparág legmodernebb trendjeivel. – Olyan fejlesztéseket hajtunk végre, amelyek lehetővé teszik, hogy a világgazdaság vezető szereplőivel közösen építsük a jövőt. Az egyik legnagyobb erősségünk lesz az a kutatási potenciál, amelynek segítségével új energiaforrásokat, technológiákat és eljárásokat hozunk létre. Ezek az ipari szereplők számára azonnal hasznosíthatók lesznek – mondta Dr. Fendler Judit. Az egyetem Science Parkjában már zajlik a Fenntartható Mobilitás Ipari Kapcsolati Központ kialakítása. A létesítmény az elektromobilitás korszakának összetett kihívásaira fókuszáló anyagtudományi és járműipari centrum lesz, amely kutatás-fejlesztési, méréstechnikai és oktatási központként működik majd. Az épülő autógyár december elején A kancellár felidézte, hogy szeptemberben egyedülálló nemzetközi alapképzési programot indított az SZTE és a kínai Senhszi Egyetem (Shaanxi Normal University – SNNU), amelynek fókuszában a mérnökinformatikai ismeretek állnak: a hallgatók három évet Kínában, egyet pedig Magyarországon töltenek el. A képzés végén a hallgatók mindkét egyetem diplomáját átvehetik. A most bejelentett keretmegállapodás fókusza az SZTE hallgatóinak a BYD által biztosított külső helyen megvalósuló szakmai gyakorlata. Az együttműködés az egyetem hat karát érinti, ezek az Állam- és Jogtudományi Kar, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, a Gazdaságtudományi Kar, a Mérnöki Kar, a Természettudományi és Informatikai Kar, valamint a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar. A BYD – mint az egyetem egyik kiemelt stratégiai partnere – külön figyelmet kap majd a kari koordinátoroktól. Ők az SZTE Karrier Irodával együttműködésben biztosítják a gyakorlati program adminisztratív folyamatainak gördülékenységét. A cél az, hogy az együttműködés a jövőben tovább bővüljön. A BYD állásbörzéje a kormányhivatalban A megállapodás aláírásának napjára „A jövő autóipari karrierje Szegeden épül”szlogennel hirdetett állásbörzét a BYD a vármegyei kormányhivatal épületébe, a Rákóczi tér 1. szám alá. Az érdeklődők egész nap személyesen találkozhattak a BYD szakembereivel, megismerhették a szegedi gyár működését, feltehették kérdéseiket, és akár azonnal jelentkezhettek a számos nyitott pozíció egyikére. A BYD állásbörzéjén a kínai elektromosautó-gyár nemcsak fizikai, de szellemi pozíciókat is kínált. Az előbbi területen HR specialista/HR generalista, minőségügyi mérnök, folyamatmérnök, gyártástámogató mérnök, logisztikai tervező pozíciókat is meghirdettek. A BYD a fizikai állások között gyártósori operátor, karbantartó technikus, villanyszerelő, raktáros, targoncavezető, hegesztő, lakatos, CNC gépkezelő, technológus, műszakvezető és robotkezelő munkakörökbe is keres munkavállalókat. Pályakezdőket és tapasztalt szakembereket is várnak. Nemrég szalont is nyitott Szegeden a BYD A BYD Állásbörze résztvevőinek belépés előtt egy adatlapot kellett kitölteniük, amelyben elérhetőségeikről, iskolai végzettségükről, addigi munkatapasztalataikról és nyelvtudásukról nyilatkoztak. Ezek alapján kísérték az érdeklődőket az épülő kínai elektromosautó-gyár különböző üzemeinek, gyáregységeinek asztalaihoz. A fontosabb területek, köztük az összeszerelő-, a prés-, a festő- és a hegesztőüzem mind kitelepültek a BYD Állásbörzére. Valamennyi standnál szakemberek várták a motivált munkavállalókat, akik csatlakoznának a BYD-hoz. A jelentkezőknél az autóipari tapasztalat, illetve a szakirányú végzettség, valamint az angol nyelvtudás mindenképen előnyt jelent. A szegedi állásbörze - a képre kattintva megnézhet egy videót Szűk egy hónappal korábban, november elején Makón tartott toborzónapot a Szegeden épülő elektromos autógyár – ötvenféle munkát kínálva. A Korona földszinti termében külön asztaloknál várták az összeszerelő-, a festő-, a prés- és a hegesztőüzemre, illetve az ipari mérnökségre kíváncsiakat. Ugyanakkor a BYD például raktárosokat, villanyszerelőket és targoncásokat is felvesz. A makói rendezvényen résztvevőket – több százan voltak – kikérdezték végzettségükről, munkatapasztalatukról és arról, mit szeretnének csinálni. Aki kitöltötte az adatlapot, akár néhány héten belül állást kaphat. Ígérték, hogy a jelentkezőket telefonon keresik majd, az elutasítottakat pedig e-mailben értesítik. Az alkalmazáshoz természetesen orvosi vizsgálat és képzés is szükséges. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

2025 október 21-én Takaicsi Szanaét, a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) konzervatív vezetőjét választotta meg a japán parlament alsóháza az ország új miniszterelnökének, a jelölést később a felsőház is jóváhagyta. A 64 éves Takaicsi az első nő Japán miniszterelnöki posztján. A 465 tagú testületben 237 igen szavazatot szerzett, míg ellenfele, a legnagyobb ellenzéki erőnek számító Japán Alkotmányos Demokratikus Párt (CDPJ) színeiben induló Noda Joskikoko csak 149-et. Takaicsi irodai dolgozó apja és rendőrnő anyja gyermekeként született, és Oszaka déli részén, Nara prefektúrában nőtt fel. Az új kormányfőt – aki többször hangoztatta, hogy példaképe Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök – 1993-ban, 32 évesen a régió képviselőjeként választották be az országos parlamentbe, aztán 2019 szeptemberétől 2020 szeptemberéig, Abe Sindzó kormánya idején már a belügyi tárcát vezette miniszterként.  Takaicsi egy nem mindennapi autóval rendelkezik, ugyanis egy bukólámpás, 1991-es évjáratú, fehér színű Toyota Supra 2.5 GT Twin-Turbo Limited első tulajdonosa. Állítólag sokáig spórolt és takarékoskodott, hogy 30 évesen megvehesse ezt a Toyotát, amely élete első új autója volt. Akkoriban a limitált szériás sportautó ára körülbelül 4,3 millió jen volt (a jelenlegi árfolyamon 11,3 millió forint). A Takaicsi család már korábban is hűséges volt a márkához, mivel Szanae apja egy Toyotához kapcsolódó vállalatnál dolgozott, így nem csoda, hogy amikor a lánya 1991-ben a használt Celca XX-ét le akarta cserélni egy új Toyotára, akkor a csúcsmodellt, a rendkívül látványos és gyors A70-es Suprát választotta (korábban egyébként nem csak egy Toyota Celica XX-et, hanem egy Kawasaki Z400GP motorkerékpárt is birtokolt). Így állította össze a specifikációt: Super White Pearl Mica fényezés, bordó bőr belső tér, négyfokozatú automata sebességváltó, 16 colos ötágú felnik, Limited felszereltség. Valamivel később beszereltetett egy Panasonic navigációs rendszert is, amely ma már valódi technikatörténeti kuriózumnak számít. Jó ízlésre vall, hogy a lapos sportkocsit az A70-es Suprák messze legjobb erőforrásával, a csak a modellciklus végén elérhetővé vált 280 lóerős, 363 Nm nyomatékú 1JZ-GTE motorral kérte. Ez a soros hathengeres, ikerturbós motor meglehetősen dinamikusan mozgatja a bő másfél tonnás kocsit: ha a miniszterelnök-asszonynak úgy tartotta kedve, akár 6,5 másodperc alatt felgyorsulhatott 0-100 km/h-ra, és akár 265 km/h-s sebességet is elérhetett a hófehér Suprával.  Kiváló grand tourer lévén, ez volt talán a legalkalmasabb jármű egy feltörekvő politikus számára, hogy kampánykörutakon vegyen részt, majd otthonról a lehető legnagyobb kényelemben és leggyorsabban eljusson az 500 km-re fekvő Tokióba, a Nemzeti Diétaházba, a törvényhozás épületébe. Kivételes, hogy Takaicsi soha nem adta el az autót. Több mint két évtizeden át, miközben karrierje felfelé ívelt, végig az 1991-es Supráját vezette. Csak akkor „szállt ki” belőle, amikor a kormányzati pozíciója már megkövetelte, hogy sofőrrel közlekedjen. De azt nem tudta volna elviselni, hogy megváljon a Suprától, ezért közel egy évtizedre beállította egy garázsba. Csak 2022-ben vette elő, amikor a Nara Toyota márkaszerviz engedélyt kért, hogy restaurálhassa. A márkakereskedés, amely 1991-ben Takaicsinek eladta az autót, ugyanis úgy döntött, hogy a régi gépnek egy kis gondoskodásra van szüksége. Tíz önkéntes autószerelő és festő-karosszériás szakember látott neki a munkának, hogy gyári állapotba hozzák az akkor 33 éves, sokat futott sportkocsit. Mióta elkészült, a fehér Supra a Nara Mahoroba Autómúzeumban van kiállítva, amelyben a Nara Toyota által restaurált körülbelül tíz másik Toyota is megtekinthető bárki számára. Az alapos, tíz hónapos restaurálási folyamat során az egész autót lecsupaszították. Meglehetősen kopott volt a karosszéria, a festésen számos hibát találtak, sőt, a fényszóróba még egy darázsfészek is betelepült. De a restaurálás legnehezebb része az eredeti „sibó” mintázatú, erősen repedt műanyag műszerfal javítása volt. Amikor elkészült, Takaicsi átvette a kulcsokat és apró figyelmességként megkapta hozzá az autója műanyag modelljét is. Ezután egy rögtönzött kis felvonulás – amelyben egy szintén Nara Toyota restaurálta piros A70 Supra és egy Hiace Regius is részt vett – keretében vezette el az autót a szervizből a múzeumba. Amikor kiderült, hogy Takaicsi lett a miniszterelnök, a nem mindennapi autója is azonnal a bulvárlapok címlapjaira került Japánban. Az autórajongók egész Japánban örültek a kormányfővé választásának októberben, néhányan azonnal el is zarándokoltak a Nara Mahoroba Autómúzeumba, hogy személyesen nézzék meg az autóját.   Fotó: Japanese Nostalgic Car, Instagram, Nara Toyota     

A vállalat által 2026-ban indított modellinvázióval ugyanakkor drasztikusan nő a hálózatról töltető Toyota és Lexus modellek száma, a már most plug-in hibrid elektromos vagy akkumulátoros elektromos meghajtással (is) kínált modellek mellé ugyanis érkezik 5 új akkumulátoros elektromos Toyota (az Urban Cruiser, a C-HR+, a bZ4X Touring, a Hilux és egy további egyelőre nem nevesített modell) és 1 új akkumulátoros elektromos Lexus (az ES). Így a vállalat kínálatában továbbra is 5 plug-in hibrid elektromos autó szerepel majd, az akkumulátoros elektromos modellek száma azonban 12-re nő. Ennek okán a Toyota Európa kapcsolatokat épít ki vezető európai energiaszolgáltatókkal, hogy intelligens energetikai megoldásokat kínáljon az akkumulátoros elektromos és a plug-in hibrid járművek töltéséhez. Az intelligens töltés előnyei a Toyota és Lexus ügyfelek számára többek között a megújuló energiaforrásokhoz való hozzáférést, alacsonyabb számlákat és nagyobb kényelmet jelent majd. A Toyota tervei között a jövőbeli európai terjeszkedés mellett a Vehicle-to-Grid integráció is (azaz annak lehetősége, hogy az autók ideiglenes energiatárolóként működhessenek), hogy támogassa a szélesebb körű hálózati fenntarthatóságot és a karbonsemlegességi célokat. Fotó: Toyota A Toyota Európa több európai piacon is bevezeti átfogó EV töltési ökoszisztémáját, ezzel felgyorsítva az elektromos járművekre való átállását. A kezdeményezés célja, hogy a Toyota és Lexus plug-in hibrid (PHEV) és akkumulátoros elektromos járművek (BEV) használóinak zökkenőmentes, intelligens és ügyfélközpontú töltési élményt nyújtson otthon, a munkahelyen és útközben egyaránt. Ennek megvalósítása érdekében a Toyota stratégiai partnerségeket kötött Európa vezető energiaszolgáltatóival. Ezek az együttműködések egyedülálló értéket kívánnak létrehozni a Toyota mobilitási szakértelmének és az energiaszektor hálózati rugalmasság, megújuló energia integráció és digitális energiaszolgáltatások terén meglévő képességeinek ötvözésével. Ezeknek a partnerségeknek az első kézzelfogható eredményei 2026-ban lesznek láthatók, a keresleti oldali válasz (DSR) megoldások bevezetésével az alábbi országokban: Egyesült Királyság, együttműködésben a British Gas vállalattal Németország, együttműködésben a The Mobility House Energy céggel Ezek a DSR-szolgáltatások számos közvetlen előnyt hoznak az ügyfeleknek, többek között: Alacsonyabb energiaszámlák az intelligens töltésnek köszönhetően, amely automatikusan áthelyezi a töltést az olcsóbb árammal rendelkező csúcsidőn kívüli órákra. Fokozott kényelem az intelligens ütemezés és a mobilalkalmazásokon keresztüli távirányítás révén. Hozzáférés a megújuló energiához, amely lehetővé teszi a járművek töltését akkor, amikor a zöld energia a leginkább elérhető. Ösztönzők és jutalmak a hálózatkiegyensúlyozó programokban való részvételért. Az egyéni előnyökön túl ezek a megoldások a hálózat fenntarthatóságát is támogatják azáltal, hogy segítenek kiegyensúlyozni az áramigényt, csökkentik a fosszilis tüzelőanyaggal működő csúcsteljesítményű erőművekre való támaszkodást, lehetővé teszik a szél- és napenergiahoz hasonló időszakos megújuló források nagyobb mértékű integrációját, valamint csökkentik a hálózat bővítésének költségeit. A jövőre nézve a Toyota Európa tervezi, hogy energiaügyi együttműködéseit további országokra terjeszti ki, és fejlettebb megoldásokat vezet be, többek között a Vehicle-to-Grid (V2G) integrációt. Ez lehetővé teszi az elektromos járművek számára, hogy ne csak energiát vegyenek fel a hálózatból, hanem szükség esetén vissza is tápláljanak belőle – így a járművek mobil energiaeszközökké válnak, és új értékláncokat nyitnak meg az ügyfelek számára. „Ez a kezdeményezés fontos mérföldkő a Toyota átfogó elektromos stratégiájában, és támogatja a vállalat törekvését, hogy hozzájáruljon egy fenntarthatóbb társadalom megteremtéséhez. Az intelligens, rugalmas és környezetbarát töltés lehetővé tételével a Toyota segít kialakítani egy olyan jövőt, ahol a mobilitás és az energia kéz a kézben járnak az ügyfelek, a közösségek és a bolygó javára.” – avat be Leon Van Der Merwe, a Toyota Európa körforgásos gazdaságért és energiaüzletágért felelős alelnöke. *A Toyota Európa (TME) felügyeli a Toyota, GR (Gazoo Racing) és Lexus járművek, valamint alkatrészek és tartozékok nagykereskedelmi értékesítését és marketingjét, valamint a Toyota európai gyártási és mérnöki tevékenységeit. A Toyota közvetlenül több mint 26.000 embert foglalkoztat, és 1990 óta több mint 12 milliárd eurót fektetett be Európában. Nyolc európai gyártóüzeme Portugáliában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Törökországban található. Ma megközelítőleg 14,7 millió Toyota, GR és Lexus jármű közlekedik az európai utakon, amelyek tulajdonosait 28 nemzeti marketing- és értékesítési vállalatból álló hálózat, valamint 53 országban (EU, Egyesült Királyság, EFTA-országok + Oroszország, Izrael, Törökország és más kelet-európai országok) mintegy 2.800 kiskereskedelmi egység támogatja. 2024-ben a TME 1.217.132 járművet értékesített Európában, 7,1 százalékos piaci részesedést elérve. További információkért látogasson el a www.toyota-europe.com oldalra. A Toyota hisz abban, hogy ha az emberek szabadon mozoghatnak, akkor bármi lehetséges. A „Mobilitás mindenkinek” elve érdekében a Toyota biztonságosabb, még inkább összekapcsolt, inkluzívabb és fenntarthatóbb mobilitást kíván megalkotni, hogy elérje legfőbb küldetését: „Boldogságot mindenkinek”. Európában a TME elindította a KINTO mobilitási márkát, amely mobilitási szolgáltatások széles skáláját kínálja 14 országban, és ösztönzi a zéró emissziós üzemanyagcellás termékek, és azok műszaki támogatásának business-to-business értékesítését. Hozzájárulva az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz, a Toyota azon dolgozik, hogy Európa-szerte minden üzleti tevékenységének körében elérje a karbonsemlegességet. Európában a széndioxid-csökkentés terén történelmi távlatokban is vezető szerepet betöltő TME célja, hogy 2035-ig 100 százalékkal csökkentse minden új járművének széndioxid-kibocsátását Nyugat-Európában, és továbbra is az elektrifikált hajtásláncok teljes választékát kínálja majd ügyfeleinek a régióban hibrid, plug-in hibrid, akkumulátoros elektromos és üzemanyagcellás modelljeinek képében.    

A jövő mobilitásának egyik központi ígérete, hogy a járművek és az infrastruktúra valós időben kommunikálnak egymással. A V2X-technológia évek óta a közlekedésbiztonsági és hatékonysági innovációk szimbóluma, mégis jól látszik, hogy a globális bevezetés útjában számos akadály áll. A különböző kommunikációs protokollok, a még formálódó szabványok, a kiberbiztonsági elvárások és a fizikai infrastruktúra heterogén állapota miatt a legtöbb ország nem tud egyik napról a másikra V2X-rendszerekre váltani. Ahol ez a probléma különösen éles, az az útdíjszedési szektor, amely a stabil, folyamatos működésre van utalva. Egy hibás átállás bevételkiesést, torlódásokat és szolgáltatási zavarokat okozhat — ezért az üzemeltetők olyan megoldást keresnek, amely egyszerre kompatibilis a jövővel és megőrzi a jelen működőképességét. Egy ilyen átmeneti megoldás lehet a Star Systems International által bemutatott T2X (Transponder to Everything), amely nem a V2X alternatívája, hanem annak okos, fokozatos hídja. A T2X a már ma is milliós darabszámban használt RFID-alapú útdíj-transzponderekre épít, amelyek kommunikációs gerinchálózattá válnak, új funkciókat és kapcsolódási pontokat teremtve a járművek, a mobiltelefonok és az intelligens infrastruktúra között. A Falcon és Eagle típusú transzponderek azért különösen értékesek, mert az UHF-alapú útdíj-kommunikációt NFC (HF) képességekkel egészítik ki, így a jelenlegi rendszerek mellett mobilalapú szolgáltatásokkal is integrálhatók. Star Systems International: Globális RFID- és automatikus azonosítási technológiákat fejlesztő vállalat, amely útdíjfizetési, járműazonosítási és intelligens mobilitási rendszerekben specializálódott. A cég megoldásait több mint 50 országban használják, különösen olyan piacokon, ahol nagy volumenű járműmozgások gyors és megbízható azonosítása szükséges (pl. útdíjszedés, logisztika, beléptetőrendszerek). A vállalat a hagyományos RFID-transzponderek mellett új generációs, hibrid eszközöket fejleszt (pl. Falcon, Eagle), amelyek egyszerre támogatják az UHF-alapú útdíj-kommunikációt és az NFC-kapcsolatot. Ezekre épül a T2X koncepció is, amely átmeneti hidat teremt a mai rendszerek és a jövő hálózatba kapcsolt járműkommunikációja között. Gyors, hatékony, kényelmes, biztonságos - és már nem olyan sokáig futurisztikus (kép: TTI, Star Systems International) A T2X egyik legfontosabb előnye, hogy teljesen járműtípus-független, nem igényli a gyártói beavatkozást, így gyorsan és egységesen vezethető be vegyes járműállományokban. Ez jelentős beruházási megtakarítást hoz, miközben az üzemeltetők már a telepítés pillanatától új mobilitási funkciókat kínálhatnak — a forgalomfüggő útdíjtól a parkolás- és sávmenedzsmentig. A T2X logikája tökéletesen illeszkedik ahhoz a német példához, amelyről az Autószektor nemrég beszámolt: ott digitálisan láthatóvá teszik az útépítéseket, hogy a járművek és a közlekedők valós időben értesülhessenek a munkaterületek helyéről, időzítéséről és a forgalomkorlátozásokról. Ez a C-ITS-alapú rendszer jól mutatja, milyen gyakorlati előnyökkel jár, ha a kommunikáció nem egy nagy technológiai ugrással, hanem rétegezve, a meglévő elemekre építve fejlődik tovább. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a modern mobilitási szolgáltatások alapja ma már az adat: hogy „kinyílik a fekete doboz”, és a járművek, infrastruktúrák, szolgáltatók közötti adatáramlásból új, egyszerűbb és hatékonyabb rendszerek születnek. A T2X lényegében ennek a folyamatnak a gyorsítója. A T2X-szemlélet illeszkedik azokhoz a nemzetközi tendenciákhoz is, amelyek szerint a modernizáció nem feltétlenül jelent teljes rendszerleváltást. A londoni és New York-i tapasztalatok is azt mutatták, hogy a forgalom alapú vagy megtett úttal arányos útdíj bevezetése ott működik jól, ahol az üzemeltetők képesek régi és új technológiákat egymás mellett futtatni anélkül, hogy a rendszer stabilitása sérülne. A T2X pontosan ezt teszi. A technológia előnye, hogy együtt élhet a V2X következő generációs szabványaival, például a SAE J3217-tel, így az útdíj- és mobilitási szolgáltatók saját tempójukban fejleszthetnek, miközben folyamatos működésük garantált. A T2X ezzel olyan intelligens átmeneti megoldássá válik, amely egyszerre tartja életben a jelen rendszereit és készíti elő a jövő valós idejű, hálózatba kapcsolt mobilitását. Idegen kifejezések magyarázata T2X (Transponder to Everything): Átmeneti kommunikációs technológia, amely a meglévő RFID-alapú útdíj-címkéket okos kommunikációs pontokká alakítja. Nem igényli új fedélzeti egységek vagy útszéli berendezések kiépítését, mégis lehetővé teszi bizonyos, korábban csak V2X-rendszerektől elvárt funkciók működését. A T2X a jelen infrastruktúráját kapcsolja össze a jövő hálózatba kötött mobilitásával. V2X (Vehicle to Everything): A jármű és a környezete közötti valós idejű kommunikáció gyűjtőneve. Ide tartozik a jármű–jármű (V2V), jármű–infrastruktúra (V2I), jármű–gyalogos (V2P) és jármű–hálózat (V2N) kommunikáció. Célja a közlekedésbiztonság, az áramlás és a rendszerhatékonyság radikális javítása. A széles körű bevezetést ma főként infrastruktúra- és szabványozási akadályok lassítják. RFID (Radio-Frequency Identification): Rádiófrekvenciás azonosítási technológia. A legtöbb útdíj-transzponder ezt használja arra, hogy érintésmentesen kommunikáljon a kapukkal vagy útszéli olvasókkal. Gyors, megbízható, alacsony költségű technológia, amely miatt világszerte elterjedt. UHF (Ultra High Frequency): A rádiófrekvenciás tartomány egy része (kb. 860–960 MHz), amelyet nagy távolságú, gyors adatcserére optimalizált RFID-azonosításhoz használnak. Az útdíjrendszerek többsége UHF-alapú transzponderekkel működik, mert autópálya-sebesség mellett is stabilan olvasható. HF (High Frequency): Magas frekvenciájú RFID-technológia, jellemzően 13,56 MHz-en működik. Rövid távolságú kommunikációra alkalmas, nagy pontosságú azonosítással. A HF adja az NFC technológiai alapját is. NFC (Near Field Communication): Érintésközeli kommunikációs technológia, amely HF-alapon működik. Mobilfizetésben és okoseszközök közti gyors adatcserében használatos. A T2X-eszközök NFC-képessége teszi lehetővé, hogy a transzponder ne csak útdíjkapukkal, hanem okostelefonokkal és más infrastruktúrákkal is kommunikáljon. OBU (On-Board Unit): Fedélzeti egység, amely DSRC- vagy C-V2X-alapú kommunikációra képes. A klasszikus V2X-rendszerek egyik központi eleme, de telepítése költséges és járműtípus-függő lehet. RSU (Roadside Unit): Útszéli kommunikációs berendezés V2X-rendszerekhez. Az RSU-k telepítése jelentős beruházást igényel, ezért a teljes országos V2X kiépítés egyik legdrágább eleme. C-ITS (Cooperative Intelligent Transport Systems): Kooperatív intelligens közlekedési rendszerek, amelyek valós időben osztanak meg információt járművek és infrastruktúra között. Ilyen rendszer működik például Németországban, ahol digitálisan jelenítik meg az útépítéseket és munkaterületeket. SAE J3217: A következő generációs járműkommunikációs szabványok egyike, amely meghatározza a jármű–infrastruktúra adatcseréjének technikai hátterét. A T2X azért fontos, mert kompatibilis maradhat az ilyen új szabványokkal is.   Forrás: ITS International – T2X: the smart bridge to a V2X future (2025. november) Nyitókép: Smart Systems International