Az elálmosodás továbbra is a közúti közlekedés egyik legrejtettebb, mégis legnagyobb hatású rizikófaktora. Magyarországon is minden évben számos baleset vezethető vissza fáradtságra, különösen a hosszú, monoton éjszakai autópálya-szakaszokon. Ahogy az Autószektor részletes elemzése is bemutatta („Így biztonságos az éjszakai vezetés”), a romló látási viszonyok és a csökkenő reakcióidő különösen veszélyes kombinációt alkotnak fáradt sofőröknél. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács által kiemelten kezelt témát dolgoz fel az a Applied Ergonomics szaklapban nemrég megjelent kutatás. A tanulmány öt különböző módon vizsgálta, hogyan hat a fedélzeti hangasszisztens használata a sofőr állapotára. A kutatók szimulált éjszakai vezetés során elemezték a vezetőket, miközben különböző típusú hangalapú interakciókat kellett végrehajtaniuk. A hangasszisztens (voice assistant) olyan fedélzeti digitális rendszer, amellyel beszéd formájában lehet kommunikálni. A vizsgálat legfontosabb megállapítása az volt, hogy a passzív hallgatás nem elegendő: az éberségi szintet az aktív részvétel tartja fenn. Amikor a sofőrnek ismételnie kellett mondatokat, vagy rövid kérdésekre kellett válaszolnia, a figyelme stabilabb maradt, a fiziológiai éberségi mutatói javultak, és a sávtartása is lényegesen pontosabbá vált. Ez összhangban van az Autószektor egy másik közlekedésbiztonsági anyagával is („Fáradtság – amikor saját magad ellensége vagy”), amely rámutat: a vezetők gyakran még akkor sem érzékelik az álmosságot, amikor már mikroalvások fenyegetnek. Az Applied Ergonomics szaklap egy nemzetközi tudományos folyóirat, amely az ember–gép kapcsolatot, a vezetés és munka világának ergonómiai kérdéseit kutatja. A közlekedésbiztonsági terület egyik vezető szakmai platformja. A kutatás külön kitért a különböző korcsoportokra is. Mind a fiatalabb, mind a középkorú sofőrök profitáltak a hangasszisztenssel folytatott párbeszédből, ugyanakkor a testük másként reagált. Ez arra utal, hogy a jövő fedélzeti rendszereinek életkorhoz igazított kommunikációs mintákat kell alkalmazniuk. A modern járművekben már ma is elterjedtek a vezetőfigyelő rendszerek (Driver Monitoring System – DMS), amelyek a sofőr szemmozgását vagy viselkedését figyelik. Ahogyan az Autószektor által bemutatott részletes elemzés („Életveszélyes álmosság – ne üljünk fáradtan volánhoz”) is hangsúlyozza, a sofőr fiziológiai jeleinek követése önmagában nem elég: a kognitív bevonódás az, ami valóban megakadályozza az elalvást. A fedélzeti hangasszisztensek fejlődése ugyanakkor túlmutat a hagyományos járműelektronikán: az autóipar ma már a szoftveresen frissülő, folyamatosan tanuló rendszerekre építi a vezetésbiztonság jövőjét. Az úgynevezett OTA, vagyis Over-the-Air frissítések azt jelentik, hogy az autó internetkapcsolaton keresztül, szervizlátogatás nélkül kaphat új funkciókat, fejlesztéseket, javításokat és éberségmegőrző algoritmusokat. (OTA updates – wireless software updates delivered to the vehicle without any physical connection or service visit.) A gyártók így akár hónapról hónapra finomíthatják a figyelemfenntartó rendszereket, amelyek egyre inkább személyre szabott „digitális társakká” válnak: felismerik a sofőr szokásait, terhelhetőségét, napszakhoz igazodó éberségi mintázatát, és akkor kezdenek aktív párbeszédbe, amikor a fáradtság első jelei még szinte észrevehetetlenek. Sokat segít, ha beszélgetsz az autóval (kép: etsc) Magyarország számára a kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a fedélzeti asszisztensek használata nem pusztán kényelmi funkció, hanem komoly baleset-megelőzési potenciállal bíró eszköz. A teherfuvarozásban, a hazai flottakezelőknél, a hosszú távú személyfuvarozásban és az autópályás közlekedésben különösen fontos lehet olyan rendszereket alkalmazni, amelyek nemcsak figyelik a sofőrt, hanem párbeszédbe is vonják. A tanulmány végső üzenete: a hangalapú kommunikáció többé nem csupán kényelmi funkció, hanem olyan technológiai eszköz, amely életeket menthet. European Transport Safety Council (Európai Közlekedésbiztonsági Tanács): egy független, brüsszeli székhelyű szervezet, amely az EU-ban zajló közlekedésbiztonsági kutatásokat, ajánlásokat és szakpolitikai javaslatokat koordinálja. Az európai közúti biztonság egyik legfontosabb szakmai iránymutatója.   Forrás: ETSC – New study shows in-car voice assistants could help prevent drowsy driving crashes (2025.09.26.) Nyitókép: allion.com

A BMW Group müncheni gyára 1975 óta dolgozik a 3-as BMW sorozatgyártásának központjaként. A vállalatcsoport már a modellsorozat kezdeti szakaszában elkötelezte magát a rugalmas sorozatgyártás mellett, amelyet olyan modern technológiák tettek lehetővé, mint például a felső szállítószalag-rendszerek és a szabadon programozható hegesztőgépek. A teljes egészében automatizált karosszéria-összeszerelő üzem már 1982-ben, a BMW 3-as sorozat második nemzedékének érkezésére rendszerbe állt Münchenben. Az ipari robotok alkalmazásával a gyárban több mint 90 százalékos automatizáltsági arányt sikerült elérni, amely a rugalmas műszakrendszerekkel és a módosított munkaidő-modellekkel kiegészítve jelentős kapacitásnövekedést eredményezett. A létesítmény folyamatos modernizálása eközben garantálta – a porfestési technológiáktól kezdve, egészen a számítógép-vezérelt motorgyártásig –, hogy az üzem mindvégig a lehető legkorszerűbb maradjon. A BMW Group müncheni gyára ma számos digitalizációs megoldást és mesterséges intelligenciára támaszkodó minőségbiztosítási rendszert alkalmaz. A BMW 3-as sorozat mindig is a BMW Group nemzetközi gyártási hálózatában előirányzott, következetes technológia fejlődés motorja volt. A BMW 3-as sorozat a növekedés és a nemzetközi terjeszkedés motorja is egyben A BMW 3-as sorozat a gyárak kapacitásnövekedésére is hatással volt. A modell sorozatgyártása 1980-ban Dingolfingba, majd 1986-ban Regensburgba is megérkezett. A 3-as BMW a bajor prémiumgyártó nemzetközi terjeszkedéséhez is nagymértékben hozzájárult: a modell sorozatgyártása Dél-Afrikában 1984-ben, az Egyesült Államokban pedig 1994-ben vette kezdetét. E létesítmények lehetővé tették a helyi piacok ellátását és alapot teremtettek a vállalatcsoport értékteremtésének globális eloszlásához – amely ma is a BMW Group nemzetközi gyártási hálózatának egyik legfontosabb jellemzője. A 3-as BMW új gyárak létrejöttét is indukálja A regensburgi üzem megnyitása óta a BMW 3-as sorozat adja az új gyárak alapját – a Debrecenben rendszerbe állt üzem kivételével. A BMW Group spartanburgi, lipcsei és mexikói gyára, valamint a közös kínai vállalkozásként működtetett BMW Brilliance Automotive (BBA) is eleinte a 3-as BMW sorozatgyártásával kezdett. Az elmúlt évtizedek során a BMW 3-as sorozat modellváltozatai – a limuzinoktól kezdve, a kabriókon és Touring modelleken át, egészen a BMW M sportmodellekig – a BMW Group nemzetközi gyártási hálózatának szinte összes üzemébe megérkeztek, maximális gyártási rugalmasságot téve lehetővé. Az eltérő modell- és hajtáslánc-változatok – a tisztán elektromos meghajtású, illetve belsőégésű erőforrással és plug-in hibrid hajtáslánc-technológiával szerelt modellek – mindegyik létesítmény esetében egyazon gyártósoron látnak napvilágot. A BMW 3-as sorozat legújabb, hetedik nemzedéke Németországban (München), Kínában (Senjang), Mexikóban (San Luis Potosí), Indiában (Csennai), Thaiföldön (Rayong) és Brazíliában (Araquari) lát napvilágot, valamint egyes partnergyárak közreműködésével néhány további országban. Mindeközben a nyolcadik generáció előkészületei is gőzerővel zajlanak: a BMW 3-as sorozat tisztán elektromos meghajtású modellváltozatának sorozatgyártását 2026 második felében indítja be a BMW Group müncheni gyára. A NEUE KLASSE modellgeneráció következő képviselőjének sorozatgyártása ezt követően Kínában és Mexikóban is megkezdődik. A 3-as BMW dingolfingi visszatérése szintén a tervek között szerepel., További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A téli abroncs szükségességét alighanem már mindenki belátja, akadnak azonban kevésbé ismert tudnivalók is ezekről a gumikról. A hőmérséklet csökkenésével a gumiabroncsok nyomása is visszaesik, ami befolyásolhatja a tapadást, az autó stabilitását és a fogyasztást. Hideg időben ezért célszerű gyakrabban ellenőrizni a nyomást, különösen akkor, amikor a jármű figyelmeztetőrendszere (TPMS) érzékeli a változást. A modern rendszerek a hőingásra is reagálnak, így télen gyakoribbak a jelzések – ez azonban sokszor nem hibára, hanem a normál hőtágulásra figyelmeztet. A pótkerék állapotára télen különösen érdemes figyelni. A fagyos idő, a sós latyak és a kátyúk növelik a defekt kockázatát. Ilyen esetben egy rossz állapotú vagy alacsony nyomású pótkerék könnyen kellemetlen helyzetbe hozhatja az autóst. Hegyvidéki, meredek vagy ritkábban kezelt útvonalakon a hólánc elengedhetetlen lehet. Még indulás előtt érdemes védett, száraz körülmények között kipróbálni a felszerelését, hogy éles helyzetben már rutinszerűen menjen. A modern textilhóláncok is jó alternatívát jelenthetnek, ahol engedélyezettek. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Fotó: hac.hr Az új rendszer a forgalom jelentős gyorsítását célozza, mivel lehetővé teszi a járművek megállás nélküli áthaladását, akár 130 kilométeres sebességnél is. Az elektronikus útdíjszedés két technológián alapul: a járművekben elhelyezett ENC fedélzeti egységen, valamint a rendszámtáblák kamerás, automatikus leolvasásán. Az elektronikus útdíjszedési rendszer (ESNC) a rendszám és az érvényes fizetési eszköz regisztrációját írja elő a 3,5 tonnáig terjedő járművek számára, míg a nehéz járműveknek ENC-eszközt és automatikus rendszámleolvasást kell használniuk. A rendszerhez való csatlakozás egy egységes országos online értékesítési felületen, mobilalkalmazáson és más digitális szolgáltatásokon keresztül történhet, emellett erre a célra kialakított gyors beléptető sávokon is elérhető lesz. A regisztráció az autópálya-kezelők ügyfélszolgálati irodáiban, valamint a szerződött harmadik felek értékesítési pontjain is elvégezhető. Az új rendszer bevezetését követően egy átmeneti időszakban még megmaradnak az autópálya-felhajtóknál található fizetőkapuk, ezeknél azonban már nem lesz személyzet, és sorompók sem működnek majd. Az útdíjszedő portálok és kamerák telepítése már megkezdődött az A3-as autópályán (Zágráb-Eszék). A tervek szerint összesen 212 portált helyeznek el a horvát autópályákat kezelő vállalat (HAC), valamint más koncessziós társaságok által üzemeltetett hálózaton. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!