A BMW Group módszeresen fejleszti a sorozatgyártási folyamataiba integrált digitalizációt és a mesterséges intelligencia alkalmazását. A következő lépés utóbbi tekintetben a fizikai mesterséges intelligencia, amely a gépeket és a robotokat digitális mesterséges intelligenciával ruházza fel. Ez olyan intelligens rendszerek sorozatgyártásba történő integrálását teszi lehetővé, mint például a humanoid robotok. A müncheni központú vállalatcsoport most először Európába is elhozza a fizikai mesterséges intelligenciát, amelynek részeként lipcsei gyárában humanoid robotokat állít rendszerbe kísérleti projektként. A projekt célja, hogy sikeresen integrálja a humanoid robotokat a sorozatgyártás folyamataiba és feltárja az akkumulátor-, illetve alkatrészgyártás területén potenciális további alkalmazási lehetőségeket. „A digitalizáció javítja termékeink versenyképességét – Európában és világszerte egyaránt. A tervezőmérnöki szaktudás és a mesterséges intelligencia szimbiózisa teljesen új lehetőségeket nyit meg a sorozatgyártás területén” – fogalmazott Milan Nedeljković, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja. Kísérleti projektként a BMW Group tavaly sikeresen integrálta a humanoid robotokat egyesült államokbeli gyárába. A mérnökök az itt felhalmozott tapasztalatokat a fizikai mesterséges intelligencia továbbfejlesztése és skálázása terén hasznosítják. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Eredményesen zárta kapuit az Intertraffic Amsterdam 2026, a világ egyik legjelentősebb közlekedéstechnológiai szakkiállítása, amelyre idén mintegy 30 ezer szakember érkezett 145 országból a RAI Amszterdami Kongresszusi Központba. A március 10–13. között zajló eseményen 900 kiállító mutatta be a legújabb fejlesztéseit az intelligens közlekedés, az útdíjszedés, a forgalomirányítás és a közlekedésbiztonság területén. Az egyik legnagyobb figyelmet kiváltó standon a torontói székhelyű Quarterhill Inc. állt, amely az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) globális piacának egyik meghatározó szereplője. A Quarterhill Inc. egy torontói székhelyű, a Torontói Értéktőzsdén is jegyzett vállalat, amely az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) globális piacának egyik meghatározó szereplője. A cég integrált megoldásokat fejleszt és szállít a haszongépjármű-ellenőrzés, az útdíjszedés és az úthálózati intelligencia területén, amelyekkel multimodális és okos közlekedési hálózatokat támogat világszerte. Portfóliójába tartoznak többek között a virtuális mérleghidak, az automatizált sávon belüli ellenőrzőrendszerek, a LiDAR- és radaralapú járműérzékelők, valamint a mesterséges intelligenciával támogatott útdíjszedési háttérrendszerek. A Quarterhill vezérigazgatója Chuck Myers, aki az amszterdami Intertrafficon is képviselte a vállalatot. Mire képes az új tengelysúlymérő megoldás? A Quarterhill standján a legnagyobb érdeklődést a Virtual Weight Station (VWS) 2.0, vagyis a második generációs virtuális tengelysúlymérő állomás keltette. A vállalat szerint ez a webalapú rendszer képes valós időben azonosítani a túlsúlyos tehergépjárműveket anélkül, hogy állandó, útszéli ellenőrző állomásokra lenne szükség. A technológia lényege, hogy a hagyományos, statikus mérőeszközöket kiváltva rugalmasabb és költséghatékonyabb megoldást kínál a közlekedési hatóságoknak. A VWS 2.0-t a cég saját fejlesztésű szenzortechnológiáival kombinálva mutatták be, amelyek együttesen képesek a hagyományos, reaktív ellenőrzéseket proaktív, adatvezérelt megfelelőség-felügyeleti rendszerré alakítani. Ilyen élőben a Quarterhill új rendszere (kép: Quarterhill) A kiállításon emellett bemutatták a Direct Enforcement (közvetlen ellenőrzés) nevű megoldást is, amely a forgalmi sávban, menet közben szűri ki a túlsúlyos járműveket, így a közúti forgalom zavarása nélkül történhet az ellenőrzés. A SensorLine üvegszálas érzékelőrendszer tengelyenként képes a járművek azonosítására és osztályozására – beleértve a tengelyszámot, a haladási irányt és a tengelytávolságot is –, valós idejű adatokkal segítve a szabályossági ellenőrzéseket. A RedFox többszenzoros járműkapu LiDAR-technológiát, képalkotó rendszereket és felszíni tengelyérzékelést kombinál, és elsősorban kikötői, határátkelőhelyi és útdíjas környezetekre tervezték. A Quarterhill állítása szerint a RedFox pontosabb járműszűrést tesz lehetővé, miközben jelentősen egyszerűbb a telepítése, mint a hagyományos, útburkolatba épített érzékelőké. Felhőalapú elemzések és mesterséges intelligencia az útdíjszedésben A Quarterhill az Intertrafficon két további rendszerét is kiemelt helyen szerepeltette. Az Icoms Analytics Platform egy felhőalapú adat- és elemzőkörnyezet, amely az útszéli érzékelőket és a szabálysértés-felügyeleti technológiákat egyetlen, egységes működési nézetbe integrálja. A portfólió részét képezi a radardetekciós platform, amely többsávos forgalomfigyelést, csomóponti elemzéseket és közel valós idejű adatokat szolgáltat a biztonságosabb és hatékonyabb útkezelés érdekében. A másik bemutató a cég mesterséges intelligenciával támogatott útdíjszedési háttérrendszerét érintette, amely képes a rutinszerű ügyfélmegkeresések automatikus kezelésére, míg az összetettebb ügyeket emberi operátorokhoz irányítja. A rendszer célja, hogy az útdíjbeszedés a háttérben megbízhatóan működjön, miközben a sofőrök ügyfélszolgálattal folytatott interakciói még jobbak legyenek (ügyfélélmény). „Ahogy a közlekedési hálózatok egyre összetettebbé válnak, a hatóságok okosabb technológiákat alkalmaznak a szabálysértés-felügyelet, a forgalomfigyelés és az útdíjszedés területén, hogy jobban védjék az infrastruktúrát, javítsák a biztonságot és kezeljék a növekvő áruforgalmat, miközben támogatják a közlekedés hosszú távú fenntarthatóságát” – mondta Chuck Myers, a Quarterhill vezérigazgatója az amszterdami rendezvényen. Hozzátette: „Büszkék vagyunk arra, hogy olyan integrált rendszereket mutathatunk be, amelyekkel a hatóságok a reaktív ellenőrzésekről a proaktív, adatvezérelt megfelelőségre válthatnak, miközben új digitális eszközökkel modernizálják az útdíjszedési műveleteket és az ügyfélszolgálatot.” Miért fontos ez Magyarország számára? A Quarterhill által bemutatott technológiák közvetlen relevanciával bírnak a hazai közlekedési rendszer számára. Magyarország a HU-GO elektronikus útdíjrendszert használja a nehézgépjárművek díjszedésére, és a rendszer folyamatos korszerűsítése napirenden van. A virtuális tengelysúlymérők és az automatizált sávon belüli ellenőrzés különösen vonzó alternatívát jelenthetnek a tranzitforgalom növekedése és a túlsúlyos kamionok okozta infrastruktúra-károk miatt. Az M1-es autópálya bővítése, a gyorsforgalmi úthálózat terhelésének folyamatos növekedése, valamint a Győr, Kecskemét és Debrecen környéki ipari létesítmények miatt egyre növekvő teherforgalom mind olyan kihívások, amelyekre az Intertrafficon bemutatott adatvezérelt megoldások választ adhatnak. A 2026 júliusától a nemzetközi fuvarokat végző kisteherautókra is kötelező tachográf mellett az ilyen típusú, integrált felügyeleti rendszerek a magyar közlekedési szabályozás következő lépcsőfokát jelenthetik. Fogalomtár ITS (Intelligent Transportation Systems): intelligens közlekedési rendszerek, amelyek adatok, szenzorok és szoftverek segítségével optimalizálják a közúti forgalmat és a közlekedésbiztonságot. VWS (Virtual Weight Station): virtuális mérleghíd – szoftveralapú rendszer, amely állandó fizikai mérlegállomás nélkül képes a járművek tömegének ellenőrzésére. LiDAR (Light Detection and Ranging): lézer alapú távérzékelési technológia, amely háromdimenziós térképet készít a környezetéről, így alkalmas a járművek pontos azonosítására és méret szerinti besorolására. WIM (Weigh-In-Motion): menet közbeni tömegmérés – az útburkolatba épített vagy felszíni érzékelőkkel méri a járművek tengelyterhelését a forgalom megállítása nélkül. Kapcsolódó autószektor cikkek Az Intertraffic Awards 2026 jelöltjeiről és az ott bemutatott 15 legfontosabb innovációról az Autószektor részletesen beszámolt, kiemelve, hogy az MI már nem csupán érzékel, hanem önállóan döntéseket is hoz a közlekedésirányításban. A hazai szabályozási környezet alakulásáról, különösen a kisteherautókra 2026-tól kötelező tachográfokról szóló elemzés szorosan kapcsolódik a Quarterhill által is képviselt integrált felügyeleti szemlélethez. A magyar intelligens mobilitás jövőképéről szóló átfogó elemzés rámutat, hogy az adatalapú közlekedéstervezés és a hálózatba kapcsolt infrastruktúra milyen szerepet játszhat a hazai rendszer fejlesztésében. Forrás: Traffic Technology Today – Intertraffic: Quarterhill brings integrated enforcement and tolling tech Képek: Quarterhill és AI generált ChatGPT 5.2  

Fotó: MÁV Hegyi Zsolt a videóüzenetben közölte, hogy a megemelt peron két oldalán a vágányokat is korrigálták. Az utazók mostantól szintben szállhatnak föl az akadálymentes motorvonatokra, innen fognak indulni a Belgrádba közlekedő szerelvények is. Hozzátette: a MÁV arra törekszik, hogy a saját keretéből minden évben fejlessze a Keleti pályaudvart. A tavalyi 5 milliárd forintos komplex beruházás keretében megújultak a váltók, a vágányok és a teljes felsővezeték-hálózat, jövőre pedig további 2 peron megemelését és egy új vágány kiépítését tervezik. MTI   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

A közterületi parkolás digitalizációja az európai városokban évek óta zajlik, ám a fizetési infrastruktúra kiépítésének egyik legnagyobb akadálya továbbra is az energiaellátás kérdése. Távoli, nehezen megközelíthető vagy hálózati árammal nem rendelkező helyszíneken a hagyományos parkolóautomaták üzemeltetése költséges és bonyolult feladat. Erre a kihívásra reagált a holland CCV, Európa egyik vezető fizetésitechnológia-szolgáltatója, amely 2026 márciusában bejelentette új, Low Power Mode névre keresztelt energiatakarékos üzemmódját, kifejezetten napelemes és energiakorlátozott utcai parkolási környezetekre tervezve. Hogyan működik az energiatakarékos üzemmód, és miért forradalmi? A Low Power Mode lényege, hogy a fizetési terminál energiafogyasztását a minimálisra csökkenti a képernyőhasználat, a háttérfolyamatok és a kommunikációs intervallumok optimalizálásával. Mindezt úgy éri el, hogy a felhasználói élmény nem szenved csorbát: az autós továbbra is ugyanolyan gyorsan és kényelmesen fizetheti ki a parkolási díjat bankkártyával, mint egy hagyományos, hálózatról táplált automatánál. A rendszer különösen akkor bizonyul értékesnek, amikor a napbesugárzás alacsony – például téli hónapokban, felhős időszakokban –, vagy amikor az akkumulátor kapacitása korlátozott. Az intelligens energiagazdálkodásnak köszönhetően a terminál ilyen körülmények között sem áll le, hanem folyamatosan üzemképes marad. Mit jelent ez a parkolásüzemeltetők számára? A parkolásüzemeltetők egyik legnagyobb fejfájása, hogyan biztosítsák a napi huszonnégy órás fizetési elérhetőséget olyan helyszíneken, ahol az áramellátás instabil, drága vagy egyszerűen nem áll rendelkezésre. A CCV megoldása erre a kérdésre ad közvetlen választ. Az alacsony energiaigénynek köszönhetően a napelemes telepítések üzemideje jelentősen meghosszabbítható, még kevés napsütéses vagy nagy forgalmú időszakokban is. A külső áramforrásoktól való függőség csökken, ami nemcsak a telepítési költségeket mérsékli, hanem a karbantartási igényt is. Nem elhanyagolható szempont a fenntarthatóság sem: az alacsonyabb energiafelhasználás kisebb környezeti lábnyomot jelent, ami egyre több európai város és üzemeltető számára prioritás. Egyszerű, de funkcionálisan nagyszerű a CCV megoldása (kép: parking.net) Már tesztelik: az első pilotprojektek ígéretes eredményeket mutatnak A CCV közlése szerint az első telepítések és a hamarosan induló pilotprojektek máris biztató eredményeket mutatnak az üzemidő, a megbízhatóság és az üzemeltetési hatékonyság terén. A vállalat részletes esettanulmányokat és ügyfélbeszámolókat ígér a közeljövőben. A technológiát az Intertraffic 2026 szakvásáron is bemutatták, amelyet március 10–13. között rendeztek meg Amszterdamban. Ez a világ egyik legjelentősebb közlekedési és parkolási szakkiállítása, ahol az iparág szereplői rendszeresen a legújabb innovációkkal rukkolnak elő. A CCV a Fiserv leányvállalataként Európa-szerte több mint hatszázezer vállalkozásnak nyújt végponttól végpontig terjedő fizetési megoldásokat, beleértve a feldolgozási és elszámolási platformot, az online fizetéseket és a felügyelet nélküli terminálok széles palettáját. Miért fontos ez Magyarország számára? Magyarországon a közterületi parkolás digitalizációja egyre gyorsabb ütemben halad: 2026 márciusától megszűnik a mobilparkolás kényelmi díja, ami éves szinten mintegy 3,5 milliárd forintot hagy az autósoknál. A fizetési módok változatossága és a digitális megoldások terjedése mellett ugyanakkor számos vidéki és külvárosi helyszínen továbbra is gondot jelent a parkolóautomaták áramellátása. Gondoljunk csak a Balaton-parti szezonális parkolókra, a nemzeti parkok belépőihez köthető fizetőparkolókra vagy az egyre szaporodó agglomerációs P+R parkolókra, ahol a hálózati csatlakozás kiépítése aránytalanul drága lenne. Egy napelemes, energiatakarékos üzemmóddal felszerelt terminál ezeken a helyszíneken azonnal működőképes megoldást kínálna, ráadásul illeszkedne a magyar kormány fenntarthatósági és digitalizációs célkitűzéseihez is. Az ilyen típusú innovációk ráadásul a magyar parkolásüzemeltetők versenyképességét is növelhetnék, hiszen a nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a fenntartható parkolási infrastruktúra egyre inkább elvárás, nem csupán lehetőség. Kapcsolódó autószektor cikkek A digitális parkolás és az okos közlekedési megoldások témaköréhez több korábbi autoszektor.hu cikk is kapcsolódik. Az ICDP 2025 őszi konferenciájáról szóló beszámolónk rámutatott, hogy az autóipari szereplők számára az adatvezérelt, digitális működésre való átállás már nem opció, hanem a túlélés feltétele, ami a parkolási szektorra is igaz. A 2025-ös év legjobban várt elektromos autóiról szóló összefoglalónk jól illusztrálja, hogy a fenntarthatóság és az energiahatékonyság mennyire áthatja az egész autóipari ökoszisztémát, a járművektől a parkolási infrastruktúráig. Végül az elektromos autók globális térnyeréséről szóló elemzésünk rávilágított arra, hogy a zöld közlekedés terjedésével párhuzamosan a kiszolgáló infrastruktúrának is lépést kell tartania, legyen szó töltőhálózatról vagy éppen fenntartható parkolási megoldásokról. Ki áll a fejlesztés mögött? A CCV egy 1958-ban, a hollandiai Arnhemben alapított fizetésitechnológia-szolgáltató, amely az 1970-es években valósította meg az első elektronikus fizetési tranzakciót Hollandiában. A vállalat mára Európa-szerte több mint hatszázezer üzleti ügyfelet szolgál ki végponttól végpontig terjedő fizetési megoldásokkal, beleértve a tranzakciófeldolgozást, az online fizetéseket, a zárt rendszerű kártyamegoldásokat és a felügyelet nélküli (unattended) terminálok széles palettáját. A CCV mintegy ezer munkavállalóval működik három kulcspiacán: Hollandiában, Belgiumban és Németországban. 2025 márciusában a Fiserv, a világ egyik legnagyobb fizetési és pénzügyi szolgáltatástechnológiai vállalata felvásárolta a CCV-t, ezzel megerősítve európai jelenlétét és a Clover fizetési platform kontinensre történő kiterjesztését. A Low Power Mode fejlesztéséről szóló hír a Parking Network (parking.net) szakportálon jelent meg, amely a parkolási iparág globális információs központja: naponta frissülő hírekkel, termékbemutatókkal, álláshirdetésekkel és közbeszerzési kiírásokkal köti össze a világ parkolási szakembereit, valamint több mint 1700 iparági vállalatot tart nyilván adatbázisában. Fogalomtár Low Power Mode (alacsony energiafelhasználási üzemmód): A terminál szoftveresen vezérelt energiatakarékos működési módja, amely csökkenti a képernyő, a háttérfolyamatok és a kommunikáció energiaigényét. Unattended terminál: Felügyelet nélkül működő fizetési terminál, amelyet jellemzően parkolóautomatáknál, önkiszolgáló benzinkutaknál vagy automatáknál használnak. Intertraffic: A világ legnagyobb közlekedési és parkolási szakkiállítása, amelyet kétévente rendeznek Amszterdamban. Forrás: Parking.net, CCV Nyitókép: AI generált, ChatGPT 5.2