Túlzás nélkül mondható, hogy elektromos forradalom megy végbe, szemünk láttára, a közlekedésben. Ha be akarjuk tartani az EU 2050-re előirányzott célját, a karbonsemleges autózást, döntő fontosságú az előttünk álló évtized. Jól jelzi a változást, hogy miközben tavaly hat százalékkal visszaesett a hazai újautó-eladás, az elektromosoké negyvennel nőtt. Tavaly már tízmillió villamos gépkocsi volt forgalomban világszerte, és a Bloomberg tanulmánya szerint 230-ra alternatív hajtású lesz az autók egyharmada. Idén augusztusban fordult elő először, hogy több hibrid és elektromos kocsi talált gazdára földrészünkön, mint dízelmotoros. Ám nem elég elektromos autókat gyártani és eladni, hanem meg kell teremteni töltő infrastruktúrájukat, hogy egyáltalán használhatók legyenek. Mivel hatótávjuk egyelőre jelentősen elmarad a benzines, dízeles kocsikétól, valójában a benzinkutakénál is sűrűbb hálózatra volna szükség gondtalan üzemeltetésükhöz. Ennek kiépítéséhez elhatározáson kívül szakértelemre és tekintélyes pénzforrásokra van szükség. A kínálatnak meg kell előznie a keresletet! Nem véletlen, hogy a MOL-csoport vállalt úttörő szerepet – „nem litereket, hanem kilométereket értékesítünk” mottóval. A MOL minap átadta a részben európai uniós támogatással megvalósult NEXT-E projekt keretében telepített utolsó, 59-edik elektromos töltőberendezést is, mellyel 170 tagúra bővült a MOL Plugee hálózat. A program teljes költségvetése 22,17 millió euró, melynek 85 százalékát (18,84 millió euró) az Európai Bizottság fedezi az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) keresztül. A MOL továbbra is fejleszti e-töltő-hálózatát, így az az év végéig kétszázra, 2025-ig pedig ötszázra emelkedhet a régióban elérhető töltőinek száma. A hazai hálózat hetven kilométeres sűrűségű, tehát sehonnan sem kell ennél többet utazni akkutöltésért (persze egy ekkora kitérő már észrevehetően leszívja az akkut, pláne, ha oda-vissza kell megtenni). Természetesen számít a töltésnek a tankolásét meghaladó időszükséglete is, illetve, hogy kell-e sorban állni. A MOL Plugee sajtótájékoztatóján, a vecsési töltőállomáson sok kútoszloppal szemben egyetlen, háromkábeles elektromos töltőoszlop árválkodik. A közeljövőben bizonyára javítanak még ezen. Az elektromos autók térnyerését erősítette a koronavírus-járvány is, felértékelve környezet- és klímavédelmi szempontokat. A fosszilis üzemanyagok dominanciája ugyan várhatóan még jó ideig fennmarad, ám egyre nagyobb piaci szeletet hasít ki magának a villamos energia. A technológia fejlődésének köszönhetően nő a villanyautók hatótávja, de lényeges, hogy út közben könnyen elérhető legyen töltési lehetőség. Éppen ezt nyújtja a NEXT-E program keretében telepített hálózat. Az új telepítésekkel a magyarországi MOL Plugee hálózat 81 egységet számlál, közülük hét gyors-, 68 nagyteljesítményű villám-, hat pedig ultragyors töltő. A régióban pedig már 170, nyilvánosan elérhető elektromos töltő működik MOL-logóval, ebből 141-et szintén a NEXT-E projekt részeként telepítettek. Idehaza jórészük autópályáknál található, országos átjárhatóságot teremtve. A MOL-csoport 2017-ben csatlakozott a NEXT-E projekthez, Csehországtól az Adriai- és a Fekete-tengerig elektromos autózást lehetővé tevő nemzetközi töltőinfrastruktúra kiépítésének céljával. Konzorciumi partnereivel – E.ON, HEP, Petrol, BMW, Nissan – a régió hat országában, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon és Romániában összesen 222 gyors, valamint harminc ultragyors elektromos töltőt telepített, fő közlekedési útvonalak mentén, összekötve a hat országot a szomszédos és a nyugat-európai e-jármű hálózatokkal. Az átjárhatóságot a MOL hat országban elérhető e-mobilitási applikációja is fokozza; az alkalmazás fizetési megoldása figyelembe veszi az autók villamosenergia-felvételi képességét, és különféle étkezési kedvezményeket is kínál. Nagy váltást jelez az új ágazat megjelenése MOL-csoportnál, amely eddig ezer szállal kötődött az olaj-, gáz-, petrolkémiai iparhoz és kereskedelemhez. Bő százéves múltra tekint vissza, több, mint harminc országában van jelen 25 ezer fős munkaerejével, három finomítót és két petrolkémiai üzemet működtet Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban, kiskereskedelmi hálózata pedig mintegy kétezer töltőállomást számlál Közép- és Délkelet-Európa tíz országában. Jelenleg kilencben van kitermelése, és 14-ben kutatási eszköztára. Hagyományos fosszilis tüzelőanyag-alapú tevékenységeit csekély széndioxid-kibocsátású, fenntartható üzleti modellé alakítja át, törekszik, hogy 2050-re karbonsemleges legyen, előmozdítva a körforgásos gazdaságot Kelet-Közép Európában. A MOL-csoporton tehát nem múlik, hogy töltőpisztoly helyett kábelcsatlakozót dughasson kocsijába valaki. Hogy mennyi kilométert vásárolt, és mennyiért, az majd elválik a gyakorlatban.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Az Orosz Posta megkapta tesztelésre az első orosz elektromos Gazelláját, hivatalos nevén a GAZelle e-NN haszongépjárművet. Ezt az Nemzetközi E-kereskedelmi Fórumon jelentették be. Az autót csomagok és levelek szállítására használják. A Gorkiji Autógyárban (GAZ) készülő GAZelle e-NN elektromos autó akár 120 km-t is meg tud tenni egyetlen feltöltéssel, maximális sebessége 100 km/h. Mindössze 30 percet vesz igénybe az autó akkumulátorának 80%-os feltöltése. A "zöld" jármű akár 2,7 tonna rakományt is szállíthat. „Már most is aktívan használjuk a Gazellákat. Ráadásul hazai gyártású járműről van szó, ami fontos számunkra. Büszkék vagyunk rá, hogy a Gazellák elsőként az Orosz Postánál állnak szolgálatba" - mondta Maxim Akimov főigazgató. Egy másik újdonság, amelyet az Orosz Posta megkapott tesztelésére, egy elektromos, zártterű tricikli, kis terhek szállítására, a Nyizsnyij Novgorod Forward cégtől. Egyelőre nem ismert, mikor kezdődhet meg az új jármű sorozatgyártása. A hátsókerék-meghajtású autó ára körülbelül 600 ezer rubel, azaz kb. 3 millió forint lesz. A "zöld" tricikli 90 kilogramm hasznos terhet tud szállítani. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A műszaki vizsgáztatás szabályairól szóló 2013-ban megjelent Európai Uniós irányelv kivételesen hosszú, kilenc éves felkészülési időt biztosított a tagállamoknak a motorkerékpárok rendszeres műszaki vizsgáztatására, a véghatáridő 2022. január 1. Kihirdetésének idején az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (European Transport Safety Council, ETSC) bírálta a rendkívül hosszú felkészülési időt, valamint azt, hogy a 125 köbcentinél kisebb motorkerékpárokat kihagyták a javaslatból. Az ETSC azt is bírálta, hogy a jogalkotási folyamat során a törvénybe becsempésztek egy olyan megfogalmazást, miszerint a műszaki vizsga helyett a tagállamok ún. „hatékony alternatív közúti biztonsági intézkedéseket” vezethetnek be. Valójában a legtöbb EU-tagállam már most is végez műszaki ellenőrzéseket a motorkerékpárok esetében. Mindössze három olyan ország (Írország, Finnország és Hollandia) volt, akik 2017. május 20. előtt „alternatív intézkedéseket” hoztak a motorkerékpárok közúti biztonságának javítása érdekében, és erről tájékoztatták is az Európai Bizottságot. A többi tagállamban, Belgiumban, Cipruson, Dániában, Franciaországban, Máltán és Portugáliában a 2013-as jogszabály értelmében ezért 2022. január 1-jétől be kell vezetniük a nagyobb motorkerékpárok időszakos műszaki vizsgálatát. A francia kormány azt mondta, hogy késve tervezi „alternatív intézkedések” bevezetését, ugyanakkor nem világos, hogy ez a szándék megfelel-e az irányelvnek, vagy hogy Franciaország pontosan milyen intézkedéseket tervez néhány hónapon belül bevezetni. A francia motortulajdonosok visszakozásra kényszerítették a törvényalkotókat Az Európai Bizottság jelenleg felülvizsgálja a fent nevezett 2013-as uniós jogszabályt, és erre vonatkozó javaslata 2023-ban várható. 2021 év elején az Európai Parlament kinyilvánította azon akaratát, miszerint minden motorkerékpárra kötelezővé kell tenni az időszakos műszaki vizsgálatot. Mindemellett különös figyelmet kell fordítani azokra a kétkerekűekre, melyeknek nagy a futásteljesítménye, például a motoros futárok járműveire. Ellen Townsend, az ETSC politikai igazgatója a következőket nyilatkozta: „Az EU-ban a közúti halálesetek 15%-áért a motorosok felelősek. A jármű állapota befolyásolhatja a balesetek kimenetelét és súlyosságát, ezért ezen járművek időszakos műszaki vizsgálata már régóta esedékes. Nagyon csalódottan látjuk, hogy Franciaország nem előre, hanem visszafelé lépett, annak ellenére, hogy nyolc éve volt felkészülni a változásokra. Ezzel a franciák nagyon rossz példát mutatnak. Arra kérjük az Európai Uniót, hogy a jogszabály következő felülvizsgálata során tegye kötelezővé az időszakos műszaki ellenőrzést minden motorkerékpárra." További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is! (forrás és képek: etsc.eu)

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!