1. A pályázat célja az Év Magyar Autója díj logójának (forma, szín, betűtípus) kidolgozása. Cél, hogy a logó formai megjelenése (embléma) önmagában és az Év Magyar Autója 2020, Magyarország Autója 2020, Év Zöldautója 2020, Év Beszállítója 2020, Közönségdíj 2020 (és 2021, 2022, 2023, stb.) felirattal együtt is használható (felismerhető, megkülönböztethető) legyen. 2. A díj bemutatása: Az Év Magyar Autója díjat a Járműipar autóipari szakmai magazin az Autós Nagykoalíció (Kiíró) támogatásával hirdeti meg. Összetett szempontrendszer alapján szakmai zsűri választja ki az adott évben nevezettek (magyarországi gyárakban összeszerelt autók) közül a „legmagyarabb” autót. Ugyancsak meghirdetik a Magyarország Autója díjat, amely az adott évben nevezettek (magyarországi importőrök által adott évben forgalmazott autók) közül lesz a zsűri döntése alapján a „legjobb” autó. Továbbá kihirdetik az Év Zöldautója díjat, a zsűri választja ki az adott évben nevezettek (magyarországi importőrök által adott évben forgalmazott zöld autók) közül a „legzöldebb” autót. Az Év Magyar Autója díj negyedik kategóriájaként kiosztják az Év Beszállítója díjat, amely az adott évben nevezettek (magyarországi gyártóhellyel rendelkező autóalkatrészeket gyártó vállalatok) közül a "legmegbízhatóbb" beszállítót jelöli. Lesz közönségdíj is. 3. A logó megjelenítése: A pályázat a logó elkészítését kétféle megjelenítési formában (monokróm, azaz fekete és fehér, valamint színes) írja elő. Mivel a logó szöveggel és évszámmal kiegészítve érvényes, ezért a pályázótól ötféle (azaz összesen 10) grafikai és tipográfiai alváltozatot várunk el: Logó + Év Magyar Autója 2020 (felirat) Logó + Magyarország Autója 2020 Logó + Év Zöldautója 2020 Logó + Év Beszállítója 2020 Logó + Közönségdíj 2020 4. Tervezési kritériumok, elvárások Adaptív logó: azaz flexibilis módon tudjon alkalmazkodni különböző megjelenési formákhoz (web/print/social media felületek stb.), a felismerhetőséget nem befolyásolva, Megjelenésében, formavilágában és szabályrendszerében konzisztens, valamint időtálló és releváns, A logót önálló grafikai alakzatként – minimális méretben, körülbelül 1 centiméter átmérővel is lehessen használni, Kis méretben is felismerhető legyen, A logót színes és monokróm változatban is lehessen alkalmazni, A logó színes, sötét és világos háttér előtt is felismerhető és kontrasztos legyen, A logónak vízszintesen olvashatónak, értelmezhetőnek kell lennie, A logó térbeli használatra is legyen alkalmas (videóanimáció esetén), Az új logó ne legyen összetéveszthető más projekt, vállalat logójával. A színhasználatot tekintve elvárás nincs, de a nemzeti lobogó színeinek használatakor azzal harmonizáljon. 5. A logó üzenete: Olyan logót szeretnénk, amely egy autóra utal, de nem feltétlenül kell autó formájúnak lennie, amely egy autón, sőt egy autó ablaküvegén és trófeaként (díj) is jól mutat. Látványos nagy méretű molinón, de beszédes egy 4-5 centi nagyságú üvegfelületen is. Nem egy bizonyos autót jelöl, hanem egy olyan terméket, amely egyszerre kifejezi azt, hogy magyar, azt, hogy jó minőségű és azt, hogy környezetbarát. Olyan logót szeretnénk, amely mind a négy kategória mellett érvényesül, egyértelmű, egyedi és amely képes önállóan a szöveges rész nélkül is márkajeggyé válni. Az Év Magyar Autója logót évszám kíséri, így az elkészült logónak tipográfiailag is egységben kell állni a szöveges résszel és az évszámmal. A pályázó csak grafikai elemmel, csak tipográfiai megoldással és a kettővel közösen is megvalósíthatja tervét. 6. A logó felhasználása: a kiosztandó díjon öntapadós matricaként szöveggel és évszámmal prospektusok, névjegykártyák, kiadványok, bannerek print, video és online megjelenés sajtóhirdetések, kültéri plakátok, rendezvényeken való használat, ajándéktárgyak stb. 7. Pályázati feltételek: A pályázat nyilvános. Csak az első helyezett kap díjat.    Egy pályázó több pályamunkával is nevezet.    A pályázaton nevezési díj nincs, minden pályázó részvétele ingyenes. A pályázat egyfordulós. Az elkészült pályaművek mellé minden esetben csatolni kell a pályázó nevét, elérhetőségét (cím, telefonszám, e-mail). Ezek hiányában a pályázat érvénytelen. A pályázó csak olyan pályázatot nyújthat be, amely eredeti, egyéni szellemi alkotása, amely felett kizárólagos és korlátlan felhasználói jogokkal rendelkezik, és amelyet a pályázat benyújtása előtt semmilyen célra nem használt fel, pályázatra nem nyújtott be, semmilyen szerzői és iparvédelmi jogokat nem sért. A feltétel megsértése esetén a pályázat érvénytelen, amennyiben az eredményhirdetés után derül fény a jogsértésre, a pályázó köteles a díját visszaszolgáltatni. A pályázók vállalják, hogy a pályamunkák elkészítésénél más, védelem alatt álló alkotásokat nem használnak fel, tisztán grafikai elemekkel dolgoznak. 8. Jogok Az Autós Nagykoalíció, a Knep Kft. valamint a Babulus Bt. a nyertes pályázat anyagának felhasználására teljes és kizárólagos jogot szerez, illetve a nyertes pályázat anyagát és a szerző nevét nyilvánosságra hozzák.   A pályázók tudomásul veszik, hogy a Kiíró a benyújtott pályamunkák megvalósítására opcióval rendelkezik, és a pályázó köteles a Kiíró írásbeli engedélyét kérni a mű más személy általi felhasználására. A pályázat beküldésével a pályázó automatikusan beleegyezik a pályamű nyilvánosságra hozatalába. A nyertes pályamunka alkotói a pályamunka pályázatra való benyújtásával hozzájárulnak ahhoz, hogy munkájukkal a Kiíró a létrejött szellemi alkotásokon az egész világra kiterjedő, valamennyi ismert felhasználási módra kiterjedő, kizárólagos felhasználási joggal rendelkezzen. A pályázatokat elbíráló zsűri döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs. A pályázó a pályázati anyag benyújtásával automatikusan elfogadja a pályázati feltételeket és alávetik magukat a Kiíró döntésének. A Kiíró döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A Kiíró fenntartja a jogot, hogy nem megfelelő minőségű beérkezett pályázat esetén az első díjat ne adja ki. 9. Benyújtás módja A pályázati anyagot digitális formában (emailben) kell benyújtani. Egy pályázó több pályaművel is részt vehet a pályázaton. A benyújtandó pályázati anyag elvárt formátuma: egy vektoros (EPS, AI), egy PDF, illetve egy olyan JPG kiterjesztésű fájl, amelynek felbontása 300 dpi. Érvényes pályázatnak az ank@autosnagykoalicio.hu email címre határidőig (névvel, telefonszámmal) beküldött nagyfelbontású (300 dpi) JPG, PDF, EPS formátumban beérkező teljes pályaművek tekinthetők. Az email tárgya legyen: Év Magyar Autója logópályázat 10. A pályaművek értékelése/zsűrizése A zsűri 2019. május 15-ig választja ki a győztes pályaművet. Az eredményről a pályázókat a jelentkezés során megadott email útján az Autós Nagykoalíció értesíti. Kiíró a Pályázóknak a pályaművek előállításával, valamint a pályázatok benyújtásával kapcsolatosan felmerült költségeit nem téríti meg. A szakmai zsűri összetétele: Lenkei Balázs (a zsűri elnöke) egyetemi adjunktus, Ferenczy Noémi-díjas iparművész Scherer József, emeritus professzor, Ferenczy Noémi-díjas iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja A szakmai zsűri által az értékelés során figyelembe veendő szempontok: A pályamű mennyire valósítja meg a Kiíró céljait A pályamű eredetisége, kreativitása, stílusa A pályamű kivitelezése, minősége és tervezpi következetessége mennyire felel meg a Kiíró elvárásainak Pontegyenlőség esetén a zsűri elnöke dönt az azonos pontszámot kapott pályaművek egymáshoz viszonyított helyezéséről. Érvénytelen az a pályázat: amelyet határidőn túl nyújtottak be; amely hamis adatot tartalmaz; amely nem felel meg a pályázati feltételeknek. A Kiíró a pályázatot kizárhatja, amennyiben az nem felel meg a formai vagy tartalmi követelményeknek és ez a pályázat érdemi bírálatát nem teszi lehetővé. Pályázattal kapcsolatos kérdéseket az ank@autosnagykoalicio.hu email címen tehetik fel. 11. A pályázat beérkezési határideje: 2019. április 30. éjfél 12. A pályázat díjazása Kiíró a nyertes pályaművek felhasználási jogainak megszerzése érdekében felhasználási szerződést kíván kötni az első helyezett pályázóval az alábbi felhasználási díj ellenében: nettó 150 000 Ft Egy pályázó több pályaművel is pályázhat, azonban díjazásra csak a legjobb helyezést elért pályaműve után válik jogosulttá. Jogi személy esetén a nettó érték alatt az ÁFA nélküli összeg értendő Természetes személy esetén az SZJA és járulékok nélküli összeg értendő 13. Eredményhirdetés: 2019. május 15. A nyertest az adatlapon megadott telefonszámán és/vagy emailcímén értesítjük, illetve interneten is közzé tesszük.    

Amikor a Lexus 1998-ban bemutatta első kompakt modelljét, a szedán azonnal rendkívül kedvező fogadtatásban részesült. Nem csupán azért, mert ez volt a japán autóipar első, kifejezetten sportos prémium modellje, hanem azért is, mert piactól függően kétféle soros hathengeres motorral is elérhető volt. A belpiacra készült, változó szelepvezérlésű 2.0 literes blokk 153 lóerőt és 195 Nm forgatónyomatékot adott le, míg a nemzetközi piacokon egy 3.0 literes, 217 lóerős, 295 Nm nyomatékú hathengeres testesítette meg a kínálat csúcsát. Ez utóbbit különösen izgalmassá tette az, hogy közeli rokona volt a negyedik generációs Toyota Suprában szolgáló 223 lóerős, 285 Nm forgatónyomatékú szívómotornak, igaz, a két típusban nemcsak a motorok hangolása, hanem az erőátviteli egységek is különböztek. Az IS-ből azóta két további széria is készült – mindkettő soros hathengeres motor nélkül –, míg a Toyota Supra kényszerpihenőre vonult. Idén azonban visszatért a legendás kupé, méghozzá stílusosan egy háromliteres, soros hathengeres turbómotorral (340 LE, 500 Nm). Ennyi év távlatából már csak a legelszántabb rajongók emlékezhetnek az egykori kapcsolatra, a Toyota azonban nem felejtett: a japán Best Car magazin úgy tudja, az IS második és harmadik (jelenlegi) generációjában alkalmazott V6-os motorokat a szedán következő kiadásában soros erőforrásra cseréli a Lexus, és ezúttal is a Supra lesz a szervdonor. Korábban számos lehetőség felmerült már a várhatóan jövőre piacra lépő szedánnal kapcsolatban. A kétliteres, soros négyhengeres turbómotor és a 2.5 literes benzin-elektromos hibrid hajtáslánc megmaradt – legalábbis koncepciójában, hiszen az utóbbit fokozatosan új konstrukciójú egységre cseréli le különböző modelljeiben a Toyota. Ezek mellé sorolhat be az új, soros hathengeres, háromliteres sportmotor, legalábbis bizonyos piacokon: a pletykák szerint ugyanis a Lexus egy 320 lóerő körüli, 2.4 literes turbómotor kínálatba vételét is tervezi.

Kép és szöveg: Horváth Miklós Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke az előző cikkünkben megfogalmazott célok és személyes motiváció kifejtése után konkrét programelemekre és az autós érdekvédelmi egyesület (ANK) által meghirdetett pályázati felhívásra hívta fel a figyelmet. A kiállítás házigazdája kiemelte: „a múltidézés központi szerepet játszik az eseményen a hazai járműgyártás világraszóló csodái mellett, a magyar filmipar egyik ikonikus járműve is látható lesz. A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeumból a Robog az úthenger című magyar tévéfilmsorozat masinája is szerepel a felhozatalunkban”. A 15 tonnás, immár 68 éves gőzgépet a 70-es évek második felében készült sorozatból ismerte meg az ország. Az alig 5 km/h-ás sebességre képes úthenger történetét Józsi, azaz Szabó Gyula tette feledhetetlenné az ország számára. A történet Nyírmadocsa falucska lakóiról szól, akik évek óta kínlódnak az őszi esőzések megindulásakor. A bekötőút derékig sáros, nem tudnak kijutni a községből. Egy szerencsétlen kimenetelű balesetnél elhatározzák, hogy társadalmi munkában megépítik az utat. Egy úthengerre lenne ehhez szükségük, amit csak Zalából, egy ócska roncstelepen tudnak beszerezni. Józsit a TSZ megbízza az úthenger megvásárlásával. Az üzlet sikerül, a csúcsforgalom miatt azonban nem tudják vasúton hazaküldeni a gépet, így a főszereplő elhatározza, hogy ráül az ócska masinára, és lábon viszi haza, falujába - (forrás: wikipédia). A kiállításra érkező gőzúthenger különlegessége továbbá, hogy ezen kívül Közép-Európában egyetlen ilyen működőképes gép létezik csupán, ezt Csehországban láthatja a nagyérdemű. Mivel a jelenkor és az elismerésre méltó mérnöki munka is kiemelt szerepet kap a kiállításon, látható lesz többek között Alfa Romeo Giulia és Stelvio modellekhez fejlesztett fékvezérlő egység is, melynek fejlesztése és sorozatgyártása a Continental Hungária budapesti központjában zajlik. Az elektro-hidraulikus MK C1 rendszerben a fékerősítőt és a vezérlőt (ABS és ESC) egy kompakt, súly-hatékony modulba építették be a hazai mérnökök, így az sokkal gyorsabban képes a féknyomást előállítani, mint a hagyományos hidraulikus rendszerek. A nemrég debütált modellekben is használt rendszer megfelel a fejlett vezetői asszisztenciák által támasztott fokozott nyomásdinamikai követelményeknek, továbbá a rekuperatív fékrendszerek és a nagyteljesítményű SUV-ok műszaki elvárásainak is eleget tesz minden további módosítás nélkül. Végül, de nem utolsó sorban a kiállítás házigazdája elmondta, hogy a Hungexpo G-pavilonjában található tárlat minden egyes kiállítója élő bizonyítéka annak, hogy a magyar szakértelem, kellő szorgalommal és tehetséggel párosulva hihetetlen potenciált hordoz magában. A világ mobilitásában hagyott lábnyomunk pedig elvitathatatlan ténnyé teszi, hogy műszaki találmányok és formatervek tekintetében Magyarország a járműipar Szilícium-völgye. Március 22-24. között erről mindenki egyénileg is meggyőződhet, ugyanakkor a nyitónapon 13 órakor kezdődő élő show-ban színpadra lépő meghívottak személyes történeteikkel is megerősítik a kiállítás szlogenét, miszerint „ha elég szorgalmas vagy, eljuthatsz a világ tetejére”! Knezsik István (j) és a járműipar Oscar-díjasai: dr. Hanula Barna (b), dr. Anisits Ferenc és prof. Stefan Lengyel Ennek érdekében az Autós Nagykoalíció pályázatot hirdetett olyan 12-18 éves diákok számára, akik érdeklődnek az autóipar bármely területe iránt, és szeretnének találkozni olyan szakemberekkel, akik magyarként világszínvonalú eredményeket értek el a járműgyártás valamely területén. A pályázók és kisérőik számára biztosított ingyenes belépés az AMTS autóshow keretein belül a „Magyarok a Világ Járműgyártásában” kiállítás megnyitójára szól, amely a Hungexpo területén 2019. március 22-én 13 órakor veszi kezdetét, egyúttal a biztosított belépő egész napra érvényes a kiállítás teljes területére. A megnyitó ceremónia után a résztvevő diákok a magyar járműgyártás legismertebb és legsikeresebb képviselőivel folytathatnak kötetlen beszélgetést.  A meghirdetett pályázat a nagy érdeklődésre való tekintettel lezárult, ugyanis cikkünk megjelenéséig több mint 500 fő jelentkezését rögzítették a szervezők.  

Közel 23 éve, az 1996-os Párizsi Autószalonon jelent meg az SLK első, R170 nevű nemzedéke, amit a 2004-es második és a 2011-es harmadik követett. A mostani SLC a harmadik generációs SLK átkereszteléséből született a 2016-os modellfrissítés során. Összesen 710 ezer fogyott a sorozatból 23 év alatt. Pályafutása során az SLK a számos különleges műszaki megoldásáról volt ismert, elég csak az összecsukható kemény tetőre, a gombnyomásra elsötétíthető üvegtetőre valamint a második nemzedék orr-részének a Forma-1-es autók által inspirált dizájnjára gondolni. Kár, hogy a kocsi által nyújtott élmény sosem ért fel a sportos megjelenéssel, egy BMW Z4-et vagy Mazda MX-5-öt mindig jobb volt vezetni. A Mercedes egy különleges limitált szériával búcsúztatja a típust, a Final Edition nevű változat négyféle benzinmotorral lesz kapható a 156 lóerős 1,6-ostól a 390 lóerős háromliteres V6-ig (AMG 43). A két gyengébb kézi váltóval, a két erősebb kilencfokozatú automata váltóval készül. A záró szériát a különleges sárga fényezésről lehet majd felismerni, bár lehetőség van a kevésbé feltűnő szürke és fekete fényezés választására is. Ezek a színek azért lettek kiválasztva, mert az első SLK-t is csak ebben a három árnyalatban lehetett megvenni 23 évvel ezelőtt. A fényezésen kívül a Final Edition egyedi lökhárítókat 18 colos felniket és jól felszerelt belső teret kap, az Airscarf nevű, ülésbe integrált nyakfűtő berendezés is széria.