Instabil tricikliként indult, aztán négy keréken stabilizálódott az első belsőégésű motoros önjáró jármű, melyet nem csak megálmodott, de el is készített feltalálója. Karl Benz 1864. november 25-én Mühlburgban született egy szolgálólány és mozdonyvezető törvénytelen gyermekként. Apját kétévesen elvesztette, szegénységük miatt csak a gépipari politechnikumot tudta elvégezni, a gépgyártási ismeretek mellett mechanikát, hidraulikát és hőtant tanult. Előbb lakatosként dogozott egy gépgyárban, ahol művezető lett. Első önálló vállalkozását, egy öntődét 1872-ben alapította, később gépalkatrészek készítésével is foglalkozott, de próbálkozásait nem kísérte szerencse. 1871-ben találkozott a 22 éves Bertha Ringerrel, akit a következő évben feleségül vett, a lány hozományát férje vállalkozásába fektette. Benz ekkor már belsőégésű motorok fejlesztésével foglalkozott, kezdetben egy lóerős, kétüteműeket épített gázszivattyúkhoz. 1877 és 1879 között a skót Dugald Clerk szabadalmán alapult fejlesztett saját konstrukciót: Clerk a benzingőz-levegő keveréket az üzemanyag-szivattyúban hozta létre, Benz viszont külön szivattyút használt a benzingőzhöz és a levegőhöz, a keverék csak a hengerben alakult ki. Ekkoriban még kerékpárokat is javított, majd lendkerekes játékautót és fordulatszám-szabályozót szabadalmaztatott. Benz akkoriban változtatta anyakönyvi keresztnevét Karl helyett C-betűsre, ezt haláláig megtartott, önéletrajzát is Carl Friedrich Benz néven adta ki. 1883-ban kivált részvénytársasággá alakított cégéből, mert nem értett egyet a többiek elképzeléseivel és Benz akkoriban már csak kisebbségi tulajdonos volt, Két új befektető segítségével még abban az évben megalapította a Benz & Cie. Rheinische Gasmotoren-Fabrik nevű vállalkozását, amely stabil gázmotorokat gyártott és fejlesztett, közben ezeket és az elektromos gyújtást is szabadalomban levédette. Nagy álmát 1885-ben sikerült megvalósítania, amikor megszerkesztette önjáró kocsiját, a Benz Patent-Motorwagen Nr. 1-et. A háromkerekű járművet (a szabadalmi leírás szerint triciklit) elektromos gyújtású, 0,67 lóerős, egyhengeres négyütemű motor a hátsó kerekeket hajtotta, üzemanyaga petróleumbenzin (ligroin) volt, végsebessége elérte a 16 km/h-t. A járműnek volt hűtője és differenciálműve is, tervezője szíjhajtóműves áttételt és tömör gumis kerekeket alkalmazott, a kocsin akár négy személy is elfért. Benz 1886. január 29-én kapta meg motorkocsijára a 37 435. számú német szabadalmat, ezt a napot tekinthetjük az automobil születésnapjának. Találmányát kezdetben csak „ló nélküli szekérként” emlegették, Benz át is építette a járművet, majd szétszerelte, mert a kocsi első változatát nehéz volt kormányozni, az instabil tricikli többször falba ütközött. A továbbfejlesztett járműre (Patent-Motorwagen Nummer 3) Benz 1888-ban megkapta a világ első fogalmi engedélyét, autóját nyilvánosság előtt először 1888. július 3-án vezette Mannheim-i Ringstrassén vezette. A korabeli krónika szerint fia benzinesüveggel szaladt mellette, hogy menet közben pótolja az üzemanyagot. A kocsi első hosszú távú útjára augusztus elején indult felesége és két fia Mannheimből a mama szülővárosába, Pforzheimbe, a feltaláló Benz tudta nélkül. A 104 kilométeres utat 12 óra alatt tették meg, a túrával Berta Benz fel akarta hívni a figyelmet a találmányra, de ez nem ment könnyen. Amikor félúton elfogyott az üzemanyag, falusi patikában tankolt, az automobil elszakadt láncát egy kovács javította meg, elkopott fékbetétjét cipész cserélte. Kalandos célba érésekor táviratban nyugtatta meg aggódó férjét. Útja hatalmas feltűnést keltett, ami nem titkoltan az elszánt asszony szándéka volt, mert senki nem akart automobilokat venni. A világ legrégibb eredeti állapotában fennmaradt kocsija ma a londoni Tudományos Múzeumban, az eredeti alapján rekonstruált változat a müncheni Deutsches Museumban látható. Közben Benz vetélytársával, Gottlieb Daimlerrel szabadalmi vitába keveredett az izzócsöves gyújtás miatt, a pert elvesztette és licencdíjat kellett fizetnie. A két feltaláló még akkor sem állt szóba egymással, amikor 1897-ben, a Közép-Európai Gépjárműszövetség megalakulásán találkoztak. Benz volt az első, aki 1888 nyarán gépkocsikat kezdett árulni. 1893-ban készült el az óránként 18 kilométeres sebességre képes Viktoria nevű járműve, majd a következő évben a viszonylag olcsó Velo, a világ első sorozatban gyártott autója. 1894-ben már 67 autót sikerült eladnia, egy évvel később 135-öt. 1899-re a cég tekintélyes részvénytársasággá, majd 572 eladott darabbal a világ legnagyobb autógyárává fejlődött. Választékában szerepeltek kétszemélyes kisautók, tizenkét személyes társaskocsik és versenyautók. Ezek azonban viszonylag lassúak voltak és a vevők nagyobb sebességre vágytak, ezért Benz kénytelen volt megváltoztatni véleményét, mely szerint „az 50 km/h éppen elég”. Benz 1906-ban elhagyta a céget, hogy megalapítsa a C. Benz Söhne céget két fiával, Eugennel és Richarddal, ennek Ladenburg-i telephelyén található ma a Dr. Carl Benz Múzeum. 1909-ben létrehozta a Motorfahrzeug- und Motoren-Werke Mannheim AG-t, amely ma a Caterpillar Energy Solutions vállalathoz tartozik. Carl Benz 1914-ben a Karlsruhei Műszaki Egyetem díszdoktora lett. 1926-ban a Benz és Társa Gázmotorgyár egyesült a Daimler motorgyárral. Így létrejött a két rivális által fémjelzett Daimler-Benz AG, amely a nizzai autókereskedő Emil Jellinek lánya után elnevezett Mercedesről lett híres. Carl Benz 84 éves korában 1929. április 4-én hunyt el hörghurut következtében Ladenburgban, ahol a sírja is található. Halála után az is felmerült, hogy mértékegységet neveznek el róla: egy benz egy kilométer/órát jelölt volna. A terv azonban füstbe ment, a benzin viszont német és magyar nyelvterületeken őrzi Benz nevét. Fotók: Mercedes-Benz, Szerző További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!