Hétfőn az ország nagy részén borult lesz az ég, délelőtt azonban a Dunántúlon, később a Dél-Alföldön is lehet némi napsütés. Számottevő mennyiségű csapadék továbbra sem várható, legfeljebb szitálás, illetve este északkeleten néhol kisebb eső fordulhat elő. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 Celsius-fok között alakul. Napközben többnyire 3-8 fokig, délnyugaton néhol 9-11 fokig is melegedhet a levegő. Kedden is folytatódik a borult, párás, helyenként tartósan ködös idő, néhol szitálás is lehet. A Dunántúlon viszont akár több órára is kisüthet a nap. A minimumhőmérséklet mínusz 1 és plusz 4, a maximumhőmérséklet 5-11 fok között valószínű. Szerdán és csütörtökön is általában borult, párás, néhol tartósan ködös idő várható, csak kisebb körzetekben szakadozhat fel átmenetileg a felhőzet. Néhol szitálásra is számítani kell. A legalacsonyabb hőmérséklet szerdán mínusz 1 és plusz 4, csütörtökön mínusz 1 és plusz 3 fok között alakul. Szerdán napközben plusz 3-8 fokig, csütörtökön 2-7 fokig melegszik a levegő. Karácsony első és második napján, pénteken és szombaton is borult, párás, helyenként tartósan ködös idő várható, elszórtan szitálással. A leghidegebb órákban mínusz 1 és plusz 4 fok között alakul a hőmérséklet. A nappali maximumok plusz 2-7 fok között alakulnak. Vasárnap felszakadozik a felhőzet. Helyenként zápor, főként a hegyekben hózápor is lehet. Többfelé megerősödik a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 1 és plusz 4, a legmagasabb hőmérséklet plusz 3-8 fok között valószínű - olvasható az előrejelzésben.

A különböző nemzetközi energetikai szervezetek adatait összegző, 2001-ben létrehozott Joint Oil Data Initiative (JODI) azt közölte vasárnap a honlapján, hogy az októberi szaúdi olajkivitel napi 7,364 millió hordó volt. Ez napi 253 ezer hordóval múlta felül a szeptemberi szintet. Eközben a szaúdi olajtermelés napi 10,276 millió hordóra bővült októberben az előző havi 10,226 millió hordóról. A szaúdi olajtermelési és exportadatok azért fontosak, mert az ország az OPEC legnagyobb olajtermelője, az olajkartell pedig a világ olajtermelésének csaknem harmadát adja. Az olaj ára a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) december 4-i fél éves bécsi tanácskozása óta szinte minden egyes kereskedési napon csökkent. A tanácskozáson nem született megállapodás a szervezet termelési kvótájáról, így a korábbi, napi 30 millió hordós küszöbérték maradt érvényben. Pénteken az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 36,88 dolláron zárt, két héttel korábban, az OPEC ülésének napján 43 dolláron fejezte be a napot. Az OPEC tavaly nyár óta az olajár szabályozása helyett világpiaci részesedésének megvédését helyezte termelési politikája előterébe. A cél a magas költséggel termelő új források, például az amerikai palaolaj kiszorítása a világpiacról. A jelenlegi világpiaci túlkínálat a jövő év elejétől az iráni export visszatérésével csak tovább súlyosbodhat. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nemrég ismertetett előrejelzése szerint a túlkínálat jövőre még nagyobb nyomás alá helyezi majd a világpiaci árakat. A BMI Research kutatóintézet számításai szerint Irán felhalmozott készleteinek értékesítése mellett a szankciók feloldása után napi 700 ezer hordó olaj egyenértékkel lesz képes növelni nyersolaj és szénhidrogén kondenzátum termelését 2016 végéig, ami teljes egészében exportra kerül majd. Teherán most decemberben 1,26 millió hordó kőolajat fog exportálni a már megkötött üzletek alapján. A Morgan Stanley múlt héten ismertetett előrejelzése szerint az OPEC termelése jövőre napi egymillió hordóval emelkedik majd szinte kizárólag Irán, Irak és Szaúd-Arábia többlettermelésének köszönhetően. Az irániak árellenállóságát jelzi iráni Central Oil Fields Company vezérigazgatójának az a kijelentése, miszerint az országban hordónként 1,0-1,5 dolláros költséggel hozzák felszínre a nyersolajat, az iráni olaj tehát bármilyen világpiaci ár mellett versenyképes tud maradni. Az OPEC december 23-án ismerteti a Globális Olajpiaci Kilátások jelentését, amelynek néhány részletét már most ismertették.  

Charles Owino tájékoztatása szerint a Boeing 777-es Mauritiusról tartott Párizsba, fedélzetén 459 utassal és 14 fős legénységgel. Az utasszállító a mombasai repülőtéren hajtott végre kényszerleszállást. Az utasoknak el kellett hagyniuk a gépet. A mosdóban talált gyanús tárgyat eltávolították a gép fedélzetéről, elkezdték vizsgálni, de órákkal később sem érkezett hír arról, hogy pokolgép-e vagy sem. Joseph Nkaissery belügyminiszter szerint a vizsgálatba francia és mauritiusi szakértőket is bevontak. Tisztázzák, hogy alaposan megvizsgálták-e a mauritiusi repülőtéren a gépre felszálló utasokat. Hat utast kihallgattak. A kényszerleszállás rövid ideig fennakadásokat okozott a mombasai repülőtéren.