Tuzson Bence tájékoztatása szerint a hivatal az elmúlt két hónapban hét esetben folytatott fogyasztóvédelmi vizsgálatot a Wizz Airrel szemben. Ezekből ötben állapított meg fogyasztóvédelmi szabálysértést. Hangsúlyozta: ismétlődő jogsértés esetén a lehető legszigorúbb büntetésre számíthatnak a fogyasztókat megkárosító társaságok, ezért a kormányhivatal első fokon 300 millió forint bírságot szabott ki, erről tájékoztatták a légitársaságot. Tuzson Bence kifejtette, "minden esetben a legszigorúbban fellépünk az utasok megtévesztésével, megfelelő tájékoztatásuk elmulasztásával, illetve az ellenük tanúsított jogszerűtlen magatartással szemben". A kormányhivatal a május 25-i Frankfurt-Budapest, a június 6-i London-Budapest, a június 19-i Brüsszel-Budapest, a június 25-i London-Gatwick-Budapest és a június 30-i Marosvásárhely-Budapest járattal kapcsolatban állapított meg fogyasztóvédelmi szabálysértést. A Wizz Air június 25-i London-Gatwick-Budapest járatán utazók több mint 24 órás késéssel indulhattak csak útnak, június 30-án pedig a Marosvásárhely-Budapest járatnál a helytelen utastájékoztatás és az utasok megtévesztése, illetve a velük szemben tanúsított magatartás miatt indult eljárás. A Wizz Air az MTI megkeresésére csalódottságának adott hangot a döntéssel kapcsolatban, leszögezték ugyanakkor, hogy elsőfokú, nem jogerős ítéletről van szó, amelyet tanulmányoznak és további nyilatkozatokat ezzel kapcsolatban nem tesznek. Hozzátették: az elmúlt három hónapban a Wizz Air több mint 60 ezer repülőjáratot üzemeltetett sikeresen, amelyek közül a nyári főszezonban kevesebb, mint 1 százalék szenvedett el jelentősebb késést, vagy kellett törölni a járatot. A Wizz Air közleményében elnézést kért az utasoktól és azt írta, mindent megtesznek, hogy csökkentsék a működési zavarokat. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a múlt héten közölte, hogy elfogadta a Wizz Air kötelezettségvállalását egy másik kifogásolt ügyben, a Wizz Flexszel kapcsolatban, így a szolgáltatást 2010 óta igénybe vevő fogyasztóknak együttesen 250 millió forint kompenzációt fizet a légitársaság, és a díjkülönbözetet is megkapják azok, akik igénybe vették a szolgáltatást és az új járatra szóló viteldíjuk alacsonyabb lett volna, mint az eredeti repülőjegy ára, mégis a magasabbat kellett kifizetniük.

Vitézy Dávid, a múzeum főigazgatója a megnyitón felidézte, hogy a magyar ipartörténet kiemelkedő örökségének számító egykori Északi Járműjavító területén létrehozandó új múzeumegyüttesre 2018-ben hirdettek nemzetközi építészeti tervpályázatot. A szeptember közepéig látható kiállításon a 13 döntős pályaművet, köztük az első díjat elnyerő világhírű Diller Scofidio + Renfro építésziroda látványterveit tekinthetik meg az érdeklődők. A nyertes pályamű az, amely a legjobban reflektál a múltra és jövőre egyaránt - tette hozzá. Hangsúlyozta: a járműjavító Dízelcsarnoka egy olyan tér, amelyet ipari értékeivel, hangulatával együtt szeretnének megőrizni és múzeumként megnyitni a nagyközönségnek.  Mint kiemelte, a több mint 120 éves múzeum hatalmas gyűjteménnyel rendelkezik, amely folyamatosan gyarapodik. Csak az elmúlt egy-két évben tucatszám gyűjtötték az újabb és újabb járműveket, a napokban Erdélyben például értékes Ikarusz-emlékeket találtak. Felidézte azt is, hogy számos helyszín elemzése után jutottak arra a döntésre, hogy az új múzeumegyüttes a kőbányai Északi Járműjavító területén kapjon otthont. A főigazgató szerint az Északi Járműjavító egy különleges helyszín: barnamezős rozsdaövezeti terület, Budapest belvárosából ugyanakkor több közlekedési eszközzel is könnyen megközelíthető.  Mint rámutatott, az egykori járműjavító Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházzal együtt egy új kulturális városnegyed jöhet létre számos új közterülettel, parkkal, sétánnyal és egy új vasúti megállóval. Az új épületegyüttes nemcsak kiállítótérként fog működni, az épületben - a tervek szerint - helyet kap archívum, könyvtár, és dokumentációs központ is. Emellett időszaki kiállításoknak, és különféle esti programoknak, fesztiváloknak is helyet ad majd.  "Budapestnek egy örökségét nyitjuk meg újként" - hangoztatta Vitézy Dávid, hozzátéve: a kihasználatlan területet újra élővé és vonzóvá tudják tenni a budapestiek és a turisták számára is.         Erőss Zoltán építész elmondta, hogy Kőbányának ez a területe a vasút hőskorával kapcsolódik össze. Pest legrégebbi pályaudvara a Józsefvárosi állomás volt, amely az 1860-as években épült, majd később MÁV-vonallá vált. Az állomás vonzáskörzetébe svájci kocsigyártó műhelyek települtek be, később a Ganz gyár is idetelepült, majd az államvasutak gépgyártó (MÁVAG) részlege is ott gyártott mozdonyokat. Abban az időben ez az iparág vezető ágazat volt, a legkorszerűbb technológiákkal dolgoztak, de itt kapott helyet később a MÁV Északi Járműjavító részlege is - tette hozzá. A létrehozandó új múzeum ezekhez a történelmi gyökerekhez nyúl vissza, ezt a miliőt idézi majd meg - emelte ki az építész.

Mára nem kérdés, hogy ha városi közlekedés, akkor érdemes számolni az autómegosztó szolgáltatásokkal is, hiszen bizonyos távokon, bizonyos helyzetekben jelentősen jobb alternatívának bizonyulnak, mint a tömegközlekedés. Mind pénzügyileg, mind kényelmi szempontból. Azt hihetnénk, hogy a legtöbben arra használják az ilyen szolgáltatók autóflottáit, hogy eljussanak egyik pontból a másikba, viszont Japán most rávilágított, hogy ez nem feltétlenül van így, és ez számtalan kérdést felvet. Mostanra a legnagyobb autógyártók és a jelentős ipari szereplők is egyetértenek abban, hogy egyre nagyobb szerepet kap a jövőben a közösségi autózás. A jövő emberének nem lesz szüksége saját autóra, nem akarja majd kisajátítani azt, hanem szívesen megosztja majd másokkal is az élményt, hogy amíg nem használja, addig ne elvigye a pénzt, hanem épp ellenkezőleg, termelje azt. Már most is számtalan autómegosztó szolgáltatás érhető el a világ nagyvárosaiban, ahogy Budapesten is. Azonban ezek nem saját tulajdonban lévő autók. A jövőben ez változhat meg. Ahogy egy villanyautó szerves részét képezheti a háztartási áramellátásnak, úgy az autómegosztás segítségével akár pénzt termelhet, ha bérbe adjuk a használaton kívüli időtartamban. Noha ez meglehetősen távoli jövőnek tűnik, a piac mérvadó szereplői egyre nagyobb számban fektetnek be hasonló cégekbe. Számtalan koncepció születik, ami az autómegosztáson alapul, nem ritkán a villanyhajtással és az önvezetéssel párosítva. Az autómegosztás legfontosabb játszótere egyelőre egyértelműen a nyüzsgő nagyvárosok, ahol számtalan hétköznapi problémát képesek megoldani. Azon felül, hogy nem kell bajlódni az autók karbantartásával, bizonyos nagy városokban, így Budapesten is ingyen parkolhatnak a villanyautók. Kis méretüknek köszönhetően gyorsan és könnyen találhatunk számukra parkolóhelyet. A tárolással sem kell foglalkoznunk, ugyanis csak arra használjuk, hogy eljussunk A pontból a B pontba. Legalább is ezt gondoltuk eddig. Viszont egy olyan sűrűn lakott terület, mint Japán, még ezen is tudott csavarni egyet. Egy olyan országban, ahol a parkolóhely az egyik legdrágább és legértékesebb dolog a nagy városokban, ez nem is csoda. Japán rávilágított olyan problémákra, amikre Európában nem feltétlenül gondoltak mérvadó tényezőként, amikor elkezdték a szolgáltatást. Ilyeneket gyűjtött most össze az ázsiai szigetország két legnagyobb autómegosztó cége, az Orix és a Times24 Co. Felmérésük szerint számtalan esetben fordult elő, hogy a japán dolgozók kibérelték az autókat, viszont egy métert sem tettek meg velük. Mi több, egy sor egyéb dolgot tettek a vezetés helyett. Például egy 31 éves férfi csak azért bérelt ki egy közösségi autót, hogy megpihenve ehesse meg az ebédjét. Állítása szerint egyszerűen nem talált más nyugodt helyet, hogy nyugalomban elfogyaszthassa ételét. „Gyakran fordul elő, hogy nincs más választásom, ki kell bérelnem egy cybercafe-t egy állomáson (apró kapszulaágyak, amikben mindössze egy ember fér el, fekve), viszont ugyanezt megtehetem egy bérelt autóban is, ráadásul csak néhányszáz yennel drágábban.” Japánban ugyanis mindössze 400 yenért (kb. 1000 forintért) bérelhetünk autót félórára, ami az ottani dolgozói fizetésekhez mérten rendkívül kedvezőnek számít. Mi több, külön a közösségi autóknak fenntartott parkolóhelyek állnak a bérlők rendelkezésére Japán területén, nem kevesebb, mint 12 ezer. Egy okostelefon applikáción keresztül akár néhány órára, vagy egy teljes napra is kibérelhetőek. Ha már okostelefonok, itt jön a következő csavar, amire lehet, hogy nem is gondoltunk. Többen csak azért béreltek ki közösségi autót, hogy feltöltsék készülékeiket, vagy nyugalomban tudjanak lerendezni egy telefonhívást. Viszont akkor már folytatom a sort: voltak, akik azért béreltek autót, hogy TV-t nézzenek, míg mások átöltöztek egy-egy bérelt autóban, de a legdurvább, hogy volt, aki csak kinyújtózni akart, illetve néhány testedzési gyakorlatot végezni. Megint mások csak táska-tárolóként alkalmazták az autómegosztót, ha a közelben lévő értékmegőrző zárva volt. A felmérés eredményein természetesen meglepődtek a szolgáltató cégek, és nem feltétlenül boldogok, hiszen minél többet közlekedik egy autó, ők annál többet keresnek rajta. „Nem kéne feleslegesen járatni a motorokat, amíg egy helyben állnak. Nem ajánljuk, hogy vezetésen kívül másra is kibéreljék járműveinket.” – tette hozzá az Orix, akik szerint az tesz a legjobbat autóiknak, ha valóban céljuknak megfelelően használják őket.