Meglehetősen korrekt sajtóanyaggal állt elő a Volvo, amiben olyan beismerést tettek, amely még manapság sem megszokott az autóiparban. Ebben Henrik Green, a Volvo műszaki vezérigazgatója nyilatkozik. Állítása szerint a Tesla Model 3 érkezése alapjaiban változtatta meg a svéd márka első villanyautójának fejlesztését. Ugyan indított egy dedikált elektromos márkát a kínai befektetésből újjáépített autógyártó Polestar néven, most mégsem a számozott sorozatról van szó, hanem a teljesen elektromos Volvo XC40 városi crossoverről. Éppen a fejlesztési folyamat kellős közepén érkezett ugyanis a Tesla első megfizethető tömegmodellje, amely olyan lenyűgöző adatokkal mutatkozott be, hogy a svédek is kénytelenek voltak reagálni rá. Ilyen volt például az akár 70 kWh feletti akkumulátor kapacitás. „Mi is megnöveltük az akkumulátor kapacitást.” – tette hozzá Green. „Előtte azt hittük, hogy megtaláltuk a tökéletes egyensúlyt méretben és költségben, de amikor megláttuk a Tesla termékét, azt mondjuk: talán tudnak valamit.” Ezért is történhetett, hogy végül az XC40 78 kWh-s akkumulátorcsomagot kapott a szériagyártásra szánt verzióba, a korábban tervezett 60 kWh körüli csomaggal ellentétben. Az extra akkumulátormoduloknak köszönhetően növekedett ugyan az ár, viszont a Model 3-mal egy ligában versenyezhetnek hatótávot illetően. Érdekes módon a Polestar 2-vel szinte azonos áron, 39 900 euróért kapható az XC40 elektromos változata, noha a Polestar terméke egyértelműen a prémium irányába pozícionált. Cserébe akár több mint 400 kilométert is képes megtenni egyetlen töltéssel a WLTP mérések szerint, ráadásul 5000 euróval olcsóbb, mint a Model 3, 409 km hatótávú változatának német ára. Kínos beismerést tett a Volvo mérnöke? Egyáltalán nem, mi több, igazán élvezetes belelátni, hogy mikor, miért és melyik gyártó dobásaira reagálnak a versenytársak. Stratégiailag már nincs különösebben jelentősége: a Model 3 már rég piacon van, mi több, éppen az Európai Év Autója díj egyik esélyese, az XC40 pedig szintén kapható, hamarosan meg is érkeznek az első darabok, méghozzá egy olyan piaci szegmensbe, ahol jelenleg nem tartózkodik senki. Vagy kisebb tudású crossoverek vannak jóval olcsóbban, vagy jóval drágább villany-SUV-ok a prémium gyártóktól. A középutat jelenleg csak a Volvo fogja képviselni. Így viszont megtudhattuk legalább, hogy milyen folyamatok vezetnek oda, hogy akár a fejlesztési folyamat közepén változtassanak egy olyan kulcsfontosságú komponensen, mint az akkumulátorcsomag mérete egy villanyautó esetében. Számtalan hasonló esetet sorolhatnánk az autóipar történelméből, amikor egymásra igyekeztek rálicitálni az autógyártók, néha pénzt és erőforrást nem kímélve, noha csak pletyka szintén merült fel, hogy valóban versengés volt a háttérben. A Volvohoz hasonló bejelentések a mai napig ritkák ebben a közegben, így különösen becsülendő a svédek nyitottsága. Ezzel tulajdonképpen ők az elsők, akik nyíltan beismerik, hogy a Tesla mára a piac legmeghatározóbb szereplője lett ennyire fiatalon is, akármennyire is nehéz ezt lenyelnie az európai autóiparnak. Felesleges versengés, méregetés és beszólogatás helyett, ami eddig jellemzőbb volt, a Volvo a beismerést választotta. Nem gyorsulásra invitálták a Tesla tömegmodelljét, hanem igyekeznek a piacon eldönteni a versenyt, hiszen tudják jól, hogy több gyártónak is jut hely a villanyosok között. És akkor azzal a tényt még nem is említettük, hogy hamarosan gyártósorra kerülhet a Tesla Model Y, ami már tényleg az XC40 közvetlen versenytársa lehet. Nem csak az árréteget, vagy éppen a hatótávot illetően, de méretben és formailag is. Hogy lesz-e köztük kiélezett harc, az még a jövő zenéje, a Tesla mögött összegyűlt temérdek villanyos tapasztalat, egyelőre eldönti a versenyt. Addig is lehet tippelni: melyik a szimpatikusabb? A vicces üzengetés vagy a békés együttélésre való törekvés? Mindenki döntse el maga. Az biztos, hogy mind a kettő megoldásnak megvan a maga szépsége.

A Bosch rendszerének gyártását 2022-ben kezdhetik el. Az EU ekkor teszi majd az új járművek alapfelszerelésévé azt a biztonsági technológiát, amely például álmosság és figyelmetlenség esetén figyelmezteti a sofőrt. Az Európai Bizottság arra számít, hogy a járművek új biztonsági követelményei 2038-ra több mint 25 ezer életet mentenek meg és legalább 140 ezer súlyos sérülést segítenek majd elkerülni. Az utastérben történő dolgok figyelésével megoldódhat az önvezető autók egyik alapvető problémája: amikor a sztrádán az automatizált vezetést követően ismét a sofőr veszi át az irányítást, a járműnek biztosnak kell lennie abban, hogy a sofőr nem alszik, nem olvas vagy nem e-mailezik az okostelefonján. Ha a sofőr három másodpercig bóbiskol vagy az okostelefonját nézegeti, a jármű 50 km/órás sebességnél 42 métert tesz meg felügyelet nélkül. Sokan alábecsülik az ezzel járó kockázatot. Nemzetközi tanulmányok szerint tíz balesetből egyet figyelmetlenség vagy álmosság okoz. Ez késztette a Boscht egy olyan beltéri monitoringrendszer kifejlesztésére, amely ilyenkor észleli és jelzi a veszélyt, majd vezetéstámogatást biztosít. A kormánykerékbe beépített kamera észleli, amikor a sofőr szemhéja elnehezül, illetve amikor a sofőr figyelmetlen és fejét az utas vagy a hátsó ülések felé fordítja. A mesterséges intelligenciának köszönhetően a rendszer ezekből az információkból következtetéseket von le: figyelmetlenség esetén figyelmezteti a sofőrt, fáradtság esetén pihenőt javasol, vagy akár a jármű sebességét is csökkenti – az adott autógyártó kívánságától és a jogszabályi követelményektől függően. - A jármű kamerák és az MI segítségével életmentővé változik” – jelentette ki Kröger. A Bosch mérnökei intelligens képfeldolgozó algoritmusokat és gépi tanulást alkalmazva tanították meg a rendszert annak felismerésére, hogy éppen mit csinál a sofőr. Például valós vezetési helyzeteket mutató felvételek felhasználásával tanítják a rendszert az álmosság felismerésére, amely a szemhéjak helyzetéről és a pislogási sebességről készült felvételek alapján megtanulja, hogy valójában mennyire fáradt a sofőr. Ez teszi lehetővé, hogy a rendszer a helyzetnek megfelelő jelzést adjon és a vezetéstámogató rendszerek használatával beavatkozzon. Fontos, hogy az információkat a jármű szoftvere csak kiértékeli, nem menti vagy nem továbbítja harmadik felekhez. Ezek az álmosság és figyelmetlenség esetén riasztást küldő rendszerek annyira fontosak lesznek a jövőben, hogy az Euro NCAP (Európai Újautó-értékelési Program) járműbiztonsági felmérésének 2025-ig szóló ütemtervében is szerepelteti majd őket. Az automatizált vezetés esetében kulcsfontosságú, hogy az autó értse a sofőrt. Az autó a sofőr beavatkozása nélkül halad az autópályákon, de bonyolultabb helyzetekben – például építési területen vagy a lehajtó közeledtekor – az autónak képesnek kell lennie arra, hogy visszaadja az irányítást a vezetőnek. A sofőrnek pedig arra, hogy az automatizált vezetés során bármikor visszavegye a kormányt, miközben a kamera figyel arra, hogy a sofőr ne aludjon el. Ha a vezető hosszabb időn át tartja lehunyva a szemét, megszólal a riasztás. A kamera képei alapján a rendszer azt is megállapítja, hogy a sofőr éppen mit csinál és készen áll-e a vezetés átvételére, majd ennek megfelelően időzíti a vezetés felelősségének átadását. - A Bosch sofőr monitoring rendszere alapvető fontosságú lesz az automatizált vezetéshez – mondta Kröger. A Bosch új rendszere nemcsak a sofőrt tartja szemmel, hanem a vezető mellett vagy mögött ülő utasokat is. A visszapillantó tükör alá vagy fölé ebből a célból felszerelt kamera az egész utasteret figyeli. Észleli, ha a hátsó ülésen utazó gyermekek biztonsági öve véletlenül kikapcsolódott, és figyelmezteti a sofőrt. Ha hátul valaki túlságosan előrehajolva, vagy lábát a szomszéd ülésre feltéve ül, a légzsákok és az övfeszítő nem tudnak számára megfelelő védelmet nyújtani baleset esetén. A kamera érzékeli az utas helytelen pozícióját, a légzsákokat és az övfeszítőt pedig a lehető legjobb védelemhez állítja be. A rendszer arra is képes, hogy megakadályozza az utasülés légzsákjának kinyílását, ha azon babahordozó ülés van, illetve arra is figyelmeztet, ha egy gyermek egyedül tartózkodik az álló autóban. A parkoló járművek ugyanis a gyermekek számára halálos csapdává változhatnak. Az Egyesült Államokban 2018-ban több mint 50 gyermek halt meg amiatt, mert rövid időre az autóban maradtak, vagy mert észrevétlenül bemásztak az autóba (forrás: KidsAndCars.org). A Bosch új rendszere felismeri ezt a veszélyt is, és azonnal figyelmeztető üzenetet küld a szülők okostelefonjára, sőt vészhelyzetben a sürgősségi ügyeletet is értesítheti. A Bosch új rendszere nagyobb vezetési kényelmet is jelent. A kamerarendszer észleli, hogy ki fog vezetni, és az előre megadott egyéni beállítások szerint ehhez a személyhez igazítja a visszapillantó tükröt, a kormány magasságát, az ülés helyzetét és az infotainment-rendszert. A kamera arra is használható, hogy az infotainment-rendszert a sofőr szem- és kézmozdulatokkal vezérelje. A Bosch Budapesti Fejlesztési Központja fontos szerepet játszik abban, hogy ezek az innovatív technológiák és rendszerek piacra kerüljenek. A beltéri monitoring rendszert fejlesztő nemzetközi munkacsoporton belül a budapesti részleg vezető szerepet játszik a hardveres és szoftveres megoldásokban és közvetlenül működik együtt az autógyártókkal. A vezérlőegység és a kameramodul elektronikája, valamint a rendszert vezérlő beágyazott szoftver fejlesztése mellett szintén nagy figyelmet kap a járműtesztelési környezet és a rendszerellenőrzéshez szükséges kiértékelő eszközlánc létrehozása.

A vancouveri székhelyű Harbour Air - amely azzal büszkélkedik, hogy Észak-Amerika legnagyobb hidroplán-légitársasága - és a seattle-i székhelyű magniX, amely elektromos hajtóműveket gyárt, egy átalakított hatüléses DHC-2 de Havilland Beaver típusú gépet tesztelt a Fraser-folyón, a brit kolumbiai Richmond közelében. A 750 lóerős magni500 hajtóművel ellátott hidroplánt Greg McDougall, a Harbour Air alapítója és elnöke vezette. - Ma történelmet írtunk, egy új kor hajnalán vagyunk a repülés történetében. Ez a próbarepülés az első lépés afelé, hogy a kizárólag elektromos hajtású repülőgépek kereskedelmi forgalomba kerülhessenek - jelentette ki McDougall közleményében. Több gyártó is dolgozik kizárólag elektromos hajtású repülőgépek kifejlesztésén, köztük a Boeing és az Airbus. A magniX az Eviation izraeli céggel is kapcsolatban áll, amely a júniusi párizsi légi bemutatón bemutatta a közönségnek Alice nevű kilencüléses elektromos repülőgépet. Az Alice első útját jövőre tervezik.