Mi az az agentic AI – és mi nem az? Mielőtt az autóipari következményekre térünk, érdemes tisztázni, miről is van szó valójában. Az agentic AI nem egyszerű chatbot vagy előre megírt voicebot-script. Olyan autonóm rendszer, amely önállóan hoz döntéseket, több rendszert kezel egyszerre, és képes reagálni a környezetére – nem csak követi az előre írt folyamatot. Hol húzódik a határ valójában? Agentic AI Nem agentic (script/IVR 2.0) döntést hoz, rugalmasan alkalmazkodik előre megírt folyamatot követ több rendszert kezel egyszerre egyetlen csatornán működik szituáció szerint változtatja viselkedését fix script, fix kimenet Young hideghívása ebbe a kategóriába esett: bármilyen választ adott az első kérdésre, a rendszer elindította a sales pitchet – és semmi sem állíthatta meg. Mi volt ez a hideghívás, és miért volt más a szokásosnál? Az ablakcsere-cég botja nem reagált közbeszólásaira, nem engedte szóhoz jutni, és egy zárt kérdéssel zárta a bevezető pitchet. Young azonnal felismerte: nem emberrel, hanem autonóm AI-ügynökkel áll szemben. Az élmény – ahogy fogalmaz – két szinten is aggasztotta. Személyes szinten: mostantól egyre több ilyen hívásra számíthat, és egyik sem fog megállni a tiltakozásán. Üzleti szinten: ugyanez a logika egyre erőteljesebben jelenik meg az autókereskedelemben is. Miért csábító ez a megoldás az autókereskedelemben? Az ajánlat kézenfekvő: egy AI-ügynök reggel 9-től este 9-ig hívja a leadeket, nem kér jutalékot, mindig pozitív, és soha nem fárad el. A költségnyomásban élő gyártók és kereskedők számára ez szinte visszautasíthatatlannak tűnik. Young szerint azonban vissza kell utasítani (egyelőre legalábbis). Mire jó az AI a kereskedőknél – és mire nem? Young maga is alkalmaz AI-t a saját kereskedőjénél, de differenciáltan. Az első alkalmazás a háttérben dolgozik: rögzíti és értékeli a bejövő hívásokat, CRM-összefoglalókat készít, e-mail-vázlatot generál. Ez kiválóan működik. A második, agentic alkalmazás – amely már emberként próbál viselkedni a bejövő hívásokban – sokkal nehezebben finomítható. Erős hangsúlyú ügyfelekkel, szokatlan kérésekkel nehezen boldogul, és az ilyenkor keletkező frusztráció könnyen negatív ügyfélélménnyé válik. Ez már elfogadhatatlan. Mi a különbség a bejövő és a kimenő hívások között? Ez az egész vita legélesebb pontja. A bejövő AI hibázhat. A kimenő AI árt. A bejövő hívásoknál az ügyfél eleve motivált: ő keresett meg, van affinitása a márkához, hajlandó türelmet tanúsítani egy-egy félreértésnél. A kimenő hideghívásoknál ez teljesen más helyzet: az érdeklődő nem feltétlenül emlékszik már a korábbi érdeklődésére, esetleg időszerűtlen a hívás, vagy közben meggondolta magát és már másik modell érdekli. Ha ekkor egy agentic bot próbál tesztvezetést foglalni egy autóra, amelyet az ügyfél már nem akar – a kapcsolat nem csupán elveszett, hanem aktívan romboló benyomást kelt. Nagy kérdés, hogy a hatékonyságot segíti, vagy csak elriaszt az AI? (Forrás: AI generált illusztráció)   Miért veszélyes a „sosem mond nemet" ügynök? A demo mindig tökéletesen megy – figyelmeztet Young –, mert a bemutatón a potenciális vásárló pontosan úgy viselkedik, ahogy a scriptet írták. A valóságban azonban az emberek rendszertelenül, kiszámíthatatlanul reagálnak. A bot ilyenkor nem rugalmasan kezeli a helyzetet, hanem „elveszett értékesítés" bejegyzést rögzít a CRM-ben – anélkül, hogy bárki megértené, hogy a leadgenerálástól nem a konverzióig jutott el a folyamat, hanem éppen az AI verte el a potenciális vevőt. A kérdés nem az, hogy az AI tud-e eladni – hanem hogy észrevesszük-e, amikor már elriaszt. Miért fontos ez Magyarország számára? Az ICDP-hez tartozó szakmai környezetben különösen figyelemre méltó, hogy miközben a vita nemzetközi szinten még elméletinek tűnik, Magyarországon az agentic AI értékesítési alkalmazásai már valós, működő rendszerek formájában jelen vannak. A telekommunikációban – például a Magyar Telekom virtuális asszisztensein keresztül – az automatizált ügyfélkezelés már skálázott működés, és bizonyos esetekben értékesítési funkciókat is ellát. A call center és telesales szektorban – többek között a Comnica vagy az AI Squad megoldásain keresztül – az AI már aktívan részt vesz a leadek előszűrésében, és egyes rendszerek autonóm kvalifikációs döntéseket is hoznak. Ugyanakkor jól látszik az a törésvonal is, amelyre Young figyelmeztet: a legtöbb hazai megoldás még scriptelt vagy hibrid logikán működik, és csak korlátozottan képes kezelni a valós ügyfélinterakciók kiszámíthatatlanságát. Különösen beszédes, hogy miközben más szektorok – biztosítás, telekom, ingatlan – már aktívan kísérleteznek vagy skáláznak, az autóiparban egyelőre nincs dokumentált, széles körben bevezetett agentic AI sales alkalmazás. Ez egyszerre jelent kockázatot és lehetőséget: a piac még nyitott, de aki rossz irányba lép először, könnyen pontosan abba a csapdába eshet, amelyre az ICDP elemzése figyelmeztet. Az összehangolt digitális és személyes ügyfélút kihívásait az ICDP 2025 végén tartott webinárjára épülő elemzésünk részletesen tárgyalja; a kereskedői hálózat jövőjéről az ICDP 2025-ös konferencia tanulságait foglaltuk össze; arról, hogy maga a kereskedői szerepkör is átalakul, korábban írtunk: Ügynök lesz a kereskedőkből? Fogalomtár Agentic AI: önállóan döntéseket hozó, több rendszert kezelő MI-ügynök – szemben a scriptelt voicebot-okkal vagy IVR-rendszerekkel Lead / leadkezelés: potenciális vásárlói érdeklődés és annak értékesítési folyamatba terelése CRM: ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer, amely rögzíti az ügyfelekkel való interakciókat Inbound / outbound: bejövő (ügyfél által kezdeményezett) vs. kimenő (cég által kezdeményezett) kommunikáció   A cikk alapjául Steve Young ICDP Managing Director's Blog bejegyzése szolgált: Efficiency or effectiveness?, 2026. április 10. Az Autószektort kiadó Autós Nagykoalíció az ICDP tagjaként aktívan követi a kutatási program megállapításait.

Fotó: MÁV-csoport A társaság felhívta a figyelmet, hogy az előszezoni menetrend számos változást hoz. A közlemény szerint a balatoni közösségi közlekedésben ez az év mérföldkő; a MÁV-csoport célja, hogy a május 1-jei hosszú hétvége utasforgalmát már megnövelt kapacitással és magasabb szolgáltatási színvonallal kezelje. A balatoni fővonalakon egységesen életbe lépő menetrend több közvetlen eljutási lehetőséget és sűrűbb kínálatot biztosít. Az előszezoni menetrendben jelentősen változik a Balatont érintő vonatok közlekedési és megállási rendje, díjszabása, menetrendje, ezért a vállalat kéri az utasokat, hogy utazásuk megtervezéséhez használják a MÁV-csoport járatinformációs szolgáltatását és hivatalos, térképes útvonaltervezőjét, a MÁVPlusz webes és okostelefonos alkalmazását. A vasúti menetrenddel együtt a regionális buszközlekedési lehetőségek is bővülnek - közölték. A vállalat szerint a tavalyi balatoni rekord is megdőlhet idén. Felidézték, hogy 2025. május és szeptember között a dél-balatoni (30-as) vonalon több mint 1,26 millió utazást tettek és közel 88 ezer kerékpárt szállítottak. Az északi parton (29-es vonal) meghaladta a 600 ezret az utazások száma, a kerékpáros jegyek száma pedig átlépte az 57 ezret. Mivel ebben nincsenek benne az ország- és vármegyebérlettel utazók, így a valós szám ennél sokkal több - jelezték.

Az osztrák YART csapata nyerte a motorosok Le Mans-i 24 órás versenyét. A győzelemhez egy magyar innováció is hozzájárult, hiszen a Yamaha Austria Racing Team a Talmácsi Gábor világbajnok gyorsaságimotor-versenyző, valamint társa, Fekete Bálint közös vállalkozása, az ERGO Racing Kft. és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében kifejlesztett ergonómiai tankszárny továbbfejlesztett, a csapat pilótáira szabott változatát használta. Talmácsi Gábor világbajnok gyorsaságimotor-versenyző, az ERGO Racing Kft. egyik tulajdonosa, Dósa Gábor, az Uni Inno Zrt. vezérigazgatója és Fekete Bálint, az ERGO Racing Kft. másik tulajdonosa a Széchenyi István Egyetem győri campusán. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem) Az innováció lényege, hogy az eszköz segítségével a versenyző a lábával jobban tud kapcsolódni a motor tankjához, amely segíti őt a féktávon, különösen kanyarodás közben, amikor a dőlés nagy fizikai terheléssel jár. Megtámasztja a lábat, ezáltal tehermentesülnek a karok, így csökkentve az izomfáradást, és javítva a jármű feletti kontrollt. „Az egyetemmel való együttműködésünk lehetővé tette, hogy egy olyan terméket vigyünk a piacra, amely hozzájárul a motorosok dinamikusabb, de mégis biztonságosabb versenyzéséhez. Az ERGO hamar nemzetközi elismertséget szerzett, amit ma már számos Superbike- és MotoGP-versenyző is használ. Ennek is köszönhető, hogy partnerségre léptünk a YART-tal, és elkészítettük az innovációnk pilótáikra optimalizált változatát. Az eredeti termék könnyedén állítható továbbfejlesztését az indokolta, hogy az endurance-csapatversenyek esetében egymás után három vagy akár négy – egymástól eltérő méretekkel rendelkező – versenyző váltja egymást” – részletezte Talmácsi Gábor. Hozzátette, nagy büszkeség és hatalmas szakmai elismerés számukra, hogy a termékkel hozzájárulhattak egy világbajnok csapat győzelméhez. A siker értékét növeli, hogy mindezt egy 24 órás versenyen érték el, ami azt mutatja, hogy az ERGO valóban nagy szerepet játszik az izmok tehermentesítésében. „Köszönjük a Széchenyi István Egyetemnek azt a bizalmat, amely lehetővé tette, hogy elinduljunk ezen az úton, hiszen a YART-tal megvalósított fejlesztés az intézménnyel közös innovációnkból született” – emelte ki. Talmácsi Gábor azt is elmondta, hogy az ERGO nemcsak a versenysportban, de – egyelőre limitált formában – már a hobbimotorosok számára is elérhető. Az eredeti termék kifejlesztésében az egyetem biztosította az innovációs és gyártástechnológiai hátteret, valamint az iparjogvédelmi támogatást is, amelyben kiemelt szerepe volt az intézmény hasznosítóvállalkozásának, az Uni Inno Zrt.-nek. Dósa Gábor, a cég vezérigazgatója elmondta: „Öröm számunkra, hogy közös fejlesztésünkből ilyen jelentős sikerek születnek, és használata valóban hozzájárul a motorsport szereplőinek eredményességéhez. Ez is jól mutatja, hogy az egyetemi tudás hasznosítása kiemelt jelentőségű.” Ugyancsak örömteli hír a Le Mans-i versenyről, hogy a Superstock kategória győztese a HERT csapat lett, amelynek az egyetem volt hallgatója, Kovács Bálint is tagja. A 24 éves versenyző a tavalyi szezonzáró franciaországi Bol d’Or megnyerése után tehát újra egy legendás helyszínen állhatott a dobogó legfelső fokára.

Amikor az anyag „felvillan”, detektálhatóvá válik az ionizáló sugárzás Az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez úgynevezett szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, mely jelenséget szcintillációnak nevezünk. Ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. Fotó: Szegedi Tudományegyetem „Lényegében olyan anyagokat fejlesztünk vékonyrétegként, amelyek képesek fényjelekké alakítani az ionizáló sugárzást, így az mérhetővé válik” – fogalmazott Hajdu Cintia, a Szegedi Tudományegyetem Kémia Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. Új anyag, új forma, új lehetőségek A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz–halogenidek állnak. A kutatócsoport ezeket nem hagyományos egykristályként, hanem néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítja elő. Ez a megközelítés több fontos előnyt kínál: a réz-halogenid anyagválasztás stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizáló sugárzás típusokat, ipari méretekben is előállítható. Ez különösen fontos olyan extrém környezetekben, mint az űr vagy a kísérleti magfúziós berendezések, ahol a gamma-háttérsugárzás megnehezíti a pontos mérést. Már a laborban is látványos eredmények A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A minták átadása előtt a kutatócsoport részletes vizsgálatokat végez, ellenőrizve az anyag szerkezetét, összetételét és optikai tulajdonságait. Ez biztosítja, hogy a további nagyenergiájú sugárzás tesztekhez már pontosan jellemzett, megbízható anyagok álljanak rendelkezésre. Laborból az ipari alkalmazások felé A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket úgynevezett oldat porlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt, többek között: sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Hazai együttműködésben születő innováció A kutatás témavezetői Dr. Janáky Csaba és Dr. Samu Gergely Ferenc, a fejlesztésben pedig kulcsszerepet játszott a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) kutatóival – többek között Dr. Hunyadi Mátyással és Dr. Csige Lóránttal – való együttműködés. A Szegedi Tudományegyetemen zajló kutatás jól példázza, hogyan találkozik az anyagtudomány, a fizika és az ipari innováció. A szegedi és debreceni kutatók együttműködése révén olyan új anyagok fejlesztése valósul meg, amelyek hosszú távon a sugárzásérzékelés következő generációját alapozhatják meg. Az Innovációs Díj elismerés pedig megerősíti, hogy a Szegedi Tudományegyetemen folyó kutatás nemcsak tudományos szempontból kiemelkedő, hanem a jövő technológiai megoldásaihoz is hozzájárulhat. Forrás: Szegedi Tudományegyetem, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.