Az elektromos autók elterjedésével gyakoribbá vált az utazók körében az úgynevezett „mozgásbetegség” vagy más néven „autóbetegség” alapjául szolgáló érzékszervi zavartság. Ennek oka nagy valószínűséggel az új technológiával kapcsolatos viszonylag kevés gyakorlati tapasztalat.
Az utazási betegségként is ismert jelenség nagyon gyakori tünet, amely a járművek utasait, általában a hátul ülőket érinti. A jelenség, amelyet az orvostudományban mozgásbetegségként ismernek, az a bosszantó kellemetlen érzés, amely akkor jelentkezik, amikor az agy ellentmondásos jeleket kap az érzékszervektől. Akkor fordul elő, amikor a szemek állónak látják az autó belsejét, a belső fül – az egyensúly központja – pedig a kanyarokat, a fékezést és a mozgást érzékeli. Egyfajta érzékszervi zavartság jön létre, amely hányingert, szédülést, hideg izzadást és diszkomfort érzést vált ki.
Mi változik az elektromos autók megjelenésével?
Az elektromos autók elterjedésével ez a fajta kellemetlenség - amely már a belső égésű motorokkal szerelt járművek esetében is jelen van - egyre gyakoribbá válik, mivel az emberi agy hozzászokott egy olyan motorzajhoz, amely az elektromos járművekben nincs, így az agy – a korábbi impulzusok híján – bizonytalanná válik, az utas már nem tudja, mire számítson. A gyártókkal együttműködő szakemberek úgy gondolják, hogy ez a probléma a megtapasztalt valóság hiányából ered. A témával – annak fontossága miatt - egyre több tudományos szakirodalom foglalkozik.
Úgy tűnik, ennek a kellemetlenségnek a leküzdéséhez meg kell tanulnunk megbirkózni a változó valósággal. Végül is ezt már megtettük a benzin- és dízelüzemű autók esetében. Bárki, aki vezetett vagy rendszeresen vezet elektromos járművet, tudja, hogy a motor nem rezeg, nem brummog. Teljesen csendes, ezért az agyunk könnyen becsapható gyorsítás vagy fékezés közben. Ha nincs hang, az nehezebbé teszi felfogni, mi fog történni, így az idegrendszerünk összezavarodik, és a korábbi tapasztalathoz viszonyított eltérést anomáliaként értelmezi. Ez kiváltja a mozgásbetegséget, amelynek tünetei többé-kevésbé mindenki számára ismerősek, bár egyes tanulmányok rámutatnak, hogy az akkumulátoros elektromos járművekben a mozgásbetegség intenzitása körülbelül 10–30%-kal magasabb lehet.
A mozgásbetegséget befolyásoló tényezők
De mikor tapasztalnak leginkább mozgásbetegséget az elektromos autók utasai? Különösen a hátsó ülésen ülőket érintheti a jelenség, főleg sűrű, araszoló forgalomban. Ilyenkor intenzív a regeneratív fékezés, az úgynevezett egypedálos rendszer használata, amely lehetővé teszi az energia-visszanyerést a jármű folyamatos és hosszan tartó lassításával. Ugyanez a jelenség zajlik elektronikus képernyők vagy telefonok nézésekor menet közben (ez a belső égésű motorokra is vonatkozik).
A mozgásbetegséget kiváltó tényezők egyike az elektromos motor pillanatnyi nyomatéka, amely a nyomaték 100%-át adja le, a belső égésű motorokra jellemző fokozatosság nélkül. Már a gázpedálra gyakorolt enyhe nyomás is hirtelen ingert okozhat, ami zavaró lehet az utas számára. A hatás még hangsúlyosabb, ha az elektromos autó sokkal nagyobb erejű, mint a korábban megszokott, belső égésű motorral hajtott jármű. Ebben az esetben ugyanis a gyorsulásbeli különbség sokkal markánsabban érezhető.
Ezek a hirtelen erőváltozások megzavarhatják a vesztibuláris rendszert azoknál, akiknek nincs a kezük a kormányon. Valójában a sofőrök nem tapasztalják ezeket a problémákat, mivel a parancs az agyból származik, amely képes előre látni minden mozdulatot, mielőtt az egyáltalán megtörténne. Az autógyártók, akik ebben az átmeneti fázisban különös figyelmet fordítanak a sofőrök visszajelzéseire, különféle megoldásokat fejlesztenek a mozgásbetegség elkerülésére vagy enyhítésére.
Mivel kísérleteznek az autógyártók?
Például a legújabb laboratóriumi tesztek azt mutatják, hogy a speciális környezeti világítás használata – különösen a meleg vörös fényfrekvenciákkal – stimulálja a relaxációval kapcsolatos agyhullámokat, csökkentve a hányinger kialakulását a beltéri sötétséghez vagy a kék fényhez képest. Kísérletek folynak finom akusztikus jelekkel vagy mikrorezgésekkel az ülésben, amelyek figyelmeztethetik az utast egy kanyar vagy fékezés előtt. Sok gyártó bevezet speciális vezetési módokat is, a mára klasszikus Eco vagy akár Chill módokat, amelyek kisimítják a gyorsulási görbét és csökkentik az energia-visszanyerés szintjét, hogy az utazás olyan sima legyen, mint egy hagyományos autóban.
Végső soron azonban mindannyiunknak az agyunk adaptív állapotára, az úgynevezett plaszticitásra kell hagyatkoznunk. Ez egy tudományosan bizonyított állapot, amely néhány hét után megszokáshoz vezet, ezalatt a személy érzékelési modellje hozzáfrissül a jármű új dinamikájához, és a mozgásbetegségre való érzékenység csökkenni kezd.