Szabdság hídi utazás, 1954 Forrás: Fortepan/Maygar rendőr
Sokszor még az ütközőkön is fürtökben csüngtek az utasok, ha kedvenc csapatuk játszott hazai stadionjukban. Például a Honvéd, mely többször kupagyőzelmet ünnepelt még a régi stadionban, ahol 1964-ben Tichy Lajost és Komora Imrét, 1985-ben Détári Lajost és Esterházy Mártont ünnepelte a tömeg. Természetesen telt házas volt a nézőtér, ahogy a 42-es villamos is, aminek még az ütközőin is fürtökben lógtak a népek.
BM Helyszíneleők fotója az 1960-as évekből
De így volt ez a hétköznapokon is, mert magánautók híján a tömegközlekedésre hárult a lakosság utaztatásának feladata. Mivel nem volt elég busz és villamos, maximálisan, sőt, 130 százalékosan kihasználták a városi kapacitásokat, ami persze nem volt kockázatmentes.
A balesetveszély kevésbé érdekelte a tujázókat, akik nem csak csúcsforgalom idején sodorták veszélybe magukat, hanem csendesebb időszakokban.
Sokan sportot űztek abból, hogy menet közben ugrottak fel, vagy le a villamosról, volt aki bringán húzatta magát. Ugye ismerős?
Amikor még nem a fedélzeten utazott a bringa a 13-as vonalán
A múlt században nem csak táblák, hanem csokik is figyelmezettek a veszélyre: a „Mit ugrálsz?” címkés nugát szelet 1 Ft 30 fillérbe került.
Összehasonlításul akkoriban egy villamos vonaljegyért 50 fillért, egy liter benzinért 2 Ft 50 fillért kellett fizetni. Persze csak kevesen élvezhették az olcsó tankolást, hiszen 1965-ban százezernél kevesebb személyautó futott magyar rendszámmal. Többek között ezért is volt népszerűbb a tömegközlekedés, mely akkor sem volt balesetmentes.
Mert nem csak az utasok, de az átlaggyalogos is képes volt ijesztő manőverekre azzal, hogy újságot olvasva próbált átmenni a villamos előtt. Napjainkban a nyomtatott sajtót háttérbe szorította a mobilozás, ami persze nem kevésbé veszélyes, ráadásul a fülhallgatóval még inkább sikerül kizárni a környezet jelzéseit.
Olvasó-villamos talákozó 1952-ből Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr
A hőskorban kalauz a lyukasztóval nem csak a jegyeket kezelte, hanem a nyitott ablakon kihajolva ütögette a tujázók fejét, már ha elérte. A tujázó korszaknak a nyitott peronos villamosok megszűnése vetett véget, mert az újabb szerelvények ajtajait már távolról tudta zárni a vezető, aki a művelet befejezéséig el sem indult.
1974-es tujázás Forrás: Fortepan/Urbán Tamás
A tuja szó állítólag a villamos a „hátulja” rövidítése volt és a vagon hátsó ütközőjén - a tuján -, az ablakkeretbe kapaszkodva történő, a lépcsőkön a villamosból kilógó utazást jelentett. És persze bliccelést.
Elbújni a kalauz elől, kicsúszni az ellenőrzés alól, megúszni a jegyváltást?
Ez ma is népsport, annak ellenére, hogy kalauzok már nincsenek.
Ma a portyázók nem kalauzokkal, hanem ellenőrökkel csatáznak.
Igaz, van is miért, hiszen az egykor 50 fillérbe kerülő vonaljegy ma sokszorosába, egészen pontosan 500 forintba kerül. De megéri, mert ha elkap az ellenőr, akkor ennek sokszorosába fáj az utazás.
A BKK helyszíni pótdíja jelenleg 12 ezer Ft, amennyiben az ellenőrnek a helyszínen, vagy a pótdíjazást követő 2 munkanapon belül befizetjük. Két munkanap után a pótdíj összege 25 ezerre, emelkedik, a 30 napon túli be nem fizetés esetén már 50 ezer forintról szól a felszólítás.
Szóval nem olcsó az utazás, de a bliccelés sokkal drágább. Igaz, bérek is emelkedtek, de a potyázás így is örök. Ma is sokan lógnak a villamosokon, csak már másképp, mert napjaink szerelvényei már csak zárt ajtós vagonokkal közlekednek.
Körúti csúcs a megállóban, 1954-ben Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr
KN, vagyis….
Budapesten egy 12-es jelzésű csuklós buszon 1972. június 30-án ért véget egy korszak, másnap már kalauz nélkül, KN táblával közlekedtek a Budapesti Közlekedés Vállalat járművei.
Az új rendszerben az 1 forintos halványsárga menetjegy a villamosra, metróra és trolira, az 1 forint 50 filléres halványkék jegy pedig az autóbuszra volt érvényes. Az újakat az első héten több száz mozgóárusnál, városszerte további kétezer állandó helyen lehetett megvásárolni, trafikokban, pályaudvarokon, HÉV-pénztárakban, távolsági buszok végállomásain és a szolgálatot teljesítő kocsikísérőknél.
Üllői út- Körút kereszteződés 1961-ben Fortepan/Ferencvárosi helytörténeti Kiállítás
A kalauz szakma hivatalos besorolása
Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR–08)
5231 Kalauz, menetjegyellenőr
A jegyeket ellenőrzik és kiadják, ügyelnek az utasok biztonságára, közforgalmú közúti és vasúti személyszállító járműveken és egyéb tömegközlekedési eszközökön.
Feladatai:
jegyek, bérletek, utazási kedvezményre jogosító igazolványok érvényességének ellenőrzése;
jegyek, menet- és pótjegyek kiadása;
a szolgáltatást jogosulatlanul igénybe vevők kiszűrése, adataik rögzítése, az eset dokumentálása;
a fizetendő díj, menetdíj és pótdíj megállapítása, kirovása illetve beszedése;
jegyzőkönyv készítése, elszámolás a bevétellel, az ellenőrzésekkel kapcsolatos nyomtatványok kiállítása;
felvilágosítás menetrenddel, átszállással kapcsolatban;
az utasok biztonságos fel- és leszállásának biztosítása;
légkondicionálás, fűtés, világítás szabályozása;
vasúti hálókocsik felügyelete, ágyneműk kiosztása;
baleset esetén vagy vészhelyzetben intézkedés.
Munkakörök: BKV ellenőr, Főkalauz, Jegyellenőr (közlekedés), Jegykezelő (közlekedés), Jegyvizsgáló (közlekedés).
28-as villamos 1915-ben, a Népszínház utcában Forrás: Érdekes Újság
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!