A Mini sorozatgyárthatja egyik érdekes koncepcióautóját

2026.05.25.
Alig tizenöt évvel ezelőtt, 2011-ben a Mini bemutatta Rocketman nevű koncepcióautóját, amely egy kifejezetten vicces kinézetű, háromajtós városi kisautó volt, nevéhez hűen űrhajóra emlékeztető külsővel. Az ötlet akkor sok koncepcióhoz hasonlóan a kukában landolt, azonban úgy tűnik, Miniéknél visszatérhet az elveszett űrrakéta. Holger Hampf, a Mini dizájncsapatának vezetője egy interjúban azt mondta, hogy a márka továbbra is gondolkozik az autó egy sorozatgyártott változatán. Szerinte a koncepció "izgalmas projekt", mivel a Mini kíváncsi arra, hogy mit lehet belepakolni egy "olyan kicsi, 3,6 méter hosszú autóba". A Rocketman tényleg egy nagyon kicsi autó volt. Kompakt, háromajtós, és majdhogynem ugyanolyan nagy (vagy kicsi, nézőpont kérdése), mint az eredeti, 1959-es modell. A fő különbség a karbonváz, amely a 2010-es évek elején még inkább űrhajóra emlékeztető kinézetet adott az autónak. Belül négy ember férhetett el, papíron kényelmesen, és hátul pedig egy igen izgalmas, kinyíló csomagtérajtót rejtett. A tetőn a Mininél megszokott módon a brit zászló helyezkedik el, azonban gravírozva, ugyanis a teljes tető üveg. A vonalai egyértelműen merítettek az eredeti modellből és az akkori futurisztikus dizájnelemekből egyaránt. A hátsó lámpa például kiemelkedett az autó testéből, kissé emlékeztetve az ötvenes évek amerikai autóinak hátsó, szárnyszerű lámpáira - amelyek természetesen szintén az űrhajóktól kölcsönözték a kinézetet. Hasonlóan a hátsó csomagtér ajtajához, az oldalsó ajtók is érdekesen nyíltak. Két forgópontjuk is volt, egyszer kiemelkedtek az autó oldalából, majdnem 90 fokban, majd onnan lehetett őket az autóval párhuzamosan nyitni. A piac jelenleg teljesen más, mint tizenöt évvel ezelőtt, és egy ekkora autó ma még messzebb van az átlagtól, mint akkor, a belső technológiai fejlettségéről nem is beszélve. Aztán ott van még a biztonsági szabályok hada, amelynek kisebb autók kevésbé tudnak megfelelni, mint nagyobb társaik. Azonban ott a másik oldal, hogy olyan híres kisautók térnek vissza, mint a Twingo, ötvözve a nosztalgiát a futurisztikussággal. Ez a Rocketmanben már eleve megvolt. Hampf szerint bármilyen új autót dobjanak is piacra, annak kiemelten biztonságosnak kell lennie, és a legfejlettebb vezetést segítő rendszereket is tartalmaznia kell, amely komplexitást és plusz súlyt jelent. Egy Rocketman koncepció-szerű modellnél ez nem csak rizikó, de dizájn- és helybeli kompromisszum. Hampf úgy fogalmazott, hogy a csapatával jelenleg is "tanulmányozzák ezeket a tényezőket". "Nem könnyű", mondta, "Azt meg kell hagyni." Arról nem beszélt, hogy a Rocketman mikor látható gyártósorra küldhető állapotban, de amint megjelenik, könnyen a fent említett Twingo vagy a Renault 5-ös elektromos versenytársává válhat. Érdekes egyébként, hogy egyre több gyártó fordul a kisautók felé, mivel a piac egyre csak telítődik a nagyobbnál nagyobb SUV-kkel, így az a szegmens hemzseg a versenytársakkal. Jelenleg a Twingo, az 5-ös és 4-es Renault vannak jelen, illetve utóbbi Nissan Micra változata, mind elektromos modellként. Könnyen lehet, hogy az új Mini is az lesz. Képek forrása: Mini

Erős szezonnyitó Barcelonában: Rossi Attila Moor két futamon összesen 9 pontot szerzett

2026.05.25.
Az első versenyen a módosított beállításokkal Rossi tempója érezhetően javult, és végül a 13. helyen ért célba, ami 3 bajnoki pontot jelentett számára. Fotó: RM92 Racing Team  A második futam 15 órakor rajtolt, amikor az aszfalt hőmérséklete már meghaladta a 50 °C‑ot. A csapat tovább finomította a motor beállításait, külön figyelmet fordítva az első gumi kopására, amely az első futamon okozott nehézséget. Rossi kiváló rajtot fogott, és folyamatosan javította pozícióját. A kockás zászló eredetileg a 11. helyen intette le, azonban a francia Gimbert az utolsó körben elhagyta a pályát, így a magyar–amerikai versenyző a 10. helyre lépett elő, ami további 6 pontot hozott számára. A két futam között Rossi összesen 8 másodpercet gyorsult, ami fél másodperc javulás körönként, ami jól mutatja, hogy a csapat megtalálta a motor beállításának helyes kiindulópontját. A cél a továbbiakban az, hogy erre építve versenyről versenyre tovább javuljon a tempó, és a mezőny élcsoportjában végezzen. A jelenlegi pontszámok alapján Rossi Attila Moor a 11. helyen áll a pontversenyben. Rossi Attila Moor: „Az első versenyen kicsit szenvedtünk még a beállításokkal, mert a verseny végére az első gumi nagyon elkopott. A második verseny előtt leültünk a csapattal és megbeszéltük, hogy vállalunk egy kis kockázatot egy másik beállítással, amellyel sokkal jobb tempót sikerült motorozni, és az előzések is jobban mentek. Már tudjuk a kiindulópontot, és ebből fogjuk versenyről versenyre a legjobbat kihozni. Köszönöm szépen a mérnököknek és a csapatnak a munkát és a támogatást!” A FIM MotoJunior Moto2-es mezőnye legközelebb június 14-én Portugáliában, Estorilban áll rajthoz.

Forradalmi változásokat hozhat a CO2 hasznosításában az SZTE tudósainak kutatása

2026.05.25.
Világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a szén-dioxid elektrokémiai átalakítására, mind a tudomány, mind az üzleti világ részéről. Ez érthető is, hiszen ha sikerül hatékony és stabil módszert találni, akkor megnyílik a lehetőség arra, hogy egy üvegházhatású-gázt akár a keletkezés helyén feldolgozhassanak. Ezáltal amellett, hogy megakadályozzák a légkörbe kerülését, fontos ipari alapanyagot, elsősorban szén-monoxidot állíthatnak elő. Fotó: Szegedi Tudományegyetemen A szén-dioxid elektrolízisénél használható, hatékony, stabil, akár 5000 órányi folyamatos működésre is képes gázdiffúziós elektródok létrehozását tűzték ki célul a Szegedi Tudományegyetem kutatói abban a projektben, amelyre 399.174.676 forintnyi támogatást is elnyertek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett 2025-1.2.1-HU-RIZONT Nemzetközi Kiválósági Kutatási Együttműködési Program keretében. A projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2025-1.2.1-HU-RIZONT pályázati program finanszírozásában valósul meg. Bár a pályázati támogatást elnyert kutatási program idén március elsején indult, a témával már hosszabb ideje foglalkoznak az SZTE tudósai. „Nagyjából 10 éve kezdtük el az egyetemen a CO2 elektrokémiai átalakítására vonatkozó kutatásokat Janáky Csaba vezetése mellett. A nulláról indultunk, saját rendszereket, elektrolizáló cellákat kellett fejleszteni és persze a témában meglévő tudást gyarapítani. Az első fontos mérföldkő az volt, hogy a világon elsőként tudtunk stabilan működő, többrétegű elektrolizáló architektúrát létrehozni és működtetni. A következő lépcsőfok a hosszabb távú üzemeltetési eljárás kidolgozása, valamint minden korábbinál jobb működési eredmények elérése és publikálása volt. További fontos lépés volt, hogy sikerült olyan kísérleti eszközöket készítenünk, amelyek lehetővé teszik, hogy akár több ezer órán keresztül vizsgáljuk a folyamatot, annak minden paraméterét kontrollálva” – számolt be az eddig elért eredményekről Endrődi Balázs, a projekt szakmai vezetője. A CO2 elektrolízis során az egyik legnagyobb problémát a folyamat stabilitása jelenti. Ahhoz, hogy ipari körülmények között is megérje a folyamat működtetése, a jelenlegi, legfeljebb maximum pár ezer órás folyamatos működtetési időt jelentősen növelni kell. Az SZTE-n március elején indult, 3 éves kutatási program egyik fő célja a katód szerkezetének aktivitásra, valamint stabilitásra gyakorolt hatásának feltérképezése, majd ezek alapján jobb elektródok megalkotása. A szegedi kutatók vizsgálni fogják önhordó, valamint közvetlenül az ioncserélő membránra leválasztott katalizátorrétegek alkalmazhatóságát, valamint a katalizátorréteg porozitásának, illetve az abba adalékként beépített polimernek a szén-dioxid elektrolízisre gyakorolt hatását. A cél, hogy a feltárt szerkezet-hatás összefüggések alapján olyan elektródokat állítsanak elő, amelyekkel elérhető a legalább 5000 órás folyamatos üzemelés, ipari szempontból is releváns áramsűrűségen, és megfelelő energiahatékonyság mellett. „A most indult projektünk egy nagyon gyakorlatorientált kutatás, aminek sikere közvetlen hatással lesz az iparban keletkező CO2 újrahasznosítására. Világszerte nagy figyelmet kap most ez a téma, ami érthető is, hiszen a pozitív környezeti hatások mellett az az előnye is megvan az ipari kibocsátók számára, hogy szén-dioxid adó fizetése helyett értékes terméket állíthatnak elő. A terveink szerint, ahogyan az ezirányú kutatásaink során eddig is, ezután is beszámolunk majd a fontosabb eredményeinkről, talán az első ezzel kapcsolatos írásunk már idén megjelenik majd. A projekt végén pedig lesz egy olyan tudásbázisunk, ami az ipari szereplők számára is közvetlen értéket képviselhet a gyakorlati hasznosítás érdekében” – tette hozzá Endrődi Balázs. Az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központhoz (IKIKK) tartozó projektötletek gyűjtését, így a „Gázdiffúziós elektródok szén-dioxid elektrokémiai átalakításához (CRUTCHES)„ című projekt fejlesztését és a pályázat előkészítését az SZTE Stratégiai és Fejlesztési Főigazgatóság és a hozzá tartozó klasztermenedzsment koordinálta.

Viper-utódon dolgozik a Dodge

2026.05.25.
A Stellantis felvázolta terveit a következő évekre vonatkozóan, amely több, mint 100 új vagy megújított modellt tartalmaz. A 14 márkát maga alá foglaló cégcsoport mindegyik brandje kap valamit, így a Dodge is. A sportautóiról nevessé vált amerikai gyártó pedig pontosan olyasvalamit kap, ami azzá tette, ami. A Copperhead fantázianevet viselő sportautót olyan volumenűre tervezik, mint a '90-es években megjelent Vipert és természetesen SRT variáns is lesz belőle. Az eredeti Copperhead koncepció a Viper alatt helyezkedett volna el. A Viper megtestesíti a '90-es és kétezres évek miiliőjét. Nagy, formás autó, kényelmes beltérrel és valami olyasmi aurával, ami egyszerre magában foglalja a városi száguldozás és a végtelen autópályák szabadságát is. A Copperhead, egy másik kígyóról elnevezett modell hasonló babérokra szeretne törni. A koncepciómodell egyébként épp a Viperrel egyidős, ezt is a '90-es években tervezték. Az új modell azonban a jelenlegi Charger alapjaira épül, és bár nem lehet róla képeket látni, de a Car and Driver exkluzív leírása szerint rengeteg szellőzőt kapott, köztük egy S-alakú szellőzőt a géptetőn, ezzel idézve az eredeti koncepciót. További szellőzők vannak a hátsó kerekeknél is, a fékrendszer hűtését segítendő. A Copperhead a Charger platformjára fog épülni. Hátul egy masszív légterelő is helyet kapott, a kipufogó pedig jelzi, hogy nem meglepő módon belső égésű motor foglalja el az autó első harmadának jelentős részét. A Dodge erről sem osztott meg sokat, de a V8 vagy afeletti hajtás várható. A Dodge egyébként hasonlóan a Viperhez, vagy akár a Ford Mustangjához, saját jelvénnyel szeretné ellátni a Copperheadet. Az eredeti koncepció a Viper alá pozícionálta volna magát, így valószínű, hogy a modell olyan járgányok ellenfele lesz a piacon, mint a Chevrolet Corvette Z06 vagy a Mustang Dark Horse SC. Mivel a Stellantis jelenleg dollármilliókat költ arra, hogy mindegyik márkáját egyénivé és naprakésszé tegye, a Dodge megmaradhat annak a hagyományos, szuperautós márkának, ahogyan a múlt ezredből ismerhetjük. Az elektromos Charger mellé jól mutathat egy olyan sportautó, amely csakis benzines hajtással kapható, és a Copperhead tökéletes lehet erre a célra. RAM Rumble Bee. Egy V8-as motorral szerelt autó pontosan az lehet, amire a vevők számítanak, és a Stellantis vezetői székét tavaly átvevő Antonio Filosa erős vezetése alatt meg is kaphatják. Érdekes a Stellantis jelenlegi iránya, de akár csak a Dodge-é is, amely nemrég mutatta be RAM Rumble Bee nevű pickupját, amely nevéhez híven egy sárga-fekete színű, morcos, szteroidos méhecskére emlékeztet. Ez a fajta újítás igencsak ráfér a márkára, így a Copperhead is beleillhet a képbe, főleg a Viper régi sárga-fekete színeiben. Persze a vörössel sem lenne semmi baj. Képek forrása: Stellantis

Bosch: az MI-alapú utasbiztonságtól az önvezető autózásig

2026.05.25.
Lehetőségből valóság: önálló döntésre képes járműveket hozhat a mesterséges intelligencia Az autóiparban az MI úgy teremthet valódi értéket, ha elméleti vízióból megbízható, sorozatgyártásban is alkalmazható termékfunkcióvá válik, és így épül be a jövő mobilitási megoldásaiba. A Bosch fejlett vezetéstámogató rendszerei (ADAS) alkalmassá tehetik a járműveket arra, hogy lássák, érzékeljék és pontosan értelmezzék a környezetük információit, felismerjék a közlekedési helyzeteket, döntést hozzanak, és valós időben tudjanak reagálni az utakon. „A gépi látás, a szituációs és térbeli tájékozódás már nem csupán alapkutatási feladat. A Boschnál jó ideje azon dolgozunk, hogy MI-alapú technológiák segítségével a gyakorlatban is eredményesen használható, biztonságos megoldásokat kínáljunk a közlekedés és az ipar számára. A Bosch eddig nemzetközi szinten több mint 2000 MI-szabadalmat nyújtott be, és 2027-ig globálisan több mint 2,5 milliárd euró befektetést tervezünk a mesterséges intelligencia terén” – mondta el az AI Symposiumon Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Fotó: Bosch Az autó szeme mindent lát: MI-alapú biztonság az utastérben is Nemzetközi tanulmányok szerint minden tizedik közlekedési baleset abból fakad, hogy a vezetők elfáradnak, elálmosodnak vagy a figyelmüket eltereli valami a vezetés során. Ezért az EU általános biztonsági rendelete (General Safety Regulation, GSR) már 2024 óta előírja a fáradtságfigyelő megoldások alkalmazását az új autókban. 2026 júliusától pedig már arra is kötelezően előírt rendszerek vigyáznak, hogy a járművezetők figyelmét semmi ne vonja el menet közben. A Boschnál zajló MI-alapú utastér-biztonsági fejlesztések minderre sokrétű megoldást kínálnak, sőt még ennél is tovább mennek. „A biztonság már nemcsak a jármű külső környezetéről szól, egyre fontosabbá válik az is, ami az utastérben történik. Az új biztonsági szabályozások, az NCAP-minősítések és a növekvő fogyasztói elvárások hatására a beltéri érzékelés nagyon gyorsan fejlődik, így egyre intelligensebb védőpajzs óvja az utasokat az autón belül is. Az MI-alapú járműipari innovációk ugyanakkor túlmutatnak a biztonságon: megnyitják az utat az automatizált vezetés további fejlődése előtt” – fogalmazott Dr. Oliver Lange, a Bosch Research belsőtér-érzékelési területért felelős vezetője a budapesti AI Symposiumon tartott előadásában. Egészségügyi vészhelyzetben az AI azonnal beavatkozik A Bosch az autók belsőtér-érzékelésével (interior sensing) kapcsolatban számos kulcsfontosságú, mesterséges intelligenciára épülő innovatív megoldáson dolgozik. Ezek az összetett rendszerek a vezetőt és a teljes utasteret monitorozzák. Az utastérfigyelő kamerák és belső radarok által összegyűjtött adatok azonnali információval szolgálnak a jármű MI-alapú biztonsági rendszerei számára, amelyek figyelmeztetnek, finomhangolnak vagy szükség szerint be is avatkoznak. Vezetés közben a figyelem lanyhulása, egy pillanatnyi kihagyás vagy egy kisebb rosszullét is végzetes következménnyel járhat. Ezért a belsőtér-érzékelés kiemelt területei közé tartozik az életjelek monitorozása, ami főként szívritmus- és légzésszámbecslésre épül. A célja az, hogy még a sofőr cselekvőképtelenné válása előtt észlelhetők legyenek az egészségügyi rendellenességek, így a rendszer időben jelezhet, vagy kritikus helyzetben akár biztonságosan meg is állíthatja a járművet. Nem hagyja szó nélkül: az utasokra és a gyerekekre is vigyáz az intelligens rendszer A mesterséges intelligenciával támogatott, többkamerás és radarral kiegészült utastér-figyelő funkciók szinte mindenre figyelnek, ami a biztonság szempontjából fontos lehet. A 3D testtartás-érzékelő például arra is ügyel, ha bárki az autóban olyan pozíciót vesz fel, ami egy váratlan eseménykor sérülést eredményezhet. Ilyen, ha az utas a lábát a műszerfalra teszi, vagy a feje túl közel kerül a légzsákhoz, ami fokozott sérülésveszélyt jelent. De az autóban tartózkodók magasságának és testsúlyának becslésével a légzsákok működését is optimalizálni tudja a rendszer, és nem kerüli el a figyelmét az sem, hogy a vezető a kezét a kormányon tartja-e. Az érzékeny szenzorokkal az AI észlelni tudja az esetlegesen a járműben felejtett gyermekek kívülről alig észrevehető jelenlétét is, ezzel életet menthet. A termékek mellett a gyártásba is beépül az MI a Boschnál Megbízható ipari termékek csak akkor létezhetnek, ha a tervezés és a gyártás teljes folyamatában maximális pontosság és hatékonyság érvényesül. A Bosch nemcsak innovatív termékeinek működésében, hanem azok előállításában is épít a mesterséges intelligenciára. A gyártás szinte minden fázisában alkalmaz olyan MI-alapú módszereket, amelyekkel a termékek végső minőségét javítja. Ezekre a megoldásokra a vállalat szakértői konkrét példákat is bemutattak a 2026-os AI Symposiumon. Az MI- és a gépitanulás-alapú megoldások szerepet kapnak a Bosch komplex járműipari MEMS szenzorainak fejlesztésében ugyanúgy, mint az ipari termékek gyártása során alkalmazott forrasztások automatizált minőségellenőrzésében. Az AI megoldást hozhat olyan „rejtélyes” jelenségek megszüntetésére is, mint az egyes járműkomponensekben (pl. légzsákelektronikákban) jelentkező, rendkívül zavaró és nemkívánatos zörgések, rezgések és súrlódások. A rejtett okok MI-alapú feltárásával a későbbi problémák még a sorozatgyártás előtt kiküszöbölhetők. A mesterséges intelligencia segítségével a fejlesztés és a gyártás hatékonyságát növeli a Bosch és a HUN-REN SZTAKI közös GraphRAG technológiája is. Ez funkciójában egy MI-alapú vállalati tudásközpont, amely minden Bosch-területen alkalmazható, beleértve a kutatás-fejlesztést, a mérnöki munkát és a minőségirányítást. A modell pontos válaszokat talál strukturálatlan adatok hatalmas tömegében, például PDF-ekben és jelentésekben, ezzel a mérnökök és a kutatók számára felgyorsítja a problémamegoldást, új szakemberek számára pedig megkönnyíti a futó projektekbe, fejlesztésekbe való bekapcsolódást.
Címkék: 

Ismét lehet jegyet vásárolni a pénztáraknál, az automatáknál és a MÁV-csoport járatainak fedélzetén

2026.05.25.
A korábbi tájékoztatás szerint hétfőn a reggeli órákban műszaki hiba miatt csak online lehetett jegyet vásárolni a MÁV-csoport járataira. MTI

2027 lesz a BMW M3 hatodik generációjának utolsó éve

2026.05.25.
Itt a vége, a BMW M3 a célvonal felé közeledik. Nem nagy meglepetést, miután a BMW bejelentette, hogy a modell manuális váltós CS változata lesz a "búcsú" a generáció számára az amerikai piacon. Azon a kontinensen a hatodik generációs sportszedán már belépett a 2027-es modellévbe, ami úgy tűnik az utolsó lesz a G80-as számára. Scott Stirling, a BMW termékfelelőse azt mondta el egy nemrég készuült interjúban, hogy 2027 lesz az M3-as számára az utolsó modellév. Azt is elmondta, hogy a münichi vezetőpség eredetileg már a mostani CS Hanschaltert sem akarta, de sikerült meggyőznie őket, hogy a modell még kaphasson egy utolsó variánst. A gyártás 2027 februárjában fog befejeződni, és egyelőre nem is lesz utódmodell. Pontosabban 2028-ra lehet várni egy másik autót, de Stirling nem pontosította, hogy mire lehet számítani. Annyit lehet tudni, hogy a hetedik generáció kódneve G84, és ez lesz az első benzines M3-as, amelyet nem Münichben szerelnek majd össze. Az új gyár Dingolfing lesz, ahol jelenleg az M4 és M5 gyártása is folyik. Fontos persze kiemelni, hogy benzines, mert az elektromos M3-as gyártását már ide tervezik jövőre. A ZA0 kódnevű modellt már többször elhintette a gyártó. Elvileg egy négymotoros EV-szörnyetegre lehet számítani, amely hamis V10-es hangokat ad ki és szimulált sebességváltást is imitál. Az akksi M-specifikus lesz, több, mint 100 kWórás kapacitással, és jóval több erővel, mint az i3 50 xDrive jelenlegi 463 lóerőjénél. Mindezek ellenére a BMW azért mégsem engedi el teljesen a hagyományos receptet. A jelenlegi generációs M2 és M4 továbbra is gyártásban maradnak, egészen az évtized végéig. Ez azt jelenti, hogy még vagy három évünk van, ha szeretnénk vásárolni ezekből a kisebb kupékból, amelyek elérhetőek manuális váltóval és hátsókerék-meghajtással. Azonban sajnos a M-modellekért felelős Frankn van Meel elhintette, hogy a hatsebességes, manuális váltó nagy eséllyel nem éri meg 2030-at: A jövőben igen nehéz lesz teljesen új váltókat fejleszteni, mert a szegmens kifejezetten kicsi a piacon és a beszállítók nem nagyon szeretnének ilyesmihez alkatrészt gyártani. Szóval most még örülünk azoknak a manuálisaknak, amik most vannak, és úgy tervezzük, hogy a következő pár évben lesznek is, de a jövőben valószínűleg még nehezebb lesz életben tartani a manuálisakat, főleg a következő évtizedben. Bár az M3 gyártása csak 2027 februárjában ér véget, a helyek gyorsan elfogyhatnak a gyártósoron, így ha valaki nagyon szeretné a modellt, nincs sok ideje rendelni. A CS Handschalter gyártása júliusban kezdődik. Valószínűleg új éra is kezdődik a modell befejezésével, mégpedig a manuális váltók végének érája. Két darab manuálváltós marad a BMW teljes palettáján, a fent említett M2 és M4-es. A BMW ezt azzal magyarázza, hogy a manuális váltóval szerelt modellek nyomatéklimitációkkal küzdenek és egyszerűen csak nincs elég kereslet rájuk a piacon. Az automata társaikhoz képest a fogyasztásuk sem olyan erős és az emissziós szabályoknak is kevésbé tudnak emiatt megfelelni. Persze a BMW-fanatikusoknak ez nem sok problémát okozna, de a legtöbb felhasználó - és persze az EU - számára ezek igenis fontos paraméterek. Képek forrása: BMW

A ’90-es években 30 milliós Merciket is értékesített a nyugdíjas buszsofőr

2026.05.25.
1973 őszén ismertem meg Hatvani Józsefet, ő másodéves autószerelő szakmunkástanuló volt Szegeden, a XI. számú AFIT-nál, fiatalabbak kedvéért: Autófenntartó Ipari Trösztnél, én elsős. Később több közöm is lett hozzá, szakmunkásként 1976 és ’80 között csaknem négy évet dolgoztunk egy brigádban és főleg az ÁFOR tartályautóit, a négy- és hathengeres Csepeleket javítottuk. Esti műszak Jó csapat volt a Hatvani, Czombos, Kovács, Veszelovszky négyes, számos újítást adtunk be akkoriban, még a helyi újságba, a Délmagyarországba is bekerültünk egy rövid hír erejéig. Egész praktikus kis szerkezetet raktunk össze, ami az adagolócsöveket hajlította meg pofásra, korábban a raktárból felvett sima és egyenes csöveket, kézzel és saccra hajligattuk – és nem mindig sikerült egyformára az adagolószivattyú és a befecskendező közötti összeköttetés. Az újítás segítségével készült csövekre sokkal jobb volt ránézni… Olyan úgynevezett pótfutóművet is csináltunk az Ikarus 211-es autóbuszhoz, amit az eredeti kiszerelése után alágurítottunk, és a busz így újra mozgathatóvá vált. Sőt kormányozhatóvá, mert az első pótfutóművet úgy alakítottuk ki, hogy – ha jól emlékszem – a GAZ 51-es szovjet tehergépkocsi első tengelyét használtuk donorként. Józsiéké volt az utolsó évfolyam, amelyik még a 624-es szakmunkásképzőbe fejezte be a tanulmányait, a mai Belvedere-palotában, a Tisza partján. Felesége a szomszéd iskolában tanult ugyanakkor gyors és gépírást, de nem ott, hanem már az AFIT-nál ismerkedtek meg. Hatvani úr munkafelvevő volt, felesége a számlázáson dolgozott. A Mars téri buszmegállóban Munka mellett tovább tanult az ifjú autószerelő, 1977 és ’79 között esti tagozaton érettségizett a Rózsa Ferenc – ma Csonka János – szakközépiskolában. Majd erre még rátett másfél évet és gépjárműtechnikus lett. E nélkül nem is kerülhetett volna „magasabb” állásba, de így nem volt akadálya, hogy a ’80-as évek közepétől munkafelvevő legyen. Utána művezető is volt, ám az csak 11 hónapig.  – Furcsa dolog volt ez a művezetőség, azoknak a régi mestereknek lettem egyszeriben a főnöke, akiktől korábban nagyon sokat tanultam. Máig sem tudom, kinek köszönhetem a kiemelésemet – emlékszik vissza. Hozzáteszi, a II-es szemle és a nagyjavítások tartoztak hozzá, főleg IFA-kkal és Ikarusokkal foglalkoztak. Élete akkor vett újabb fordulatot, amikor a ’90-es évek elején átment az Auto Kurzhoz, ami egyébként az AFIT szomszédságában volt. Kezdetben csak használt autókkal foglalkoztak, később azonban Mercedes márkakereskedést is csinált a telephelyen az öreg Kurz. Akkora neve volt a szakmában, hogy a szalonavatóra el tudta hívni a csillagos márka kelet-európai első emberét is. Nem spontán fotó 2009-ig dolgozott a Kurznál és a Mercedesnél Hatvani József. Valamivel korábban igazolt át hozzájuk egy fiatal csapat a Porsche Szegedtől, Rajnai Tamás vezetésével, aki ma a Pappas Auto személygépkocsikért – Mercedes, AMG, KIA, BYD – felelős üzletágvezetője. – Más lett a tempó és a szemlélet, velem ugyan megértő módban bántak, saját választásom volt, hogy a használt kamionokkal kezdtem el foglalkozni a cégen belül. Eladásaim, sikereim nemigen voltak és nem is igazán szerettem. Óriási volt a kontraszt, hogy korábban 30 millió forint feletti S-osztályú Mercedeseket értékesítettem, amelyeken szép jutalék is volt. Egy szó, mint száz, nem volt maradásom – beszél a régi szép és kevésbé szép időkről. 2009-ben bekopogott a Tisza Volán HR-osztályára. Nem ment messzire, ez is szomszédos telephely volt az AFIT-tal, csak a másik oldalon, mint a Kurz. Munkát keresve abba a Draskóczi Istvánba botlott, akivel korábban már ismerték egymás a jól sikerült autós, márkakereskedői bortúrákról, a Kurz ennek rendszeres résztvevője volt. A személyszállítás üzletág-igazgatója azzal fogadta Józsit, hogy na mi van, Hetveni. Lehetett volna garázsmester, megvolt hozzá a végzettsége, de ő inkább a buszvezetést választotta, bár akkoriban éppen nem nagyon volt hiány sofőrökből. Draskóczi vissza is kérdezett, hogy biztos-e a választásában. 2023-ban az új gázüzemű busz bemutatóján Hat hónapig csak szóló buszt vezethetett, hiába volt jogosítványa csuklósra is. – A szőregi külső telephelyen kezdtem, én is abban a városrészben éltem akkor, s ez tart máig is. Ikarus 452-es csuklóst vezettem először, később lett Volvo és csuklós Mercedes, szólóban Scania és Mercedes és gázüzemű MAN is – beszél a buszos kezdetekről. Egyszer kigyulladt alatta egy csuklós busz, egy gázos Mercedes, lángra kapott a kifolyt fagyállóban lévő alkohol. A vezérigazgató, Szeri István éppen közelben tankolt, amikor rászólt a kutas, hogy „nem a maguk busza ég ott, igazgató úr? Gyorsan előkerült Draskóczy szaktárs is és viccesen kérdezte: ezt is tönkretetted? Csókos járat Komolyabb balesete nem volt, érdekes viszont igen. Az újszegedi liget felújításánál egy csuklós Volvo autóbusszal „felszedett” egy akkor még nem rögzített csatornafedelet, ami alaposan átrendezte a jármű alját. Több millió forintos lett a kár, per is lett az ügyből. – Két évig még maradhattam volna buszt vezetni, de feleségem most ment nyugdíjba, így azután úgy gondoltam, én is ráhagyom. Körülbelül 400 ezer kilométert vezettem, ami nem nagy szám a buszsofőröknél, de ez mind a városban volt, sok-sok megállóval – mondja Hatvani József, akit nem az utolsó útjára, hanem az utolsó járatára kísértünk el. Egyik megállóban csatlakozott hozzánk felesége és nagyfia is. A sofőr maga takarítja a buszt Sok utas nem volt, ráért sztorizgatni. Mesélte, hogy az utolsó járat előtt általában felmossák a busz padlóját, olyan kevés ember száll már fel, hogy rendre van ideje megszáradni. Egyszer azonban egy fülhallgatós és figyelmetlen kamasz végigtrappolta a friss felmosást, s mikor szólt neki, akkor ezt még visszafelé is megtette… E sorok íróját egy ifjú pár jegyellenőrnek nézte, és amikor megtudta, hogy a sofőr az utolsó járatát teljesíti, gratuláltak neki. Utolsó napján a 60-as, 67-es és a 71-es járatokat vezette, sőt a záróműszak átnyúlt a másnapra is, 0 óra 45-kor fejezte be a szolgálati járatot. Az utolsót. Az utolsó járat Kiegészítés: Hatvani József édesanyjáék részt vettek az AFIT felépítésében és az akkori igazgató, Sarnyai Vencel felkérte őket, hogy maradjanak ott karbantartónak és felajánlott egy építési barak részt, amiben lakhattak a telepen. Igy nagyjából 1966 óta, vagyis hat évtizede kötődik az autókhoz a kis József, innen számítható az autókkal kapcsolatos "fertőzés" kialakulása. Az AFIT-tól járt iskolába, sőt, az utolsó nyári szünetein, '71-ben és '72-ben nyári munkán is ott dolgozott.  További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

„A parkolóház tüze nem ott kezdődik, ahol látjuk” – az elektromos autók a mélygarázsok új tűzkockázatát jelentik?

2026.05.25.
Magyarországon a nyilvános töltőinfrastruktúra is dinamikusan bővül az elektromos járművek számának növekedésével párhuzamosan. A MEKH legfrissebb elektromobilitási jelentése alapján 2025 végén már 4.227 engedélyköteles elektromos töltőberendezés üzemelt országszerte, amelyek döntő része váltakozó áramú (AC) töltő, mellettük egyre több egyenáramú (DC) gyorstöltő. Fotó: Smartme Building Technologies Kft. Az előző évhez képest ez nagyságrendileg több mint 30%-os bővülést jelent, ugyanakkor a növekedés szerkezete is jól kirajzolódik: míg az AC töltők továbbra is stabilan bővülnek, a fejlődés egyre inkább a nagy teljesítményű DC gyorstöltők irányába tolódik el. Ez a trend különösen fontos az átmeneti és célzott töltési igények kiszolgálásában, valamint az olyan helyszíneken, ahol a rövid tartózkodási idő alatt történő töltés kulcsfontosságú, mint például autópályák, kereskedelmi egységek, parkolóházak. A szállodák, bevásárlóközpontok, irodaházak, lakóparkok számára ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elektromosautó-töltés rövid idő alatt vált opcionális szolgáltatásból alapelvárássá. A változás azonban nem áll meg a kényelmi szempontoknál. A mélygarázsokban megjelenő töltőpontokkal együtt egy olyan tűzbiztonsági kockázat is bekerült az épületekbe, amely működésében alapvetően eltér a hagyományos járműtüzekétől. Az elektromos járművekhez kapcsolódó események egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem a látható pillanatnál kezdődnek. Egy akkumulátorhibát megelőző folyamat sok esetben hosszú ideig észrevétlen marad: lokális hőtermeléssel indul, amely sem füstöt, sem lángot nem okoz, így a klasszikus érzékelési logika számára gyakorlatilag „láthatatlan”. A szakirodalom ezt a jelenséget termikus elszabadulásként írja le, amely egy kritikus pont után gyors, önfenntartó reakcióvá válik. Amikor ez a folyamat láthatóvá válik, a beavatkozási lehetőségek már erősen korlátozottak. A kockázat azonban nem kizárólag az akkumulátorban rejlik. A töltési infrastruktúra ugyanúgy a rendszer része, és a tapasztalatok szerint sok esetben innen indul a probléma. Egy nem megfelelő csatlakozás, egy fokozatosan romló kontaktus vagy egy túlterhelt töltőberendezés mind olyan helyzetet teremthet, amely lokális túlmelegedéssel indul, és végső soron ugyanabba a folyamatba torkollik. „A legtöbb esetben a tűz nem egy látványos meghibásodás következtében alakul ki, hanem egy lassan kialakuló hőterheléssel kezdődik, amit sem a személyzet, sem egy hagyományos rendszer nem veszi észre időben” – mondja Móró Tibor, a Smartme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója. „A probléma gyökere az, hogy ezek a folyamatok nem illeszkednek a klasszikus tűzvédelmi logikába, ezért sok épület, illetve annak tűzvédelmi rendszere, egyszerűen nincs felkészítve rájuk.” A jelenlegi épületbiztonsági – tűzjelző – rendszerek többsége, leginkább füst- vagy lángérzékelésre épül. Ez a megközelítés jól működik „hagyományos” tüzek esetében, de az elektromos járművekhez kapcsolódó eseményeknél késői jelzést ad, illetve adhat. Egy akkumulátor tűz esetén, mire a füst, mint az égést kísérő jelenség megjelenik, a folyamat már jellemzően túlhaladt azon a ponton, ahol egyszerű beavatkozással megállítható lenne. A védekezés ezért egyre inkább a korai állapotok felismerésére épül. A hangsúly nem az égés detektálásán, hanem a hőmérséklet-változások értelmezésén van. Azok a megoldások, amelyek képesek a környezeti hőmintázatok folyamatos figyelésére, egy teljesen más időpillanatban adnak visszajelzést: akkor, amikor a folyamat még jó eséllyel kontrollálható vagy megállítható. Ez különösen fontos olyan helyeken, ahol a töltési folyamat folyamatos, és az eltérések nem feltétlenül járnak azonnali, szemmel látható jelekkel. „A parkolóházak és mélygarázsok üzemeltetőinek ma már nem az a legfontosabb kérdésük, hogy mi történik egy tűz keletkezése után (hogyan korlátozható, illetve kontrollálható a tűz terjedés), hanem az, hogy mikor tudnak még időben beavatkozni” – fogalmaz Móró Tibor. „Az elektromos töltés megjelenésével a hangsúly egyértelműen a megelőzésre helyeződik át.” A hőkamerás megfigyelés alapvetően nem az égés jól és könnyen detektálható jellemzőit – füstöt vagy lángot – érzékeli, hanem a környezeti, felületi hőmérséklet értékeket, illetve a hőmérsékletváltozásokat detektálja és analizálja (a normál CCD elemmel kiegészített hőkamerák, a füst és lángjellemzőket is képesek detektálni ezzel kiegészítve, „megerősítve” a thermokamera által szolgáltatott jelzést). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a thermokamera, már egy kezdeti túlmelegedést is észlelni képes, különbséget tud tenni a „normál” és a „rendellenes” hőmérsékletértékek között és így riasztást adni még a kritikus (hőmérsékleti) állapot előtt. „Az általunk javasolt rendszerek egyik legfontosabb eleme az automatizmus: ha a rendszer veszélyes hőmérséklet-emelkedést érzékel, képes közvetlenül beavatkozni is akár – pl. automatikusan lekapcsolni a töltést. Ez az a pont, ahol folyamat megszakítható, így biztosítva, hogy a beavatkozás még a kritikus állapot kialakulása előtt megtörténjen, ezáltal jelentősen csökkentve a tovaterjedő káresemények kockázatát.” Forrás: Smartme Building Technologies Kft., továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.

A BME-n mutatta be hidrogén–dízel motorját és új fejlesztési platformját a BDN Powertrain

2026.05.25.
A BDN Powertrain a BME motorkísérleti laboratóriumában tartott szakmai demonstráció keretében mutatta be hidrogén–dízel dual-fuel retrofit technológiáját, valamint saját fejlesztésű, mesterségesintelligencia-alapú motorfejlesztési platformját. Az eseményen részt vettek, többek között, a Europe’s Rail Joint Undertaking (az EU vasúti kutatás-fejlesztési és innovációs partnersége) képviselői, befektetők, ipari partnerek, a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség és a Magyar Államvasutak delegáltjai, valamint Levendovszky János, a BME kutatási és innovációs rektorhelyettese. Fotó: BME Az élő demonstráció során a vendégek működés közben tekinthették meg a BDN Powertrain hidrogén–dízel dual-fuel átalakító rendszerét egy prototípus motoron. A fejlesztés célja meglévő dízelüzemű rendszerek retrofit átalakítása vasúti, ipari és energiatermelési alkalmazásokban, ami akár 85 százalékos emissziócsökkentést is lehetővé tehet a meglévő motorok és infrastruktúra megtartása mellett. Az esemény központi eleme a projekt mögött álló, MI-alapú mérnöki fejlesztőkörnyezet, a BDN Engine Development Platform bemutatása volt. A platform szimulációalapú fejlesztési módszertanokat, digitálisiker-modelleket, égésanalízis-adatokat és gépi tanulással támogatott kalibrációgenerálást kombinál a motorfejlesztési folyamatok jelentős felgyorsítása érdekében. A hidrogén–dízel dual-fuel retrofit program a BDN Engine Development Platform első valós ipari demonstrátoraként szolgál, ahol az alap munkapontokat és kalibrációs adatokat digitálisan generálták még a fizikai validáció és emisszióoptimalizálás megkezdése előtt. „A célunk nem csupán a meglévő motorok hidrogénüzemre történő átalakítása, hanem a motorfejlesztés teljes digitalizálása” – mondta Ludescher Nimród, a BDN Group ügyvezető igazgatója. „A hagyományos motorfejlesztés ma is nagyrészt időigényes, iteratív, próbálgatásalapú kalibrációs folyamatokra épül. A BDN Engine Development Platform segítségével egy szimulációvezérelt, adatközpontú fejlesztési megközelítés felé mozdulunk el, amely képes alapbeállításokat generálni még a fizikai tesztelés megkezdése előtt. Ez jelentősen csökkenti a fejlesztési időt, a mérnöki ráfordítást és a tesztelési költségeket, miközben lényegesen gyorsabb alkalmazkodást tesz lehetővé a hidrogénhez és más fenntartható üzemanyagokhoz.” A bemutatott technológia kiemelt jelentőségű az európai vasúti szektor számára, ahol komoly kihívás a meglévő flották dekarbonizációja. A BDN Powertrain stratégiai partnerei között ott van a MÁV is, amellyel a vállalat egy pilot-projekt előkészítésén dolgozik. A projekt a vasúti járművek retrofit hidrogénes átalakítását célozza a technológia teljes validációja után. A demonstráció remek példája az ipar–egyetem együttműködésnek, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéke tesztkörnyezetében a dual-fuel motorvizsgálatokhoz szükséges minden infrastruktúra és szakértelem biztosított, így felgyorsítható a skálázható dekarbonizációs technológiák bevezetése a közlekedési és energiaszektorban. Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója