A tesztre e héten a BKK weboldalán jelentkezhetnek azok, akik a BudapestGO alkalmazásban jelenleg közösségi közlekedésre érvényes bérlettel rendelkeznek, illetve akik 2024-ben vagy 2025-ben éves vagy féléves Mol Bubi bérletet vásároltak - írták. A használathoz szükséges információkról a BKK e-mailben tájékoztatja a felhasználókat - tették hozzá. Kifejtették, hogy a BKK több lépcsőben, fokozatosan vezeti be a Mol Bubi új generációját annak érdekében, hogy a "valós használati környezetben, közvetlen felhasználói visszajelzések alapján finomhangolhassa a rendszert". A társaság június 19-én először zárt tesztet indított. A felhasználók visszajelzései alapján főleg az elektromos rásegítésű kerékpárok népszerűek: a tesztelők szerint könnyen kezelhetők és kényelmes használatot biztosítanak. Emellett a mindennapi használatot segítő praktikus megoldások - például az ülés gyors és egyszerű állíthatósága - is hozzájárulnak a pozitív tapasztalatokhoz. Az applikációval kapcsolatban elsősorban kisebb, a használhatóságot érintő észrevételek érkeztek, illetve néhány esetben a kerékpárokhoz kapcsolódó működési vagy érzékenységi kérdéseket is jeleztek a felhasználók. A BKK közlése szerint a Mol Bubi következő generációja minden szempontból előrelépést jelent: a mostaninál nagyobb, a felhasználói igényekhez igazodóan bővíthető flotta áll majd rendelkezésre, amely mechanikus és elektromos rásegítésű kerékpárokból áll. Az éles indulást követően a BKK folyamatosan növeli a kerékpárok számát, a kezdeti időszak után összesen 3300 (ebből 2500 klasszikus és 800 elektromos rásegítésű) járművet biztosít, a kapacitás pedig a későbbiekben a tervek szerint tovább nő majd - közölték.  

Amikor a mesterséges intelligencia és az autóipar kapcsolatáról esik szó, a legtöbben még mindig az önvezető autókra gondolnak – amivel rendre foglalkozunk. A közvélemény figyelmét a robotaxik, a Tesla Full Self-Driving rendszere vagy a Mercedes autonóm fejlesztései kötik le, miközben az iparágban már egy másik, jóval kevésbé látványos, ugyanakkor sokkal mélyebb átalakulás zajlik. A mesterséges intelligencia ma már nem elsősorban a vezetőt próbálja kiváltani, hanem az autógyárak fejlesztési folyamatait alakítja át. Az AI egyre inkább a mérnökök munkatársává válik, és alapjaiban formálja át az autók tervezésének, gyártásának és tesztelésének módját. Az AI előrébb tolja a startmezőt Az autóipar mindig is a világ egyik legösszetettebb mérnöki ágazata volt. Egy új modell kifejlesztése hagyományosan négy-öt évet vett igénybe, több ezer mérnök összehangolt munkáját és több millió munkaórát igényelve. A fejlesztési folyamat során számtalan prototípust kellett elkészíteni, laboratóriumi és közúti tesztek hosszú sorát kellett lefuttatni, miközben a különböző alkatrészeket folyamatosan optimalizálták. A mesterséges intelligencia ezt a folyamatot kezdi gyökeresen átalakítani. Ma már az AI nem csupán adatokat elemez, hanem aktív résztvevője a fejlesztésnek. Generatív algoritmusok képesek több ezer lehetséges alkatrészgeometriát megtervezni, majd ezek közül kiválasztani azokat, amelyek egyszerre könnyebbek, erősebbek és olcsóbban gyárthatók. Az emberi mérnökök így nem a nulláról indulnak, hanem egy mesterséges intelligencia által előállított, optimalizált megoldáskészletből választhatnak. A szakértők ezt generatív tervezésnek nevezik, amelynek egyik legfontosabb előnye, hogy olyan konstrukciókat is képes létrehozni, amelyekre hagyományos mérnöki gondolkodással valószínűleg senki sem jutna el. A mesterséges intelligencia ugyanakkor nem áll meg a tervezőasztalnál. Egyre nagyobb szerepet kap a gyártási folyamatok optimalizálásában is. A modern autógyárakban működő digitális ikermodellek (digital twin) segítségével a teljes gyártósor virtuálisan szimulálható még azelőtt, hogy egyetlen gépet telepítenének. Az AI képes előre jelezni a szűk keresztmetszeteket, optimalizálni a robotok mozgását, csökkenteni az energiafelhasználást és minimalizálni a selejtarányt. Ennek eredményeként nemcsak gyorsabbá válik a gyártás, hanem jelentősen csökkenhetnek a beruházási és üzemeltetési költségek is. A Reuters Events Automotive Europe 2026 konferenciáján több autóipari vezető is hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia már nem kísérleti technológia, hanem az autógyártás mindennapi eszköze. Az AI-alapú gyártásoptimalizálás, a prediktív karbantartás és a digitális fejlesztési környezet ma már a versenyképesség egyik legfontosabb feltétele. A gyorsaság mint stratégiai előny A fejlesztés egyik leglátványosabb eredménye a virtuális tesztelés területén figyelhető meg. Korábban egy új modell biztonsági rendszereinek ellenőrzéséhez számos fizikai töréstesztre volt szükség. Ma már ezek jelentős része nagy teljesítményű számítógépeken zajlik. A mesterséges intelligencia különböző baleseti forgatókönyveket szimulál, elemzi az alkatrészek viselkedését, és még azelőtt képes hibákat feltárni, hogy elkészülne az első prototípus. Hasonló forradalom zajlik a szoftverfejlesztésben is. Az autókban ma már több százmillió sor programkód fut, ezért a hibakeresés és a tesztelés rendkívül összetett feladat. A generatív AI képes automatikusan programkódot írni, hibákat felismerni, teszteseteket létrehozni, sőt bizonyos esetekben önállóan javítási javaslatokat is készíteni. Ez nem helyettesíti a fejlesztőmérnököt, de jelentősen növeli a hatékonyságát. Az iparági elemzők szerint a mesterséges intelligencia hatására egyes fejlesztési ciklusok akár 30–50 százalékkal is lerövidülhetnek. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a kínai autógyártók jóval gyorsabban képesek új modelleket piacra dobni, mint hagyományos európai versenytársaik. Míg korábban egy új modell fejlesztése öt-hat évig is eltarthatott, ma már egyre több gyártó két-három éves ciklusokban gondolkodik. A gyorsaság pedig stratégiai versenyelőnnyé vált. A mesterséges intelligencia alkalmazása ugyanakkor nem csupán a fejlesztési idő rövidítéséről szól. Az AI segítségével a gyártók sokkal több változatot képesek kipróbálni, optimalizálni és összehasonlítani, mint amire korábban lehetőség volt. Ez jobb energiahatékonyságot, kisebb tömeget, kedvezőbb aerodinamikát és megbízhatóbb működést eredményezhet. Az autóipar következő nagy versenyelőnye így egyre kevésbé a gyártósorokon, sokkal inkább az adatközpontokban és a nagy teljesítményű számítási rendszerekben dől el. Mi a helyzet itthon? Magyarország ebből a folyamatból sem marad ki. A Bosch budapesti fejlesztőközpontja, a Continental hazai mérnöki bázisai, az AVL Hungary, a Knorr-Bremse és számos más vállalat már jelenleg is mesterséges intelligenciára épülő fejlesztési módszereket alkalmaz. Az autonóm vezetési algoritmusok tanítása, a szenzorfúzió, a virtuális tesztelés vagy a járműdinamikai szimuláció mind olyan területek, ahol a hazai mérnökök napi szinten dolgoznak AI-eszközökkel. A ZalaZONE járműipari tesztpálya szintén fontos szerepet játszik ebben az ökoszisztémában. Az autonóm járművek fejlesztése során keletkező óriási mennyiségű szenzoradatot mesterséges intelligencia segítségével elemzik, ami lehetővé teszi a vezetéstámogató rendszerek folyamatos tanítását és finomhangolását. A valós és virtuális tesztelés kombinációja jelentősen felgyorsítja a fejlesztési folyamatokat. Az autóipar történetében minden korszaknak megvolt a maga meghatározó technológiája. A XX. századot a belső égésű motor, az elmúlt évtizedet az elektromos hajtás határozta meg. A következő korszakot azonban könnyen lehet, hogy nem egy új motor vagy akkumulátor, hanem a mesterséges intelligencia alakítja majd. Csakhogy ez az AI nem a kormány mögött ül majd, hanem a tervezőasztalok, a fejlesztőközpontok és a gyártósorok mögött dolgozik. A következő nagy autóipari forradalom így nem feltétlenül a sofőr helyét veszi át, hanem a mérnökök munkáját teszi gyorsabbá, pontosabbá és hatékonyabbá.

Szerző: Bóday Pál Első találkozás Élőben a CUV e: kifejezetten mutatós. A formaterv modern, letisztult, de nem hivalkodó, inkább elegáns. Az összeszerelési minőségre nem lehet panasz: az idomok pontosan illeszkednek, a kapcsolók finoman működnek, az ülés kényelmes, a kezelőszervek pedig azonnal ismerősek annak, aki már ült Honda robogón. A műszerfal egyszerűen áttekinthető, minden fontos információ könnyen leolvasható. Az első benyomás egyértelműen azt sugallja, hogy egy gondosan megtervezett, prémium érzetű robogóval van dolgunk. Az első méterek A villanymotor egyik legnagyobb előnye már induláskor megmutatkozik. Nincs berregés, nincs vibráció, csak egy finom surrogás, miközben a CUV e: szinte hangtalanul megindul. A gázreakció kellemesen egyenletes, így araszoláskor és lámpától indulva is magabiztosan viselkedik. A futómű jól kisimítja a kisebb úthibákat, a kormányzás könnyed, a robogó fordulékonysága pedig kiváló. A városi forgalomban könnyedén lehet vele helyezkedni, parkolni és szűk utcákban manőverezni. Normál tempónál stabil, kiszámítható motor benyomását kelti. Nem sportos, nem is akar az lenni – sokkal inkább a nyugodt, stresszmentes közlekedésre helyezi a hangsúlyt. Ketten a nyeregben Utas felvételével természetesen érezhetően nagyobb terhelést kap a robogó, de a villanymotor továbbra is kulturáltan teszi a dolgát. Városi sebességtartományban nincs hiány dinamizmusból, azonban ilyenkor válik igazán fontossá a hatótáv kérdése. Két személlyel közlekedve a valós használat során valamivel több mint 50 kilométer tehető meg egy feltöltéssel. Ez elegendő lehet egy napi ingázásra, de egy hosszabb városi program vagy több egymást követő út esetén már könnyen számolni kell az energiafogyással. Az akkumulátorrendszer árnyoldalai A Honda cserélhető akkumulátoros rendszere első hallásra innovatív megoldásnak tűnik. Az elképzelés logikus: nem kell feltétlenül a robogót tölteni, elegendő az akkumulátorokat kezelni. A mindennapokban azonban több kompromisszum is előkerül. Az egyik legnagyobb probléma, hogy az akkumulátorok töltése jelenleg csak kijelölt helyeken lehetséges. Ez jelentősen csökkenti azt a szabadságot, amelyet egy elektromos járműtől sokan elvárnának. További kellemetlenség, hogy a gyári akkumulátortöltő egyszerre csupán egy akkumulátort képes tölteni, miközben a robogó kizárólag két akkumulátorral működik. Ez azt jelenti, hogy egy teljes feltöltéshez egymás után kell tölteni az akkumulátorokat, ami jelentősen megnöveli a várakozási időt. Az akkumulátorok elhelyezése a súlyelosztásra is hatással van. A magasabb súlypont főként alacsony sebességnél, megforduláskor vagy tologatás közben érezhető. Bár menet közben a Honda futóműve sokat javít az összképen, fizikailag nem tudja teljesen elfedni ezt a sajátosságot. Mindezek eredményeként a technológia jelenlegi formájában inkább korlátozza, mintsem bővíti a robogó felhasználási lehetőségeit. Kinek lehet jó választás? A Honda CUV e: azoknak szól, akik naponta viszonylag rövid távokat tesznek meg városi környezetben, biztosan hozzáférnek a megfelelő töltési infrastruktúrához, és fontos számukra a környezetbarát közlekedés. Akik azonban egy hagyományos, benzines robogó rugalmasságát várják el, azok számára a jelenlegi akkumulátorrendszer még túl sok kompromisszumot jelenthet. Végszó A Honda ismét bizonyította, hogy képes magas minőségű elektromos robogót építeni. A CUV e: kifinomult, csendes, könnyen vezethető és kétségtelenül környezettudatos választás. A vezetési élmény kellemes, a minőség példás, ugyanakkor az akkumulátorrendszer jelenlegi kialakítása még nem nőtt fel a robogó műszaki színvonalához. A korlátozott töltési lehetőségek, az egyszerre csak egy akkumulátort kezelő töltő, a két akkumulátor kötelező használata, a magasabb súlypont és a két személlyel mért, alig 50 kilométer feletti hatótáv együttesen jelentősen korlátozzák a CUV e: használhatóságát. A Honda CUV e: tehát jól mutatja, merre tart a városi közlekedés jövője. A koncepció ígéretes, a kivitelezés minőségi, de az akkumulátorrendszer fejlődésére még szükség van ahhoz, hogy ez a robogó valóban kompromisszummentes alternatívája lehessen a hagyományos modelleknek. Pozitívumok Modern, prémium megjelenés. Kimagasló Honda-minőség. Csendes és rezgésmentes működés. Kiváló manőverezhetőség városban. Kényelmes üléspozíció. Egyszerű kezelhetőség. Környezettudatos közlekedési megoldás. Alacsony üzemeltetési költségek. Negatívumok Az akkumulátorok csak kijelölt helyeken tölthetők. A gyári töltő egyszerre csak egy akkumulátort tölt. A motor kizárólag két akkumulátorral működik. Az akkumulátorok miatt magasabb a súlypont. Két személlyel a valós hatótáv alig haladja meg az 50 kilométert. A jelenlegi akkumulátorrendszer jelentősen korlátozza a robogó mindennapi használhatóságát.  

Szerző: Bánffi Tibor A Toyota a legendás minőségéről híres. Számos gyártási eljárás szavatolja a kifogástalan végterméket. Ennek egyik módja az andonzsinór. Az egyszerű eszköz nem más, mint egy gyártási folyamatot megszakító zsinór, amely lehetővé teszi a gyártósor megállítását bármelyik munkafázisban, ha a munkás bármilyen minőségi problémát észlel. A hiba észlelésének időpontjában a munkatársak azonnal közreműködnek a rendellenesség elhárításában. A jidoka az „emberi érintésű automatizálás”, ahol az emberi bölcsesség hozzáadódik az automatizáláshoz. Az emberi bölcsesség azt jelenti, hogy amikor rendellenesség, például gép- vagy berendezéshiba, minőségi rendellenesség adódik, a gép vagy berendezés képes érzékelni a rendellenességet és automatikusan leállni, de a kezelő maga is leállítja gyártósort a zsinór meghúzásával. Ez a gyártási filozófia lehetővé teszi a hibás egységek kijavítását és ezzel a minőség beépítését a gyártási folyamatokba. Minden alkalmazott aktívan részt vesz a veszteségek azonosításában és kiküszöbölésében a folyamatok fejlesztése érdekében. Az emberi bölcsesség azt jelenti, hogy amikor rendellenesség, például gép- vagy berendezéshiba, minőségi rendellenesség vagy munkakésés történik, a gép vagy berendezés képes érzékelni a rendellenességet és automatikusan leállni, vagy a kezelő maga is leállíthatja a gyártósort a leállítózsinór meghúzásával. A zsinór végigfut a sor teljes hosszán. Ekkor a folyamatot kontrolláló tábla jelzi a kritikus munkafázist. A Toyota autók minőségét az 1950-es évek eleje óta alkalmazott több évtizedes finomra hangolt gyártási folyamat (TPS) garantálja.  A két koncepciót (TPS, jidoka) Taiichi Ono, a Toyota Motor Co., Ltd. korábbi ügyvezető alelnöke alkalmazta az autógyártásban. A szisztéma kiterjed Toyota csoport valamennyi vállalatára és beszállítókra is. A rendszer egy rendkívül átgondolt alapelvek összessége. Kiterjed a gyártási hulladék minimalizálására és a szállítási idők lerövidítése, annak érdekében, hogy a járműveket gyorsan, alacsony költséggel és kiváló minőségben jussanak el a vásárlóhoz. A makulátlan munkavégzéshez elengedhetetlen a híres japán lelkiismeret, és a mentalitás.   Az ábrát a ChatGPT szerkesztette.