Egyre több szerviz jelenti be ezt a sokkoló döntést

2026.07.06.
„Mostantól nem vállaljuk 10 évnél idősebb autók javítását.” – hangzik egyre több autójavító videóban az elsőre valóban sokkoló korlátozás. Azonban, ha kicsit belesünk a függöny mögé, azonnal érthetővé válik. Lássuk hát ezeket az okokat és nézzük meg, ha így folytatódik, hova vezethet mindez és milyen hatása lehet a másodlagos javítóiparra! (A címlapkép természtesen AI-generált.) Ez nem csak olajcsere lesz Én is mindig azt szoktam mondani, hogy egy autónál a 10 éves kor jelenti azt, amit az embereknél a 40. Addig minden, onnantól minden hiába. Lássuk be, aki nem az autózás megszállottja, számára a kocsi csak egy eszköz és különösebb műszaki érzék/érdeklődés sem jellemző rá, az néha azzal sincsen tisztában, hogy járműveinknek előírt időszakonként karbantartásra van szüksége. Nem, hogy a fékfolyadék cseréjére nem gondolnak, de furcsán hat nekik, ha kopó alkatrészeket, sőt, sok esetben is, hogy motorolajat, szűrőt kell cserélni az autóban. Nem csoda tehát, hogy a szemünk elől alapesetben végképp elrejtett részletek nem tűnnek fel. Aztán amikor elkerül végre a műhelybe az autó és mondjuk megemelik egy olajcseréhez, egymás után dőlnek ki a csontvázak: lóg a futómű, gatya a fék, reménytelenül elrozsdásodtak az alsó elemek, innen-onnan dől az olaj. És ez a csonthalom csak egyre nagyobb lesz, ahogyan korosodik a jármű. Ki sem lehetne engedni a szervizből ezzel hosszbordásszíj állással (meg nem megfelelő szíjjal) A tisztességes szerviz persze értesíti a problémákról az ügyfelet, aki jó esetben kér is ajánlatot az autója rendbetételére. Igen ám, de ahogyan az idővel járműveink egyre alacsonyabb piaci értéket képviselnek, az alkatrészek ára és a szerelők óradíja nem csökken. Így áll elő az a helyzet, hogy egy első blikkre jó karban lévő 10+ éves kocsi javítási ajánlatán értékének több mint fele szerepel, vagyis gazdasági totálkáros. Minél idősebb az autó és minél nagyobb presztízst képviselt anno, ez az olló annál nagyobbra nyílik. Számítanak rá, hogy nem jön ki csavar Nem csak az alkatrészek borsos ára és a magas szerviz óradíjak nehezítik ezt a folyamatot, hanem az is, hogy például a sokszor érintetlen, tizenéves futóművek csavarjai egyszerűen meg sem mozdulnak, amikor megpróbálják szétszedni. Vagy beletörik az izzítógyertya a dízelmotor hengerfejébe és még sorolhatnám. Emelés közben jönnek ki a problémák Egy-egy kisebb hiba elhárításához egyre több részprobléma megoldása válik szükségessé és ez nem csak a büdzsét borítja fel teljesen, hanem az autóra előre tervezett idő is jelentősen megnő. Hiszen alapesetben a szerviz megrendeli a motorolajat, az olajszűrőt, levegőszűrőket, esetleg az előzetes felmérések alapján egy-két motortartó bakot, vagy lengőkart. Aztán a javításnál kiderül, hogy a motorolaj teknő meg van repedve, vagy elnyalódott az olajleeresztő csavar menete, falsot szív a légszűrőház, a bak csavarjai bele vannak rohadva az alvázba, esetleg a futómű csatlakozó elemei is mind „kuka”. Megy az idő, növekszik a költség és ez senkinek sem jó. Az ügyfelek méltatlankodnak Rendszeresen fordul elő, hogy egy rutinszerű időszakos karbantartásból hetekig tartó vesszőfutás lesz, ami alatt a költségek minél alacsonyabban tartása érdekében a szerviz az összes kapcsolatát, kedvezményét beveti és odaadja, hogy a végösszeg elviselhetőbb legyen az ügyfélnek. Bontókat hívogatni, interneten keresgélni, várni a szállításra mind-mind olyan értékes időt vesz el a szerviztől, ami alatt olyan autókat tudna javítani-karbantartani, amikkel ezek a problémák várhatóan fel sem merülnek. És melyek ezek az autók? A 10 évnél fiatalabbak Sok másodlagos javítóipari (nem márkaszerviz) szereplő közösségi médiás tartalmait követem, általában azokék, akiket igazságügyi gépjármű szakértőként úgy ítélek meg, hogy munkájukra igényesek, és a gondolatok, amiket egy-egy autójavítással, vagy a szakmájuk sajátosságaival kapcsolatban megfogalmaznak mélyebb átgondoltságot sugároznak. Érveik a döntés mellett érthetők. Az eddigieken kívül kiemelték azt, hogy nem teljesen fekete-fehér szabály ez, mert például, ha egy régi jó ügyfelük autója átlépi a 10 éves kort, az nem jár azzal, hogy elköszönnek egymástól és többé nem hordhatja oda a kocsiját. Ennek az az oka, hogy bár a fent felsorolt nehézségek egy része így is előáll majd a korosodó paripa javításánál, nem elhanyagolható szempont egyrészt, hogy ismerik a jármű műszaki állapotát – hiszen ők foglalkoztak vele eddig is – másrészt pedig ismerik az ügyfelet, mint embert. Azt, hogy milyen hozzáállása, - horribile dictu – milyen a fizetőképessége. Nincs menthetetlen autó. Mindent meg lehet oldani, ez csak idő és pénz kérdése. Egyikből a műhelyben van kevés, a másikból az ügyfélnél. Mi lesz így a tizenéves vagy öregebb autókkal? Egy ideális világban nem az a jellemző, hogy az autók átlag kora több mint 16 év, mint nálunk. Egy ideális világban ez mutatószám éppen a 10-12 év körül mozog. Ha pedig igazi jóléti államok polgári rétegét nézzük, ott az a jellemző, hogy mindig új autóba ülnek, amikor a kocsi eléri 4-7 éves kort, nincs már rá garancia és kezdődnének a problémák, a drágán javítható meghibásodások. Így működik Németország, Svájc, Ausztria, a Benelux Államok. Nem azt állítom, hogy senkinek sincsen öregecske autója, hanem azt, hogy sokkal szélesebb az a réteg, aki ezt megteheti, mint nálunk, vagy főképp a Balkánon. Nem véletlen, hogy a prémium gyártók termékei ebben a korban már tömegesen kerülnek eladósorba és indulnak meg keleti irányba. Mi meg tapsolunk egy tízéves Mercedesnek vagy BMW-nek, mert számunkra az maga a csoda a megszokott autóinkhoz képest. Nekem is gyakran gratulálnak a tizedik évét taposó Mercedesemhez. Ez azért van, mert a prémium gyártmányok még ebben a korban is szemet gyönyörködtetőek. Én meg elmegyek a Mercedes-Benz sajtótájékoztatóira, vagy alám teszik az új tesztautókat és látom, hogy ez a 10 év sem telt el nyomtalanul. Az új autó szinte űrtechnikának tűnik egy tinédzser márkatárs mellett, hát még az átlagos magyar autóhoz viszonyítva. Mercedes-Benz EQS (2026.) Sokan keresik azokat a szervizeket, amelyek szakértelmükben és felszereltségükben képesek felvenni a versenyt a márkaszerviz színvonalával, sőt, sokszor családias környezetük miatt annál vonzóbbak is tudnak lenni az ügyfelek számára. Igen ám, de éppen ezek szervizek jelentik be egyre többen a 10 éves korlátozást, mert az üzletvitel fenntarthatatlan, ha az idős autók egyedi problémáira állandóan egyedi megoldásokat kell keresni. Pedig éppen azért fordulnánk a másodlagos javítóipar felé, mert (általában a gyári garancia lejártával) már nem szeretnénk megfizetni a márkaszervizek felárát. De hová forduljunk akkor, ahol tisztességes, hozzáértő munkát végeznek és vállalják is az autót? Nem minden idős autót utasítanak el élből A szerviz az elhúzódó, problémás javításon túl tulajdonképpen az ügyféllel való konfliktust szeretné elkerüli ezzel a korlátozó lépéssel. Akik megvesznek egy 200-300 ezer kilométeres autós, ráadásul úgy, hogy azt a vásárlás előtt szakember nem látta, majd beviszik a műhelybe, hogy tegyék rendbe, sokszor csak ámulnak-bámulnak a szükséges teendők látták, főképp amikor várható költség részhez érnek. De azokat a kocsikat, amiknek láthatóan volt gazdája, nincs a végtelenségig elhanyagolva, azért nem reménytelen életben tartani. Kivéve, ha a környezetvédelmi berendezéseket, az EGR rendszert és a kipufogógáz utánkezelő rendszereket érinti a dolog, mert ezek a legdrágábban életben tartható részek, szinte garantált a gazdasági totálkár. El kellene fogadni, hogy sok autó sorsa a bontó Nagy Mátyás, a székesfehérvári, VW-csoport autóira szakosodott NSZ Autószerviz tulajdonosa tipikus példaként hozza fel a frissen vásárolt, de magas futásteljesítményű autókat. Sok a konfliktushelyzet, amikor egy harmadik generációs, közel 300.000 km-t futott dízel Octavia összes baját felírják az új tulajdonosnak, az pedig azzal szembesül, hogy a várható javítási költség tulajdonképpen köszönőviszonyba került azzal a vételárral, amit nemrég fizetett az autóért. Skoda Kodiaq 2017: hamarosan kiesik a pixisből? Érhető a tulajdonos méltatlankodása, hiszen a költségvetést lenullázta és most a semmiből szakad rá a költeni való. A csalódás okozta sokk sok esetben a munkafelvevőn csattan, aki pedig tehetetlen, hiszen ő szakmai meggyőződésből sorolta fel a javítandó tételeket, nem pedig a busás haszon reményében szeretne feleslegesen kicserélni dolgokat a kocsiban. Nagy szerint sok ilyen ügyfél egyszerűen nem fogadja el, hogy az amúgy jó kiállású, egészen egyben lévő, nem kiült ülésű és lekopott fogantyújú autója, mindezek ellenére, úgy ahogy van gazdasági totálkáros és az egyetlen felelős döntés az autóbontóba való leadása lenne. Nehéz ügy Azért vannak megoldások, amivel ezek a szituációk elkerülhetők. Az első és legfontosabb, hogy ne ugorjunk fejest egy idős, sokat futott autó megvásárlásába szimplán csak saját megtekintés alapján. Nincs olyan használtautó-vásárlási szituáció, amelyben ne lenne ajánlott a vásárlás előtti helyszíni állapotfelmérés, mert egy szakértő még így is ki tud mutatni olyan költséghelyeket, amik irracionálissá, vállalhatatlanná teszik az adott autó megvásárlását. A másik megoldás a fej lehajtása és a pénztárca szélesre tárása, mert a félmegoldások hosszú távon biztosan nem vezetnek majd eredményre. Ennek a megoldásnak sajnos azonban nincs meg a kultúrája Magyarországon, de ha nem akarom kerülgetni a forró kását, akkor azt kell mondjam, ehhez túl szegények vagyunk.  

Öldöklő futamok utcán, csaták a ringeken

2026.07.06.
Először csak autós csillagtúrák haladtak keresztül Magyarországon, aztán helyi futamok mezőnyének is drukkolhatott a hazai közönség. Száz éve a budai Pasaréti térről indultak autósok, motorosok, 90 éve rendezték az első Magyar GP-t, 40 éve készült el a mogyoródi pálya. Vidéken 1929-ben Brennbergben rendeztek hegyiversenyt, 1969. július 6-án 15 ezer néző szurkolt a formulaautóknak a Szabadság körúton, a Soproni Grand Prix-n a 20 éves Niki Lauda szerezte meg a győzelmet. A Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) készített szabályzatokat és adott versenyzői engedélyeket, majd megszervezte a hazai autó- és motorkerékpár-bajnokságot. A Hungaroring és a Balaton Park Circuit előtti korszakban közutakon, háztömbök körül, átadás előtti autópálya-szakaszokon, repülőtéren, a Népligetben és a Városligetben a leeresztett csónakázó tó betonján rendeztek autó- és motorversenyeket. Az autópark és persze a motorkerékpárok gyarapodásával felszökken a tehetősebb polgárok versenyláza: 1926-ban mindkét műfaj képviselői rajthoz álltak a Guggerhegyen, ahol a mezőny a Pasaréti tér elől indulva tette meg az 1752 méteres távot a Csévi út-Csalán utca-Nagybányai utca vonalon. A Tát és Nyergesújfalu közötti aszfaltozott úton 1928-tól. A versenyzésre használt első hosszú pálya a Budapest-Belgrád út részeként épült, az 1934. október 12-én átadott öt kilométeres szakaszon már az avatás előtt rendeztek autó-és motorkerékpár gyorsulási futamot, melyre olykor ötezren voltak kíváncsiak. Német mintára Magyarországon is megindultak az útfejlesztések, melyek célja leginkább a hadseregek vonulásának megkönnyítése volt. Másodlagos célként a KMAC (Királyi Magyar Aumobil Club) kezdeményezte, hogy a Budapest-Belgrád autóút Sári és Gyón közötti 6,8 km-es szakaszát úgy építsék meg, hogy legyen alkalmas autós-motoros rekordok futására, ami 5 kilométeres gyorsulási távot jelentett. A Kecskemétig tartó első szakaszt 1934. október 12-én Horthy Miklós avatta fel, a kormányzó október 28-án megjelent az első versenynapon is, melyen Rudolf Caracciola, Ernst Henne és Josef Möritz indult. Hartmann László 123,966 km/órás sebességrekordot állított fel magyar gyártmányú Cordatic gumiabroncsokkal. Külföldi sztárpilóták is gyakran ellátogattak a Dabas közeli Ujvári Mátyás Start vendéglőjébe, melynek közelében alkalmi műhelyeket, bokszokat is felállítottak. A pályán Rudolf Caracciola több mint háromszázas tempóval száguldott Mercedesével, az eseményről ezzel a szalagcímmel jelent meg tudósítás a Nemzeti Sportban: „Egekbe törő tempó, Istenkísértő gyorsaság!” A Mercedes gyár egy nyitott és egy csukott W25-össel jelent meg, mindkettőt 3,3 literes, soros nyolchengeres kompresszoros motor hajtotta, Caracciola elsőre 320 km/ sebességet ért el, ám műszaki hiba miatt ezt nem tudta többször megismételni, így a rekordot nem hitelesítették. Kilencven éve rendezték a két világháború közötti korszak legjelentősebb versenyét, I. Magyar Nagydíjra 1936 júniusában került sor. A első Grand Prix futamot még 1906-ban rendezték, ám az olyan világbajnokságra, amelyben nem csupán csapat-, de egyéni bajnoki címet is kiosztottak egészen 1931-ig kellett várni. 1930 őszén az Elismert Autóklubok Nemzetközi Szövetségének (AIACR) sportbizottsága úgy döntött, hogy az 1931-es évad során négy nagyobb rendezvényt kiemelnek. A Belga, a Spanyol, a Francia és az Olasz Nagydíjak külön Grand Épreuve (Nagy megmérettetés) címkét kaptak, s az itt elért eredmények számítottak a végső elszámolásba, ezek mellett többtucatnyi Nagydíj-rendezvényre került sor Tripolitól Sao Paulóig. A Királyi Magyar Automobil Club közvetítőkön keresztül már az 1930-as évek eleje óta lobbizott magyar futamért, végül az 1936-os versenynaptárba került be a Budapest Grand Prix, az eredeti tavaszi időpont június 21-re változott. Az öt kilométeres pálya rajtjánál ott volt Bernd Rosemeyer, Hans Stuck, Manfred von Brauchitsch, Rudolf Caracciola, Louis Chiron, Achille Varzi, Mario Tadini és Tazio Nuvolari. A magyar nézők hőse volt a Hartmann László, aki Maseratival indult az Alfa Rome, Auto Union és Mercedes gyári csapat pilótái ellen. A százezer néző mellett Horthy Miklós kormányzó díszpáholyból figyelte a futamot. A népligeti utak fölé és a pálya fölé gerendahidakat építettek. A Pesti Napló tudósítása szerint „Az aszfalt csurog a melegtől, a fű gőzölög, a nők homloka gyöngyözik. … Mindenki az utat figyeli. … Távoli bömbölés. Olyan hangok, mintha tömeggyilkos szabadult volna be egy állatkertbe, és most válogatott kínzásokkal gyötörné az elefántokat, oroszlánokat, krokodilokat. Pokoli, hisztérikus sikoltozás, mély panaszkodó, vádoló hörgés, hirtelen feljajdulás. Most! A kanyarban felvillan egy ezüst golyó. Szaggatott mozdulat, belehelyezkedik az egyenesbe és villámgyorsan végigvágtat rajta. … Az iram öldöklő. A gépek bömbölve, sikoltva ágyúgolyókként villannak végig a pályán.” Az öt kilométer hosszú pályán 50 kört tettek meg a versenyzők. Végül Tazio Nuvolari futott be elsőnek, s ezzel üdítő változatosságot jelentett az Auto Union-Mercedes páros hegemóniájában. Hartmann László hetedik lett. Bár 1937-ben és 1938-ban is történtek kísérletek nagydíjfutam rendezésére, végül egészen 1986-ig kellett várni, amíg ismét Grand Prix eseményre került sor Magyarországon. Az 1950-es években rendeztek autóversenyeket a Városligetben, a Népligetben és a Ferihegyi repülőtér betonján. 1969. július 6-án rendezett Soproni Grand Prix-n 15 ezer néző szurkolt a formulaautóknak a Lővérekben, az akkori Szabadság körúton, ahol a győzelmet a 20 éves Niki Lauda szerezte meg. Niki Luda 1974-ben a Népligetben is versenyzett, súlyos balesete után felépülve, 1990-ben a Hungaroringen már csak különleges bemutatón vezette a legújabb 450 SL Mercedest. 1984-ban az M5-ös autópálya elsőként elkészül szakaszán rendeztek motorversenyt, ahol Szabó II. Lászlónak negyedmillióan szurkoltak. 1961-ben versenyautók száguldoztak a Ferihegyi repülőtér betonján, a közönségsiker miatt is felmerült egy igazi versenypálya ötlete a Velencei tó környékére, ám ez és az Uvatervnél dolgozó Papp István másik terve, a Nadap község melletti is csak dokumentáció maradt. 1982-ben egy esős monacói futam idején vetette fel a Brazíliában élő magyar üzletember, Rohonyi Tamás barátjának, Bernie Ecclestonnak a budapesti futam ötletét. Nem indult könnyen, mert akkoriban egy magánrepülőgép leszállási engedélyét is nehéz volt megszerezni, de végül sikerült és 1983 szeptemberében Ferihegyre érkezett Bernie Ecclestone, akit az Intercontinental elnöki lakosztályából látható budai panoráma annyira lenyűgözött, hogy azonnal döntött. Aztán jött a huzavona a helyszínről: a kiszemelt Városligetet majd a Népligetet megvétózta a Fővárosi Tanács, pedig korábban már mindkettőn rendeztek autóversenyeket. Végül Ecclestone lemondott kelet-európai városi futam tervéről és elfogadta a mogyoródi dombvidéket. A minisztertanács 1985 júliusában adott zöld utat a magyarországi futamnak, a Hungaroring építése október 15-én indult és 1986. augusztus 10-én elrajtolt az első Forma 1-es Magyar Nagydíj 26 autóból álló mezőnye. A két órás és 76 körös futamot 161 km/órás átlagsebességgel a brazil Nelson Piquet nyerte Williams Hondával. A Hungaroring után a nyugat-magyarországi Ostffyasszonyfán 1996 óta működik a Pannonia ring, 2004-től Dabas mellett az Euroring, nem sokkal távolabb a Kakucsring. Portugál pálya mintájára indult 2009-ben a Balatonring építése, a 2023-ban elkészült Balaton Park Circuit megnyitása óta. óta több nemzetközi autó és motorversenyt rendeztek. Fotók: Schwanner Endre, Fortepan, Horváth József, Thaly Károly, Urbán Tamás, Dvorszky Nándor, Bundesarchiv, Francia nemzetki Könyvtár, LSB, Szerző További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is! 

Az Opel radikálisan átalakítja töltő infrastruktúráját és az elektromos raliversenyzést is

2026.07.06.
Ehhez elengedhetetlenül fontos a megfelelő töltési rendszer is, hiszen a 207 kW (281 LE) teljesítményű Opel Mokka GSE Rally versenyautók csak így mutathatják meg mire is képesek. Az Opel töltési rendszere radikálisan újszerű: mobilis, hálózatfüggelten, fenntartható és nagyon rugalmas. 2021 óta az Opel bebizonyította, hogy az elektromos raliversenyzés igenis életképes! Ez éppúgy igaz a versenyautókra, mint magukat a versenyeket körülvevő infrastruktúrára. Az Opel csapata következetesen fejleszt, így mára nem csak a Mokka GSE Rally, de az idén bevezetett töltőrendszer is igazi újdonságokat hoz el a versenypályákra. “Töltőrendszerünk az eltelt évek során már bebizonyította, hogy erős, megbízható és flexibilis működésű. A következő lépés a versenykilométerek számának növelése volt, minimális logisztikai többletterhelés mellett.” - mondta Jörg Schrott, az Opel Motorsport vezetője. Az új töltőrendszer lényege az elektromos hálózatról független távoli töltés, amelynek kulcsa egy olyan mobiltöltő rendszer, amelynek elemei gyorsan felállíthatók a speciálszakaszok között is. A már a tavalyi sorozatban is használt töltőket most nyergesvontatók szállítják oda, ahol éppen szükség van rájuk. Maguk a kamionok is elektromos hajtásúak, így lokálisan ez töltési mód is teljesen emissziómentes. A Schall-E típusú töltők belső tárolóképessége 160 kWh, maximális teljesítményük eléri a 250 kW-ot. A rendszer két csatlakozón keresztül 125-125 kW leadására képes, így a kamiononkénti nyolc “töltőkocka” egyszerre 16 versenyautó kiszolgálására alkalmas. A töltők egy 150 kWh kapacitású puffer akkuhoz csatlakoznak, ez a központi töltőhelyen 63 A-es áramerősséggel tölthető, és egy 500 kWh-s tartalékakku is dolgozik a rendszerben. A puffer akku csúcsidőben is - amikor sok autót kell egyszerre tölteni - fenn tudja tartani a stabil, töltőnkénti 125 kW-os teljesítményt. Ez tökéletesen kiszolgálja a versenyautók igényeit, hiszen a Mokka GSE Rally 400 V-os egyenáramú rendszerét 100 - 110 kW teljesítményű töltésre tervezték. A versenyek idején a töltők az elektromos hálózattól teljesen függetlenül dolgoznak, ugyanakkor a kamionok, saját, 450 kWh-s akkumulátorukkal is képesek a puffer akkut táplálni. A teljes töltési folyamat számítógépes szabályozással működik, a csapatok mindig pontosan ismerik minden egyes töltőkocka állapotát. Az új töltőrendszerrel a versenyautóknak nem kell minden alkalommal visszatérniük a központi töltőhelyre, hiszen a speciálszakaszok között is feltölthetők. Ez igazi újdonság az elektromos raliversenyzésben, amitől több az akció és izgalmasabb maga a futam is. Elsőként a 2026-os ADAC Opel GSE Rally Cup harmadik futamán, július 17-én és 18-án Ausztriában, a Weiz ralin lesz az, hogy az elektromos versenyautók az összes (mind a 11) speciálszakaszon rajthoz állnak majd! Ennek köszönhetően a Mokka GSE Rally versenygépek az összesítésben is szerepelnek, azaz most először jelennek meg az értékelésben a belső égésű versenyautókkal együtt. “Biztos vagyok benne, hogy sokan megdöbbennek majd, ha látják mire is képesek összetettben az elektromos Mokkák.” -mondta Jörg Schrott. Az Opel Motorsport vezetője kiemelte: “Az Opel csapata éppúgy, mint az ADAC gárdája, folyamatosan arra törekszik, hogy hatékonyabbá tegye a folyamatainkat. Az új töltőrendszer tökéletes példa erre. A központi töltőpark szét- és összeszerelése kevesebb, mint egy napot vesz igénybe, minden elemet és alkatrészt elektromos járművekkel szállítunk. A hálózattól független töltéssel jelentősen megnő autóink hatótávolsága a speciálszakaszokon. Az ausztriai versenyen autóink először lesznek képesek annyi kilométert teljesíteni a speciálszakaszokon, amennyit a belső égésű gépek.” További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Átjelvényezett Leaf a következő Mitsubishi Eclipse

2026.07.06.
Nem ez az első alkalom, hogy váratlan kasztni formára kerül rá az Eclipse típusnév, ugyanakkor a mostani húzás még annál is szokatlanabb, mint amikor először csináltak belőle crossovert Eclipse Cross néven. Mostanra sajnos még rosszabb helyzetben van a Mitsubishi a globális piacokon, amilyen például az USA vagy épp Európa, mint korábban. Így elsősorban házon (konszernen) belül sikeres modellek átjelvényezéséből tartják fent magukat Japánon kívül. Most sem történik ez másképp: a következő Mitsubishi Eclipse Sportback EV, ugyanis nem más, mint egy legfrissebb generációs, már inkább crossover arányokkal rendelkező Nissan Leaf. Mentségükre szóljon, itt azért tényleg erősen átrajzolták a külsőt, annak ellenére, hogy az alapvető sziluett és arány megmaradt a donorautóról. Például merőben más a C alakú fényszórókat összekötő díszléc, a lökhárítókat pedig igyekeztek sportosabbra, nagyobb hűtőrácsokkal megrajzolni. Hátul a Leaf látványos retro lámpáit egy sokkal hagyományosabb lámpatest váltja, de szerencsére a hetyke szárny megmaradt. Sajnos az utasteret egyelőre nem mutatták még meg, de könnyen lehet, hogy mindössze a céglogókat cserélték ki, és ugyanazt a két nagy kijelzővel ellátott, modern, tágas kabint kapjuk, akár Bose hangrendszerrel és tetőablakkal. Mivel ugyanarra a CMF-EV padlólemezre építkezik, mint a Leaf és az Ariya, ezért jó eséllyel azoknak az 52 kWh-s és 75 kWh-s akkumulátorcsomagjaikat örökli. Míg a gyengébb változat 174 lóerős, addig az erősebb 214 lóerő. Több infót és az árakat a piaci bevezetéshez közelebb fogunk megtudni, azt azonban már most megerősítette a Mitsubishi, hogy 2027 elejére tervezik a debütálást, és hamarosan csatlakozhat hozzá az Outlander új generációja is. Mi több, mostantól minden évben egy új modellel debütálnak, ami vagy teljesen új lesz, vagy olyan erősen átszabott, mint a mostani Eclipse Sportback. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Antonelli műszaki hibája és a káosz versenye után újra nyílt a világbajnokság

2026.07.06.
Spanyolország: Mundo Deportivo: „Óriási dráma Silverstone-ban és Leclerc-győzelem: a világbajnokság újra nyílt. Charles legyőzte Russellt és Hamiltont egy olyan napon, mely kiválóan végződhetett volna az éllovas (Antonelli) számára, ám végül egy technikai probléma tönkretette versenyét, miközben a monacói pilótát üldözte.” Sport: „Leclerc győzött Silverstone-ban egy őrült finálé végén… A barcelonai után újabb technikai probléma pecsételte meg Kimi Antonelli sorsát, amikor Leclerc-rel küzdött a győzelemért, ám az olasznak így is maradt 25 pont előnye az összetettben csapattársával, George Russell-lel szemben.” Charles Leclerc. Fotó: hirado.hu/Fabrizio Boldoni/DPPI As: „Egy borzalmas finálé, mely után Leclerc ünnepelhetett. A Ferrari pilótája nyerte a futamot, mely a biztonsági autó mögött zárult Verstappen kicsúszása miatt. Antonelli drámája: nem szerzett pontot és Russell közelebb férkőzött hozzá… Két drámai fordulat miatt egy izgalmasnak ígérkező csata katasztrófává vált a nézők számára. Az első csavar Antonelli végét jelentette, a második pedig a biztonsági autó megjelenését okozta Verstappen kicsúszása miatt.” Marca: „A káosz versenye: Kiminek technikai gondja akadt, Verstappen pedig kicsúszott, egyaránt dobogós pozícióban. Charles Leclerc nyerte a Brit nagydíjat lenyűgöző teljesítménnyel, maga mögött hagyva Kimi Antonellit, Lewis Hamiltont és mindenki mást.” Anglia: Daily Mail: „Charles Leclerc először nyert Silverstone-ban, miközben az izgalmas Brit Nagydíj a biztonsági autó mögött zárult, miután a verseny hajrájában Max Verstappennek balesete volt és Kimi Antonelli katasztrofális utolsó tíz kört szenvedett el.” Telegraph: „A rekordot jelentő 175 ezer fős nézősereg dühös lett, miután nem láthatott izgalmas finálét, mert a Brit Nagydíj bizarr véget ért a biztonsági autó mögött.” Andrea Kimi Antonelli. Fotó: hirado.hu/XPB The Sun: „Charles Leclerc nyerte a kaotikus Brit Nagydíjat, miközben Lewis Hamiltonnak sokba került az öt másodperces büntetés.” The Guardian: „Charles Leclerc drámai végjáték után győzött a Brit Nagydíjon, Silverstone-ban, ahol a bajnokságban vezető Kimi Antonelli az első helyért zajló küzdelemből kiesett és a 16. helyen zárt technikai probléma miatt. Leclerc végül biztonsági autós körülmények között nyert, megelőzve a Mercedest vezető George Russellt és csapattársát, Lewis Hamiltont.” Olaszország: Gazzetta dello Sport: „Leclerc Silverstone királya! Győzött Russell és Hamilton előtt. Antonelli: motorhiba, büntetés, 16. hely.” Tuttosport: „A Ferrari győzelmet ünnepelt Silverstone-ban! Charles Leclerc végzett az élen, fontos sikert aratva a Ferrarinak. Az olasz Kimi Antonellinek nem volt esélye, pedig minden erejével küzdött, hogy legyőzze a Ferrari pilótáját, de egy probléma az autójával arra kényszerítette, hogy feladja a győzelmet és csak egy 16. hely jött össze neki.” George Russell, Lewis Hamilton és Charles Leclerc. Fotó: hirado.hu/XPB Corriere della Sera: „A bajnokság éllovasa (Antonelli) extrém gyors volt boxkiállása után és már közel volt a vezető Leclerchez, de az autója cserbenhagyta, és csak a 16. helyen zárt.” Svájc: Blick: „Micsoda Nagydíj! És micsoda siker az Audinak. Hét pont nélküli verseny után, Gabriel Bortoleto végre ismét a legjobb tíz között zárt. Négy pont járt a lelkes küzdelemért… Rémálomszerű szezon Hülkenbergnek.” Berner Zeitung: „Charles Leclerc első győzelmének örülhetett Silverstone-ban, ahol George Russellt és Lewis Hamiltont előzte meg. A pontversenyben vezető Kimi Antonelli csak a 16. lett.” Ausztria: Kronen Zeitung: „A Brit Nagydíjon drámai végjáték után Charles Leclerc, a Ferrari pilótája első győzelmét ünnepelhette a szezonban. A monacói versenyző profitált a bajnoki listavezető Kimi Antonelli problémáiból, aki a második helyen haladt és frissebb gumijain jó esélye volt a győzelemre, de néhány körrel a vége előtt versenyének érdemi része véget ért Silverstone-ban.” Charles Leclerc. Fotó: hirado.hu/Ferrari/DPPI Der Standard: „Charles Leclerc (Ferrari) viharos és fordulatos versenyt nyert meg Silverstone-ban. A monacói pilóta George Russell (Mercedes) és csapattársa, Lewis Hamilton előtt diadalmaskodott. A világbajnoki éllovas Kimi Antonelli (Mercedes) technikai gondjai miatt a másodikról visszacsúszott a 16. helyre.” Salzburger Nachrichten: „Dráma vette körül Antonellit és Verstappent: Leclerc ünnepelhetett győzelmet rekord nézősereg előtt… A 19 éves olasz Antonelli, aki szombaton megnyerte a sprintfutamot, közelített Leclerc-re, mielőtt technikai hibája adódott és végül pont nélkül maradt.” Oe24: „Hatalmas ünnep a Ferrarinak, Charles Leclerc 2024 óta első versenyét nyerte. A tragikus hős Kimi Antonelli volt, aki rengeteg pozíciót bukott el technikai probléma miatt, kevéssel azelőtt, hogy Verstappen kicsúszása és ütközése izgalmakat hozott a verseny utolsó szakaszába.” Franciaország: L’Équipe: „A Ferrari kevéssel bukta el a kettős győzelmet, de George Russell (Mercedes) Lewis Hamilton előtt tudott célba érni. Kimi Antonellit (Mercedes) technikai probléma hátráltatta és csak 16. lett… Charles Leclerc 2024 októbere óta várt erre. Most közel két év után ünnepelhetett győzelmet egy izgalmas versenyen, ami meglepő eredményt hozott.” Charles Leclerc és Lewis Hamilton. Fotó: hirado.hu/Ferrari/DPPI Le Parisien: „Lewis Hamilton hazai pályán, Charles Leclerc legyőzte ferraris csapattársát. Három héttel azután, hogy a brit pilóta Barcelonában első győzelmét aratta az olasz csapatban, a monacói versenyző közel kétéves diadalmentes időszakot zárt le, mely során 37 versenyen nem tudott győzni. És mindezt Silverstone-ban, hétszeres világbajnok csapattársa kedvenc pályáján.” További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A következő autóipari forradalom már a balesetek előtt közbeléphet

2026.07.06.
Az autóipar történetében kevés technológia mentett meg annyi életet, mint a biztonsági öv. Megjelenése óta természetes része minden autónak, és ma már elképzelhetetlen nélküle a közlekedés. A következő évtizedben azonban egy új technológia hasonló jelentőségre tehet szert. Nem látható, nem kell becsatolni, mégis folyamatosan dolgozik a háttérben: radarok, kamerák és járművek közötti kommunikáció segítségével próbálja megelőzni magát a balesetet. Passzívból aktív biztonságba Az autóipar ugyanis egyre inkább a passzív biztonságról – vagyis a balesetek következményeinek mérsékléséről – az aktív biztonság felé fordul. A cél már nem az, hogy az autó megvédje az utasokat az ütközéskor, hanem az, hogy maga az ütközés lehetőleg be se következzen. Ennek egyik legfontosabb eszköze az ADAS (Advanced Driver Assistance Systems), vagyis a fejlett vezetéstámogató rendszerek fejlődése. A technológia alapját radarok, kamerák, ultrahangos érzékelők és egyre gyakrabban lidarok alkotják, amelyeket mesterséges intelligencia elemez valós időben. Ezek a rendszerek folyamatosan figyelik a jármű környezetét, és szükség esetén képesek figyelmeztetni a vezetőt vagy akár önállóan beavatkozni. Ma már egy korszerű radar nemcsak a jármű előtti távolságot méri. Érzékeli a holtteret, követi a környező járművek mozgását, segíti az adaptív tempomat működését, támogatja az automatikus vészfékezést, sőt rossz látási viszonyok között – ködben, esőben vagy sötétben – is képes olyan objektumokat érzékelni, amelyeket a vezető vagy akár a kamera már nehezen lát. Éppen ezért tartják sokan a radartechnológiát az autonóm közlekedés egyik legfontosabb építőkövének. India belendült A technológia fejlődését jól mutatja India legutóbbi szabályozási döntése. A világ harmadik legnagyobb autópiaca 2026 júniusában megszüntette a 77–81 GHz-es autóipari radarok és az 5,9 GHz-es Vehicle-to-Everything (V2X) kommunikációs rendszerek frekvenciahasználatához kapcsolódó engedélyezési kötelezettséget. Ezzel India gyakorlatilag ugyanazokat a szabványokat alkalmazza, mint az Európai Unió és az Egyesült Államok, ami lehetővé teszi, hogy a gyártók ugyanazokat a radar- és kommunikációs rendszereket használják világszerte, külön fejlesztések nélkül. A lépés egyszerre csökkenti a költségeket és gyorsítja az ADAS-rendszerek elterjedését. A döntés mögött súlyos közlekedésbiztonsági okok állnak. Indiában 2024-ben több mint 177 ezer ember vesztette életét közúti balesetben, ezért a kormány úgy ítélte meg, hogy az intelligens vezetéstámogató rendszerek szélesebb körű alkalmazása jelentősen javíthatja a közlekedésbiztonságot. A szabályozás nemcsak a prémiumgyártóknak, hanem olyan beszállítóknak is kedvez, mint a Bosch, a Continental vagy a Qualcomm, amelyek a radar- és V2X-rendszerek fejlesztésének meghatározó szereplői. A radar azonban önmagában már nem elegendő. Az autóipar következő nagy lépése a Vehicle-to-Everything, vagyis a V2X-technológia, amely lehetővé teszi, hogy az autók ne csupán a saját érzékelőikre hagyatkozzanak, hanem kommunikáljanak egymással és az út menti infrastruktúrával is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az autó olyan veszélyeket is érzékelhet, amelyeket sem a sofőr, sem a kamera, sem a radar nem lát. Ha például egy kamion mögött hirtelen fékez egy jármű, a V2X-rendszer már azelőtt figyelmeztetheti a mögötte érkező autót, hogy annak radarja vagy kamerája egyáltalán rálátna a veszélyre. Ugyanez igaz egy beláthatatlan kereszteződésre, egy kanyar mögött közeledő mentőautóra vagy egy útépítés miatt lezárt útszakaszra is. A V2X tehát nem helyettesíti a radarokat, hanem kiegészíti azokat. Ez lehet a következő nagy dobás A legfrissebb tudományos kutatások szerint éppen ez a kombináció jelentheti a legnagyobb előrelépést. Egy 2026-ban publikált tanulmány arra jutott, hogy az ADAS-rendszerek és a V2X-kommunikáció együttes alkalmazása lényegesen hatékonyabban képes megelőzni a veszélyes közlekedési helyzeteket, mint bármelyik technológia önmagában. Míg a radar és a kamera a saját érzékelési tartományán belül működik, addig a V2X ennél jóval távolabbról is képes releváns információkat szolgáltatni. A következő nagy fejlesztési irány az úgynevezett kooperatív közlekedés. Ebben a modellben nemcsak az autók kommunikálnak egymással, hanem kapcsolatban állnak a közlekedési lámpákkal, az út menti szenzorokkal, a forgalomirányító rendszerekkel és akár a felhőalapú szolgáltatásokkal is. Egy intelligens kereszteződés például előre jelezheti, hogy egy gyalogos készül lelépni az úttestre, vagy hogy egy másik irányból nagy sebességgel közeledik egy jármű. Ez már túlmutat a hagyományos vezetéstámogatáson: a közlekedési infrastruktúra is aktív szereplővé válik. Mi a helyzet itthon? Magyarország számára ez a fejlődés különösen fontos lehet. A Bosch budapesti fejlesztőközpontja világszinten is meghatározó szerepet játszik radaralapú vezetéstámogató rendszerek fejlesztésében, míg a Continental magyarországi mérnöki központjai kamerarendszereken, szenzorfúzión és ADAS-technológiákon dolgoznak. A hazai fejlesztések ma már nem csupán alkatrészekről szólnak, hanem összetett szoftveres biztonsági rendszerekről is. A technológiák valós körülmények közötti tesztelésében kulcsszerepet játszik a ZalaZONE járműipari tesztpálya. A zalai létesítmény Smart City moduljában olyan városi forgalmi helyzeteket modelleznek, ahol radarok, kamerák, V2X-kommunikációs rendszerek és autonóm járművek működését vizsgálják. A tesztpályán gyalogosfelismerési, automatikus vészfékezési, kereszteződési, jármű–jármű (V2V) és jármű–infrastruktúra (V2I) kommunikációs tesztek zajlanak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a következő generációs közlekedésbiztonsági megoldások fejlesztéséhez. A folyamat jól mutatja, hogy az autóipar biztonsági filozófiája gyökeresen átalakul. A múlt század nagy kérdése az volt, hogyan lehet túlélni egy balesetet. A következő évtized legfontosabb feladata már az lesz, hogyan lehet megelőzni azt. Lehet, hogy néhány év múlva ugyanúgy természetesnek vesszük majd a radarokat és a járművek közötti kommunikációt, mint ma a biztonsági övet vagy az ABS-t. Ha ez bekövetkezik, a közlekedésbiztonság következő nagy forradalmát nem egy újabb mechanikus alkatrész, hanem a láthatatlan digitális érzékelők és az autók közötti folyamatos adatcsere hozhatja el.

Subaru és Orbea: közös úton a kétkerekű kalandok felé

2026.07.06.
A partnerség jól illeszkedik a Subaru márka karakteréhez: a gyártó évtizedek óta azoknak kínál autókat, akik megbízható, biztonságos és sokoldalú járművet keresnek hegyvidéki utakhoz, erdei kirándulásokhoz vagy távolabbi úti célok felfedezéséhez. Az Orbea hasonló szemlélettel fejleszt kerékpárokat, amelyekkel a bringások messzebbre juthatnak, sportosabban mozoghatnak és közelebb kerülhetnek a természethez. Az együttműködés sportoldalon is megjelenik: a Subaru támogatja az Orbea két nemzetközi mountain bike csapatát, köztük elit downhill versenyzőket is. Emellett eseményeken, digitális tartalmakban és közösségi aktivitásokban is közösen jelennek meg, hogy inspirálják az outdoor életmód iránt érdeklődőket. A márka számára mindez azért is fontos, mert a Subaru Európában tovább bővíti a zéró helyi károsanyag-kibocsátású modellkínálatát, miközben megőrzi azt a kalandvágyó, természetközeli karaktert, amelyet a márkához sok ügyfél társít.  
Címkék: 

Egy ideig még nem lesz elektromos Qashqai

2026.07.06.
Hat, az üzlethez közel álló személy is azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy 2025 elején befagyasztották a Nissan Qashqai tisztán elektromos változatának fejlesztését. A Qashqai jelenleg a Nissan legeladottabb modellje Európában, mi több, a legtöbb piacon a legjobb eladási számokat hozza szegmensében, ráadásul már most is kapható egy kiváló soros hibrid hajtáslánccal, amivel szinte egyedül vannak a piacon. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a Nissan masszív átstrukúrálásának, és a piaci igényekre való reakciójának áldozata lehet egyelőre a 2023-ban bejelentett és logikusnak tűnő tisztán elektromos változat érkezése. A Nissan „Mobility Intelligence for Everyday Life” tervében masszívan letisztítanák a mostani kínálatukat. Mintegy 11 alul teljesítő modelltől szabadulnának meg, hogy a befektetést visszaforgassák azokra a területekre, ahol növekedni tudnak. Ezek ellenére nem rég bejelentették egy új Xterra és Skyline modell érkezését is, Európába pedig érkezik az elektromos Juke, amit Európa központú modellnek szánnak, harsány megjelenéssel, teljes elektrifikációval és intelligens képességekkel. A Nissan úgy reagált a Reuters megkeresésére, hogy az európai piacok extrém változásokon mennek most keresztül az elektrifikáció tekintetében és szeretnének egyensúlyt találni a villanyos átállásban. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy a tisztán elektromos Qashqai tervét nem vetették el teljesen, csupán kivárják a megfelelő pillanatot, hogy az debütálni tudjon egy sokkal kedvezőbb piaci környezetben. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Mégsem annyira örülnek az európai gyártók a helyi gyártás serkentésének?

2026.07.06.
Tavaly a csapból is ez folyt, így nem újdonság, hogy az Európai Bizottság úgy döntött 2025-ben, hogy végleg fellép a Kínából áramló, államilag erősen megtámogatott, ezért alulárazott elektromos autók ellen, és extra vámot szab ki rájuk a meglévő 10%-os vámon felül, az állami befolyástól függő mértékben. Ezt a legtöbb európai autógyártó pozitívan fogadta, még akkor is, ha ezzel néha saját magukat is nehezebb helyzetbe hozták, hiszen többeknek van kínai kötődése, bizonyos esetekben akár onnan importáltak be típusokat. Ugyanakkor az ACEA, vagyis az Európában jelen lévő gyártókat nagyrészt tömörítő egyesület még ennél is tovább ment, és felvetették egy lokális gyártást serkentő kategória létrehozásának ötletét, amin el is kezdett előkészíteni az Európai Bizottság. Ez lenne az E-Car, vagy M1E kategória, amibe kizárólag az Európában, európai alapanyagokból, európai beszállítói lánccal gyártott autók tartoznának bele, amik nem nagyobbak 4,2 méternél és tisztán elektromosak. A szabályrendszert 10 évre be is fagyasztanák, hogy lehessen rá érdemben fejleszteni. Ugyanakkor most mégis olyan hangok érkeznek épp az ACEA-tól, hogy az EU helyi gyártást serkentő lépésein érdemes lenne puhítani, ugyanis sokan helyezték ki gyártásukat a megfizethetőség érdekében a környező országokba, amilyen Marokkó vagy Törökország. Erre az elmozdulásra euró milliárdokat költöttek el a gyártók, ám az új szabályok megszüntetnék ezt a piaci előnyt. Szóval az ACEA most azt ajánlja, hogy az Egyesült Királyságot, Törökországot és Marokkót is vegyék be a helyinek számító országok közé, hogy ezzel megvédjék befektetéseiket az európai gyártók. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Még realisztikusabb elektromos N élményt ígér a Hyundai

2026.07.06.
Manfred Harrer, a Hyundai globális kutatás-fejlesztésért felelős igazgatója az Autocarnak adott interjúban árult el még több kulisszatitkot arról, hogy merre kívánnak elmozdulni a Hyundai elektromos N, azaz sport modelljeivel. Szerinte már most is elmondhatják magukról, hogy a szimulált váltásokkal és motorhangokkal piacvezetők. Ők mutatják az irányt, és nem ők követnek másokat ebből a szempontból. Ugyanakkor már most azon dolgoznak, hogy hogyan tehetnék az elektromos autók vezetési és hang élményét még realisztikusabbá. Szerinte a jövőben számíthatunk alapjáratra, kipufogó puffogtatásra és még motor vibrációra is. Ezek persze szimuláltak lesznek, de szerintük ezek a karakterisztikák segíthetnek az élményt a következő szintre emelni. Harrer azt is elmondta, hogy a fókusz nem a teljesítmény adatok feltornázásán van, hanem a vezetési élményen. „Sok ember állítja, hogy ez kamu, de valamiért mégis sokan szeretik, szóval megvan a varázsa – miért ne játszanánk tovább vele? Mi nem a kimért Porsche srácok vagyunk. Minket mókás vezetni. Jól haladtunk az elmúlt években és azon leszünk, hogy a következő padlólemezzel tovább is lépjünk magunkkal.” – tette hozzá az igazgató, majd elmondta, hogy a tesztelések már zajlanak. Az új technikai alapok alatt az IMA padlólemezre utal Harrer, ami a mostani Ioniq család alatt lévő E-GMP padlólemezt váltaná le. A legtöbb Hyundai modell már ezzel fog érkezni, ugyanakkor itt már erősebb lesz a villanyos fókusz természetesen. Nincs pontos tervük, hogy mikor fog debütálni az új padlólemez, ugyanakkor a vezető elmondta, hogy az E-GMP-t 2021-ben mutatták be és hagyományos életciklusa lesz. Ebből arra lehet következtetni, hogy az IMA bemutatkozása 2028 környékére tehető, pláne, ha már aktívan tesztelik azt. Már azt is elárulta, hogy 800-voltos architektúra lesz, ötödik generációs akkumulátor technológiával, ami jobb hatékonyságot, integráltságot és töltési sebességet produkál majd. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója