Merészebbek és talpraesettebbek voltak férjeiknél, némelyik világhíres lett, többségükről azonban alig tudunk valamit. Pedig meghatározó alakjai az autóvilágnak. Volt köztük olyan, aki márka névadójaként lett ismert, sőt, egy prémium konszernt róla neveztek el. A mezőnyben van cégmentő özvegy, és olyan is, aki a világ első automobiljával ment rokonlátogatóba, de az is fontos, hogy több találmány köthető nőkhöz. A lipcsei születésű Emil Jellinek diplomataként több országban is megfordult, majd özveggyé válása után Nizzában telepedett le három gyermekével. Jellinek felismerte az autózásban rejlő üzleti lehetőséget, több Benz tricikli után vett egy Daimler automobilt. Beleszeretett a márkába, ezért már nemcsak vevőként és versenyzőként, hanem kereskedőként kereste meg a német céget. A sikeres együttműködés részeként a Daimler vezetése beleegyezett, hogy automobiljait lánya nevén forgalmazza a sikeres nizzai kereskedő: az első hivatalos Mercedes modell az 1901-es 35 HP volt. A spanyol eredetű név jelentése kegyelem, báj és a Maria de las Mercedesre (Fogolykiváltó Szűz Máriára) utal. 1926-ban egyesült a Daimler és a Benz, ekkor jött létre a Mercedes-Benz márkanév. Így a Jellinek lányáról nem csak egy márkát, hanem egy autógyártó konszernt is elneveztek. A 100 éves Mercedes-Benz persze korábban kezdődött, hiszen 140 éve fogadták el az első belső égésű motoros automobil szabadalmát. Ezt megelőzően már működött Karl Benz járműve, ami 1885-ben készült el. A Benz Patent-Motorwagen Nr.1 tricikli hátsó kerekeit elektromos gyújtású, 0,67 lóerős, egyhengeres négyütemű motor hajtotta, üzemanyaga petróleumbenzin volt, végsebessége elérte a 16 km/h-t. Volt hűtője és differenciálműve, tervezője szíjhajtóműves áttételt és tömör gumis kerekeket alkalmazott, a kocsin akár négy személy is elfért. Benz 1886. január 29-én kapta meg motorkocsijára a 37 435. számú német szabadalmat, ez az automobil születésnapja. Mivel a triciklit nehéz volt kormányozni, alkotója szétszerelte, a továbbfejlesztett járműre (Patent-Motorwagen Nummer 3)1888-ban Benz megkapta a világ első fogalmi engedélyét. Autóját nyilvánosan először 1888. július 3-án vezette Mannheim-i Ringstrassén, fia benzinesüveggel szaladt mellette és menetközben tankolta az üzemanyagot. De keressük meg a történetben a nőt! A kocsi első hosszú távú útjára augusztus elején indult Bertha Benz és két fia Mannheimből a nagyihoz Pforzheimbe, a feltaláló Benz tudta nélkül. A 104 kilométeres utat 12 óra alatt tették meg, a túrával Bertha Benz fel akarta hívni a figyelmet a találmányra, de ez nem ment könnyen. Amikor félúton elfogyott az üzemanyag, falusi patikában tankolt, az automobil elszakadt láncát egy kovács javította meg, elkopott bőr fékbetétjét cipész cserélte. A karburátor fúvókáit Bertha pucolta kalaptűvel, miközben a hűtővizet húsz kilométerenként pótolták. Az emelkedőkön gyakran tolták a gépet, de végül is jó reklámnak bizonyult a világ első autós kirándulása. Működő termék és cég irányítását vette át a legendás márka megözvegyült asszonya. Sophie Scheller 1868-ban ment férjhez egy géplakatosmesterhez, aki varrógépet gyártott a Majna-parti Rüsselsheimben. A 28 éves Sophie egyetlen hozománya a szorgalma volt, melyet a szüleivel és 12 testvérével működtetett Szarvashoz címzett vendégfogadóban szerzett. Fiatalasszonyként is keményen dolgozott az istállóból átalakított műhelyben, miközben könyvelt, levelezett és visszahúzódó férje helyett tárgyalt az üzleti partnerekkel. Sophie apjának lottónyereményéből gőzgépet vettek és korszerűsítették a műhelyt, ahol 1886-tól már biciklit gyártottak, miközben a sikeres cég elnyerte a hesseni nagyherceg udvari szállító címet. Idővel öt fiúk is beállt dolgozni, ám miután az 58 éves családfő Adam Opel 1895-ben meghalt, özvegye vette át az irányítást. Ezzel ő lett a világ első járműipari cégvezetője. Ekkoriban már ezer embert irányított Sophie, akinek két idősebb fiú, Carl és Wilhelm rábeszélte az autógyártásra. Alapos mérlegelés után Sophie Opel megvásárolta Friedrich Lutzmann szabadalmát, majd a prototípus elkészülte után 1899-ben elindult a sorozatgyártás. A sikeres üzletben meggazdagodott Sophie mama hallása erősen megromlott, de fülében tölcsérrel tovább vezette a vállalatot. 1912-ben még megünnepelte a cégalapítás ötvenedik évfordulóját, de Ludwig fiának 1913-as halálát és a világháborút már nem érte meg. Autóipari innovációk, amiket nőknek köszönhetünk   A női egyenjogúság egyik jelképévé vált az autóvezetés, mivel újfajta függetlenséget nyújtott. A lehetőség azt is jelentette, hogy szabadabban dolgozhattak, utazhattak, ami arra inspirálta őket, hogy kényelmesebbé, biztonságosabbá tegyék az autózást. Nőknek köszönhetjük a fűtést, az ablaktörlőt az indexet és GPS-t, ez derül ki az Ayvens Magyarország autóipari innovációs listájáról, azokról, amiket nők terveztek, tökéletesítettek. Ablaktörlő Egy 1902-es New York-i utazása során Mary Anderson észrevette, hogy a trolivezetők megállnak, hogy kiszálljanak és megtisztítsák az ablakokat az esőtől, hótól. Ez adta az ötletet egy olyan eszköz létrehozására, amely a jármű belsejéből működtethető. 1903-ban Mary Anderson egy olyan kézi kart szabadalmaztatott, amely a szélvédőn előre-hátra mozgó eszközt aktivált, ez lett az első ablaktörlő. 1917-ben Charlotte Bridgwood szabadalmaztatta az ablaktörlő első automata verzióját, amely immár elektromos mechanizmussal működött. Bár találmánya nem lett azonnali siker, mégis megalapozta a modern ablaktörlőrendszerek fejlesztését, amelyek ma már alapfelszereltségnek számítanak minden autóban. Autófűtés Margaret Wilcox egyike volt a korabeli kevés női gépészmérnökének. 1893-ban szabadalmaztatott egy olyan konstrukciót, amely egy nyíláson keresztül a motorból a jármű belsejébe vezette a forró levegőt, hogy az melegen tartsa a sofőrt és az utasokat. Irányjelző A némafilmek sztárjaként ismert Florence Lawrence az autózás iránti szenvedélyének köszönhetően jutott el odáig, hogy kifejlessze az első automatikus irányjelző rendszert. Az általa tervezett karok a kocsi hátsó részén jelezték a sofőr szándékát, és előfutárai lettek a modern indexlámpáknak. Florence Lawrence az első automata ablaktörlőt feltaláló Charlotte Bridgwood lánya volt. GPS-technológia Dr. Gladys West matematikusként dolgozott az amerikai haditengerészetnél, és kulcsszerepet játszott a műholdas helymeghatározó rendszerek (GPS) matematikai modelljeinek fejlesztésében. Az ő munkájának eredménye mai navigációs rendszer, az autós GPS. Önzáró üzemanyag-sapka Alice H. Parker nevéhez több találmány fűződik, amelyek között van az önzáró üzemanyagsapka ötlete is. Az általa tervezett rendszer megakadályozta a benzin elpárolgását és csökkentette a tűzveszélyt, így az üzemanyagtöltés biztonságosabbá vált. Útburkolati sávok June McCarroll a sávok elkülönítésére szolgáló útburkolati jelzések ötletével megreformálta a közlekedésbiztonságot. Az ötlet egyszerű, mégis zseniális volt: egyetlen fehér vonal az autóutak közepére festve. Gyújtógyertya-szigetelés  Az 1930-as években, amikor a General Motors egyik részlegénél, az AC Spark Plugnál dolgozott, Helen Blair Bartlett feltalálta a gyújtógyertyák szigetelését. Bartlett geológus végzettségű volt, kőzet- és ásványtani ismereteit pedig a gyújtógyertya szigetelőberendezésének megtervezésében, de más találmányok megalkotásában is kamatoztatta. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

„Két baleset is történt múlt hét kedden reggel az M7-es autópályán Balatonvilágos térségében. Kora reggel egy kamion fordult keresztbe, emiatt pályazár volt. A műszaki mentés befejezését követően a kialakult torlódás már feloszlóban volt, amikor az álló kocsisor végén újabb baleset történt.” – írta a Facebookon az MKIF. „Egy furgon későn észlelte a sor végén álló kamiont, és szinte fékezés nélkül, a kormányt elrántva ütközött neki a teherautónak, amiről "lepattanva" a mellette haladó furgonnak csapódott… A balesetnek egy súlyos sérültje lett, a műszaki mentés idejére itt is pályazár volt.” Mint írták, a vezetéshez szükséges információk 90%-át a szemünkkel szerezzük be. Ahogy a legtöbb baleset, úgy ez is, elkerülhető lett volna, odafigyeléssel: ha a vezetésre összpontosított volna a sofőr, jól méri fel a helyzetet, időben észreveszi a belső sávban érkező kisbuszt (ez a biztonságos sávváltás miatt is fontos) és időben lassít az álló sor miatt. A videó itt látható.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Tetejére borult egy gépkocsi az M7-es autópálya 45-ös kilométerszelvényénél, Velence térségében, a Budapest felé vezető irányban, a benzinkúti pihenőnél. A jármű a baleset következtében egy kandelábert is kidöntött. A vezető a kocsiban maradt, a székesfehérvári hivatásos tűzoltók szabadították ki. A balesethez a mentők is kiérkeztek, valamint az áramszolgáltató szakembereit is értesítették a kidöntött kandeláber miatt. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Jártamban, keltemben Közlekedésbiztonsági cikkekkel szinte havi rendszerességgel jelentkezem itt az Autoszektoron. A témát pedig az élet hozza, pedig nem is vezetek évi 30-40 ezer kilométert, de olyan járművekkel járok, amik vonzzák a bajt. Biztosan sokan tudják, hogy napi szinten robogózom, hobbimotoros vagyok, és van egy kis, lapos kanyarokban gyors roadsterem is. Így mindig történik valami. A legutóbbi megállapításom az, hogy a hegyi utakon kisautómmal nem tudok haladni. Nem azért, mert az út, vagy látási viszonyok ezt nem teszik lehetővé, hanem azért, mert a tötyörgők feltartják a mögöttük közlekedőket. Már most látom magam előtt, ahogy kommentelik, hogy mindenki annyival megy, amivel biztonságosnak érzi. Így van, viszont azt is tisztázzuk, hogy az indokolatlan feltartást meg bünteti a KRESZ. De mi számít annak? Mit mondd a KRESZ? 26. § ötös pontja: "Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.” Röviden, és tömören ennyi. De a kérdés az, hogy mi számít lassú haladásnak? Hogyan tudja ezt büntetni a rendőr? Szerintem nagyon nehezen, hiszen jelen kellene lennie a szabálysértésnél, ami után még bizonyítani is kellene, hogy valóban semmi rendkívüli esemény nem indokolta a lassú haladást. Én még soha nem találkoztam olyan rendőri igazoltatással, ahol ezért bármelyik autós akár figyelmeztetésben részesült volna, az pedig, hogy bírságot kapott volna érte szerintem elképzelhetetlen. De vannak tőlünk haladóbb gondolkodású nemzetek, ahol már erre is figyelnek. Amerikában ugyanis külön jogszabály foglalkozik azzal, ha valaki indokolatlanul használja autópályán a belső sávot, amit ott kizárólag előzésre, és lehajtásra, vagy felhajtásra lehet használni. Sajnos egyelőre itthon egy ilyen szabály még a sztrádán is elképzelhetetlennek tűnik, de csak bízni lehet benne, hogy egyszer talán változik majd a gyakorlat. A konkrét eset Verőfényes napsütéses nyári délelőtt, harminc fok körüli hőmérséklet, tehát ideális közlekedési körülmények. Az időszak miatt kevesen voltak a hegyi szerpentinen, ahol boldogan autókáztam a kicsi, piros sportkocsimmal, amikor egyszer csak megérkezek egy motoros mögé. Nem szeretem triggerelni a motorosokat a jelenlétemmel, ezért az átlagosnál is nagyobb követési távolságot hagytam, hogy ne zavarjam meg haladásában. A motoron ugyanis jobban kell figyelni az útra, a kátyúkra, a kanyarokra, összességében a járműkezelésre. Feltűnt azonban, hogy a motoros elég kelletlenül kanyarodik a legalább 600 köbcentis, sornégyes motorjával, ami legyen mondjuk 80 Le. Egy ilyen motorral már egy kezdő vezető is nagyon szépen elboldogul, és dinamikusan tud közlekedni minden úton. Én is ezt feltételeztem, de valahogy a kanyarok nem mentek neki. Teltek a kilométerek, és úgy voltam vele, hogy megelőzöm, mert feltart. Igenám, de az egyenesben (ahol egy gibbon is tudja húzni a gázt), mindig felgyorsított, és így nem adott lehetőséget arra, hogy biztonságosan megtegyem. Aztán megint egy újabb kanyar, és nézhettem, hogy tényleg létezik a krumpliszsák megfogalmazás a motorosok körében. Ez azt jelenti, amikor valaki ennyire éli a motorján a kanyart. Már nem is emlékszem, hogy mi lett a történet vége, de ha jól tudom az, hogy egy településen ő ment balra, én meg jobbra. Áldottam a sorsom, mert jobb lett így mindenkinek. De persze nem ez az igazi megoldás, tudom jól. Mit kellett volna tennie a motorosnak? Figyelni! Amint meglátja, hogy megérkezik mögé egy gyorsabb jármű, ha lehetősége van rá, egy gázelvétellel, és jobbra index-el pillanatok alatt tiszta körülményeket teremthetett volna az előzéshez. Aztán téblábolhatott volna tovább a saját tempójában, én pedig az enyémben. De ez nem történt meg. Láttam, hogy érzékelte a jelenlétemet, és tudott róla, hogy mögötte haladok, de nem gondolt bele abba, hogy sokkal gyorsabb vagyok, na meg persze hiányzott belőle valami, ami annyi mindenkiből manapság. A szituációs tudat, ami a környezet, és a változások folyamatos megértését jelenti. Biztosan meséltem már róla, hogy családi körben nagy mumus a "későn észlel, lassan reagál" kifejezés. Mert egy sikertelen forgalmi vizsgát követően a vizsgabiztos ezekkel a szavakkal buktatta meg az egyik családtagomat. Mennyire jó megfogalmazás, és mennyire sok mai vezetőre is illik ez. Nem vesznek tudomást az őket körülvevő dolgokról, nem reagálnak időben a közlekedési helyzetekre, csak, mint egy szemellenzős ló, mennek céljukig. De, hogy közben mi történik körülöttük, az a legkevésbé sem érdekli őket. Amikor ez a téma felmerül, mindig vitába szállok a beszélgetőpartneremmel, mert nem adnak igazat abban, hogy miért várom el a többi embertől, hogy a másikra figyelmesen vezessenek? Nem szabad ilyen hiú ábrándba ringatni magam, és ez az attitűd, hogy gázelvétellel elengedés, vagy autópályán a szélsőbe sorolás egy gyorsabb autó elől egyáltalán nem hétköznapi. Általában kevesen vezetnek így. Miért nem tudok megnyugodni ebben a tudatban? Ha figyelnél rám, mindenkinek sokkal jobb lenne Véleményem szerint a figyelem, a törődés, a megértés, és a jó reflex mind-mind olyan fogalmak, tulajdonságok, amivel igenis rendelkeznie kellene minden sofőrnek. Persze nem a hét minden napján, mert megértem, hogy mindenkinek lehet rossz napja, vagy fáradtabb a kelleténél, és csak túl akarja élni a napból hátralévő órákat úgy, hogy gyorsan hazavezet, aztán elfelejti a történteket. De sokkal kevesebbet látok az utakon olyanokat, akik másokra is tekintettel vezetnek, és nem csak a saját érdekeiket tartják szem előtt, hanem a mindenki jussunk el a dolgára elvet követik. Ha a másik tud, vagy akar gyorsabban menni, akkor elengedik. Ha besorolnak egy főútra, akkor nem akasztják meg a forgalmat azzal, hogy 60-al csalinkáznak, hanem felveszik a megengedett 90 km/h-ás sebességet. Az autópálya besoroló sávján intenzíven gyorsítanak, hogy ne 70 km/h-val érjenek be a szélsőbe. Nem büntetőfékeznek, mert tudják, hogy ezzel másokat sodornak veszélybe, és összességében kerülik az agressziót. Attitűdök, amit otthonról, vagy a gépjárművezető-oktatótól sajátítottak el. Ezért is vallom azt, hogy szülőként a legnagyobb a felelősségünk, hogy gyermekeinknek milyen példát mutatunk, mert akarva akaratlanul is az lesz majd a minta nekik. A másik égető dolog, amit már tegnap meg kellett volna valósítani, az a KRESZ tanítás, óvodás korban játékos formában, iskolás korban pedig szigorúan beépítve a tantervbe. Nagyon szép a hit és erkölcstan, vagy a higiénia óra, de azt gondolom, hogy a KRESZ ismerete is legalább ennyire fontos, mert sokszor életet menthet, ha valaki ismeri, és használja.