Azt írták, hogy a Shell 193 magyarországi töltőállomása közül 5 budapesti, valamint 12 nagyvárosi, azaz összesen 17 állomás működését állítja át. Az euroShell üzemanyagkártyával nem rendelkező lakossági vásárlók számára mindez nem okoz jelentős változást, üzemanyagellátásukat Budapesten az adott kerületen belüli, vidéken pedig ugyanazon városon belüli másik Shell töltőállomás biztosítja. Ugyanakkor ezeken a kutakon a shopban található termékekért és szolgáltatásokért továbbra is minden fizetőeszközzel (készpénz, bankkártya, üzemanyagkártya1) lehet fizetni, így ott minden ügyfelét várja a Shell a továbbiakban is - tették hozzá. Emlékeztetnek: a Shell Hungary zRt. 2022. augusztus elején teszt jelleggel egy mosonmagyaróvári és egy debreceni töltőállomásának működését már megváltoztatta. Az átalakítással a cég akkor kiszámíthatóbb üzemanyag-disztribúciót, a szerződéses partnerek igényeihez jobban illeszkedő kiszolgálást és rövidebb fizetéssel töltött időt ígért - írja az MTI. Az olajcég akkor az MTI-vel közölte azt is, hogy az országban öt helyszínen időszakosan szünetelteti a töltőállomásokat, ezt akkor a működését optimalizáló intézkedésként definiálta, amely egyben a munkaerőhiánnyal szemben is segítséget jelent. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A VII. kerületi egyirányú Kisdiófa utcában szembe ment a forgalommal egy autós, amit egy fedélzeti kamera rögzített 2021. október 28-án. A felvételen az is látszott, ahogy a szabálytalankodó gépkocsivezető mellett megállt egy biciklisfutár, és kérdőre vonta a vezetőt. A sofőr válaszul a kormányt a kerékpáros felé tekerte, majd gázt adott és elütötte. A videó a linkre kattintva indul: https://www.youtube.com/watch?v=oOLn5EPrjBk Ezután az autós tolatva elhagyta a helyszínt, de néhány perccel később visszaért; ekkor fogták el az erzsébetvárosi rendőrök. A futár az ütközés következtében súlyosan megsérült. A 28 éves K. Richárdot előállították, és súlyos testi sértést okozó közúti veszélyeztetés bűntett miatt hallgatták ki gyanúsítottként. A férfi tagadta, hogy szándékosan ütötte el a biciklist. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály munkatársai a szükséges eljárási cselekményeket elvégezték, az ügy iratait pedig a napokban átadták az ügyészség részére.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A legjobb és legeredetibb mezőgazdasági erőgépek és elérhető árú néptraktorok születésénél mindig bábáskodtak magyarok. A legemlékezetesebbek külföldi és magyarországi sikerekről már korábban megemlékezett az Autószektor sorozata, melynek következő fejezete is eredeti konstrukciókról szól. A háború utáni újjáépítésben fontos szerepe volt a Csepel D 350 teherautó fődarabjainak felhasználásával készült DR-50-es dömper, melyet 1950-ben mutattak be. Az 5-6 tonna teherbírású és billenőplatós Dutra neve az angol dumper és a magyar traktor szavak rövidítéséből született. A 1951-től 1962-ig Kispesten tízezernél több Dutra dömper készült, ezekből hétezer exportra ment Mogürt jelvénnyel. 1973-ban a Vörös Csillag Traktorgyárat a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárhoz csatolták, majd 1975-ben bezárták a Hoffher Albert utcai telephelyet. Dutra dömper     Forrás: LSB Lánctalpasok után UE és D4K 1957-ben fejlesztették a 25 LE teljesítményű erőgép családot: az U-28 traktort Csepel DT-213-as motor hajtotta, 2x3-as sebességváltója felezővel és kúszó fokozattal is rendelkezett. Az 1958-tó gyártott U-28-as traktorcsalád UA, UB, UC, UD változatainak motorja azonos volt, a típusbetűk a nagyobb hasmagasságra, állítható nyomtávra, rugózott első hídra és ültetvényművelő megoldásra utaltak. Nem került sorozatgyártásra a német Eicher kéthengeres léghűtéses motorral szerelt UEL-28-as. Dutra UE 28-as traktor   Forrás: LSB DL-70 után D-4K 1959-ben elkészült a DL-70-es lánctalpas traktor gumikerekes és összkerékhajtású változata, mely a D-4K-70 típusjelzést kapta. A sorozatgyártású változatot 1961-ben mutatták be: a D-4K formatervezett kabint kapott. Két évvel később készült a hathengeres Csepel motoros D-4K-B traktor prototípusa, mely 1965-től került sorozatgyártásra. 1968-ban mutatták be a magyar-osztrák együttműködéssel fejlesztett Dutra-Steyr 110-est, melyet hathengeres Steyr motor hajtott, később készült Perkins és Leyland dízel erőforrásokkal is. Dutrák a gödöllői mezőgazdasági kollekcióban   Fotó: Boros Jenő Díjazott erőgépek A Dutra típusok tervezésérért 1963-ban Kossuth-díjat kapott Korbuly János és Rohrer Emil mérnök. A központi árszabályozás miatt alacsony áron tartott és emiatt veszteséges UE-28-as gyártást 1970-ben leállították. A Vörös Csillag Traktorgyárat 1973-ban a győri Rába Magyar Vagon és Gépgyárhoz csatolták, majd két évvel később leálltak a termeléssel Kispesten. Magyar traktor egy 1961-es kiállításon  Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr Renner-reneszánsz A legendás Dutra-járműcsalád ihlette a magyar traktorgyártás új fejezetét író Renner Tamás, aki 2016-ban mutatta be saját tervezésű és gyártású modelljének prototípusát. A saját forrásból Jánoshalmán készült Renner-50-as univerzális összkerékhajtású erőgép prototípusát négyhengeres, közvetlen befecskendezésű 50 lóerős japán Kubota motor hajtja, a turbós változat teljesítménye 80 LE, a 4x4-es erőátviteli rendszer az olasz Carraro Drive Tech-től származik. Az elektrohidraulikus kormánymű a Bosch Rexroth Hajtás- és Vezérléstechnika Kft. terméke. A Renner cégnél készül az alváz, a darázsderék, a burkolat és még több szerkezeti elem. Magyarok a világ járműgyártásában kilállításon a Renner traktor     Fotó: Boros Jenő Győri Mindenes a Rába múzeumban   Fotó: Boros Jenő Rába traktorok Több mint évszázada indult a hazai mezőgazdasági gépgyártás: az 1914-ben bemutatott első magyar erőgép a német Hanomag W. D. licence alapján készült a győri Magyar Vagon és Gépgyárban. A K-1 és K-11 típusú motoros eke tíz óra alatt 7-8,5 katasztrális holdat tudott felszántani. Az első világháború után megnőtt az igény a kistraktorokra, ezért a győriek 1930-ban bemutatták a kéthengeres, négyütemű motoros - benzinnel, vagy petróleummal működő kilencszáz kilogrammos Rába 15-öst. Kedvező ára ellenére nem lett sikeres a típus, mert csak egy előremeneti sebességfokozata volt és nem tudott vontatni. Ezeket a hibákat orvosolták az 1924-es utódban: a Rába Mindenes kistraktor 25 lóerős motorjának teljesítményét már négyfokozatú sebességváltó továbbította a kerekekhez. A Mindenes forgalmazása 1930-ban indult, de 1944-ig csak 250 készült belőle Győrben. A háború utáni államosítás idején a járműgyártás élvezett prioritást, de a negyedszázaddal később a mezőgazdaság növekvő gépigényének kielégítésére ismét felkerült a győri terméklistára a traktor. Rába Steiegr a mezőn       Forrás: LSB Steiger-korszak 1974-ben az amerikai Steiger Cougar kooperációval indult a traktorprogram. A Rába-Steiger 245-es próbaszéria elkészülése után egy évvel Kispestre költöztették a termelést, így a szériadarabok már a Vörös Csillag Traktorgyárban készültek. 1977-től a négy-kerékhajtású a Rába-Steiger 180-asból a budapesti telephelyen másfél év alatt 605-et gyártottak. Ugyanebben az évben bemutatták a 17 tonnás és 490 lóerős teljesítményű (kétmotoros) Rába-500-as prototípusát. IH és Steiger kapcsolat A kispesti Vörös Csillag traktorgyár után 1978-ban a Rábához csatolták a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárat, ahol az amerikai International Harvester együttműködésével kiegészítő eszközök készültek nagy teljesítményű erőgépekhez. 1979-ben megjelent a földeken a Rába-Steiger 250 és 360 lóerős változata, ezeket először csak a Rábánál, később Kispesten is gyártották, de nem sokáig, mert 1982 nyarán a teljes traktorgyártás Győrbe került, ahol évi 100-200 darab Rába-Steiger készült, döntően a hazai piacra. Rába kistrakor és egy nagyobb testvér a gödöllői kollekcióban  Fotó: Boros Jenő Gép a kisgazdáknak Győrben, 1984-ben három prototípus készült D11 TL motorral és elindult a Rába-15 kistraktor gyártása: a kisgazdaságoknak fejlesztett modellből több ezer készült. Közben bemutatták a magyar formatervezésű háromszáz lóerős Rába 300-ast, melyből 1987-ig csak tizenkettőt gyártottak. 1990 végén leálltak, majd három évvel később újraindították a Rába Steiger 250-es traktorok gyártását, ezekből 1996-ban harminc, 1997-ben 35, 1998-ban 20, 1999-ben pedig 5 készült, miközben 320 lóerős típussal bővült a termékválaszték, majd 2002-ben végleg befejezték Győrben a traktorgyártást. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Val Müstair egy, hegyek közé ékelt, bájos falucska. Itt van az a Szent János kolostor, ami kora középkori freskói miatt méltán gazdagítja az UNESCO világörökségi listáját. De az átlagembernek azért kapásból nem ez jut eszébe, hanem legfeljebb annyi, hogy Val Müstair Svájc legkeletibb települése. Az a fajta idilli hely, ami Photoshop-szűrők nélkül is príma hátteret adhat bármely alpesi csokoládé vagy biotej reklámnak. És itt, ezen az eldugott mesebeli helyen történt az alábbi, megdöbbentő eset. Val Müstair Val Müstairba ruccant ki egy olasz hölgy és 47 km/órás sebességgel közlekedett ott, ahol 30-as tilalom van érvényben. Ezért kapott büntetést. De nem is akármilyet. A comói lakos maga kérte esete dokumentálást a helyi lapban. A quicomo.it közzétette a levelet is, amelyben szerepel a büntetési tétel, nem kevesebb, mint 740 frank, átszámítva 330 ezer forint. Az ominózus büntetési tétel feketén-fehéren (Forrás: quicomo.it) Ha a vétkes sofőr ezt nem fizeti ki a megadott határidőn belül, azzal négy nap börtönt kockáztat, illetve opció lehet még a tétel közmunkával való kiváltása is. "Igaz, hogy a törvény szerint az a helyes, ha kifizetem a bírságot, de úgy érzem, hogy bűnözőként kezelnek” – nyilatkozta a hölgy, aki felháborítóan túlzónak találja az összeget, hiszen, mint mondta, nem történt baleset, nem ütött el senkit, sőt, az adott időben senki nem vezetett azon az úton rajta kívül. Bár a svájci büntetési tételek alapból szigorúbbak, mint a hazaiak, azért ez valóban kirívóan magas összeg. Összehasonlításként: Magyarországon hasonló esetben 30 ezer forintos bírságra lehet számítani.