A jelenség nem új, régóta ismerik és tanulmányozzák a kutatók azt, hogy a tökéletesen sima út és az útburkolati jelek megléte miért nem garantálja az autós biztonságát, épp ellenkezőleg: ilyen körülmények között szenderül félállomba nyitott szemmel.
Ezt az állapotot nevezi a szakma „figyelem nélküli vezetésnek”. Amikor bizonyos körülmények hatására a sofőr vezet ugyan, de az agya mintha kikapcsolna, s legtöbbször nem is emlékszik utólag arra, hogyan került ilyen állapotban, és néha arra sem, hogy mi történt tíz perccel korábban.
Német, francia és amerikai kutatók már évtizedekkel ezelőtt számos kísérletet végeztek a probléma okainak feltárására. Rájöttek arra, hogy az útburkolati jelek szüntelen, hosszan tartó villódzása egyfajta hipnózisba hozza a sofőröket. Az ismétlődő fehér csíkok az út közepén mintegy kikapcsolják az amúgy is fáradt járművezetők agyát, transz állapotba hozva őket. Franciaországban például ki is dolgoztak egy hatékony módszert a probléma leküzdésére, lumineszcens réteggel vonták be az elválasztó vonalat, hogy csökkentsék a balesetek számát.
Amerikai tudósok pedig azt vizsgálták, hogy az egyedül vezető sofőrök, amikor nincs utasuk, néha ugyancsak félálomba esnek. Amikor hosszú ideig csendben vezetnek, cselekedeteik automatikussá válnak, nem tudják teljesen kontrollálni nemcsak a cselekedeteiket, hanem a gondolataikat sem.
Egy másik fontos tényező az utat körülvevő táj. Nem meglepő módon nagyon sok baleset történik például Alexandria és Sallum városa közötti viszonylag sík, ötszáz kilométeres útszakaszon. A táj arrafelé nagyon egysíkú, ugyanolyan típusú sivatagi terepen kell haladni, jóformán kanyarok nélkül, s ez elálmosítja a gépkocsivezetőt. A hosszú, egyenes utak, a kevés vizuális és audio inger ugyancsak csökkentheti az ember figyelmét.
A diagnózis ismert: egyre többet ásítunk, a szemhéjak nehézzé válnak, a fej le-lecsuklik, a látás elhomályosodik, netán égő érzés lép fel a szemünkben, ellazul az izomzatunk, megváltozik a testtartásunk.
Ilyenkor egy idő után az agy kikapcsolhat, és az autó irányítását jobb esetben átveszi az automatika. Amikor egy akadály vagy egy másik autó kerül a vezető látóterébe, vagy ráfutunk az útszéli zajgeneráló sávra, hirtelen kilépünk a transz állapotából, felriadunk, ösztönösen cselekszünk, ami balesetekhez vezethet.
Nem klasszikus értelemben vett hipnózis ez, hanem vele neurológiailag rokon állapot, amolyan hipnotikus transz. Ez egyfajta disszociáció, amikor a figyelem elterelődik a jelen pillanatról. Az agy ilyenkor az úgynevezett procedurális memóriára támaszkodik, hogy elvégezze a vezetési feladatokat, alfa-hullámokat produkál, amelyek relaxálnak, de nem altatnak. Aki járt agykontroll tanfolyamra, jól ismeri ezt az állapotot.
A tudat beszűkül, a külső ingerek kevésbé hatnak, a figyelem nem a külvilágra, hanem a belső gondolatokra irányul, az ember cselekedeteit automatikussá, meggondolatlanná válnak. A szakirodalom néha országúti hipnózisnak – angolul „highway hipnosis” – hívja ezt. Ez átmehet veszélyesebb állapotba, négy-öt másodperces „mikroalvásba”, amely elég nagy időtartam ahhoz, hogy az autó akár száz métert is megtegyen az autópályán a járművezető teljes kontrollja nélkül.
A jelenség kialakulását serkenti az, ha a circadian ciklus - természetes alvás-ébrenléti ciklus – legálmosabb szakaszában, hajnali 2-5 között vagy délután 13-15 között vezetünk. De ugyanúgy növeli a veszélyt az, ha nagyobb út előtt telepakoljuk a hasunkat, beveszünk altatót, nyugtatót, antidepresszánst vagy antihisztamint. Nem használ az éberségnek a vércukorszint-ingadozás és az alvási apnoe sem. Mindez növelheti az elalvás veszélyét a volánnál.
A vezetési hipnótikus transznak van jónéhány ellenszere. Például fárasztó, nagyobb utazás előtt érdemes többet pihenni, társaságban kell utazni, beszélgetni. Ekkora érdemes hagyni a vitás témák rendezését, hiszen egy országúti disputában garantált az ébrenlét. Érdemes hosszabb út előtt meginni egy erős kávét, de ne sokat, mert a koffein túl nagy mennyiségben álmosít. S van, aki a zenére esküszik: kinek a Metallica, kinek Beethoven okoz tartós ébrenlétet.
S itt jön a reklámnak nem szánt reklám: egy korszerű és jól működő vezetéstámogató rendszer, amely a sávtartó és távolságtartó funkciót is ismeri, s netán ideje korán hangjelzés is ad, segíthet átvészelni azt a helyzetet, amikor országúti hipnózisba vándorol az elménk.
Cikkünk megjelenését a Generali Biztosító Zrt. támogatta. A Generali nem csak a káreseményeknél, de azok megelőzésében is partner!