Az igazság az, hogy régi dédelgetett utópiám, hogy egyszer, csak egyetlen egyszer legyen olyan pénteki, vagy szombati nap a nyári vakáció idején, amikor nem áll le az M7-es autópálya valami baleset miatt a Balaton felé. Közlekedésmérnök vagyok, jól tudom, hogy csupán sebességszabályozás kérdése az egész, ha tudjuk mekkora a forgalom, meg lehet határozni azt a maximális sebességet, amivel nem omlik össze a forgalom, és a szokásos odafigyeléssel is elkerülhetők a balesetek. Na, ne bohóckodj! Ha most az mondanám, hogy a legnagyobb forgalom esetén (most számítások nélkül) szigorúan 60 km/-ra korlátozva nem történne baleset, sőt azt indítványoznám, hogy a rendőrség igenis álljon ott 1-2 km-enként és „vegye ki” a hülyéket, azt hiszem, én lennék elküldve melegebb éghajlatra, és azonnal megmagyarázná mindenki, hogy a balesetek a koca sofőrök, meg a vén anyókák-apókák miatt van… ...és nem történik semmi... Pedig nem! A balesetek azért történnek meg, mert a sűrű forgalomban nem lassítunk eléggé, miközben a követési távolságunk csökken, így bármilyen beavatkozás esetén kialakul a mögöttes járművek egyre erősebb lassítása, ami szerencsétlen esetben koccanáshoz vezet, és kész, máris hosszú sorok alakulnak ki, akár órákig araszolhatunk. Hát akkor nem jobb volna 60-al menni ezeken a sűrű szakaszokon? De igen. Nyári autózás Télen állandó téma, hogy hogyan kell autóval közlekedni, de a nyár közeledtével senki sem törődik a részletekkel, mert az út nem csúszik. Pedig a meleg időben van éppen elég tényező, amire gondosan készülni kell. Mert ha bármi történik az úton, akkor az tönkre teheti az egész vakációt, legyen az egy fesztivál, egy hét a tóparton, vagy akár egy családi tengerparti nyaralás. A Balatonig nem kunszt lemenni – mondják. Csak hogy sokan eleve abból indulnak ki, hogy Budapestről megyünk a Balcsira, abba bele sem gondolnak, hogy valaki a Viharsarokból, vagy éppen Nyíregyházáról megy a magyar tengerhez. Nos, nekik már eleve nem 100 kilométer Siófok, hanem legalább 300, nem beszélve arról, ha a Balaton nyugati végére mennek. Békéscsaba-Keszthely: alapesetben is több, mint 4 óra a 385 km-es út, ha bármi történik, egész a nap úton leszünk (forrás: Google Maps) Nem csak az út hosszú az eljutási idő is az lehet. Még Budapestről indulva – fent említett okokból – könnyeb belecsúszhatunk egy két és fél, három órás utazásba, úgyhogy nem árt felkészülni. sokan pedig nincsenek hozzászokva a hosszú vezetéshez, nekik még inkább javallott a többszöri megállás, pihenés, de erről még lesz szó. Innivaló! A nyári melegben harsogják, hogy mindig fogyasszunk megfelelő mennyiségű folyadékot, mert a kiszáradás nagyon veszélyes. Ne legyintsünk rá, hogy minek vizet vinni arra az egy órás útra! Ráadásul mindenkinél süvít a klíma, ami köztudottan száraz levegőt fúj az utastérbe, úgyhogy a hűvösben is van folyadékveszteség. Gondos tervezés Mi is tehetünk érte, hogy az utazás ne nyúljon indokolatlanul hosszúra. A jól megválasztott útvonal csak az egyik része a tervezésnek, a másik a jól megválasztott időpont. Van ismerősöm, aki kizárólag a holtidőszakban utazik a Balatonra. Nem is hajlandó pénteken, vagy szombaton indulni, és kizárt dolog, hogy vasárnapra essen a hazaút. Ezzel nem csak a saját idejét minimalizálja az úton, de megszabadul egy csomó bosszúságtól is, amit a dugók okoznak, sőt, sokkal kevesebb üzemanyagból megjárja a nyaralást, mintha a dugóban állna. Műszaki állapot Ha már a megfelelő időben és a megfelelő útvonal meg van, van vizünk, tele a tank és rendben van az utasbiztosítás, indulás előtt legalább magunk nézzük át az autót, de még jobban járunk el, ha a szervizünkbe a nyaralás előtt kérünk egy időpontot. (Figyelem, sok szerviz nagyon leterhelt például a nyári szabadságolások miatt, érdemes időben időpontot foglalni!) Magunk is ellenőrizhetjük például a gumiabroncsok állapotát. Ha esetleg olyan abroncsunk van, ami nagyon kicsit ereszt, de néhány hetenkénti felfúvással eddig még mindig jó volt, akkor térjünk be egy gumishoz és csináltassuk meg. Ellenőrizzük a pótkereket is, legyen nálunk emelő és minden, ami kell a kerékcseréhez. Ha csak abroncsjavító készletünk van, akkor legalább fussuk át a használati útmutatót. Kiemelten fontos a tökéletes abroncsok nyomását is a terheléshez kell igazítani. A teljes terheléssel (családdal, csomagokkal) futó autó kerekeire vonatkozó előírt nyomásértékeket általában a tanksapka burkolat belső részén találjuk, ha ott nincs akkor valamelyik ajtót kinyitva egy oszlopon lesz, ez sem működik, akkor marad a fedélzeti irodalom böngészése. Ne felejtsük el, hogy a lapos kerékkel való közlekedés durrdefekthez, vagyis a gumiabroncs hirdetelen nyomásvesztéséhez vezethet, ami kiemelten balesetveszélyes! Ha bármi gond van a klímánkkal, esetleg kellemetlen szagú, vagy sziszeg, ne induljunk útnak, mert a megszokott, kellemes hőmérséklet helyett forróságban utazni nagyon kellemetlen lesz, ráadásul a hőségben tompulnak a reflexeink, ami balesetveszélyes. Olvass többet az autó hőháztartásáról. Sorolhatnám még a kisebb-nagyobb dolgokat, amik jó, ha nem a hosszú úton derülnek ki, mint pl. a kopott fékbetét, a semmire sem jó ablaktörlő lapát, a „szentlélek tartja csak” kipufogók stb., röviden: amit megelőző karbantartással el lehet kerülni, azt kerüljük is el! (Ezért szokták a megelőző karbantartást tervszerűnek hívni – TMK) Pihenés Nem kell rekordidő alatt odaérni a nyaralóhelyre! Akik eleve több órás útra vállalkoznak, vagy csak menet közben válik azzá az utazás, azok álljanak meg egy parkolóban. Muszáj 2-3 óránként felfrissíteni a testet és adott esetben a lelket is. Egy negyed órás megállásba bőven belefér az elmacskásodott tagok átmozgatása, egy finom kávé, vagy üdítő. A folyó ügyeket sem jó sokáig tartogatni, igazi megkönnyebbülés lesz a volán mögé visszaülni. (forrás: google streetview) Egyébként is jobb az evés-ivás mozzanatokat nem vezetés közben végezni, mert az esetleg eltereli a már amúgy is a vízparton lévő figyelmünket a vezetésről. Minden kedves olvasónknak nagyon jó pihenést és balesetmentes nyári közlekedést kívánunk! Borítókép: Talamone, Olaszország

Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság beszerzése nyomán Dr. Halmosi Zsolt rendőr vezérőrnagy, rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes tíz BMW 1200 RT-P típusú, megkülönböztető jelzéssel ellátott motorkerékpárt adott át a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak 2018. július 10-én a Rendőrségi Igazgatási Központ előtt. A most használatba vett – összesen közel 70 millió forint értékű – motorkerékpárok speciálisan rendészeti feladatokra kialakított típusok, amelyek nemcsak a fővárosi közlekedésben nyújtanak segítséget, hanem például védett vezetők kísérésénél is fontos szerepet játszanak. A most átadott motorokkal a korábban az Országos Polgárőr Szövetségnek átadott gépjárműveket pótolja a rendőrség.  

 A költségvetési forrásból finanszírozott, mintegy 5,7 kilométer hosszú, kétszer kétsávosra bővülő útszakasz megépítése nettó 8,7 milliárd forintba kerül. Tóth Péter Magyarország közlekedési infrastruktúra-fejlesztési programja újabb mérföldkövének nevezte a beruházást. Hangsúlyozta, hogy a bővülő, nemzetközi összeköttetésekkel bíró úthálózatok hatékonyan támogatják a gazdasági növekedést, a versenyképesség erősítését és a munkahelyteremtést. Hozzátette: a kormány 2500 milliárd forintot fordít a közúthálózat fejlesztésére a következő években. A csaknem ezer kilométernyi közútfejlesztés nagyobbik hányada gyorsforgalmi utak és kiemelt főutak építését jelenti majd - közölte a helyettes államtitkár, megjegyezve, a gazdasági eredmények lehetővé teszik, hogy a keretösszeg több mint felét költségvetési forrásból finanszírozzák. Az 54-es főútnak jelentős a szerepe Bács-Kiskun megye életében, s a fejlesztésnek köszönhetően javul Kecskemét elérhetősége, és a város déli ipari területén található vállalkozások - köztük a Mercedes-gyár - kiszolgálása is. A projekt keretében szerviz- és kerékpárút is épül, ami segíti a környék gazdálkodóinak közlekedését. Tóth Péter hangsúlyozta: az új útszakaszt a város déli elkerülő útjaként is használhatják, így Kecskeméten csökken az átmenő forgalom miatti okozta környezeti terhelés, levegő- és zajszennyezés. A helyettes államtitkár arról is beszámolt, hogy Kecskemét közúti helyzetét hamarosan javítja még az épülő és 2018 végére elkészülő, 445-ös főút, északi elkerülőjének második üteme és az 52-es főút lakott területi szakaszának négysávossá tétele is. Zombor Gábor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője elmondta, hogy mintegy tíz éve kezdték el tervezni a beruházást. Úgy vélekedett, ismét erősödik a bizalom Kecskemét városa, a magyar kormány és az ide beruházó multinacionális cégek, valamint magyar vállalkozások között. Megjegyezte, mára csaknem száz vállalkozás települt a déli iparterületre. Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP) polgármester Kecskemétet Magyarország gazdasági fejlődésében a legerősebb motornak nevezte, s reményét fejezte ki, hogy a megyeszékhely gazdasági erősödése a térség számára is húzóerőt jelent. A munkálatok kivitelezője a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft. MTI