Technológia van, felelős nincs – így bukhatja el Európa a közlekedésbiztonságot

2026.02.09.
Európában nem az a kérdés, hogy van-e technológia a közúti halálesetek csökkentésére – hanem az, hogy van-e, aki rendszerszinten felel érte. Miközben az autók már figyelnek, látnak, sőt egyre gyakrabban döntéseket is hoznak, a közlekedésbiztonság uniós szintű irányítása továbbra is széttöredezett. Erre hívta fel a figyelmet legutóbbi állásfoglalásában a European Transport Safety Council (ETSC): Európának sürgősen szüksége van egy önálló uniós közlekedésbiztonsági ügynökségre. Az European Transport Safety Council (ETSC) egy független, brüsszeli székhelyű szakmai szervezet, amely az európai közlekedésbiztonság javításán dolgozik. Feladata nem a szabályozás vagy a bírságolás, hanem az adatvezérelt elemzés, a szakpolitikai ajánlások kidolgozása és a tagállamok közötti jó gyakorlatok terjesztése. Az ETSC rendszeresen értékeli az EU és a tagállamok közlekedésbiztonsági teljesítményét, és gyakran elsőként hívja fel a figyelmet arra, amikor a politikai célok és a valóság eltávolodnak egymástól. A szervezet szerint a közúti közlekedésbiztonság ma alulértékelt kockázat Európában, amely intézményi megerősítés nélkül nem kezelhető. Az Európai Unió útjain évente közel 20 ezer ember veszti életét, és több százezren szenvednek súlyos, maradandó sérüléseket. Ez nem elkerülhetetlen mellékhatás, hanem egy évek óta fennálló, strukturális probléma. Az ETSC szerint a fő gond nem az, hogy hiányoznának a korszerű járműbiztonsági rendszerek, az érzékelők, a mesterséges intelligenciára épülő megoldások vagy az adatvezérelt forgalomirányítás. A probléma sokkal inkább az, hogy nincs olyan intézmény, amely kizárólag a közúti közlekedésbiztonságért felelne európai szinten. Miközben a légi közlekedésnek ott van az EASA, a vasútnak az ERA, a közút – ahol messze a legtöbb halálos baleset történik – intézményi szempontból továbbra is mostohagyerek. A felelősség több főigazgatóság, tagállami hatáskör és politikai prioritás között oszlik meg. Az eredmény: jó szándékú stratégiák, de gyenge végrehajtás és lassú reakciók. European Union Aviation Safety Agency (EASA): Az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége. Feladata a polgári légi közlekedés biztonsági szabályozása, tanúsítási rendszereinek működtetése és a balesetek megelőzését szolgáló szakmai iránymutatások kidolgozása. Az EASA egységes európai szintre emelte a repülésbiztonságot, világos felelősségi körökkel és központi szakmai kontrollal. European Union Agency for Railways (ERA): Az Európai Unió vasútbiztonsági és interoperabilitási ügynöksége. Az ERA célja, hogy egységes biztonsági és műszaki szabványokat alakítson ki az európai vasúti közlekedésben, csökkentse a nemzeti eltéréseket, és támogassa a határokon átnyúló vasúti forgalmat. Az ügynökség kulcsszerepet játszik abban, hogy a vasút Európában az egyik legbiztonságosabb közlekedési mód maradjon. Mi a közös bennük? Mindkét ügynökség bizonyítja, hogy dedikált intézményi háttérrel mérhetően javítható a közlekedésbiztonság. Az ETSC szerint éppen ez az a modell, amely a közúti közlekedésből ma még hiányzik. Az ETSC szerint az elmúlt évtized intő jel volt. A közúti halálesetek számának csökkenése Európa-szerte megtorpant, sőt több országban romló tendencia figyelhető meg. Eközben a közlekedés világa gyökeresen átalakul: megjelentek a robotaxik, terjednek az automatizált vezetéstámogató rendszerek, az AI egyre több döntést hoz a járművekben, miközben a városi mobilitás is átalakul. Az European Transport Safety Council (ETSC) képviselői egyeztetnek Alexis Vafeades ciprusi közlekedési, kommunikációs és közmunkaügyi miniszterrel a közúti közlekedésbiztonság európai intézményi megerősítéséről, Ciprus EU melletti Állandó Képviseletén (kép: ETSC, LinkedIn) Ezek a változások egyszerre jelentenek lehetőséget és kockázatot. Az ETSC szerint nem lehet kizárólag nemzeti szinten, eltérő szabályokkal és sebességgel kezelni az új technológiák közlekedésbiztonsági hatásait. Ha az Európai Unió komolyan gondolja a 2030-as és 2050-es céljait, akkor intézményi szinten is lépnie kell. Az ETSC által javasolt uniós közlekedésbiztonsági ügynökség nem hatóság lenne, nem bírságolna, és nem venné el a tagállamok jogköreit. Feladata elsősorban szakmai és stratégiai jellegű lenne. Az ügynökség egységesítené a baleseti és sérülési adatgyűjtést, elemezné a tagállami intézkedések hatásait, és ajánlásokat fogalmazna meg az infrastruktúra-tervezésre, a járműbiztonságra, a sebességmenedzsmentre és a sérülékeny közlekedők védelmére. Kiemelt szerepet kapna az új technológiák – mesterséges intelligencia, automatizált járművek, digitális forgalomirányítás – biztonsági hatásainak értékelése. Az ETSC elképzelése szerint az ügynökség tudásközpontként működne: segítené a legjobb európai gyakorlatok gyors terjedését, és szakmai kapaszkodót adna azoknak a tagállamoknak, ahol a közlekedésbiztonság politikailag vagy intézményileg háttérbe szorul. A Vision Zero egy Svédországból indult közlekedésbiztonsági szemlélet, amely szerint a halálos és súlyos közúti balesetek nem elfogadható mellékhatások, hanem megelőzhető rendszerhibák. A filozófia lényege, hogy nem az emberi hibát kell utólag büntetni, hanem úgy kell megtervezni a közlekedési rendszert – járműveket, utakat, szabályozást –, hogy a hiba ne vezessen halálhoz. A Vision Zero ma az Európai Unió hivatalos hosszú távú közlekedésbiztonsági célkitűzése. Magyarország számára egy uniós közlekedésbiztonsági ügynökség létrejötte nem politikai presztízskérdés, hanem kézzelfogható szakmai lehetőség. A hazai közlekedésbiztonsági mutatók évek óta az uniós átlag alatt alakulnak, miközben a járműpark öregszik, a forgalom növekszik, és az új technológiák bevezetése sokszor átfogó stratégia nélkül történik. Egy EU Road Safety Agency hozzáférést jelentene egységes, összehasonlítható adatokhoz, nemzetközi jó gyakorlatokhoz és célzott szakmai ajánlásokhoz. Emellett politikai súlyt is adna a közlekedésbiztonságnak, amely Magyarországon – és Európa számos más országában – gyakran háttérbe szorul más közlekedéspolitikai célok mögött. Az Autószektor elmúlt hónapokban megjelent cikkei pontosan azt az ellentmondást rajzolják ki, amelyre az ETSC most intézményi választ keres. London utcáin már valós környezetben futnak a robotaxi-tesztek, miközben a mesterséges intelligencia egyre több döntést hoz a járművekben. A CES 2026 üzenete egyértelmű volt: az autó már nemcsak követi, hanem érti is a forgalmat – és akár az ittas vagy figyelmetlen vezetőt is képes felismerni. Ezzel párhuzamosan több európai ország, köztük az Egyesült Királyság új közlekedésbiztonsági stratégiákkal próbálja megtörni az évtizedes stagnálást. Megjelennek az adatvezérelt forgalomirányítási megoldások, az intelligens jelzőlámpák és a valós idejű balesetmegelőzési rendszerek. Ezek azonban csak akkor állnak össze valódi, európai szintű rendszerré, ha van egy intézmény, amely összefogja, értékeli és számon is kéri őket. Forrás: European Transport Safety Council (ETSC) - ETSC and partners urge European Commission to establish dedicated EU Road Safety Agency (2025. december) Nyitókép: ETSC  

Őrizetbe vették a tetovált arcú férfit

2026.02.09.
Február 8-án este bejelentés érkezett a Budapesti Rendőr-főkapitányságra, hogy a XII. kerületben, a Csörsz parknál egy feltűnő arctetoválású férfi inzultálja a járókelőket. A rendőrök a bejelentés alapján a helyszínen igazoltatták a 34 éves J. Tamást, akiről az intézkedés során kiderült az is, hogy a környéken két autó gumiabroncsát is kiszúrta. A férfit az újbudai rendőrök elfogták és a XII. Kerületi Rendőrkapitányságra előállították, ahol rongálás vétség gyanúja miatt indult büntetőeljárás.  

Űrkutatásból ismert megoldással spórol energiát egy magyar cég

2026.02.09.
Áder János felidézte, hogy a hőenergia-tárolás új módszerének kidolgozásán még Farkas Rita és Andrássy Zoltán kezdett el dolgozni másfél évtizede a budapesti műszaki egyetemen. Céljuk az volt, hogy a vizet helyettesítsék más anyagokkal az energiatárolás során, és közben kezdtek fázisváltó anyagokkal kísérletezni. Kakas József azt mondta, hogy a két szakember egy űrkutatásból ismert megoldást használt, az űrállomások falában működik optimalizált hőtárolás. A módszer lényege a fázisváltás, azaz halmazállapot-változás, amikor az anyag nagyobb energiát vesz fel. Több ezer anyagot vizsgáltak ebből a szempontból a műszaki egyetemen, és ezek közül választottak ki száz olyat, amely mínusz 130 foktól plusz 120-ig képes hőenergiát tárolni. Egy évtizednyi kutatás eredményeként a fizikai folyamatot sikerült "dobozba zárni", és épületek hűtésének-fűtésének szolgálatába állítani. Áder János megjegyezte, hogy a módszer biztonságosabb, hosszabb élettartamú, rövidebb megtérülési idejű, szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő megoldás a most alkalmazottakhoz képest. A HeatVentors Kft. ügyvezetője azt mondta: a rendszer a jégakkuhoz hasonlóan működik, többnyire helyhez kötött, de szükség esetén szállítható is. Például egy gyárból az ott feleslegessé váló hőenergiát el tudják juttatni egy óvodába, ahol ez a továbbított energia kiválthatja a gázfűtést. A cég már 7 államban működteti a termékét: Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Olaszországban, Ománban, Szingapúrban, de a legtöbb felhasználójuk Magyarországon van. Áder János megjegyezte: az informatikai forradalom következtében sok adatközpont létesült, amelyeknek óriási az energiaigényük. Kakas József azt mondta: egy 10 megawattos adatközpont energiafelhasználása akkora, mint egy 25 ezer fős településé, s egyre több ilyen épül. A legtöbb energia az adatközpontok szervereinek üzemeltetésére és hűtésére megy el. A HeatVentors Kft. rendszerei csökkentik a hűtésre fordított energiát, és képesek hulladékhőt tárolni, másutt visszatáplálni, felhasználni. Ez közvetve mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy 20-25 százalékkal visszafogja az elektromosenergia-felhasználást. A tárolórendszer energiavesztesége napi 2 százalék. Áder János megjegyezte: a világ energiafelhasználásának 80 százaléka olaj, szén vagy gáz, tehát e téren nagy szükség van takarékosságra. Kakas József azt mondta, hogy a cégben tavaly 4 millió eurós (1,51 milliárd forint) tőkeemelés történt, magyar és külföldi befektetők részvételével. Ez a tőkebevonás elvezethet egy nagy nemzetközi vállalat felépítéséhez, főleg az adatközpontokkal kapcsolatos energiafelhasználást visszafogó megoldásokkal. Az uniós szabályok szerint mérni, mérsékelni kell az adatközpontok energiafelhasználását, és ebben tud a HeatVentors Kft. segíteni. Ez a cég építi ki a fázisváltáson alapuló hőenergia-tárolás piacát több országban különféle éghajlati viszonyok között. Ománban napközben gyakran 50 fok körüli hőmérséklet mellett üzemel a vállalat terméke egy nívós szállodában. Áder János felidézte, hogy egy cikk szerint Európában a cég által gyártott rendszerekkel 20 milliárd eurót (7572 milliárd forint) és 250 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. Kakas József azt mondta, hogy február 25-től bemutatkoznak a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expón is.  

Rárepül a Budapest-Dudrovnik útvonalra a Ryanair is

2026.02.09.
A Ryanair kedden, pénteken és vasárnap, míg a Wizz Air hétfőn, szerdán és pénteken tervez repülni Dubrovnikba. Zadar után a 2026-os nyári menetrendben Dubrovnik már a második horvát város, ami közvetlen Ryanair járattal lesz elérhető. Korábban a Budapest-Krakkó vonalra jelentett be egymás után közvetlen járatot a két nagy fapados. Fotó: Facebook/Budflyer  

A spanyol nagykövet a győri Audiban

2026.02.09.
A látogatáson megmutattuk járműszereldénket, ahol az Audi Q3 és Q3 Sportback mellett a CUPRA Terramar születik – mindhárom modell a Volkswagen-csoport MQB platformjára épül, így hatékonyan, egy közös gyártósoron készíthetjük őket. Büszkék vagyunk rá, hogy spanyol partnereinkkel együtt erősíthetjük az európai autóipart - írják. Fotó: Audi Hungaria/Facebook  

Játék és tanulás: LEGO-robotokkal versenyeztek a diákok a Széchenyi István Egyetemen

2026.02.09.
A First LEGO League egy 9–16 éves diákok számára szervezett nemzetközi robotikai verseny, amelyen a csapatok meghatározott pályán oldanak meg különböző feladatokat saját építésű robotjaikkal. A megmérettetés regionális, győri fordulójának a napokban a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara adott otthont, ahol a LEGO élménypedagógia évek óta fontos szerepet játszik. A programot a kar mellett az intézmény Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési Központja, valamint Járműipari Kutatóközpontja szervezte. A First LEGO League Széchenyi István Egyetemen megrendezett regionális fordulóját a „Bits” csapata nyerte, amelynek tagjai az intézmény Robotika, programozás mikrotanúsítványos képzésének hallgatói. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem) A 2025–2026-os tanévben a verseny témáját a régészet adta. A Győrből és környékéről érkező csapatok mentoraikkal a STEM (természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai) képességeket és együttműködési készségeiket felhasználva készítették el robotjaikat, amelyek műszaki megoldásait is értékelte a szakmai zsűri. A diákok mindemellett egy innovációs projektet is bemutattak, s a csapatmunka, valamint a kommunikáció szintén számított a végeredménynél. A versenyre a győri intézmények mellett felvidéki iskolák diákjai is érkeztek Nagymagyarból és Nagyfödémesből. A megmérettetést végül a Széchenyi István Egyetem „Bits” csapata nyerte, amelynek tagjai mind az intézmény Robotika, programozás mikrotanúsítványos képzésének hallgatói. A második helyen a Győrladamér Községi Általános Iskola „Ladamértech”, míg a harmadikon a Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola „Győri Gárdonyi_2” együttese végzett. A dobogósok mind továbbjutottak a február 28-án, Budapesten sorra kerülő országos döntőbe. Boros Norbert főszervező, az egyetem képzési szakreferense elmondta: nagy siker, hogy a First LEGO League ismét visszakerült Győrbe néhány év kihagyás után. „A kezdeményezés olyan népszerűnek bizonyult, hogy nyolc iskola csatlakozott a programhoz. A regionális fordulóra nevezett tizenegy csapatból nyolcat olyan mentorok készítettek fel, akik a Széchenyi-egyetem Apáczai-karán elérhető »Robotika, programozás pedagógusoknak« képzés hallgatói, s a nemzeti döntőbe továbbjutott fiatalok oktatói is mind közülük kerültek ki” – részletezte. Elárulta, hogy a győztes csapat az innovációs projektek terén kiemelkedő eredményt mutatott be, mert vakok és gyengénlátók számára kifejlesztett múzeumi megoldásukat már a gyakorlatban is használják: a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum is alkalmazza az Eszterházy-palotában látogatható kiállításán. Az Apáczai-kar nagy hangsúlyt fektet az élményalapú oktatás népszerűsítésére, ezért nemrég „Interdiszciplináris robotikai és STEM-kompetenciafejlesztő” szakirányú továbbképzést is hirdetett, amelynek keretében külön specializációként jelenik meg a First LEGO League robotverseny. Érdekesség, hogy a „LEGO oktatás” elnevezésű tantárgy a tanító szakosok mintatantervébe is bekerült, akik így már első diplomájuk megszerzése előtt megismerkedhetnek a módszertannal.  

Jelentős szigorítást vezetnek be az ausztriai közlekedésben – egy apró figyelmetlenségért akár 700 eurós bírság is járhat

2026.02.09.
A kamerák automatikusan rögzítik a járművek rendszámát, és jogosulatlan behajtás esetén pénzbírságot szabhatnak ki. Az intézkedés 2026. május 1-jén léphet hatályba. A közlekedési szabályok módosításának tervezetét Peter Hanke osztrák közlekedési miniszter tavaly októberben mutatta be – írja az Auto Motor Sport portál. A rendszer célja az érzékeny területek védelme, például a történelmi városközpontoké, iskolai körzeteké vagy lakónegyedeké. Az automatizált behajtás-ellenőrzés iránt mintegy 25 osztrák város már jelezte érdeklődését. A kamerák minden, az ellenőrzött zónába behajtó jármű rendszámát rögzítik, és összevetik a helyi engedélyezési listával. Ebbe például a helyi lakosok, az áruszállító járművek vagy a mentőszolgálatok tartoznak bele. Az engedély nélküli járművek a tervezet szerint szabálysértést követnek el. A bírság több ezer euróra is rúghat A technológiát úgy alakították ki, hogy a külföldi rendszámokat is felismerje, így a szlovák járműveket is. Az osztrák rendszámú autókat a rendszer automatikusan ellenőrzi a nemzeti nyilvántartás segítségével. A külföldi autók esetében azonban bonyolultabb a helyzet, mivel jelenleg nem létezik olyan uniós szintű rendszer, amely azonnali hozzáférést biztosítana a járműtulajdonosi adatokhoz. De nyilván nem lehetetlen a bírságolás ilyen esetben sem: a lap szerint a külföldi rendszámú autóknál utólagos manuális adatfeldolgozással oldják ezt meg. A törvény lehetővé teszi, hogy a sofőrökre akár 726 eurós bírságot is kiszabjanak. Súlyos vagy ismételt esetekben a közigazgatási büntetőjog alapján a szankció akár 2 180 euróra is emelkedhet. A hatóságok ugyanakkor a gyakorlatban elsősorban 70–150 euró közötti, úgynevezett standard bírságokkal számolnak az első jogosulatlan behajtás esetén. A behajtási tilalmak jelölésének jól láthatónak kell lennie, mivel jogi szankciók – beleértve a külföldi sofőrökkel szembenieket is – csak akkor alkalmazhatók, ha a korlátozás egyértelműen fel van tüntetve. A jogszabály-módosítás jelenleg konzultációs szakaszban van. Bár a kísérleti projektben részt vevő városok listáját még nem erősítették meg hivatalosan, a rendszer tesztelése iránt már érdeklődést jelzett Bécs, Linz, Graz, St. Pölten és Leoben is.    

Bekeményít a Mercedes-AMG: lecserélik az új modellek motorjait

2026.02.08.
Lecserélni a soros négyhengeres motorokat hathengeresekre. Bemutatni egy teljesen új V8-as termékcsaládot. Csökkenteni a plug-inek számát. Új, erősebb elektromotorral szerelt modelleket hozzáadni a palettához. Közepes méretű SUV-k belső égésű hajtással. Ez mind-mind a Mercedes-AMG új tervének része. Amikor Michael Schiebe a performanszmárka vezérigazgatója lett 2023-ban, azt figyelte meg, hogy az AMG-nek erősítenie kell teljesítményén, hogy elérje azt a szintet, amit a vevők egy prémium- és egyben sportmárkától elvárnak. Az elmúlt két évben ezen dolgoztak és most megvan az eredmény. Maga Schiebe is fejlődött. Nemrég nevezték ki a főmárka vezetőségi boardjának tagjává, így a gyártásért, a minőségért és az ellátási láncért is ő felel a Mercedes Csoportban. Mindezek mellett pedig igyekszik beváltani az AMG felé tett ígéreteit. Emiatt több autó, kupé, crossover és SUV érkezik, belső égésű, hibrid és elektromos hajtással is. A teljes csoportban összesen 40 modellt szeretnének bemutatni 2027 végéig, amely a német márka történetében az eddigi legnagyobb beruházás. Az AMG almárka számára a cél a 200 ezer eladott modell évente. EV oldalról jön az új AMG.EA platform, amelyre a Yasa motorjai kerülnek, illetve olyan rendszerek, amelyek egy V8-as hangját és érzését keltik. Az első modell, amely erre az alapra épül, az 1340 lóerős Mercedes-AMG GT lesz, amely egy négyajtós, vagány fastback. Még idén áruba bocsájtják ugyanazzal a hajtással, mint a jövőre megjelenő SUV társát, amelyről egyelőre nem lehet tudni sokat, csak azt, hogy egy magas teljesítményű, off-roadra is alkalmas, három motorral szerelt behemót lesz. Schriebe szerint egy harmadik modell is érkezik majd a platformon: az SUV kupé verziója. A Mercedes motorok terén is újított, idén dobja piacra új V8-as motorjait, amelyek először a 2027-es S-Osztályba kerülnek majd. Az új motor sokkal hatékonyabb, így jobban megfelel a környezeti szabályzásoknak. A német gyártó kifejezte, hogy nagyon fontos számára, hogy belső égésű motorjai kompetitívek maradjanak a piacon és azt is hozzátette, hogy 2030 előtt nem kíván átállni teljesen elektromos palettára. A legtöbb jelenlegi Mercedes-AMG-modell V8-as hajtással is kapható, és az új modellek ezentúl sokkal jobb hangot is kapnak a teljesítmény mellé. A régi V8-asokat lassanként kivonják, ahogy bejön az utód széria. Mivel a gyártó globális eladásainak majdnem fele SUV-kból származik, az AMG is több városi terpjárót fog kínálni. Schiebe szerint megtalálták a tökéletes balanszot, hogy pont jó legyen az SUV-szalonautók aránya a lineupban. A Mercedes tavaly ősszel Münchenben mutatta be az elektromos 2027-es GLC-t, így az AMG verzió sem lehet sokkal messzebb. És ami talán a legfontosabb az AMG számára, az a belső égésű motork milyensége. Az új 2026-os CLA a gyártó új Mercedes Modular Architecture (MMA) platformon fut, amely egyben a GLA és GLB alapja is. Schiebe azt mondta, hogy a belépő modellek mindegyike előbb-utóbb kapható lesz AMG-kivitelben is. Ehhez viszont erős motor kell. Ez pedig nem hibrid lesz, hanem a CLE53-ban is búgó, hathengeres belső égésű. A nagy váltás az, hogy a Mercedes elhagyja a jelenlegi turbós négyhengeres motorokat, és mindet hathengeresre cseréli. Ennek fő oka szintén a fenn említett szabályozás. De az sem utolsó szempont, hogy a középméretű modellekben sokkal jobban mutat a soros hatos, mondta Schiebe. Az új C-Osztály és GLC esetében például csak benzines motor lesz. Schiebe szerint a plug-in sikeresebbek, de sokkal súlyosabbak belső égésű társaiknál és több helyet is foglalnak. Az AMG az anyacéget fogja követni, azonban minden egyes modell esetében leteszteli, megéri-e a hibrid vagy sem. Schiebe azt is elmondta, hogy a portfólió bővülésével bizonyos modellek több AMG-kivitelt is kapnak majd. Azt persze nem mondta, pontosan melyek. Ami még érdekes adalék, hogy a Mercedes exluzívnál is exkluzívabb márkája, a Mythos is új modellt kaphat. A kézzel készülő, gyűjtőknek szánt Mercedes almárkának jelenleg egyetlen modellje van, de az AMG PureSpeed mellé egy másik autó is érkezhet a CLE alapjaira. Összesítve, az AMG igyekszik valamennyire eltérni az anyacégtől, amennyire a lehetőségei engedik. A keményebb, agresszívabb kinézet és teljesítmény az, amit megoldásnak látnak. Schiebe szerint a középosztály a cél, a túl nagy modellek nem hoznak annyi vevőt, mint várták. Képek forrása: Mercedes

Euro NCAP 2026: bukik a kamu biztonság

2026.02.08.
A Euro NCAP több mint egy évtized után a legnagyobb módszertani frissítésére készül. A 2026-ban életbe lépő új protokollok nem finomhangolnak, hanem irányt váltanak: a biztonságot nem funkciólistákon, hanem valós működésen mérik. Az új értékelési rendszer négy pillérre épül – Safe Driving, Crash Avoidance, Crash Protection és Post-Crash Safety –, vagyis arra, hogy az autó mit tesz a baleset előtt, közben és után, illetve hogyan segíti a biztonságos vezetést már a kritikus helyzetek kialakulása előtt. A hangsúly látványosan eltolódik. Nem az számít, hogy egy rendszer „be van-e építve”, hanem az, hogy mennyire megbízhatóan működik életszerű körülmények között. Ez különösen igaz a gyorshajtás, a figyelemelterelés és a vezetői alkalmatlanság kezelésére – vagyis azokra a tényezőkre, amelyek Európában és Magyarországon is a legsúlyosabb balesetek hátterében állnak. Nem viccel a EuroNCAP, idéntől valódi megoldásokra gyúrnak Az egyik legfontosabb változás az intelligens sebességasszisztensnél (ISA) jön. Bár az ISA 2022 óta kötelező az új járműtípusoknál, a Euro NCAP 2026-tól kilépteti a rendszert a tesztpályáról a valós közútra. A vizsgálatok során azt nézik, mennyire pontos a sebességhatár-felismerés térképadatok és kamerák alapján, hogyan kezeli az ideiglenes korlátozásokat, és képes-e következetesen támogatni a vezetőt. A logika egyszerű: ha a rendszer gyakran téved, a sofőr kikapcsolja – és ezzel az egyik legerősebb balesetmegelőző eszköz hatása elvész. Legalább ekkora hangsúlyt kap a vezető állapota. A 2026-os protokoll külön pontozza az alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság felismerését, valamint a Driver State Monitoring (DSM) rendszerek valós képességeit. A cél nem az, hogy az autó „figyeljen”, hanem az, hogy értse, mikor nincs már kinek átadni a felelősséget. A Euro NCAP ezért jutalmazza azokat a megoldásokat, amelyek képesek az úgynevezett nem reagáló vezető (unresponsive driver) helyzetének felismerésére. Ilyenkor – legyen szó rosszullétről, extrém ittasságról vagy teljes reakciókiesésről – az autónak nem riasztania kell, hanem biztonságosan, kontrollált módon meg kell állnia. Ez az a pont, ahol a részleges automatizálás illúziója véget ér. A Level 2–2+ rendszerek világában az autó már sok mindenben „dönt”, de a felelősség formálisan a sofőré marad. A nem reagáló vezető felismerése azonban kimondja a kimondhatatlant: vannak helyzetek, amikor a sofőr már nem döntéshozó, és ilyenkor a járműnek kell átvennie az irányítást – legalább addig, amíg biztonságba nem kerül. A Euro NCAP egy másik fronton is keményen szembemegy az iparági trendekkel. A 2026-os szabályok szerint a legmagasabb biztonsági értékeléshez kötelezőek lesznek a fizikai kezelőszervek az alapfunkciókra, például az irányjelzőre, a vészvillogóra, az ablaktörlőre, a dudára és az SOS/eCall funkcióra. Az üzenet világos: ami vészhelyzetben életet menthet, annak nem menürendszerben a helye. Ez nem nosztalgia, hanem kockázatkezelés. Az ETSC üdvözli a Euro NCAP 2026-os irányváltását, mert az végre a valós közlekedési kockázatokra reagál: gyorshajtásra, figyelemelterelésre és vezetői alkalmatlanságra. Ugyanakkor az ETSC hangsúlyozza: az önkéntes minősítések nem helyettesítik a jogszabályokat. A most bevezetett elvárások azt bizonyítják, hogy ezek a technológiák piackészek – a következő lépés az kell legyen, hogy az Európai Bizottság a frissített tapasztalatokat beépítse az Általános Járműbiztonsági Rendelet (GSR) következő módosításába. Az ETSC (European Transport Safety Council – Európai Közlekedésbiztonsági Tanács) egy független, nonprofit szakmai szervezet, amely kutatásokkal, adatelemzésekkel és szakpolitikai ajánlásokkal támogatja az európai közlekedésbiztonság javítását, és rendszeresen elemzi, hogy az új járműtechnológiák – például a vezetőfigyelő rendszerek, az intelligens sebességasszisztens vagy az automatizált beavatkozások – mennyire járulnak hozzá ténylegesen a halálos és súlyos balesetek számának csökkentéséhez, miközben következetesen hangsúlyozza, hogy az önkéntes minősítések, mint a Euro NCAP, fontos iránytűk, de önmagukban nem helyettesíthetik a kötelező uniós járműbiztonsági szabályozást. Magyarországon a gyorshajtás, a figyelemelterelés és az ittasság továbbra is a legsúlyosabb baleseti okok közé tartozik. A nem reagáló vezető (unresponsive driver) felismerésére képes rendszerek, a valóban pontos ISA és az egyszerűen, ösztönösen kezelhető utastér nem technológiai luxus, hanem közlekedésbiztonsági alapfeltétel. Ha az autó képes felismerni, amikor a vezető már nem ura a helyzetnek, és ilyenkor biztonságosan megáll, az közvetlenül csökkentheti a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát – városban és autópályán egyaránt. A Euro NCAP 2026-os fordulata szorosan illeszkedik ahhoz a gondolatmenethez, amelyet az Autószektor több oldalról is körbejárt. A „Gyors döntések, rossz válaszok? Amikor az autóipar nem a jó kérdést teszi fel” című ICDP-elemzés pontosan arra mutat rá, hogy az iparág sokszor rossz problémákra optimalizál. A mostani protokollváltás épp ezt korrigálja: nem azt kérdezi, van-e rendszer, hanem azt, hogy mit csinál, amikor tényleg szükség van rá. A „Level 2++: amikor az autó dönt, a felelősség mégis a sofőré” cikk a részleges automatizálás egyik legnagyobb ellentmondását bontja ki. A nem reagáló vezető (unresponsive driver) felismerése erre ad részleges választ: vannak helyzetek, amikor a rendszernek nem asszisztálnia, hanem átvennie kell a kontrollt. Végül a „A gyermekülés mítosza: miért nem véd, ha rosszul használjuk” rávilágít arra, hogy a biztonság nem önmagában a technológián múlik, hanem a helyes működésen és használhatóságon. Pontosan ezt üzeni a Euro NCAP 2026 is: a biztonság nem attól működik, hogy ott van – hanem attól, hogy kritikus pillanatban is működik. Forrás röviden: ETSC – Euro NCAP new 2026 protocols target distraction, impairment and speeding, valamint a Euro NCAP 2026-os protokoll-bejelentései. Képek: ETSC, ChatGPT 5.2  

Gyors döntések, rossz válaszok? Amikor az autóipar nem a jó kérdést teszi fel

2026.02.08.
Az autóipar imádja a gyors döntéseket. Határidő van, KPI van, piaci nyomás van – lépni kell. Most. Azonnal. Steve Young szerint azonban éppen ez a reflex az egyik legnagyobb strukturális problémája az ágazatnak. Az ICDP ügyvezető igazgatója Seeing the bigger picture című véleménycikkében arról ír: túl sok döntés születik úgy, hogy közben senki nem teszi fel az alapvető kérdést – valójában milyen problémát akarunk megoldani? Young egy régi, a Fordnál látott menedzsment-hozzáállást idéz fel, amelyet akkoriban JFDI-nek neveztek – Just **** Do It. A módszer egyszerű: nincs vita, nincs elemzés, nincs keresztfunkcionális egyeztetés. A döntés megszületik, a feladat kipipálva. Ez első ránézésre hatékony. Csakhogy gyakran nem a kiváltó okot kezeli, hanem csupán egy tünetet – miközben a valódi probléma érintetlen marad. Ez a gondolkodásmód különösen látványosan jelenik meg a márkakereskedelemben. Young saját londoni tapasztalatát hozza példának: egy üres, nyolc autós bemutatóterem egy kiemelten tehetős városrészben, alig nyolc kilométerre a Hyde Park Cornertől. Logikus lépés lenne új márkát telepíteni ide. A döntés mégis elutasító, mert az épület nem illeszkedik maradéktalanul egy előre elképzelt „ideális” márkakereskedési koncepcióba. A következmény: egy közel kétmilliós lakosságú városi térség marad képviselet nélkül – miközben az ICDP kutatásai szerint a fizikai környezet a vásárlási döntések egyik legkevésbé meghatározó eleme. Főhet a feje annak, aki nem kellően körültekintő az autóipar robogó világában A probléma nem egyedi, hanem rendszerszintű. A nagyvárosi kereskedések strukturális hátrányban működnek: drága földterület, szűk telephelyek, szétaprózott funkciók, napi szintű logisztikai zsonglőrködés. Ha egy ügyfél nem jelenik meg időben az autó átvételére, az egész napi ütemezés borulhat. Young szerint ilyenkor nem „különleges elbánásról” kellene beszélni, hanem a versenyfeltételek kiegyenlítéséről. A cél nem extra profit, hanem az, hogy egy belvárosi kereskedőnek is legyen esélye ugyanarra az 1 százalékos megtérülésre, mint egy külvárosi, zöldmezős telephelynek. Ennek hiányában a gyártók rövid távon néhány százezer eurót spórolnak – hosszú távon viszont milliós nagyságrendű árrést veszítenek el. Ugyanez a „csőlátás” köszön vissza az újautó-ellátási láncban is, amely az ICDP egyik klasszikus szakterülete. Beszerzés, gyártás, logisztika, készletgazdálkodás, piaci részesedés – mind külön optimalizált szigetek. A rendszer egészét viszont senki nem nézi. A nagy sorozatban, egységes specifikációval gyártott autók ideálisak a gyárnak, de kevésbé a vevőnek, aki nem fekete autót akar most, hanem fehéret – nem fél év múlva. Az ilyenkor adott árengedmény gyors megoldásnak tűnik, de valójában a rendszer hibáját fedi el. Young szerint az end-to-end optimalizálás óriási költség-, bevétel- és elégedettségi potenciált rejt, de ehhez ki kell lépni a funkcionális silókból. JFDI (Just **** Do It): gyors, egyeztetésmentes döntéshozatali kultúra, amely a cselekvést helyezi előtérbe az elemzéssel szemben. End-to-end optimalizálás: a teljes értéklánc – a tervezéstől az értékesítésig – összehangolt kezelése, nem csak egyes részfolyamatok javítása. Franchise-rendszer: olyan értékesítési modell, ahol azonos márkát képviselő kereskedők eltérő piaci környezetben, de elvileg azonos feltételek mellett működnek. Steve Young meglátásai Magyarországon is relevánsak. A nagyvárosi és vidéki márkakereskedők működési feltételei egyre inkább eltávolodnak egymástól, miközben az importőri és gyártói elvárások sok esetben továbbra is egységes, a valós működési környezettől elszakadt sablonokra épülnek. Budapest belső kerületeiben ugyanazok a térhasználati, parkolási és logisztikai korlátok jelentkeznek, mint Londonban vagy Párizsban, ezeket a problémákat azonban gyakran nem a rendszer hibájaként, hanem az adott kereskedő vezetésének kudarcaként értelmezik. Amennyiben az autóipari döntéshozatal nem rendszerszinten kezeli ezeket a kihívásokat, könnyen ugyanabba a hibába csúszhat bele, amelyre Young is figyelmeztet: gyors beavatkozásokkal próbáljuk kezelni a tüneteket, miközben a problémák valódi okai érintetlenek maradnak. Az Autószektor elmúlt heteinek cikkei jól mutatják, hogy a „rossz kérdésekre adott gyors válaszok” nemcsak a kereskedelemben jelennek meg. A „Level 2++: amikor az autó dönt, a felelősség mégis a sofőré” című írás rávilágít arra, hogy a részleges automatizálás technológiai sikere mögött rendezetlen felelősségi rendszer húzódik. Az ETSC szerint Európa vakon engedné rá az utakra a megakamionokat, ami szintén tipikus példája annak, amikor gazdasági és logisztikai szempontok felülírják a rendszerszintű közlekedésbiztonsági gondolkodást. A „Gyermekülés mítosza” pedig azt mutatja meg, hogyan válik egy alapvetően jó szabályozás hatástalanná, ha a használat, az oktatás és az ellenőrzés nem alkot egységes rendszert. Steve Young véleménycikke nem technológiai jövőképet fest, és nem kínál gyors recepteket. Éppen ellenkezőleg: arra figyelmeztet, hogy az autóipar legnagyobb kockázata ma nem a lassúság, hanem a túl gyors, de rossz irányba tett lépések sora. A teljes kép megértése időigényes. De ahogy az ICDP managing directora írja: nélküle csak újabb és újabb problémák bukkanak fel ott, ahol az előzőt épp „megoldottuk”. Az ICDP (International Car Distribution Programme) Európa egyik legmeghatározóbb autóipari és kereskedelmi elemző-tanácsadó szervezete. Az Autószektor kiadója, az Autós Nagykoalíció az ICDP teljes jogú tagja, és aktívan részt vesz a szervezet szakmai életében, kutatásaiban, egyeztetéseiben és tudásmegosztási folyamataiban. Ennek köszönhetően az Autószektor nemcsak feldolgozza, hanem első kézből követi és értelmezi az európai autóipar, a márkakereskedelem és a mobilitási ökoszisztéma legfontosabb strukturális változásait. Forrás: Steve Young (Managing Director, ICDP) – Seeing the bigger picture, icdp.net Képek: ChatGPT 5.2, ICDP  

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója