Nyírábrányi Közúti Határátkelőhelyen jelentkezett kilépésre 2019. december 23-án 6 óra körül egy külföldi férfi az általa vezetett Peugeot típusú gépkocsival. A rendőrök ellenőrizték a szír állampolgár adatait, majd a jármű dokumentumait is megvizsgálták. Az egyenruhások megállapították, hogy az gépkocsi körözését a szlovák hatóságok aznap – tíz perccel a magyar rendőrök intézkedése előtt – elrendelték, ezért azt lefoglalták. A sofőrt a rendőrök jármű önkényes elvétele bűntett elkövetésének gyanúja miatt előállították.

Itt az Anyukám is érteni fogja rovatban a csaknem 6 éves pályafutás alatt jónéhány jármű részegység leírásával foglalkoztunk már, de a féltengely eddig kimaradt. Pótoljuk a hiányosságot és négyrészes sorozatot indítunk a féltengelyekkel kapcsolatos minden tudnivaló körül járására. A féltengely szerepe Ha egy nagyon kezdetleges járművet, például egy szekeret képzelünk magunk elé, azon könnyen látható a tengely. A kocsi egyik kerekéről a másikig tart és a legegyszerűbb kivitelekben mindkét végén rögzítve van a kerék. Miért nem jó ez? Azért mert ha a kocsi nem egyenes vonalban mozog, akkor a két kerék más-más íven gördül, így ugyanannyi idő alatt az ív belső részén lévő kerék kevesebbet, a külső részén lévő kerék többet fordul. Ez a probléma független kerékagyakkal mindaddig könnyen megoldható, ameddig nem hajtott kerekekről beszélünk. Ha hajtott kerékről van szó, akkor egy differenciálmű közbeiktatásával kell megoldanunk hajtást, erről korábban már részletesen beszéltünk, sőt egy retro oktatóvideót is sikerült találnunk hozzá. A differenciálműből mindkét oldalra indul egy kihajtó tengely, ezek – amennyiben szükséges- különböző fordulatszámon pörögnek. A differenciálműtől a kerékagyakig a hajtást a féltengely viszi át. Ha hátsó kerék meghajtású autóról beszélünk, akkor a féltengelyek csuklóinak csak az alváz úttesthez viszonyított lengéseit kell kompenzálnia, ha viszont kormányzott kereket hajtunk, akkor a kerék elfordulását is tűrnie kell az alkatrésznek. Érdemes erről is megnézni egy animációt, hogy közelebb kerüljünk. Most már érthető, hogy féltengelyek két végén található különleges csapágyazás a felelős azért, hogy eredeti feladatát képes legyen ellátni az alkatrész. Ha recseg-ropog Magyarországon a személygépjármű állomány átlagos kora meghaladta a 14 esztendőt. Bár egy féltengely várható élettartama ideális körülmények között biztosan több, mint 300.000 km, a körülmények a legtöbb esetben nem ideálisak. Személyautóink túlnyomó többsége első kerék meghajtású. Ha például teljes kormányzás közben recsegő hangot hallat a kocsi, akkor joggal gyanakodhatunk féltengely problémára. Egy átlagos korú (magyar) autó életciklusa során várhatóan cserélni kell majd féltengelyt, éppen ezért nagyon fontos az alkatrész ellátás. Az SKF a féltengelyek piacán A Svéd Golyóscsapágy gyár az évtized elején vásárolt meg egy olaszországi csapágygyárat. Az akkoriban még kiegészítő tevékenység – a féltengely gyártás – mára főprofillá érett és a legtöbb járműtípushoz elérhetők az SKF termékei, amely a megszokott minőségi sztenderdeket képviselik. Cikksorozatunk további részeiben bővebben is szó esik majd az élettartamról, a féltengelyeket érintő szerelési hibákról, és külön a porvédőről, mint a féltengelyek „legolcsóbb, de legfontosabb” alkarészéről. Cikkünk megjelenését az SKF támogatta.

Michael Oeljeklaus, a Skoda igazgatótanácsának a termelés és a logisztika területeiért felelős tagja hangsúlyozta: „2017 októberi piaci bevezetése óta kompakt SUV-modellünk az egész világon meghódította a vásárlókat, s a kereslet jelentősen felülmúlja a kínálatot. A Volkswagen-csoport termelési hálózatának, valamint GAZ oroszországi szerződéses gyártópartnerünkkel folytatott együttműködésünknek köszönhetően további mennyiséget állíthatunk elő e modellből, jobban kiszolgálva a KAROQ iránti folyamatosan erős keresletet.” Nyizsnyij Novgorodban a KAROQ CKD-készleteit (Completely-Knocked-Down) szerelik össze, amely harmadik Skoda-modellsorozatként az OCTAVIA és a KODIAQ mellett készül az oroszországi helyszínen. 2020 őszétől Szlovákia fővárosában, Pozsonyban, MKD-gépkocsik (Medium-Knocked-Down) összeszerelése formájában készül majd a KAROQ, amelynek karosszériáját továbbra is a Skoda Kvasinyban működő üzemében gyártják, illetve fényezik. Pozsonyban egyebek mellett már a tisztán elektromos Skoda CITIGOe iV is készül. A KAROQ már mintegy két évvel gyártáskezdetét követően, 2019 szeptember közepére elérte a negyedmilliós gyártási darabszámot. Az elmúlt év során a cseh autógyártó világszerte 115 700, míg 2019 első tizenegy hónapja alatt további 137 700 darabot szállított ki belőle ügyfeleinek, a KAROQ ezzel jelenleg a Skoda legkeresettebb modelljei közé tartozik.

A müncheni központú vállalatcsoport már félmillió darab tisztán elektromos meghajtású és plug-in hibrid hajtáslánc-technológiával szerelt gépkocsit értékesített világszerte. 2019. december 19-én Sebastian Mackensen, a BMW Group Németország értékesítési vezetője egy különleges BMW 330e limuzin kulcsait adta át tulajdonosának a BMW Weltben. „A félmillió darab hálózatról tölthető gépkocsi a legjobb kézzelfogható bizonyíték: tisztán elektromos meghajtású és plug-in hibrid hajtáslánc-technológiával szerelt modelljeink rendkívül széles portfóliója minden ügyfelünk igényét kielégíti. Eme nagyszerű mérföldkőhöz érkezve most pedig még magasabb fokozatba kapcsolunk: célunk, hogy két éven belül egymillió darab hálózatról tölthető modellünk guruljon a világ útjain. Így járulunk hozzá leghatékonyabban a klímavédelemhez” – mondta Oliver Zipse, a BMW AG igazgatótanácsának elnöke.