A gépek tervezésének és építésének alapvető igénye, hogy az egymáshoz képest forgó mozgást végző fém alkatrészek lehető legkisebb ellenállással való gördülését megoldjuk. Az SKF Svéd Golyóscsapágy Zrt. jóvoltából most induló  hatrészes sorozatunkban megismerhetik a csapágyak történelmét, szerepés, működési elvüket, előfordulási helyeiket és a legkorszerűbb megoldásokat. Ahogy mondja... Legyen szó egy komolyabb fiók vasalatról, irodai guruló forgószékről, vagy egy csempevágóról, esetleg betonkeverőről, konyhai robotgépről, kolbásztöltőről egyszóval bármiről, amiben forgó mozgás is jellemző egy biztos: van benne csapágy. Az alapvető igény A csapágyak arra valók, hogy két egymástól különböző sebességgel forgó alkatrész között biztosítson kapcsolatot, támaszt. A legegyszerűbb példa erre a tengely(csonk) és a kerék. Míg a tengely áll, a keréknek forognia kell úgy, közben a forgó mozgáson kívül más irányba lehetőleg ne mozduljon el. A gördüléshez a legkézenfekvőbb guruló alkatrész a golyó. Nagyon leegyszerűsítve, a csapágy három fő részből áll. Külső gyűrű, golyósor, belső gyűrű. A gördülő elem persze nem csak golyó lehet, hanem különböző méretű és alakú hengeres testek is. Ezen kívül alapkivitelben is biztosítani kell, hogy a gördülő alkatrészek külső szennyeződést, vizet, párát ne kapjanak, ezekre szolgálnak a tömítések. Az animáción a belső gyűrű áll, a külső forog. Köztük a golyók dolgoznak A Gépelemek Tanszék forogni fog a székén (illetve azok csapágyain) ha ezt a rövid leírást meglátja, de muszáj lenne első körben a szó (csapágy) eredetét tisztázni. Mert csapon most nem a fürdőben lévő mosdócsapot értjük, hanem a gépészetben használt jelentését, vagyis általában rudat, hengeres keresztmetszetű alkatrészt. Az ágy sem a hálószobai fekvőalkalmatosság, hanem az ágyazat, beágyazás szavakból eredeztethető, stabil rögzítést jelentő verzió. A csap mindig egy furatba fog illeszkedni. A furat esetünkben nem más, mint a csapágyunk belső gyűrűje. Svenska Kullagerfabriken Tükörfordításban Svéd Golyóscsapágy-Gyár, és 1928-ban majdnem azonos néven jegyezték be a 100% svéd tulajdonú leányvállalatot Magyarországon. A korábbi Greinitz-Pirkner Vaskereskedelmi és Ipari Rt csapágyosztályából alapított cég egészen 1949-ig importőrként kereskedik a külföldi gyárakban készülő csapágyakkal, majd egészen a rendszerváltásig csak az állami importcégek közbeiktatásával végezheti tevékenységét. Az eredeti alapító okirat - már 1928-ban a máig használt logóval (Forrás: SKF) 1990-től ismét önálló importőrként már nem csak a behozatal és az értékesítés feladatát látja el a cég, hanem fokozatosan kiépíti hazai viszonteladói hálózatát és a Budaörsön létesített központban megkezdik a szerződött partnetek munkatársainak elméleti és gyakorlati oktatását. Az üllői úti székház 1929-től 1994-ig, vagyis 65 éven keresztül adott otthont a cégnek (Forrás: SKF) 2007-re az SKF piacvezetővé válik Magyarországon. 14 szerződött partnere 70 üzletet üzemeltet országszerte, és erre az évre esett a svéd anyavállalat alapításának centenáriuma is. Új sorozatunk következő részeiben megismerkedhetünk az autókban használatos csapágyakkal, megtudhatjuk élettartamukat, áttekintjük fejlődésüket, de kitérünk majd a szerelésre, mint sarkalatos pontra és lerántjuk a leplet a hamisítókról. A cikk elkészítésében az SKF Svéd Golyóscsapágy Zrt. nyújtott segítséget.