A szlovén kormány az elmúlt években több alkalommal is megpróbálkozott az Adria Airways privatizálásával, de sikertelenül. Az idén március óta azonban a légitársaság már a müncheni 4K Invest befektetési csoport tulajdonában működik. A pénzügyi befektető társaság amellett, hogy kivásárolta az Adria Airways állami tulajdonrészét, tőkéhez is juttatta a vállalatot. A 2015-ös 9,2 millió eurós nettó veszteség miatt az új tulajdonos költségcsökkentő programot léptetett életbe a társaságnál, közép- és hosszú távon azonban fejlesztését és bővítését tűzte ki célul. A fejlesztés egyik fő célja a légitársaság regionális szerepének a megerősítése a ljubljanai repülőtér balkáni és nyugat-európai célállomások közötti átszállási csomóponttá tételével. Az Adria Airways már az idén növeli a járatszámot az amszterdami, párizsi, szarajevói, varsói és zürichi célállomásokra, de az év vége előtt járathálózatát még nem egészíti ki újabb desztinációkkal. A társaság a jövőben charter szolgáltatásait is bővíteni tervezi. A légitársaság jelenleg 12 gépből álló flottával 23 célállomásra repül. Forrás: MTI

Szerencsére a kínos eset pozitív fordulattal végződött: a szerelmi szálnak köszönhetjük Sopron egyik legsikeresebb családi vállalkozása, a Hirschler Glas létrejöttét, amely ma a világ nagy autógyárainak megbecsült beszállítója, egyike azon három európai vállalatnak, amely képes a legmodernebb igényeknek megfelelő visszapillantó tükröket gyártani. „A történet úgy kezdődött, hogy dédnagyapám, aki Locsmándon, a mai Lutzmannsburgban élt, szerelmes lett a hölgybe” – kezdi mosolyogva a Hirschler Glas történetének ismertetését Hirschler Judit, aki ma az ország egyik legsikeresebb, autóiparban tevékenykedő vállalkozónője. A fiatalember a burgenlandi község megbecsült tagjaként egy üveges műhelyt működtetett. A derék locsmándi polgárok szemében azonban megbocsáthatatlan volt a kaland a „könnyűvérű bécsi nőcskével”. A fiatalok azonban szerették egymást, a család végül megenyhült, és hozzájárultak a házassághoz, egy feltétellel: a párnak el kellett költöznie Locsmándról. Hirschler Judit, a Hirschler Glas tulajdonos-ügyvezetője  Így kerültek a Hirschlerek Sopronba, ahol a dédnagyapa a századfordulótól kezdve felvirágoztatta az üzletet. 13 gyermekük született, akik közül hárman is az üveges szakmát választották. A monarchia szétesése után is Sopronban maradtak, abban a városban, amely befogadta őket, és amelynek megbecsült tagjai lettek. A Hirschlerek lettek a város üvegesei, és volt munkájuk bőven. Elhatározásukat és szakmai kitartásukat sem a történelem viharai, sem a generációk változásai nem ingatták meg. A második világháború végén, a szétlőtt, sérült soproni épületek ablaktalanul tátongtak – a nagypapa folyamatosan, éjt nappallá téve dolgozott, hogy a házak újra otthonokká válhassanak. Ekkor emelkedtek véglegesen a város legmegbecsültebb családjai közé. A cég történetében az igazi fordulatot a hetvenes évek hozták meg. Judit édesapja ekkor kezdett tükrök gyártásával foglalkozni, s ezen a tevékenységen belül különös jelentőséget kaptak a gépjárművek számára készített visszapillantó tükrök. 1970-től már saját termékeiket szállították az Ikarus autóbuszgyárnak, és az AFIT-nak, amely a rendszer keretei között működő egyetlen gépjármű-alkatrészkereskedelmi cég volt. Édesapja után, mint 4. generáció, Judit vette át a vállalkozás irányítását. A korábbi üveges vonal visszaszorult, a vállalkozás a visszapillantó tükrök gyártására szakosodott. „Ez rendkívül kényes, precíziós munka” – magyarázza a tulajdonos-ügyvezető. Az alapüveget hajlítani, majd vágni kell, ezután kerül sor a foncsorozásra. A technológiai fejlesztés folyamatos, ma már automata gyártósorral dolgoznak, amelynek CNC berendezése vagy robotja, pontosan méretre vágja és csiszolja az üveget. „Az autógyárak csak a legmagasabb minőséget fogadják el. Ezért gyakorlatilag folyamatosan fejlesztünk, hiszen létkérdés, hogy versenyben maradjunk” – emeli ki Hirschler Judit. A Hirschler Glas igyekszik megfelelni a német kormányzat Smart Factory 4.0 néven ismert elvárásainak, amely lényegében azt jelenti, hogy a gyártás és logisztika emberi kéz érintése nélkül zajlik. A cég nemrégiben egy K+F pályázaton is indult, saját fejlesztésű speciális hajlítókemencével. A Hirschler Glas egyike azon három európai vállalatnak, amely képes a legmodernebb igényeknek megfelelő visszapillantó tükröket gyártani A kormányrúd biztos kezekben van: a vitorlázásban korábban élsportoló, többszörös magyar bajnok Judit – férje és fia hathatós támogatásával – hatékonyan irányítja az 55 főt foglalkoztató családi vállalkozás hajóját. Évente – elképesztő mennyiségű – 2,2 millió tükör kerül ki a vállalat üzeméből, s folyamatosan versenyeznek az autóipar nagyágyúinak megrendeléseiért. „Európában mindössze három, a világon sem túl sok gyár képes ilyen minőségben visszapillantó tükröket gyártani. Ennek ellenére nap mint nap meg kell szolgálnunk megrendelőink bizalmát” – mondja Hirschler Judit. Szemléletével minden bizonnyal nagyon is elégedett lenne a dédnagyapa, hiszen a Hirschler Glas jövője a 21. század elején jó időre ismét biztosított.

A roncsdarabokat Blaine Gibson roncsvadász találta, aki már korábban is sikeresen fellelt a Malaysia Airlines MH370-es járatához tartozó részeket Madagaszkáron, sőt Mozambik partvidékén és az Ausztrália déli részén fekvő Kenguru-sziget partján is. Gibson szerint nem kizárható, hogy az égési nyomok a repülőgép lezuhanása után keletkeztek a két roncsdarabon, az is lehetséges, hogy tüzelőnek használták őket a madagaszkári tengerparton. Gibson úr szerint egyelőre tisztázatlan, hogy az égés nyomok a zuhanás előtt, vagy után keletkeztek-e. Fotó: bbc.com A BBC szerint ha szakértők a két roncsdarab alapján mégis arra a következtetésre jutnak, hogy tűz ütött ki az utasszállítón, az új nyomként szolgálhat arra, hogy mi is okozta a szerencsétlenséget. A BBC megjegyzi, hogy a pilóta öngyilkosságáról szóló elmélet így kevésbé tűnik lehetségesnek, de továbbra sem kizárható. Gibson a BBC-nek elmondta, hogy a roncsdarabokat elküldte az ausztráliai közlekedésbiztonsági hivatal (ATSB) szakértőinek. A Malaysia Airlines maláj légitársaság Boeing 777-es típusú, Kuala Lumpurból Pekingbe tartó MH370-es járata 239 emberrel a fedélzetén 2014. március 8-án tűnt el röviddel a felszállás után, és a feltételezések szerint az eredeti útvonalról teljesen letérve, az Indiai-óceán déli részén zuhant le. Egy augusztus elején közzétett, automata jeladók által sugárzott információk alapján készített szakértői jelentés szerint a gép "rohamosan vesztett magasságából", és nem irányítottan, hanem magatehetetlenül zuhant az óceánba. Az eltűnt gép utáni kutatás már több mint két éve folyik az Indiai-óceán térségében, de egyelőre kevés eredménnyel. Malajzia, Kína és Ausztrália hatóságai a nyáron bejelentették, hogy a keresést felfüggesztik, amennyiben nem találják meg a gépet a még átfésülésre váró 10 ezer négyzetkilométeres övezetben.

Kamionok százai óránként 20-30 kilométeres sebességgel araszoltak Bukarest, Brassó, Arad és Nagyvárad körgyűrűjén, és a DN1-es országútnak azon a húsz kilométeres Szeben megyei szakaszán, amelyre az elbontott A1-es autópálya forgalmát terelik. A személy- és teherfuvarozó vállalatokat tömörítő öt nagy országos szövetség hivatásos gépjárművezetői augusztus óta egyre gyakrabban rendeznek hasonló "spontán" akciókat, kormányzati közbelépést sürgetve a biztosítások árának maximalizálására. Fotó: Mediafax Romániában az Astra és a Carpatica biztosítók csődje miatt az utóbbi évben a piacon maradt biztosítók átlagosan mintegy ötven százalékkal emelték a kgfb árát, a tiltakozó kamionosok azonban esetenként 300 százalékos drágulásokra panaszkodnak. A Román Közúti Áruszállítók Szövetsége (UNTRR) által közzétett példa szerint egy olyan kamionra, amelynek a kgfb-je 2012-ben még évi 300 euróba került, tavaly már 3500, idén júliustól pedig 5000 eurót kért a biztosító. A pénzügyminisztérium szerint a kormánynak nincs sok eszköze arra, hogy beavatkozzék az árképzésbe a liberalizált biztosítási piacon, mindössze az árak szigorúbb ellenőrzéséről dolgozott ki tervet. A tárca honlapján közvitára bocsátott rendelet tervezete bizonyos könnyítéseket is tartalmaz, elfogadása esetén például rövidebb időszakokra, akár egy-egy hónapra is lehet majd kgfb-t vásárolni, illetve a biztosítási szerződés hatályát meghatározott időre ideiglenesen fel lehet majd függeszteni. Fotó: kronika.ro A romániai fuvarozók elégedetlenek a kormányrendelet tervezetével és csütörtökre országos tüntetést, a főváros és a megyeszékhelyek forgalmának megbénítását helyezték kilátásba.