Több mint 140 mérnökhallgató mérte össze tudását a Hungexpón megrendezett Techtogether Automotive Hungaryn. Idén is többféle feladatot kellett megoldaniuk a mérnökhallgatóknak. A versenyen a résztvevők mesterséges intelligenciával, robotikával, automatizálással és PLC-programozással kapcsolatos valós ipari feladatokon dolgoztak együtt vállalati szakemberekkel. A legeredményesebb csapat, az első magyar elektromos és négy-kerékhajtású versenyautót is építő BME Frmula Racing Tem első lett a Techtogether mérnökhallgatói verseny 2 napos megmérettetésén. A feladatok között volt pneumatika, programozás, felfüggesztés tervezés és AI feltörés is, a szakmai versenyszámok közül elhoztak még 5 különdíjat is. Az autopro.hu szervezésében megvalósult Techtogether Automotive Hungary idén is a hazai műszaki felsőoktatás egyik legnagyobb hallgatói szakmai versenye volt. A Hungexpón megrendezett megmérettetésre az ország vezető egyetemeiről érkeztek csapatok, többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, az ELTE-ről, a Széchenyi István Egyetemről, az Óbudai Egyetemről, a Debreceni Egyetemről, a Miskolci Egyetemről és a Neumann János Egyetemről. A verseny különlegessége idén is az volt, hogy a hallgatók nem előre meghatározott, tankönyvszerű feladatokat oldottak meg. A résztvevők valós gyártási és fejlesztési problémákra kerestek megoldásokat olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, az ipari automatizálás, a robotika, a kiberbiztonság vagy a PLC-programozás. A szakmai kihívásokat olyan vállalatok és szervezetek biztosították, mint a Beckhoff Automation, az SMC Hungary, a HEPENIX, a HUN-REN SZTAKI, a Schaeffler Savaria, a Kontron Hungary vagy az msg Plaut Hungary. A hallgatók így nemcsak versenyeztek, hanem közvetlen ipari tapasztalatot is szerezhettek. Az összesített versenyt a BME Formula Racing Team nyerte, ők lettek a legnépszerűbbek is. A vállalati különdíjak is több csapathoz kerültek. A BPW Hungária Kft., a Beckhoff Automation Kft., a Kontron Hungary Kft. és az msg Plaut Hungary Kft. különdíját egyaránt a BME Formula Racing Team kapta. A HEPENIX Kft. az Electric Racing Miskolc csapatát díjazta, míg a HUN-REN SZTAKI és a Messer Hungarogáz Kft. különdíját a StudentTechLab ELTE vehette át. Az Óbudai Egyetem, a Schaeffler Savaria Kft. és a Trenkwalder Recruitment Kft. különdíját a BME Motorsport kapta, az SMC Hungary Kft. pedig a BME Suborbitals csapatát jutalmazta. Az SMC döntőjét végül a SZEnergy csapata nyerte meg. Az összesített versenyben első helyen a BME Formula Racing Team végzett, a második helyet a BME Motorsport szerezte meg, míg a harmadik helyen a StudentTechLab ELTE zárt. Az első helyezettnek járó díjat Balázs Anita, a Széchenyi István Egyetem Pályaorientációs és Karrier Központjának vezetője adta át. A második helyezett díját Szabó Péter, az SMC Hungary Kft. oktatási vezetője nyújtotta át, a harmadik helyezett csapatot pedig Szammer István, az autopro.hu ügyvezető igazgatója díjazta. Fotók: BME FRT További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!   

Finoman fogalmazva is vegyes a fogadtatása, pedig egyértelműen Ferrari, legalábbis jelvénye alapján. Úgy egyébként meg egy szappantartó, mint egykor a kiváló légellenállású Audi 80-as, vagy a Mazda 121-ese. Azoknak tényleg volt egyéni stílusuk, legalábbis a szögletes karosszériák mezőnyében üdítően hatottak a domború idomok. Nem véletlenül kelt el öt év alatt közel 1,3 millió az Audi 80-asból, vagyis a B3-as sorozatból, amit 1986–ban mutattak be. Kevésbé volt sikerese Európában a Mazda 121-es, melyet 1991–től öt éven át gyártottak. És akkor most vissza a szappantartó formájú Ferrarihoz, ami nem csak formai szempontból érdekes, hiszen elektromos 4x4 hajtású és négyajtós. Utóbbira már volt példa a márka történetében. Az első négyajtós Ferrarit 1980-ban mutatták be Torinóban, a legendás Giovanni Battista Pinin Farina stúdiójának félévszázados születésnapja alkalmából. A típusnév a dizájner kölyökkori becézésére utal. Sajna ez sem igazi sportfazon, mert formája leginkább egy letisztult amerikai batárra emlékeztet, de a szíve az forróvérű olasz: a luxuskupé 12 hengeres 4942 köbcentis, 360 lóerős orrmotorja a hátsó kerekeket hajtotta. Karosszériáját a korábban Maseratint és Aston Martint tervező Leonardo Fioravanti rajzolta. A tanulmánymodell 2011-ben több mint félmillió euróért kelt el az RM Auctions árverésén. Az egyetlen példányban készült előddel, a Pininnel ellentétben a 2026-os Luce szériamodell és ajtajai ellentétes irányban nyílnak, ami kényelmessé teszi a be- és kiszállást. Ja és Lucéban ebben nincs pótkerék, mert a Ferrari kategóriás autókban még egy sem fér el, pláne kettő, mert hogy az első és hátsó mérete eltérő. De a Luce nem is ettől lesz különleges, hanem attól, hogy ez az első elektromos és négyajtós maranellói gép, amit ráadásul nem is a Ferrari házi stúdiójában terveztek. A külső és a belső formaterv a londoni és San Francisco-i stúdiókkal működő LoveFrom, pontosabban az Apple-dizájner Jony Ive műve. A kagyló formájú, vagy inkább megosztó formájú elektromos Ferrari igen erős szakítás a márka hagyományokkal, melyek legfeljebb az autó farán és a kormánynál jelenik meg. A 23 és 24 colos kerekek sportosabbá teszik a formát, de ami lényegesebb, hogy csökkentik a gördülési ellenállást: az egyik rendelhető változat a klasszikus ötküllős sportfelni, a másik az EV-hez jobban passzoló áramvonalas, mely mérsékeli a légellenállást, ami amúgy is kedvező. Bár a 0,254-es alaktényező egyébként átlagos, de ekkora teljesítménynél még fontosabb a leszorító erő. Az alváz üreges öntvényeket, sajtolt profilokat és alumíniumot kombinál, míg a karosszériánál alumíniumlemezt használ. A könnyűszerkezetes trükkök ellenére is 2260 kilós az autó, ami a bruttó 122 kilowattórás akkumulátor és a kocsi méretei mellett elfogadható egy ötszemélyes elektromosnál. A 880 voltos és nettó 112 kilowattórás akkumulátorpakk 15 moduljának mindegyikében 14-14 tasakos cella van. Az egyszerűen cserélhető NMC-kémiájú akkuk beszállítója a dél-koreai SK. A négy állandó mágneses szinkronmotort a Ferrari házon belül fejlesztette és gyártja, mert van tapasztalata, hiszen az F1-ben és a WEC Le Mans sorozatú autókban is ezeket használják. A kormánykerék piros Manettinóval karocskájával választható a Range, Tour és Perfo beállítás, ezekkel változtatható a leadott csúcsteljesítmény, ami 260 és 310 km/óra közötti tempót jelent. A járműdinamikáját úgy fejlesztették, hogy kihasználják az elektromos architektúra előnyeit a súlypont, a tehetetlenség és az irányítás szabadsága tekintetében, hogy a Luce mindig agilisan és dinamikusan viselkedjen. A vezető az e-Manettino rendszeren keresztül irányítja az autót, amely modulálja a teljesítményt és a tapadást, valamint az ikonikus ötállású Manettino rendszeren keresztül a tapadási viszonyokhoz alkalmazkodik. A Ferrari Luce-ban debütál a járművezérlő egység (VCU) vezérlőközpont integrálja a hajtásláncot és a dinamikát, másodpercenként 200-szor frissíti a célértékeket, és összehangolja a hatékonysági stratégiákat a vadonatúj Side Slip Control X rendszerrel. Az elektromos összkerékhajtás újdonság a Ferrari történetében. Lehetővé teszi a nyomatékvektor-szabályozás teljes potenciáljának kihasználását, hogy az autó mindig precíz és érzékeny legyen, míg az új nyomatékváltási kapcsolás és a kiterjesztett regeneratív fékezés sportautókhoz méltó nyomaték- és motorfék-folyamatot biztosít. A nyomatékkezelés a Ferrari jellegzetes válasza az elektromos hajtásláncok egyik tipikus kihívására: az erős, azonnali hosszirányú gyorsulás érzésére, amely induláskor is nyugtalanító lehet, és amely a gyorsulás növekedésével kiegyenlítődik. A Ferrari egy saját fejlesztésű, szabadalmaztatott rendszere lehetővé teszi a rendelkezésre álló nyomaték növelését a kormányfül működtetésével, miközben megőrzi a progresszív gyorsulás érzetét. A bal oldali fül növeli az energia-visszanyerést és a lassítás érzetét, ami kiemelkedő dinamikus élményt nyújt. És hogy miért pünkösdkor mutatták be az 550 ezer eurós át? Mert 79 éve ezen a napon győzött először egy Ferrari 125 S az 1947-es Római Nagydíjon. FERRARI LUCE – MŰSZAKI ADATOK     Hosszúság 5026 mm Szélesség  1999 mm Magasság 1544 mm Tengelytáv     2961 mm Nyomtáv elől 1696 mm Nnyomtáv hátul 1690 mm Tömeg       2260 kg Tömeg/teljesítmény arány 2.16 kg/LE Súlyelosztás első/hátsó 47% / 53% Csomagtér 597 liter   Kerékméretek Első 265/35 R23 J9.5 Hátsó 315/30 R24 J11     FÉKEK   Elől CCM, 390 X 34 mm Háátul CCM, 372 X 34 mm   HAJTÁSLÁNC Villanymotor 4 (minden keréknél) Maximális teljesítmény 772 kW (1050 LE) Maximális nyomaték   990 Nm Kerekeknél mért maximálsi nyomaték 11500 Nm   ELSŐ TENGELY Tengelyen mért teljesítmény 210 kW Motorok nyomatéka 3400 Nm Kerekeknél mért nyomaték 280 Nm Teljesítmény tömeg/arány 3.23 kW/kg (93% hatékonyság) Fordulatszám 30,000/perc Tömeg 65 kg   HÁTSÓ TENGELY Tengelyen mért teljesítmény 620 kW Keréknél mért teljesítmény 7750 Nm Kerekeknél mért teljesítmény 710 Nm Teljesítmény tömeg/arány 4.80 kW/kg (93% hatékonyság) Fordulatszám 25,500/perc Tömeg 129 kg   AKKUPAKK Cellák száma 210 (15 modules with 14 cells) Összteljesítmény 195 Wh/kg Cellateljesítmény tömeg/térfogat 305 Wh/kg Kapacitás  122 kWh Maximális feszültség    800 V Maximális töltésteljesítmény    350 kW   MENETTELJESÍTMÉNY 0-100 km/h 2.5 s 0-200 km/h   6.8 s V. max 310 km/h Hatótávolság   530 km Fogyasztás (WLTP ciklus)  Homologizáció alatt   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is! 

Láthatatlan karmester nyomás alatt Képzeljük el az útfelügyelet rendszerét: jelzőlámpák, forgalomszámlálók, sebességmérők, járműérzékelők — működnek, és senki nem figyel rájuk. Ez a „láthatatlan karmester" az Intertraffic elemzésének visszatérő metaforája: a közúti forgalomirányítási technológia addig láthatatlan, amíg jól működik. A közel-keleti konfliktus azonban egyre inkább láthatóvá teszi — mégpedig azzal, hogy globálisan nyomás alá helyezi az ITS-rendszerek előállításához és üzemeltetéséhez szükséges ellátási lánc számos elemét. A konfliktus középpontjában az energiaellátás biztonsága áll. A Hormuz-szoros — az a szűk tengeri átjáró, amely a Perzsa-öblöt köti össze az Ománi-öböllel — a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala: a globális olajellátás nagyságrendileg ötödének megfelelő mennyiség érinti ezt a tengeri szűkületet. A február vége óta tapasztalható fennakadások, illetve a szállítási útvonalakat érő támadások erősen növelték az energiapiaci bizonytalanságot. A Brent kőolaj hordónkénti ára a konfliktus előestéjén, február 27-én még 72 dollár körül mozgott; április végére 100 dollár közelébe, illetve időszakosan afölé emelkedett. A Nemzetközi Energiaügynökség április elején arra figyelmeztetett, hogy a kiesés mértéke meghaladhatja a korábbi történelmi válságokét. A helyzet súlyát az európai makrogazdasági értékelések is alátámasztják. Az EKB értékelése szerint a Hormuz-szoroson átmenő szállítások fennakadása nemcsak az olaj- és gázpiacot érinti, hanem több kritikus ipari input — köztük az LNG, a finomított olajtermékek, az alumínium, a hélium, a kén és a műtrágya — kereskedelmét is. Ez az euróövezet számára negatív kínálati sokkot jelent: egyszerre emeli az energia-, nyersanyag-, szállítási és gyártási költségeket. Fontos ugyanakkor, hogy a mostani helyzetet ne keverjük össze automatikusan a 2021–2022-es chipválsággal: az EKB szerint már láthatók hosszabb szállítási idők, magasabb inputköltségek és bizonyos ellátási szűkösségek, de ezek egyelőre nem érték el a korábbi globális ellátásilánc-zavarok mértékét. A közlekedéstechnológiai rendszerek láthatatlan alapjai: nyomtatott áramköri lapok, szenzorok, kamerák és vezérlőelektronikák, amelyek gyártását a globális alapanyag- és logisztikai zavarok is befolyásolhatják. (Forrás: AI generált illusztráció) Miért érinti ez a forgalomirányítási szektort? A közlekedéstechnológiai iparág az olajszármazékoktól sokkal mélyebben függ, mint azt első ránézésre gondolnánk. A jelzőlámpaházak, kameraburkolatok, szenzorházak, kábelek, csatlakozók, szigetelések és áramköri elemek jelentős részben vegyipari és petrokémiai inputokra támaszkodnak. A hatás Európában már a vegyiparban is kézzelfogható: a BASF egyes európai termékcsoportoknál akár 30 százalékos áremelést jelentett be a nyersanyag-, energia- és logisztikai költségek emelkedésére hivatkozva, míg a LANXESS kénalapú termékeinél átlagosan 40 százalékos emelést közölt. Ha ezek az áremelkedések tartóssá válnak, az nem feltétlenül azonnali hiányként jelenik meg, hanem magasabb beszerzési árakban, hosszabb szállítási időkben és dráguló infrastruktúra-projektekben. Az elektronikai láncban a nyomás még közvetlenebb. A Reuters beszámolója szerint a közel-keleti konfliktus már a PCB-k alapanyagellátását is megzavarta: a PCB-árak áprilisban akár 40 százalékkal emelkedtek, miközben az epoxi-gyanta szállítási ideje egyes beszállítóknál 3 hétről 15 hétre nőtt, a rézfólia ára pedig jelentősen emelkedett. Ez a közlekedéstechnológiai szektor számára különösen érzékeny pont: az út menti kamerák, ANPR-rendszerek, radarok, lidarok, V2X-kommunikációs egységek, jelzőlámpa-vezérlők és forgalomszámláló berendezések mind PCB-kre, szenzorokra és vezérlőelektronikára épülnek. A rendelkezésre álló források alapján egyelőre nem állítható, hogy széles körű új chipválság alakult volna ki — pontosabb a félvezetőipari és PCB-ellátási kockázat növekedéséről, illetve az elektronikai költségnyomás erősödéséről beszélni. Az összekapcsolt autóipar és az okos infrastruktúra kitettsége A modern járművek ma már nem önálló egységek: kooperatív ITS-rendszereken és V2X kommunikációs technológiákon keresztül szorosan integrálódnak a közúti infrastruktúrába. A közel-keleti konfliktus ezen a területen is lassíthatja a haladást: az autógyártók magasabb termelési költségekkel és bizonytalan ellátási lánccal küzdenek, ami a jármű–infrastruktúra integrációs projektek ütemét és beruházási költségét is visszafoghatja. Az EKB már negatív kínálati sokkként értékeli a konfliktus euróövezeti hatásait, ami inflációt táplálhat és fékezheti a növekedést; a szűkülő városi költségvetések pedig éppen azokat a nagyberuházásokat érinthetik legjobban, amelyeket az okos infrastruktúra-fejlesztések igényelnek. Ugyanakkor a magas üzemanyagárak a keresletet is átrendezhetik: Reuters-adatok szerint az EU átlagos benzinára néhány hét alatt mintegy 12 százalékkal emelkedett, miközben több európai platformon látványosan nőtt az elektromos autók iránti érdeklődés — jelezve, hogy az energiapiaci sokk bizonyos területeken, például az elektromobilitásban és a hatékonyabb közlekedésszervezésben, új fejlesztési keresletet is teremthet. Miért fontos ez Magyarország számára? Magyarországon mindez nem elvont geopolitikai kérdés. A hazai autóipar mélyen kapcsolódik a német és tágabb európai értékláncokhoz: az Audi győri, a Mercedes kecskeméti és a BMW debreceni jelenléte azt mutatja, hogy a magyarországi termelés erősen függ a nemzetközi energia-, logisztikai, vegyipari, elektronikai és félvezető-beszállítói láncoktól. A közel-keleti helyzet ezért az inputárakon, a szállítási határidőkön és a beszállítói kockázatokon keresztül magyar ipari kérdéssé is válhat. A konfliktus logisztikai következményeiről már részletesen írtunk: a konténerfelárak és a légi kapacitás visszaesése az autóipari ellátási láncokat is közvetlenül érintheti (Így drágítja a logisztikát a közel-keleti háború). Az Intertraffic Amsterdam 2026-os kiállítása — amelyről átfogó tudósítást közöltünk — éppen azokat az összekapcsolt ITS-megoldásokat mutatta be, amelyek a geopolitikai turbulencia közepette is meghatározzák a szektor menetrendjét (Intelligens közlekedési rendszerek nagyszínpada: megnyílt az Intertraffic Amsterdam 2026); az AI-alapú forgalomirányítás konkrét alkalmazásait pedig egy külön anyag tárgyalja az amszterdami Kapsch-bemutató kapcsán (AI-ujjlenyomat az útdíjcsalók ellen – a Kapsch megoldása mindent lát, amit a kamera nem). Ha a konfliktus de-eszkalálódik és a szállítási útvonalak fokozatosan stabilizálódnak, az olajárak, az energiaárak és a logisztikai költségek is mérséklődhetnek — a piacok már érzékenyen reagálnak minden rendezésre utaló jelre. Az Intertraffic elemzésének tanulsága azonban így is világos: az intelligens közlekedési rendszerek jövője nemcsak mérnöki, digitális vagy várospolitikai kérdés, hanem ellátásilánc-biztonsági kérdés is. Az okos közlekedés nemcsak algoritmusokból, kamerákból és adatközpontokból áll, hanem olajból, műanyagból, rézfóliából, gyantából, chipekből, kábelekből és globális logisztikai útvonalakból is. A közel-keleti válság éppen ezt a láthatatlan függőséget tette láthatóvá. A jövő infrastruktúrája csak annyira lehet ellenálló, amennyire azok az ellátási láncok, amelyek ma fenntartják.   Fogalomtár ITS (Intelligent Transport System): Intelligens közlekedési rendszer — digitális és kommunikációs technológiák összessége, amelyek a közlekedési infrastruktúrát, a járműveket és az üzemeltetőket adatkapcsolaton keresztül kötik össze. V2X (Vehicle-to-Everything): olyan kommunikációs technológia, amelyben a jármű nemcsak az infrastruktúrával (V2I), hanem más járművekkel és a tágabb környezettel is valós időben adatot cserél. C-ITS (Cooperative ITS): kooperatív intelligens közlekedési rendszer, amelyben járművek és infrastruktúra valós időben kommunikálnak egymással az úton. ANPR (Automatic Number Plate Recognition): automatikus rendszámfelismerő technológia, amely kamerák segítségével olvassa le és értelmezi a járművek rendszámtábláit. ADAS (Advanced Driver Assistance Systems): fejlett járművezető-támogató rendszerek, például sávtartó asszisztens, vészfékezés, adaptív tempomat. PCB (Printed Circuit Board): nyomtatott áramköri lap — szinte minden elektronikai eszköz alapkomponense, amely az elektronikai alkatrészeket vezető pályákon keresztül köti össze. LNG (Liquefied Natural Gas): cseppfolyósított földgáz — tengeri szállításra alkalmas formában tárolt és szállított földgáz; a Perzsa-öböl térségéből induló LNG-szállítások miatt a Hormuz-szoros fennakadásai az LNG-piacot is érinthetik. EKB: Európai Központi Bank — az euróövezet monetáris politikájának irányítója; Philip R. Lane főközgazdász értékelte a Hormuz-szoros fennakadásainak euróövezeti inflációs és kínálati sokkhatásait. BASF: a világ egyik legnagyobb vegyipari vállalata, amelynek európai áremelései az ITS-szektor petrokémiai inputköltségeire is hatással lehetnek. LANXESS: német különleges vegyszergyártó vállalat, amelynek kénalapú termékeit az elektronikai és ipari szektorok széles körben alkalmazzák. Hormuz-szoros: a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl közötti stratégiai tengeri átjáró; a globális olajellátás nagyságrendileg ötödének megfelelő mennyiség érinti ezt a szűk folyosót, ezért a térségben kialakuló fennakadások gyorsan megjelennek az energiapiacokon. ZalaZONE: magyarországi járműipari tesztelési és innovációs létesítmény Zalaegerszegen, ahol V2X-, ADAS- és autonóm járműtesztekhez kínálnak valósághű városi és közúti tesztkörnyezetet. Források: Intertraffic – How the Middle East conflict could reshape traffic technology — European Central Bank / Reuters – EKB-vállalati felmérés és Philip R. Lane értékelése a Hormuz-szoros fennakadásainak euróövezeti inflációs és kínálati sokkhatásairól — Reuters – Goldman Sachs Brent-olajár-előrejelzés és a 100 dollár körüli olajármozgás — Reuters – BASF európai áremelései nyersanyag-, energia- és logisztikai költségek miatt — Reuters – PCB-alapanyaglánc zavarai, epoxi-gyanta szállítási idők, rézfólia- és PCB-árak emelkedése — Reuters – európai benzinár-emelkedés és használt EV-kereslet — LANXESS – kénalapú termékek 40 százalékos áremelése — Magyar Közút / BME / Qubit / Vezess – M1–M7 budaörsi okosút-szakasz, 39 szenzor, digitális iker — ZalaZONE / AVL ZalaZONE – Smart City modul, V2X-, ADAS- és autonóm járműtesztelés A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.  

Kiállítók között található többek között John M. Armleder, Sylvie Fleury, David Hockney, Kortmann-Járay Katalin és Mendreczky Karina, Robert Longo, Németh Ilona, valamint Süveges Rita. Anne Vieth, a Mercedes-Benz Art Collection vezetője, Fabiola Attorri, a Mercedes-Benz Hungária kft. vezérigazgatója és Török Krisztián, a kiállítás kurátora. Fotók: MTI/Purger Tamás Fabiola Attorri, a Mercedes-Benz Hungária Kft. vezérigazgatója a keddi sajtóbejáráson kiemelte: különleges jelentőséget ad a budapesti bemutatónak, hogy a vállalat idén fontos jubileumot ünnepel. Száznegyven éve jegyezték be a világ első automobilját, a Motorwagent, amely mérföldkőnek számított a mobilitás történetében. A Mercedes-Benz 140 éve formálja a mobilitást és a dizájnt, ugyanakkor tevékenysége nem korlátozódik a mérnöki innovációra - a vállalat a kultúra és a művészet támogatását is küldetésének tekinti - hangsúlyozta a vezérigazgató. Ismertetése szerint a Mercedes-Benz Art Collection gyűjteményét 1977-ben alapították. A kollekció azóta Európa egyik legjelentősebb vállalati művészeti gyűjteményévé vált, több mint 3000 műtárgyat őriz mintegy 800 művésztől. Fabiola Attorri szerint ez annak a meggyőződésnek a kifejeződése, hogy a művészet, a társadalom és az ipar szorosan összekapcsolódik, az igazi innováció pedig e területek találkozásánál születik. Anne Vieth, a Mercedes-Benz Art Collection vezetője elmondta: a Power Lines cím nemcsak a Merlin épületének egykori transzformátorállomásként betöltött szerepére utal, hanem a kiállítás tartalmára is. Tájékoztatása szerint a bemutatott alkotások az iparosodás és annak következményei köré szerveződnek, eltérő, ugyanakkor egymást kiegészítő nézőpontokból. Anne Vieth szerint a Mercedes-Benz Art Collection nemzetközi kiállítási projektjei azt a szemléletet képviselik, hogy a művészet gyűjtése és bemutatása a vállalat társadalmi és kulturális elkötelezettségének szerves része. Céljuk, hogy a közönség közvetlen kapcsolatba kerülhessen a kortárs művészettel. Török Krisztián kurátor ismertetése szerint a tárlat a Mercedes-Benz Art Collection műveit közép- és kelet-európai nézőpontból mutatja be. Több mint harminc, a térséghez kötődő művészi pozíció kapcsolódik a gyűjtemény alkotásaihoz. Kifejtette, a kiállítás az iparosítás, a migráció, a modernizmus, az energia és az ökológia témái mentén bontakozik ki. Tematikus egységei nem lineáris rendben követik egymást, hanem kölcsönösen keresztezik és értelmezik a másik témakörét. Hozzátette, a Merlinnek otthont adó egykori transzformátorállomás épülete magán viseli azoknak a rendszereknek a nyomait, amelyek vizsgálatára a kiállítás is vállalkozik. Török Krisztián elmondta, a kiállítás első termében kapott helyet Peter Roehr egyik alkotása. Kiemelte: a fiatalon elhunyt német művész az 1960-as években tevékenykedett, munkásságának középpontjában pedig az ipari sokszorosítás állt, pop-artos és neokonceptuális megközelítésben. Ismertetése szerint a tárlaton látható művében Roehr Mercedes-reklámok újságkivágásait ismétli sorozatszerűen. Bemutatnak emellett két olyan alkotást is, amelyek az ipari munkások által használt lyukkártyákat jelenítik meg repetitív formában. Robert Longo munkájáról szólva a kurátor rámutatott: az amerikai művész nem az autót mint formatervezett tárgyat kívánta ábrázolni, hanem annak belső működését. Graffitszerű rajzán ezért a jármű motorját örökítette meg. Mercedeshez szorosan kapcsolódó alkotásként említette a kurátor David Hockney autós fotókollázsát is, amelyben a művész a nézőt kizökkenti hagyományos perspektívájából, és saját látásmódjába helyezi. Sokszorosított, kollázsszerű fotóegyüttesével a személyes nézőpont és az alkotói kontroll szerepét hangsúlyozza - mutatott rá. Selma Selman boszniai származású művész munkái szintén szerepelnek a kiállításon. Török Krisztián felidézte, hogy az alkotó családja autóbontókból és hulladéklerakókból gyűjt össze járműalkatrészeket, elsősorban Mercedesek darabjait, amelyekből műalkotások születnek. Munkáin gyakran jelennek meg festett feliratok, versek vagy egyéb vizuális elemek. Külön kitért az Ophélia ébredése című alkotásra, amely egy motorelemen ábrázol egy vérző ujjat. Elmondása szerint a mű hátterében személyes élmény áll: Selman az autó szétszerelése közben megvágta az ujját, majd a sérülés pillanatát örökítette meg a motordarabon. Török Krisztián szerint az ipar iránti vonzódás Sylvie Fleury munkájában is hangsúlyosan megjelenik. Swiss Polish Mediation című, háromcsatornás videóinstallációja ikonikus Mercedes-modelleket mutat be különböző helyzetekben, miközben modellek tisztítják a járműveket és pózolnak mellettük. Értelmezése szerint az alkotás a női testet és az autót mint a vágy két hagyományos tárgyát helyezi egymás mellé, ugyanakkor ki is mozdítja a nézőt ebből az egyszerűsítő szemléletből. Rámutatott arra is, hogy a videóban látható tisztítási mozdulatok és ismétlődő gesztusok fokozatosan rituális jelleget öltenek. Benedikt Partenheimer munkájáról szólva a kurátor elmondta: a művész 2010-ben járt Japánban, ahol különösen nagy szerepet töltenek be a mindennapokban az ital- és ételautomaták. Ezek a berendezések szinte mindenütt megtalálhatók, és a nap bármely szakában hozzáférést biztosítanak a fogyasztók számára. A kiállításon bemutatott fotókon ilyen automaták láthatók éjszakai utcai környezetben. Török Krisztián szerint az alkotások sajátos nézőpontból mutatják be az ipari rendszerek végpontját, vagyis azt a pillanatot, amikor a globális termelési és ellátási láncok közvetlenül találkoznak a hétköznapi felhasználóval.