Még 2025 év végén jelentette be a Nissan, hogy új életet lehelnek a Nismo részlegbe, és a Renault Sporttal együttműködve, a tudást megosztva hoznak egy sor új Nismo modell a világ piacokra. Mintegy 10 Nismo modell érkezhet 2028-ig. Persze már ekkor tudhattuk, hogy mindez nem feltétlenül jelent új modelleket, de még csak nem is ultragyors szupersportautókról van szó minden esetben. Erre erősít most rá a Nissan legújabb koncepciója, amit a Tokiói Autószalonon mutattak be. Ez egy Nissan Aura kompakt ferdehátú, ami már elég koros, ugyanis 2021 óta van piacon Japánban. Ebből faragtak most egy igazi, vérbeli hot hatch-et, már, amennyire a technika megengedi. Bitang szélesítést és hatalmas dupla hátsószárnyat kapott, hatalmas légbeömlőkkel és belpiacos stílusú fekete felnikkel vegyítve, ahogy kell. Mintegy 14,5 centivel lett szélesebb és 14,2 centivel lett hosszabb, míg az ültetés 2 centi. Matt szürke fényezése és a piros kontraszt elemek hamisíthatatlan Nismo hangulatot kölcsönöznek neki. Kár, hogy teljesítmény tekintetében nem adtak túlságosan szabad kezet a mérnököknek. Ugyanaz az 1,5-literes, háromhengeres turbómotor dolgozik benne két villanymotorral, mint az X-Trail Nismo változatában. Míg az első elektromos motor 201 lóerős, addig a hátsó 134 lóerő, a generátorként funkcionáló benzinmotor pedig 142 lóerős. A rendszerteljesítmény 211 lóerő, ami egy kompakt hatchbacktől egyáltalán nem rossz érték, annó kifejezetten erősnek számított volna, de ne felejtsük el, hogy ezt egy hibrid rendszeren keresztül kapjuk. Bár, több mint ígéretes a Nismo hangolású e-4ORCE összkerékhajtása. Ha a GR Yaris sarkára nem is lépünk vele, azért jó látni, hogy a Nissan benzinvérű múltja nem múlt el nyom nélkül, és ha lehet hinni a japán gyártó mostani számításainak, akkor 2028-ig piacon is marad a típus otthonában. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

I Dzsemjong a China Media Groupnak (CMG) adott interjúban fogalmazott így, közvetlenül a kínai hivatalos látogatása előtt, amelyre mintegy kétszáz dél-koreai vállalati vezető kísérte el. A látogatás során a dél-koreai elnök nem csak pekingi politikai vezetőkkel, hanem az üzleti szféra vezetőivel is tárgyalt, a napirenden pedig olyan kérdések szerepeltek, mint a fejlett gyártástechnológiai partnerségek, valamint az autóipari és újenergia-ipari együttműködés keretei.  A látogatás hátterében a két ország közötti egyre élesedő ipari verseny áll, amely különösen az autóipart, azon belül is az elektromos járműszektort érinti. Mindkét ország új iparstratégiai irányokat keres, miközben az elektromos autók, az akkumulátorgyártás és az intelligens járműtechnológiák terén élesedik a verseny. A dél-koreai államfő kifejtette, hogy a korábbi évtizedekben a kínai–dél-koreai gazdasági együttműködés alapvetően „vertikális” jellegű volt. Dél-Korea biztosította a fejlett technológiát és a működőtőkét, míg Kína leginkább munkaerővel járult hozzá a közös projektekhez. A kínai ipar gyors fejlődése azonban teljesen átalakította ezt az egyensúlyt, ami a szöuli vezető szerint egy „egyenlőbb, horizontális” együttműködés irányába tereli a két országot. A dél-koreai elnök hangsúlyozta, hogy Kína és Dél-Korea iparai szorosan összefonódnak, ezért elengedhetetlen az együttműködés, s el kell kerülni a gazdasági konfrontációt. I Dzsemjong szerint jövőben nagyobb hangsúlyt kaphatnak az olyan csúcstechnológiai területek, mint a mesterséges intelligencia és a fejlett ipari technológiák, amelyek egyre szorosabban kapcsolódnak az autógyártáshoz és a járműszoftver-fejlesztéshez. A kínai szaksajtó szerint autóipar jól tükrözi a változó dinamikát. Kína mára a világ legnagyobb újenergia‑jármű‑gyártójává és -exportőrévé vált, miközben Dél‑Korea továbbra is meghatározó szereplő a globális autóiparban, a teljesítményelektronikában és az akkumulátor-ellátási láncokban. A kínai márkák az elmúlt években jelentősen növelték exportjukat és nemzetközi jelenlétüket, ugyanakkor a dél-koreai gyártók továbbra is jelentős mértékben támaszkodnak a kínai gyártóbázisokra és piacokra a járművek és alkatrészek gyártásában. Az akkumulátoripar különösen fontos terület, ahol a verseny és a kölcsönös függés egyszerre van jelen. A kínai cégek uralják a világ LFP‑akkumulátor (lítium‑vas‑foszfát) piacát, és domináns szereplők a lítium, a kobalt és a grafit feldolgozásában is. A dél‑koreai vállalatok ugyanakkor továbbra is vezetők a nikkel‑mangán‑kobalt (NMC) alapú akkumulátorok gyártásában, amelyeket világszerte számos autógyártó – köztük például a Hyundai – használ. A piaci verseny azonban egyre kiélezettebb, mivel a kínai gyártók kedvezőbb árú alternatívákkal jelennek meg a gyorsan bővülő elektromosjármű-piacon. A járműszoftverek és az intelligens vezetési funkciók terén is gyorsan szűkül a különbség a két ország között. A kínai autógyártók felgyorsították az olyan technológiák fejlesztését és bevezetését, mint a fejlett vezetéstámogató rendszerek, a járműfedélzeti operációs rendszerek és a mesterséges intelligencián alapuló funkciók, amelyek sok esetben már tömeggyártásban is megjelentek. A dél‑koreai autóiparban is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szoftveralapú járműplatformok, illetve fejlesztik az autonóm vezetésis technológiát és a mesterséges intelligenciát. A kínai autók exportja Dél-Koreába szintén növekszik, miközben a koreai beszállítók egyre erősebb versenyhelyzetbe kerülnek a kínai alkatrészgyártókkal szemben, különösen a villamos motorok, a teljesítményelektronika és az akkumulátor-alapanyagok terén. A dél‑koreai autógyártók ugyanakkor tovább növelik kutatás-fejlesztési befektetéseiket az elektrifikáció és az intelligens járműtechnológiák terén, elmozdulva a magasabb hozzáadott értékű szegmensek felé.  

Elsőként a Ford Magyarország tartotta meg 2026-os évindító sajtótájékoztatóját, a havas január közepén Budapesten osztotta meg a menedzsment, hogy kimagasló üzleti eredménnyel, az előzetes várakozásait zárták a 2025-ös évet. Magyarországon 153 ezer új autót regisztráltak 2025-ben, amiből a Ford 16 ezer 311 értékesítéssel, azaz 10.7%-os részesedéssel a második legkelendőbb autómárkának bizonyult a teljes piacot és összes szegmenst egyben számolva. A márka eredményei a megelőző, 2024-es év bronzérmes pozíciójához képest jelentős javulást mutattak, 17.6% éves volumen növekedésük túlszárnyalta az iparág 4.6%-os bővülését. Mustangokkal is kitelepültek a sajtótájékoztatóra A globális Ford márkát a TIME magazin és a Statista reprezentatív felmérésében Amerika legikonikusabb vállalatának választotta 2026-ban, olyan óriásokat előzve, mint az Apple vagy a Coca Cola. Vagyis, elsőként rangsorolta 250 amerikai vállalat között, amelyek nemcsak üzletileg sikeresek, hanem meghatározó szerepet játszottak a kultúra és a társadalom formálásában is. Hazánkban már 700 fő munkavállaló támogatja a márka hazai, regionális, és globális szervezeteit Budapestről – míg a stabil országos márkakereskedői hálózatával együtt a 4. legnagyobb gépjármű parkot adja Magyarországon. – A Ford idén ünnepli magyarországi fennállásának 35. évfordulóját, és külön öröm számunkra, hogy a 2026-os évet a tavalyi év sikereire építve indíthatjuk. A Ford immáron 16. éve piacvezető a haszongépjármű szegmensben, és 12. éve stabil szereplő a három legkelendőbb autómárka között a teljes hazai piacon, 2025-ben valamennyi szegmensben túlszárnyalva a márka európai piaci részesedését – hangsúlyozta Kővágó-Laky Andrea. Kővágó-Laky Andrea ügyvezető igazgató A Ford Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, a márka belenyúlt a stratégiában, az elektromos autó mellett erősítik a hibrid vonalat, és cél, hogy az európai vevőknek, európai gyárakból szállítsanak. Beszélt a Renault márkával kötött szövetségről, melynek eredményeként 2028-tól jó árú elektromos személyautóval rukkolnak majd elő. Kővágó-Laky Andrea többször is említette a kínai gyártókat, hogy fel kell venni velük a versenyt a volumen szegmensben, a fantarthatóságot figyelembe véve. Hozzátette, a Ford tradicionális márka, régóta jelen van már Magyarországon és erre lehet építeni. – 1991-ben jelent meg a márka Magyarországon, először Székesfehérváron, majd Budapestre költöztek, aminek idén lesz pontosan 30 éve – mondta az ügyvezető igazgató, aki ugyancsak több mint három évtizede dolgozik Fordnál. Bagyó Dávid, a haszonjármű üzletág igazgatója A Ford Pro üzletága 16. éve töretlenül piacvezető a haszongépjárművek szegmensében Magyarországon, 2025-ben mintegy 33%-os kimagasló piaci részesedéssel, 7914 új haszongépjármű értékesítéssel zárt. A Ford egyedülállóan, 4,9 százalékponttal növelte éves piaci részesedését, mindezt a nélkül is, hogy a márka népszerű egy- és kéttonnás haszongépjármű alapú személyszállító értékesítéseit ebbe a kategóriába sorolná. – Az üzletág így sikeresen realizálta korábbi komoly ambícióját: lényegében, hazánkban minden 3. eladott haszongépjármű Ford –hangsúlyozta Bagyó Dávid, a haszonjármű üzletág igazgatója. A Ford Pro üzletág úttörő az elektrifikációban, célja pedig, hogy Európa-szerte produktív és fenntartható elektromos járműparkokhoz segítse vásárlóit. Ezt bizonyítja, hogy a hazai flotta piacon és az elektromos haszongépjárműveknél is 1. helyen végzett a Ford 2025-ben. A 2026-os év nemzetközi pick-upjának választott Ford Ranger, immáron PHEV hajtással is elérhető hazai készletről. (A tölthető hibridet nemrég teszteltük.) A Ranger 2025-ben dominálta a szegmenst, hazánkban minden második eladott pick-up Ford. Ezt idén sem akarják alább adni. – Nagyon berendeltünkk a kifutó dizelmotoros Rangerből, ez így egész évben elérhető lesz a 2.0 bi-turbó – mondta Bagyó Dávid.­ Sokan voltunk a sajtóreggelin A Ford Blue és Model E személygépjármű üzletágban jelentősen erősödött, tavaly 8397 új autó regisztrációval és 6.5% -os piaci részesedéssel Magyarországon, ezzel 23.6%-os éves volumen növekedést könyvelhetett el. A személyautók piacán a márkák rangsorában a Ford az 5., míg az elektromos személyautóknál 6. helyen zárt tavaly hazánkban. Ford megújult személyautó modellpalettáján belül 2025-ben a sokoldalú városi crossover Puma, a Kuga SUV modellek és a 8-9 fős személyszállító Tourneo Custom bizonyultak a legnépszerűbbek, melyek közül a megújult Kuga 2.5 literes öntöltős hibrid és plug-in hibrid motorral is kapható, ami gazdaságos fogyasztás mellett, kompromisszum-mentes teljesítményt nyújt. Károly Róbert üzletág igazgató – A tisztán elektromos személyautók piacán a márka 6.6%-os piaci részesedéssel megnégyszerezte értékesítési volumenét 2025-ben a megelőző évhez képest, 724 tisztán elektromos (BEV) modell értékesítéssel – hangsúlyozta Károly Róbert üzletág igazgató. Ez a megújult elektromos portfóliónak is köszönhető, a legnépszerűbb modellek a tavalyi regisztrációkat tekintve: az Explorer (262), a Capri (151), a májusban bemutatott Puma Gen-E (182), a Mustang Mach-E (50 ), az elektromos Tourneo Custom (71) és Courier (8 darab). A márka 2026-os terveiben a tisztán elektromos személyautó modellek megnövelt hatótávokkal jelennek meg, 2026 tavasszal érkezik a Puma Gen-E megnövelt hatótávú változata, mely modell idei kedvezményes induló ára 11,1 millió forinttól elérhető. Újdonságként a Ford széles körben elérhetővé teszi a BlueCruise kézhasználat nélküli vezetéstámogató technológiát, 2026 tavaszától lesz megrendelhető a vezetéstámogató csomaggal felszerelt új modelléves Puma, Puma Gen-E, Kuga és Ranger PHEV modellekhez – így valamennyi hazai Mustang Mach-E tulajdonos mellett az új vásárlók is élvezhetik a Ford kézhasználat nélküli vezetéstámogató technológiáját Európa-szerte a Blue Zone (autópálya) útszakaszokon. Lajtner Tamás kommunikációs és közönségkapcsolati vezető prezentál. Fotók: Zákány Gergely Az évindító sajtótájékoztató esemény alkalmával a PR és sajtókapcsolatok terület köszönetét nyilvánította a hazai autómédia vezető képviselőinek. – A Ford márka magyarországi láthatósága (share-of-voice mutató) 25 százalékkal nőtt éves szinten tavaly, ami vállalat sajtó- és médiapartnereivel közös érdem – hangsúlyozta Lajtner Tamás, a márka kommunikációs és közönségkapcsolati vezetője. A Ford Magyarország tavalyi évindító sajtótájékoztatójáról itt olvashat.  

A Skoda Octavia az abszolút kedvenc. Fotó: Skoda 2019 óta nem volt ennyi új személygépkocsi-regisztráció! 2025-ben 284 978 új személygépkocsit adtak el Ausztriában. Ez pontosan 31 189-el több, mint 2024-ben, és 12,3 százalékos növekedést jelent. Ez a piacot a 2019-es, világjárvány előtti év óta a legmagasabb szintre emelte, amikor 329 363 új személygépkocsit regisztráltak. Összességében az új járművek regisztrációinak száma – az autóktól és motorkerékpároktól kezdve a teherautókon, buszokon és építőipari gépeken át – 3,4 százalékkal, 381 860 járműre nőtt. Nagy növekedés, különösen az év második felében A fellendülést elsősorban az év második fele hajtotta. A növekedés különösen júliusban (+31,6 százalék), szeptemberben (+29,4 százalék) és augusztusban (+25,3 százalék) volt erős. Csak februárban (+2,0 százalék) és júniusban (+9,2 százalék) volt gyengébb a növekedés. Összességében 2025-ben szinte minden hónap meghaladta az előző év megfelelő adatát Tirol, Karintia és Stájerország vezeti a listákat Az összes osztrák tartományban szinte egyetemesen nőtt az új autók regisztrációja 2024-hez képest. A legerősebb növekedés Tirolban volt tapasztalható, 22,5 százalékos növekedéssel, 26 589 új regisztrációval, ezt követte Karintia 17,1 százalékkal, Stájerország 17,0 százalékkal, Burgenland 16,6 százalékkal és Vorarlberg 15,4 százalékkal. Alsó-Ausztria is jelentős növekedést produkált, elérve az 53 947 új regisztrációt, ami 14,5 százalékos emelkedést jelent. Felső-Ausztria 12,8 százalékos, Salzburg pedig 12,0 százalékos növekedést mutatott. Bécs növekedése visszafogottabb volt: 57 422 új autóval a főváros mindössze 1,0 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Már 60,2 százalék elektromos és hibrid A hajtásrendszerek átalakulása Ausztria-szerte folytatódott. Az alternatív hajtásrendszerrel rendelkező személygépkocsik részesedése 2025-ben elérte a 60,5 százalékot, ami 37,3 százalékkal több, mint 2024-ben. Különösen népszerűek voltak a benzinüzemű hibridek, amelyek 97 143 új regisztrációval először képviselték a legnagyobb csoportot. A tisztán elektromos személygépkocsik 60 651 új regisztrációt értek el, ami 35,9 százalékos növekedést és 21,3 százalékos piaci részesedést jelent. A dízel hibridek mérsékelt növekedést mutattak, 14 721 járművet értek el. Ezzel szemben az új dízelüzemű regisztrációk 25,2 százalékkal zuhantak, 33 004 járműre, míg a benzinüzemű autók száma 5,4 százalékkal, 79 457-re csökkent. 2025-ben a VW volt a vezető márka Ausztriában. Fotó: Volkswagen Egyértelmű trendek mutatkoztak a motorteljesítmény és a járműszegmensek terén is. A 126 kW-nál (171 LE felett) nagyobb teljesítményű járművek új regisztrációi 56 065-re nőttek, ami 13,0 százalékos növekedést jelent. A 105–125 kW-os kategória különösen erős, 35,5 százalékos növekedést mutatott. A SUV-ok és a terepjárók domináltak a szegmensekben: 143 049 új regisztrációval ez a szegmens az összes új személygépkocsi 50,2 százalékát tette ki, ami 26,0 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. Ezt követte a kompakt kategória (49 004 darab, azaz 17,2 százalékos piaci részesedés) és a kisautók (44 948 darab, azaz 15,8 százalék). A VW továbbra is egyértelmű márkavezető 2025-ben a VW volt a vezető márka 40 581 újonnan forgalomba helyezett személygépkocsival és 14,2 százalékos piaci részesedéssel, ezt követte a Skoda (30 087 darab, 10,6 százalék), a BMW (6,7 százalékos piaci részesedés) és az Audi (5,8 százalék). A top 10-ben szerepelt még a Dacia (4,6 százalék), a Mercedes (4,6 százalék), a Hyundai (4,5 százalék), a Seat (4,5 százalék), a Toyota (4,0 százalék) és a Cupra (3,9 százalék). A Skoda Octavia Ausztria kedvenc modellje A legnépszerűbb modellek közül a Skoda Octavia vezette a listát 7892 új regisztrációval, közvetlenül a VW Golf előtt 6744 járművel. Utána következett a BMW X1 5218, a Seat Ibiza 5137, és a Toyota Yaris 4521 új regisztrációval. Szintén a legnépszerűbb modellek között volt a VW Tiguan (4492 darab), a Tesla Model Y (4342), a Skoda Karoq (4332), a Skoda Fabia (4266) és a Dacia Sandero (4220). A modellek között a BMW X1 bronzérmes A tisztán elektromos személygépkocsik között a Tesla Model Y továbbra is a legkelendőbb modell 4342 új regisztrációval (-20,6 százalék), a csökkenés ellenére. A második helyen a Skoda Elroq végzett 3179 darabbal, majd a Skoda Enyaq 2990 darabbal, végül pedig a BMW iX1 2405 eladott járművel. A BYD Sealion figyelemre méltó debütálást mutatott be, 2105 darabbal az ötödik helyre katapultálva magát – ez közel 15 000 százalékos növekedést jelent! Szintén a legjobban teljesítők között volt a VW ID.7 (2099), a Renault R5 (2017), a VW ID.3 (1967), az Audi Q6 (1931) és a Tesla Model 3 (1811). Nagy a kereslet a használt elektromos autók iránt A használt autók piaca is pozitívan fejlődött. 2025-ben 825 477 használt személygépkocsit regisztráltak, ami pontosan 4848-cal, azaz 0,6 százalékkal több, mint az előző évben. Az alternatív hajtásrendszerek különösen erős növekedést mutattak: a használt elektromos autók száma 20,9 százalékkal, 34 700 járműre, a benzinüzemű hibrideké pedig 35,4 százalékkal, 69 893-ra nőtt. Az 5,8 százalékos eladási csökkenés ellenére azonban a dízelüzemű autók továbbra is egyértelműen vezetik a piacot 393 466 darabbal, őket követik a benzinüzemű autók 302 784 darabbal (±0,0 százalék). A járművek teljes száma Ausztriában tovább nőtt. 2025 végén körülbelül 7,51 millió gépjárművet regisztráltak, ami 1,2 százalékkal több, mint az előző évben. Ebből körülbelül 5,29 millió személygépkocsi volt, ami 1,0 százalékos növekedést jelent. A regisztrált motorkerékpárok (L3e osztály) száma 671 842 volt (+2,5 százalék), míg a regisztrált robogók (L1e osztály) száma 272 145, pontosan 0,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.