Nemsokára itt van: minden villanyautó akkumulátorának saját „személyije” lesz

2026.06.25.
Az autóipar elektromos átállásáról szóló vitákban általában az akkumulátorok kapacitása, a töltési sebesség vagy a hatótáv kerül a középpontba. A következő években azonban egy kevésbé látványos, mégis rendkívül jelentős változás érkezik az európai piacra. Az Európai Unió fokozatosan bevezeti az úgynevezett akkumulátor-útlevelet, amely gyakorlatilag digitális személyazonosságot ad minden nagy teljesítményű akkumulátornak. Battery Passport A Battery Passport, vagyis akkumulátor-útlevél célja, hogy az akkumulátor teljes életútja nyomon követhetővé váljon a nyersanyag-kitermeléstől egészen az újrahasznosításig. A rendszer nem csupán környezetvédelmi eszköz, hanem olyan információs infrastruktúra, amely alapjaiban alakíthatja át az elektromos autók piacát, a használtjármű-kereskedelmet és az akkumulátorok értékének megítélését. A szabályozás hátterében az a felismerés áll, hogy az akkumulátor az elektromos autó legdrágább és legfontosabb alkatrésze. Míg egy hagyományos autó esetében a motor állapotáról, a szervizelésekről vagy a futásteljesítményről viszonylag könnyen lehet információt szerezni, addig egy villanyautó akkumulátorának valódi állapota sokkal nehezebben megítélhető. Az Európai Unió ezért olyan rendszert kíván létrehozni, amely minden jelentősebb akkumulátorhoz egyedi digitális adatlapot kapcsol. Az akkumulátor-útlevél számos adatot tartalmaz majd. Nyomon követhető lesz többek között az akkumulátor gyártási helye, az alkalmazott nyersanyagok eredete, a karbonlábnyom, a gyártási folyamat egyes elemei, a javítások és a felújítások története, valamint az akkumulátor aktuális állapotára vonatkozó információk is. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jövőben egy használt villanyautó vásárlója sokkal pontosabb képet kaphat arról, milyen állapotban van az autó legértékesebb alkatrésze. Csökkenti a bizonytalanságot A rendszer jelentőségét nehéz túlbecsülni. Jelenleg az elektromos autók másodpiacának egyik legnagyobb problémája éppen az információhiány. Egy öt-hat éves villanyautó esetében a vásárlók gyakran bizonytalanok abban, hogy az akkumulátor mennyit veszített eredeti kapacitásából, milyen körülmények között használták, illetve várhatóan mennyi ideig marad még gazdaságosan üzemeltethető. Az akkumulátor-útlevél ezt a bizonytalanságot csökkentheti. A változás időzítése nem véletlen. Az európai elektromosautó-piac olyan szakaszba lép, amikor az első nagy volumenben értékesített villanyautók tömegesen jelennek meg a használtautó-piacon. Az International Energy Agency szerint Európában az elektromos autók állománya továbbra is gyorsan növekszik, ami azt jelenti, hogy néhány éven belül egyre több használt elektromos jármű kerül új tulajdonoshoz. A másodpiac fejlődéséhez azonban elengedhetetlen a transzparencia és a bizalom. Az akkumulátor-útlevél ugyanakkor nem csupán a vásárlóknak szól. A szabályozás egyik legfontosabb célja a fenntarthatóság növelése. Az Európai Unió azt szeretné, hogy az akkumulátorok teljes életciklusa átlátható legyen, beleértve a nyersanyag-kitermelést, a gyártást, a használatot, az újrafelhasználást és az újrahasznosítást is. A lítium, a nikkel, a kobalt és más stratégiai nyersanyagok iránti kereslet robbanásszerű növekedése miatt a döntéshozók egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy ezek az anyagok a lehető leghosszabb ideig a körforgásban maradjanak. Az akkumulátor-útlevél lehetővé teszi majd annak nyomon követését is, hogy egy akkumulátort később energiatároló rendszerként használtak-e tovább, vagy milyen arányban hasznosították újra az alapanyagait. A rendszer gazdasági hatásai legalább ennyire jelentősek lehetnek. Az elemzők szerint az akkumulátor állapotának pontos dokumentálása idővel önálló értékteremtő tényezővé válhat. Elképzelhető, hogy két azonos korú elektromos autó közül jelentős áreltérés alakul ki attól függően, milyen állapotot mutat az akkumulátor-útlevél. Ez a folyamat bizonyos értelemben hasonlíthat ahhoz, ahogyan a szervizkönyv vagy a dokumentált előélet ma befolyásolja egy használt autó értékét. Mi a helyzet itthon? A szabályozás különösen fontos lehet Magyarország számára. Az ország az elmúlt években az európai akkumulátorgyártás egyik legfontosabb központjává vált. A CATL debreceni beruházása, az SK On komáromi és iváncsai gyárai, valamint a Samsung SDI gödi üzeme révén Magyarország meghatározó szereplője lett az európai akkumulátor-ellátási láncnak. Az új szabályozás így nemcsak a járműpiacot, hanem a hazai ipari szereplőket is közvetlenül érinti. Problémát is felszínre hozhat A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a vásárlók miként fogadják az új rendszert. A szakértők többsége szerint az akkumulátor-útlevél jelentősen növelheti a használt elektromos autók iránti bizalmat, ami felgyorsíthatja az elektromobilitás terjedését. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy az átláthatóság új problémákat is felszínre hoz. Azok a modellek, amelyek akkumulátora a vártnál gyorsabban öregszik, vagy amelyeknél gyakoriak a javítások, könnyen értékvesztést szenvedhetnek el a másodpiacon. Az biztosnak látszik, hogy az akkumulátor a jövőben már nem fekete doboz lesz a vásárlók számára. Ahogy egy autó múltját ma az alvázszám és a szerviztörténet alapján vizsgálják, úgy néhány éven belül természetes lehet, hogy egy elektromos autó megvásárlása előtt az akkumulátor digitális útlevelét is ellenőrizzük. A villanyautózás következő nagy forradalma tehát nem feltétlenül a töltési sebességben vagy a hatótávban érkezik. Lehet, hogy az egyik legfontosabb változás egyszerűen az lesz, hogy végre pontosan tudni fogjuk, mi történik az akkumulátorral annak teljes életciklusa során.

Öt perc alatt újra tele? Kína átírná az elektromos autózás szabályait

2026.06.25.
Az elektromos autózás fejlődésének egyik legnagyobb korlátjaként évek óta a töltési időt – na meg a nem elégséges töltői infrastruktúrát – emlegetik. Bár az ultragyors töltők egyre nagyobb teljesítményre képesek, egy hosszabb út során még mindig percekben, rosszabb esetben órákban mérhető várakozással kell számolni. Kína azonban egy másik irányba indult el. Ahelyett, hogy tovább gyorsítaná a töltést, egyre nagyobb hangsúlyt helyez az akkumulátorcserére, vagyis arra, hogy a lemerült akkumulátort néhány perc alatt teljesen feltöltött egységre cseréljék. Először megbukott, azóta új szelek fújnak A technológia nem új, de sokáig zsákutcának tűnt. Az izraeli Better Place több mint egy évtizede próbálta meghonosítani az akkumulátorcsere-rendszert, ám az üzleti modell megbukott. Azóta azonban gyökeresen megváltozott az elektromos autók piaca. A járművek száma megsokszorozódott, az akkumulátorgyártás ipari méretet öltött, a kínai gyártók pedig olyan ökoszisztémát építettek ki, amelyben az akkumulátor már nem feltétlenül az autó része, hanem külön szolgáltatásként is értelmezhető. A folyamat élére a világ legnagyobb akkumulátorgyártója, a CATL állt. A vállalat 2026 nyarán jelentette be, hogy Európában is kiépítené akkumulátorcserés infrastruktúráját, elsősorban a nehézgépjárművek és a logisztikai szektor számára. A rendszer lényege, hogy a jármű néhány perc alatt automatikusan új akkumulátort kap, miközben a lemerült egység töltése már a háttérben, optimalizált körülmények között történik. A koncepció első látásra egyszerűnek tűnik, valójában azonban alapjaiban változtatja meg az elektromos mobilitás üzleti modelljét. A hagyományos megközelítés szerint az autó tulajdonosa megvásárolja az akkumulátort is, majd minden töltésről maga gondoskodik. Az akkumulátorcserés rendszerben ezzel szemben az energiatároló önálló eszközzé válik, amelyet a felhasználó akár előfizetéses konstrukcióban is igénybe vehet. Ez több szempontból is előnyös lehet. Egyrészt csökkentheti az új elektromos járművek vételárát, hiszen az akkumulátor – amely az autó legdrágább alkatrésze – nem feltétlenül kerül a vásárló tulajdonába. Másrészt megszüntetheti az egyik legnagyobb pszichológiai akadályt, a hosszú töltési időt. A technológia különösen a haszongépjárművek esetében ígéretes. Egy kamion vagy távolsági autóbusz számára minden állásidő közvetlen gazdasági veszteséget jelent. Ha egy akkumulátorcsere öt perc alatt elvégezhető, az jelentős versenyelőnyt biztosíthat a hagyományos töltési megoldásokkal szemben. Nem véletlen, hogy a CATL első európai tervei is elsősorban a logisztikai szektorra koncentrálnak. A kínai piacon már ma is több ezer akkumulátorcsere-állomás működik. A Nio személyautói esetében a rendszer teljesen automatizált: a jármű behajt az állomásra, ahol robotok néhány perc alatt eltávolítják a lemerült akkumulátort, majd egy teljesen feltöltött egységet szerelnek be. A vezetőnek nem kell kiszállnia az autóból. Nem minden akadály hárult még el A technológia ugyanakkor komoly kihívásokat is rejt. Az egyik legnagyobb akadály a szabványosítás. Az autógyártók jelenleg eltérő méretű, kialakítású és feszültségű akkumulátorokat használnak, ezért egy univerzális cserehálózat kialakítása rendkívül nehéz feladat. Ahhoz, hogy a rendszer széles körben elterjedjen, a gyártóknak közös műszaki szabványokban kellene megállapodniuk – ez pedig egyelőre távolinak tűnik. Gazdasági kérdések is felmerülnek. Egy akkumulátorcsere-állomás létesítése jelentős beruházást igényel, hiszen nemcsak a robotizált infrastruktúrát kell kiépíteni, hanem nagyszámú tartalék akkumulátort is folyamatosan készenlétben kell tartani. A megtérülés ezért nagymértékben függ attól, hogy mekkora forgalmat tud kiszolgálni az adott hálózat. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a technológia zsákutca lenne. Egyre több elemző úgy véli, hogy az akkumulátorcsere nem a villanyautózás általános megoldása lesz, hanem meghatározott területeken válhat kulcsfontosságúvá. A városi flották, a taxik, a logisztikai vállalatok vagy a távolsági áruszállítás olyan felhasználási módok, ahol az állásidő minimalizálása sokkal fontosabb, mint a hagyományos töltés. Mi a helyzet itthon? Magyarország számára a fejlesztés különösen érdekes lehet. A CATL debreceni gigagyára az európai akkumulátorgyártás egyik legfontosabb beruházása, így minden olyan technológiai irányváltás, amely a vállalat jövőbeli stratégiáját érinti, közvetlen hatással lehet a hazai autóiparra is. Emellett Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt jelentős logisztikai csomópont. Ha az akkumulátorcsere-rendszerek elsősorban a nemzetközi áruszállításban terjednek el, a kelet–nyugati áruforgalomban fontos szerepet betöltő magyar közlekedési folyosók is potenciális helyszínei lehetnek egy jövőbeli infrastruktúrának. A kérdés ugyanakkor túlmutat az akkumulátorok cseréjén. Valójában arról szól, hogy milyen irányt vesz az elektromos közlekedés következő fejlődési szakasza. Az elmúlt években az iparág szinte kizárólag a töltési sebesség növelésére koncentrált. Elképzelhető azonban, hogy bizonyos szegmensekben nem a még gyorsabb töltők jelentik a megoldást, hanem az, hogy a töltést teljesen kiváltja egy automatizált akkumulátorcsere.  

Állami tulajdonba kerül a ZalaZONE járműipari tesztpálya

2026.06.25.
Nagy Márta bejegyzésében azt írta: a Parlamentben egyeztetett Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterrel, aki a múlt héten látogatást tett a ZalaZONE-ban, és találkozott a tesztpálya szakmai vezetésével. Száguldás az oválpályán A képviselő jelezte, hogy a ZalaZONE jelenleg közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként (kekva) működik, így a Tisza-kormány által elfogadott jogszabályok alapján "legkésőbb júliustól ismét állami tulajdonba fog kerülni". Az átvételt követően jelölik ki a ZalaZONE szakmai irányításáért felelős minisztériumot, "amely valószínűleg a tudományos és technológiai minisztérium lesz, de ez még nincs véglegesen eldöntve". A minisztérium első feladata az lesz, hogy alaposan átvilágítsa a ZalaZONE cégeit, gazdálkodását, működését, kihasználtságát és finanszírozását, "mert az előző kormányzat alatt sajnos számos hasonló nagy beruházásnál merült fel a nem megfelelő közpénzfelhasználás gyanúja" - fogalmazott a képviselő. Négyévszakos az üzemeltetés... A ZalaZONE mint kutatási és fejlesztési infrastruktúra, ha felelősen üzemeltetik, akkor Magyarország és Zala megye tudományos, innovációs és gazdasági életének egyik fontos eleme lehet. "Mindent meg fogunk azért tenni, hogy ez így legyen" - zárta a bejegyzését Nagy Márta. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Sztálin kerozinos vasmonstruma: se gumiabroncs, se fülke

2026.06.25.
A szovjet mezőgazdaság előtte elsősorban a Fordson-Putyilovec típusra támaszkodott, amely az amerikai Fordson traktor licenc alapján gyártott változata volt. Noha a gép jelentős előrelépést jelentett az állati vontatáshoz képest, a hatalmas kolhozok és szovhozok körülményei között gyorsan megmutatkoztak korlátai. A traktorokat gyakran nappal és éjszaka egyaránt folyamatosan üzemeltették, a nagy terhelés pedig gyakori meghibásodásokhoz vezetett. A szovjet vezetés ezért egy erősebb, tartósabb és nagyobb teljesítményű típus bevezetését sürgette. A szovjet ipar akkoriban még nem rendelkezett elegendő tapasztalattal és kapacitással egy korszerű mezőgazdasági gép önálló megtervezéséhez, ezért az amerikai International Harvester vállalat McCormick-Deering 15-30 típusú traktorát választották alapul, megvásárolva a szükséges dokumentációt és gyártási technológiát. Az átvett konstrukcióból született meg az SZTZ–15/30, amelyet – emlékezve a Fordson problémáira - a szovjet viszonyokhoz igazították, egyszerűsítettek és megerősítettek. Az új traktor gyártása 1930 júniusában kezdődött meg Sztálingrádban. Egy évvel később a harkivi traktorgyár is elsajátította a típus gyártását, ahol HTZ–15/30 néven készült. A gép hamar a szovjet mezőgazdaság egyik legismertebb munkagépévé vált. Mai szemmel nézve az SZTZ–15/30 inkább emlékeztet egy acélszörnyre, mintsem egy mezőgazdasági gépre. Nem voltak rajta műanyag elemek, gumiból készült abroncsok vagy kényelmi berendezések. A traktor masszív acélvázas felépítést kapott, kerekei teljes egészében vasból készültek. A hátsó kerekekre vasbordákat hegesztettek, a vonoerő fokozásához. Az acélkerekek kiválóan működtek ugyan a földeken, a hevenyészett közutakban azonban károkat okoztak, ezért a traktor közúti használatát tiltották. A vezető kényelme egyáltalán nem volt szempont. Az SZTZ–15/30 egyik változata sem rendelkezett fülkével, a gépkezelő rugós acélülésen ült, semmilyen párnázat nem volt. A traktorosok gyakran maguk próbálták elviselhetőbbé tenni a munkát: pokrócot, katonakabátot vagy egyéb textíliákat helyeztek az ülésre. Esőben, szélben vagy tűző napsütésben is a szabad ég alatt kellett dolgozniuk. A gép hajtásáról egy 6,32 literes négyütemű karburátoros motor gondoskodott. A motor teljesítménye 30 lóerő volt, míg a típusjelzés második száma a 15 lóerős vontatási teljesítményre utalt. A háromfokozatú váltóval ellátott traktor sebessége 3,5 és 7,4 km/óra között mozgott. Tömege megközelítette a három tonnát. A motor egyik különlegessége a kétféle üzemanyag használata volt. Az indításhoz benzint alkalmaztak, működés közben azonban olcsóbb kerozinra kapcsoltak át. Ennek elsősorban gazdasági oka volt: a benzin a két világháború közötti időszakban viszonylag drága üzemanyagnak számított, míg a kerozin jóval kedvezőbb áron volt elérhető. Az SZTZ–15/30-at nemcsak szántásra és egyéb mezőgazdasági munkákra használták. A teljesítmény-leadó tengelynek és az oldalsó hajtószíjtárcsának köszönhetően álló erőgépként is funkcionált. Fűrészgépeket, cséplőgépeket, malmokat és számos más mezőgazdasági berendezést hajtottak meg vele. A traktor beindítása azonban korántsem volt egyszerű feladat, pontos munkafolyamat szerint kellett végrehajtani. Először feltöltötték a benzines és kerozinos tartályokat, majd a karburátort benzinüzemre állították. Ezután következett a kézi indítás kurblival, amely közvetlenül a főtengelyt forgatta meg. Az indítás néha néhány perc alatt sikerült, máskor akár órákig is eltarthatott. Ezt az időjárás, a motor állapota és a gépkezelő fizikai ereje egyaránt befolyásolta. A carsweek magazin ismertetése szerint külön veszélyt jelentett a motor visszarúgása, ami súlyos sérüléseket, akár csonttörést is okozhatott a kurblit forgató traktorosnak. Miután a motor néhány percig benzinnel működött és a kipufogócsonk kellően felmelegedett, át lehetett kapcsolni kerozinüzemre. A tapasztalt gépkezelők a munka befejezése előtt ismét benzines üzemmódra váltottak néhány percre, hogy a karburátorból elfogyjon a kerozin, és a következő napi indítás lényegesen könnyebb legyen. Visszatekintve az SZTZ–15/30 kezdetleges, kissé bizarr gépnek tűnhet, a maga korában azonban a modernizáció és a technikai fejlődés jelképe volt, a szovjet falvak lakói számára a  termelékenység és szebb jövő ígéretét hordozta.  
Címkék: 

Öt év kihagyás után őszre érkezik meg az új Mitsubishi Pajero

2026.06.25.
A Pajero neve a Mitsubishi egyik legerősebb öröksége. Az első generáció 1982-ben jelent meg, és egy akkoriban újszerű koncepciót képviselt: a komoly terepképességet ötvözte a személyautósabb kényelemmel. A típus négy generáción át volt jelen, több mint 170 országban és régióban forgalmazták, összesen több mint 3,25 millió példányban. A modell hírnevét a Dakar-ralin elért sikerek is erősítették. A Pajero 1983-ban indult először a világ egyik legkeményebb tereprali-versenyén, majd összesen 12 győzelmet szerzett, köztük hét egymást követő elsőséget. Ezek az eredmények komoly szerepet játszottak abban, hogy a Pajerót világszerte tartós, stabil és kimagasló terepképességű SUV-ként ismerjék el. Az új Pajero technikai alapját a Mitsubishi Triton pickup robusztus létraváza adja majd. A gyártó ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem egyszerűen egy zárt karosszériás Triton készül: az utasteret, valamint az első és hátsó futóművet is kifejezetten ehhez a modellhez fejlesztik. A cél, hogy az autó a terepképesség mellett kifinomultabb, kényelmesebb utazási élményt is nyújtson. A Mitsubishi az új Pajerót zászlóshajóként pozicionálja, amely a márka kalandvágyó karakterét és terepjárós hagyományait viszi tovább a modern SUV-korszakban. A Totalcar szerint a modell globális szerepet kaphat, és bizonyos piacokon – például Észak-Amerikában – akár Montero néven is visszatérhet. A hajtásláncokról egyelőre nem közölt részleteket a gyártó, a nagy bemutatóra 2026 őszén kerül sor. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Tőzsdére készül a globális autóipar nagy kedvence, a Momenta

2026.06.25.
A kínai szaksajtó szerint a vállalat teljesítette a hongongi értéktőzsdére való bevezetést megelőző meghallgatást, és közzétette a jegyzési dokumentumait.  A tőzsdei bevezetés és a  bevonni kívánt tőke összege egyelőre nem ismer. Az alig tíz éve, 2016-ban, Cao Hszüdong vezérigazgató által alapított startup mára a világ egyik legjelentősebb intelligens vezetési technológiákat fejlesztő cége lett. Mint már megírtuk, a Momenta különleges helyzetét jól mutatja, hogy részvényesei között számos vezető globális autógyártó található, köztük a SAIC Motor, a General Motors, a Mercedes-Benz, valamint a Toyota, de a befektetők között van a BYD, a Chery és a Hyundai is. A vállalat pénzügyi teljesítménye látványos növekedést mutat. A Momenta 2025-ben 2,41 milliárd jüan, vagyis mintegy 354 millió dollár árbevételt ért el, miközben bruttó árrése elérte a 71,6 százalékot. Bár a cég tavaly még 3,46 milliárd jüanos veszteséget könyvelt el, ennek jelentős része a kutatás-fejlesztési ráfordításokból származott, amelyek önmagukban 1,87 milliárd jüant tettek ki. A vállalat ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tényleges működési veszteség jelentősen csökkent: a nem készpénzes tételek kiszűrésével számolt korrigált veszteség 2025-ben 300 millió jüanra mérséklődött. A Momenta egyik legnagyobb erőssége, hogy vezető pozíciót épített ki az L2 szintű vezetéstámogató rendszerek piacán. A vállalat technológiáját 2025 végére már 170 járműmodellhez választották ki, amelyek közül 68 sorozatgyártásba is került. A Momenta technológiájával felszerelt járművek száma már meghaladta a 900 ezret. A Frost & Sullivan adatai szerint a Momenta 64,5 százalékos részesedéssel rendelkezik a városi L2 ADAS-rendszerek globális piacán, járműeladások alapján számolva. A cég az elmúlt években rendkívül gyors nemzetközi terjeszkedést hajtott végre. Vezetéstámogató rendszerei már több mint tíz országban érhetők el, 24 autógyártóval működik együtt, köztük a világ tíz legnagyobb autógyártója közül kilenccel. A vállalat a tőzsdei kibocsátásból befolyó pénzt a következő generációs intelligens vezetési technológiák fejlesztésére, a mesterséges intelligenciához szükséges számítási kapacitások és adattárolási infrastruktúra bővítésére, valamint robotaxi-szolgáltatásainak kereskedelmi bevezetésére kívánja fordítani. Emellett az L4 szintű önvezető flották külföldi telepítése is szerepel a tervek között. Elemzők szerint a Momenta egyik legnagyobb versenyelőnye, hogy sikeresen alakított ki stratégiai kapcsolatokat a nemzetközi autóipari szereplőkkel. Míg egyes kínai technológiai vállalatok az amerikai szankciók miatt korlátozottabban tudnak globálisan terjeszkedni, a Momenta egyszerre beszállítója és stratégiai partnere számos nyugati és ázsiai autógyártónak.  
Címkék: 

A kánikula az utasokra és az autóra is komoly veszélyt jelent

2026.06.25.
A hőség egyik legnagyobb veszélye, hogy a sofőr gyakran nem érzékeli időben saját fizikai állapotának romlását. A kiszáradás fokozatosan jelentkezik, álmosságot, koncentrációvesztést és lassabb reakciókat okoz. Szakértők szerint 27 fokos utastéri hőmérséklet esetén az ember reakcióideje akár 22 százalékkal is romolhat.  A szakemberek ezért azt javasolják, hogy az autóban mindig legyen megfelelő mennyiségű szobahőmérsékletű ivóvíz. A cukros üdítők és energiaitalok ugyan átmenetileg frissítőnek tűnhetnek, valójában azonban fokozhatják a szomjúságérzetet. A vezetési stíluson is érdemes változtatni a forró nyári napokon. A felhevült aszfalt és a nagyobb hőterhelésnek kitett fékrendszer miatt növekedhet a fékút, ezért ajánlott nagyobb követési távolságot tartani, valamint korábban és fokozatosabban fékezni. A parkoló autók különösen veszélyessé válhatnak. Mérések szerint napsütésben az utastér hőmérséklete rendkívül gyorsan emelkedik. Egy 35 Celsius-fokos nyári napon így egy lezárt személyautó belsejében fél óra elteltével 55-60 Celsius-fokos, egy óra elteltével pedig akár 65–70 Celsius-fokos hőmérséklet is kialakulhat, míg a műszerfal, a kormány vagy az ülések a  80–90 Celsius-fokot is meghaladhatják, ha rájuk süt a nap. A hőség miatt számos hétköznapi tárgy is veszélyforrássá válhat az utastérben. Különösen kockázatosak a lítiumion-akkumulátort tartalmazó eszközök, például a mobiltelefonok, tabletek vagy powerbankok, amelyek szélsőséges hőmérsékleten meghibásodhatnak, felpuffadhatnak, sőt akár ki is gyulladhatnak. Hasonló veszélyt jelentenek az öngyújtók és az aeroszolos palackok, amelyek már ötven fokon is felrobbanhatnak, márpedig ilyen hőmérséklet 15-20 percen belül kialakulhat a tűző napon álló autóban. Kevesen tudják, hogy még egy egyszerű műanyag vizespalack is problémát okozhat. Bizonyos körülmények között a benne lévő víz és az átlátszó palack lencseként viselkedhet, a napsugarakat egy pontba fókuszálva, ami károsíthatja vagy akár meg is gyújthatja a kárpitot. Az élelmiszerek és gyógyszerek szintén gyorsan tönkremehetnek a forróságban, egyes esetekben pedig egészségre káros anyagok is keletkezhetnek. A legfontosabb szabály azonban változatlan: gyermeket vagy háziállatot soha nem szabad lezárt autóban hagyni. A belső hőmérséklet akár már 10–20 perc alatt olyan magasra emelkedhet, hogy az súlyos hőgutát vagy akár halált is okozhat.    
Címkék: 

Magyar Suzuki – 10-ből 7 embernek fontos a hazai gyártás

2026.06.25.
A kutatás eredményei szerint a Suzukihoz több generációnak kapcsolódik személyes élménye. A válaszadók 54,9 százaléka jelenleg is rendelkezik Suzuki gépkocsival a családban, további 27 százalékuknak pedig korábban volt ilyen autója. Mindez azt jelenti, hogy a megkérdezettek több mint 80 százaléka közvetlen tapasztalatot szerzett már a márkával kapcsolatban, ami jól mutatja a Suzuki beágyazottságát a hazai autózás mindennapjaiba. Arra a kérdésre, hogy miért lett népszerű Magyarországon a Suzuki, a válaszadók 73 százaléka a jó ár-érték arányt, 68,2 százaléka a megbízhatóságot, 51,9 százaléka pedig az egyszerű fenntarthatóságot jelölte meg. A magyarországi gyártás szerepét is sokan kiemelték. A megkérdezettek csaknem 40 százaléka szerint ez is fontos eleme a márka sikerének. A szabad szavas asszociációk szintén ezt a képet erősítették meg. A leggyakrabban említett kifejezések között szerepelt a megbízhatóság, a jó ár-érték arány, az alacsony fenntartási költségek, a praktikusság, a japán minőség, valamint a magyar gyártás. Sok válaszadó számára a Swift modell szimbolizálja leginkább a Suzukit. A felmérés szerint a válaszadók döntő többsége pontosan ismeri a Magyar Suzuki történetének legfontosabb mérföldköveit. A kitöltők 95,3 százaléka tudta, hogy az esztergomi gyár alapkőletételére 35 évvel ezelőtt került sor, és valamennyi válaszadó helyesen jelölte meg Esztergomot a gyár helyszíneként. A válaszadók háromnegyede azt is tudta, hogy az üzemben eddig több mint négymillió autó készült. A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a magyarországi gyártás ma is jelentős szerepet játszik az autóvásárlási döntésekben. A válaszadók több mint hetven százalékának szempont az is, hogy egy autó Magyarországon készüljön. A válaszadók szerint az elmúlt 35 év autózását leginkább az elektromos és hibrid hajtások megjelenése formálta át, de jelentős változásnak tartják a biztonsági rendszerek fejlődését, valamint a fedélzeti technológiák térnyerését is. A jövőre vonatkozó várakozások is ezt a trendet tükrözik. A válaszadók úgy gondolják, hogy a következő 35 év inkább a hibridekről és az elektromos autókról szól majd. A felmérés szerint a válaszadók többsége a Magyar Suzuki működésének alapelveivel is tisztában van. A megkérdezettek 91 százaléka helyesen azonosította a Kaizen filozófiát, amely a folyamatos fejlesztés és tökéletesítés elvét jelenti. „A kutatás eredményei alapján a Suzuki neve ma is elsősorban a megbízhatósággal, az alacsonyfenntartási költségekkel és a jó ár-érték aránnyal kapcsolódik össze a magyar autósok fejében. Az eredmények azt mutatják, hogy a márka 35 év után is szorosan kötődik a hazai autózáshoz, miközben a magyarországi gyártás továbbra is olyan érték, amelyet a vásárlók többsége fontosnak tart” – fogalmazott Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki kommunikációs vezetője. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Reménytelenül hosszú felújítás zajlik az M1-esen, sok a baleset

2026.06.25.
Fotók: MKIF - Az ország útja és BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Facebook A 2025-ös nyári szünet végével, szeptember első napján megkezdődött az M1-es autópálya bővítése, felújítása. A tervek szerint a Budapest-Concó pihenő közötti szakaszon 1 évig, majd szakaszosan módosulnak a terelések, ahogyan halad a felújítás. A terelések várhatóan 2029-ig nehezítik majd a közlekedést. Ez így nem is rendes autópálya Nem bizony, de még autóútnak sem nevezhető, ezért is vezette be a kormány a regionális matricát, ami három megyében (Pest, Fejér és Győr-Moson-Sopron) érvényes, éves díja pedig 15.000,- Ft, kedvezőbb, mintha a három vármegyére külön-külön vennénk éves matricát. Autópályán, tehát olyan útszakaszon, amely osztott pályás, irányonként legalább 2 forgalmi- és 1 leállósávval rendelkezik, nincs szintbeli kereszteződése és környezetétől kerítés, vagy korlát védi, a forgalmi sávok minimálisan előírt szélessége 3,5 méter. A gyakorlatban, korszerű autópályáinkon ennél is szélesebb, 3,75 méteres sávok vannak. Amikor felújítás van, terelésre van szükség, hogy a munkavégzők (gépek és emberek egyaránt) területe forgalommentes legyen, ők és eszközeik biztonságban legyenek, ugyanakkor az irányonkénti két forgalmi sáv is megmaradjon. A biztonságérzetet éppen a sávszélesség adja Az megvan, amikor a belváros kis utcáiban vezetsz és mindkét oldalról parkoló autók vannak? Valahogy az ember nem kívánkozik 50-nel menni. Önmagát magyarázza a tempó 30-as zóna. Autópályás terelésekben a sávszélesség akár 70–100 centivel is keskenyebb lehet a megszokottnál. Minél keskenyebb a sáv, annál kisebb sebesség mellett vagyunk képesek normál nyomvonalon terelni járműveinket. És itt állunk is meg egy szóra. Már látom a hőzöngő kommenteket, hogy csak a mazsolák nem tudják tartani 100 feletti tempót. Én nagyon örülök, hogy ennyi remek, Alonsot megszégyenítő képességű sofőr van hazánkban, de higgyék el, hogy még többen vannak, akik nem ilyenek. Hogy ebből vita se legyen, a tereléseknél a sebességkorlátozást jellemzően 80 km/h-ra, a le- és felhajtási lehetőségeknél 60-ra állítják be. Minél kisebb a sebesség, agyunk annál kisebb igénybevételnek van kitéve és minél szélesebb hely van mellettünk, annál nagyobb biztonságban érezzük magunkat. Egyébként éppen ez az oka annak is, hogy ahol már háromsávos a pálya, sokan felejtik magukat a középsőben. Alig vannak, akik betartják a sebességhatárokat Az elmúlt két hétben sajnos sokat kellett autóznom. Például Győr mellett is volt dolgom, és az interaktív navigáció a terelés ellenére is az M1-esen vitt. Mivel közlekedésbiztonsággal foglalkozom, nagy blama lenne, ha éppen én nem tartanám be a szabályokat, ezért minden stoptáblánál megállok, mindig tartom a sebességhatárokat, még a 30-ast is. Most is beállítottam a kocsit 80-ra és csordogáltam Győr felé. Ha ugyanezt egy civil rendőrautó tette volna egy mozgó sebességmérővel, akkor csak abban az egy órában amíg elértem Tatabánya magasságát kioszthatott volna annyi gyorshajtásos büntetést, amiből szabad szemmel jól látható autópálya felújítás is kijönne. Nekem ugyan nincs trafi a kocsimban, de tippre simán bemondtam a 130-as tempókat a mellettem elhaladó autókra. Ez sem szép, de amikor hasonló sebességgel pótkocsis (utánfutós) szerelvények is elhúztak mellettem, akkor már tényleg mérges voltam. Én is láttam balesetet Hazafelé (Budapest irányába) személyautóval érdemes odafigyelni, hogy amikor lehetőség van rá, akkor a baloldali pályatesten kialakított forgalmi sávot válasszuk, mert a jobboldaliban a legtöbbször hosszan állnak a kamionok. Most már 10-20 kilométerenként van egy-egy átsorolási lehetőség, én is erre vártam a jobboldalon. Amikor eljött az átkötés, látom, hogy a másik sáv éppen áll. Úgy döntöttem, hogy akkor maradok a jobboldalon. És milyen jól tettem! Az én sávom éppen haladt, azért akartam váltani, mert tudom, hogy ez bármikor változhat. Tehát a tapasztalt dugó miatt maradtam és 1-2 kilométeren belül meg is láttam, hogy miért állt meg a forgalom a terelésben. Valaki nekiment egy másik autónak, mindkét kocsi csúnyán összetört. Hogy ez a baleset miért következett be azt én a szalagkorláton átnézve nyilván nem tudtam megállapítani, de annyi biztos, hogy ha betartjuk a megengedett sebességet, akkor több időnk marad reagálni egy vészélyhelyzetre, nagyobb eséllyel tudjuk elkerülni a balesetet. Június 12. hajnal, M1-es autópálya A 115-ös kilométerszelvénynél egy nyerges vontató és pótkocsija az útfelújításon dolgozó munkagépnek ütközött. A kamion kigyulladt, vezetője a helyszínen meghalt. A baleset miatt kialakult feltorlódott kocsisorba nem sokkal később egy mikrobusz ütközött, melynek 9 utasa közül 7 veszítette életét a balesetben. Az első baleset végeredménye A baleset itt is egy terelésnél történt. A rendőrség feltételezése szerint a gyümölcsszállító kamion sofőrje elaludhatott vezetés közben, ezért nem észlelhette az út mentén várakozó munkagépet, illetve a terelés helyszínét megelőzően az erre figyelmeztető jelzéseket. A második balesetben részes mikrobusz Elfogadom, ő valószínűleg nem ment (sokkal) gyorsabban, mint a megengedett sebesség, hiszen a kamionokban menetíró készülék van és ez az ütközés valóban figyelmetlenség, elalvás miatt következhetett be. Mint ahogyan a második is: nem vették észre, hogy megállt a pályán a kocsisor. Hamarosan indulnak a nyaralók A vakáció magával hozza a rengeteg, hosszú útra autóval induló családot. Sokaknak a kihívás a gyakran 600-800 km-es távolság levezetése. Nem vagyunk ehhez hozzászokva: éppen hogy csak magunk mögött hagyjuk a munkahelyi hétköznapokat, bepakoltunk, aztán sokat kell menni, meleg van, nyűgös a gyerek, dugóba kerülünk… soroljam még? Nem nehéz elveszíteni a fókuszt és egy már kisebb, a megszokottól eltérő körülmény is elég lehet ahhoz, hogy bajba kerüljünk. Ezért az elsődleges tanácsom minden, de különösen a nagyobb utakra, hogy amikor volán mögé ülünk, tudatosítsuk magunkban ezeket a körülményeket. Azt, hogy nem lesz könnyű, egyszerű utazás, hogy órákon át kell monoton közlekedni, leküzdeni a dugókat, esetleg a tereléseket. Tartsunk szünetet! 200, legfeljebb 250 km-ként álljunk meg, igyunk néhány kortyot és együnk néhány falatot, tornáztassuk meg tagjainkat! Egyáltalán nem dicsőség „egy fenékkel” lemenni a tengerpartra. Inkább felelőtlenségnek mondanám. Az első balaesetet okzó kamion ki is gyulladt az ütközés következtében Ugyanilyen fontos a tervezés is. Érdemes időt szánni arra, hogy a többszáz kilométeres utat utazás előtt néhány nappal áttekintsük a digitális térben. Így előre is meghatározhatjuk a pihenőpontokat, az étkezések helyét, idejét! Készüljünk a rossz körülményekre, legfeljebb könnyebb lesz az utazás. Végül pedig a vezetésre alkalmas állapotról. Nyilván nem életszerű 3 nappal előbb szabadságra menni és henyélni, nagyokat aludni, teljesen visszalassulni nyaralás előtt, ez sokaknak nem megy. De ne az út oroszlánrészét vállaló családtag pakoljon hajnalig a bőröndökbe, hanem időben menjen el aludni! A terelésekről külön Bár a cikk a tereléseknél bekövetkezett balesetekkel kezdődött, látható, hogy ez nem feltétele, csak katalizátora a bajnak. Mégis: a tereléseknél, a szűk sávokban, átalakítás alatt lévő csomópontokban fokozott figyelemmel közlekedjünk. Tartsuk be a sebességkorlátokat! Nincs az az értékes tengerparton töltött egy óra, ami miatt érdemes lenne kockáztatni! Jó utat és kellemes nyaralást kívánok minden kedves olvasómnak!  

Nemzetközi elismerést kapott a Kaáli Autó-Motor Múzeum

2026.06.25.
Az FIA Historic Vehicles Programme célja, hogy felhívja a figyelmet a közlekedéstörténeti örökség megőrzésének fontosságára, valamint bemutassa azokat a gyűjteményeket és intézményeket, amelyek kiemelkedő munkát végeznek a történelmi járművek megőrzése, restaurálása és bemutatása terén. A Kaáli Autó-Motor Múzeum felvétele ezért nemcsak az intézmény, hanem a magyar veteránjármű-kultúra számára is fontos nemzetközi visszaigazolás. A múzeum alapítója dr. Kaáli Nagy Géza professzor, az Egyesült Államokban Steven G. Kaali néven ismert magyar-amerikai szülész-nőgyógyász, meddőségi specialista és egészségügyi vállalkozó. A professzor másik nagy szenvedélye a veterán járművek világa. A Dörgicsén létrehozott Kaáli Autó-Motor Múzeum ennek a több évtizedes gyűjtőmunkának az eredménye. A Balaton-felvidék egyik legnépszerűbb turisztikai látványosságaként számon tartott múzeum ma több mint 160 restaurált autót és motorkerékpárt mutat be. A gyűjtemény különlegessége nem csupán a mérete, hanem a sokszínűsége is. A látogatók ritka veterán autókat, sportkocsikat és történelmi motorkerékpárokat láthatnak. A kiállított járművek többsége restaurált, üzemképes állapotban található. A korhű környezet, a tematikusan berendezett kiállítóterek és a részletgazdag installációk révén a látogatás valódi időutazássá válik, amely egyszerre mutatja be a technikai fejlődést és a közlekedéstörténet meghatározó korszakait. Fotók: Kaáli Autó-Motor Múzeum A professzor úr az elismerés kapcsán az alábbi gondolatokat fogalmazta meg: "a múzeummal gyermekkori vágyam vált valóra, imádok szeretett járműveim között - kordonok nélkül - sétálni és amikor csak tehetem vezetni is őket. Leírhatatlan érzés amikor a szüleim autóit vezetem, olyan mintha ott ülnének mellettem és beszélgetnénk, mintha nem is telt volna el 70 esztendő." A Kaáli Autó-Motor Múzeum FIA által történő elismerése azt bizonyítja, hogy már Magyarország is rendelkezik olyan világszínvonalú magángyűjteménnyel, amelyek méltó módon őrzi és mutatja be a mobilitás történetének emlékeit. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója