A pénteki első gyakorlást megnyerő George Russell (Mercedes) a tréning 12. percében elvesztette uralmát az autója felett és nagy sebességgel a gumifalba csapódott. Az edzést hosszú időre le kellett állítani, de a brit versenyző sértetlenül megúszta az esetet. Nem volt jó napja a címvédő és most is éllovas Max Verstappennek sem. A Red Bull 27 éves holland pilótája ugyan az első szabadedzésen a negyedik lett, a folytatásban motorproblémákkal küzdött és nem tudott mért kört autózni. A versenyhétvége magyar idő szerint szombaton 19.30 órától a harmadik szabadedzéssel folytatódik.   Eredmények:   2. szabadedzés (élcsoport):   1. Carlos Sainz Jr. (spanyol, Ferrari) 1:17.699 perc 2. Oscar Piastri (ausztrál, McLaren) 1:17.877 3. Cunoda Juki (japán, RB) 1:17.878 4. Charles Leclerc (monacói, Ferrari) 1:17.887 5. Lando Norris (brit, McLaren) 1:17.948 6. Kevin Magnussen (dán, Haas) 1:18.239   korábban:   1. szabadedzés (élcsoport):   1. George Russell (brit, Mercedes) 1:17.998 perc 2. Sainz Jr. 1.18.315 3. Cunoda 1:18.699 4. Max Verstappen (holland, Red Bull) 1:18.839 5. Nico Hülkenberg (német, Haas) 1:18.904 6. Piastri 1:18.958   A további program:   3. szabadedzés 19.30 időmérő edzés 23.00   vasárnap: futam 21.00   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is! 

Szerző: Heimer György   A BYD Seal U DM-i plug in hibrid, de mint ahogy a minap tartott sajtótájékoztatón a kínai óriáscég képviselői hangsúlyozták: a kocsi mindig az elektromos hajtást részesíti előnyben. Ez magyarán azt jelenti, hogy a vezető kétféle, elektromos (EV) és hibrid (HEV) menetmód között választhat. Ez utóbbi esetben a hajtás változatlanul az akku energiáit használja, a benzinmotor úgymond csak támogatja a villanyost. A benzines ugyanakkor tölteni is képes az akkumulátort, beállítástól függően 25 és 70 százalék közötti szintig. A Seal U DM-i hibridet két különböző hibrid hajtással kínálják. Az összkerékhajtású Design változatban az első tengelyen 150, a hátsón egy 120 kW teljesítményű e-motor dolgozik a márka saját fejlesztésű, 1,5 literes, négyhengeres, 96 kW-s turbós benzinesével. Így a rendszerteljesítmény 238 kW, csúcsnyomatéka pedig 550 Nm. A másik, Boost nevű modellváltozat fronthajtásos, 1,5 literes szívó benzinmotorja 145 kW. Az akkumulátor a Design szintjével azonosan 18,3 kWh, rendszerteljesítménye 160 kW, maximális forgatónyomatéka 300 Nm. A Design akkumulátorral – WLTP ciklus szerint – 70 km megtételére képes, a teljes hatótávolság, a benzines erőforrást bekapcsolva elérheti a 870 kilométert. A kisebb teljesítményű Boost elektromos hatótávolsága 80 kilométer, de a belső égésű motorral összedolgozva az egyszerre megtehető táv meghaladja az 1000 kilométert. A BYD másik, most bemutatott elektromosa, a Tang hajtásláncában két, összesen 380 kW (517 LE) villanymotor dolgozik, a sajtóismertetőn beígért hatótávolság több mint 500 kilométer (a városi hatótáv 680 km lehet), az óránkénti 100 kilométeres sebesség eléréséhez 4,9 másodpercre van szükség. A hétüléses, 940 literes csomagtartójú, összkerekes Tang suv kidolgozásával, szolgáltatásaival már-már luxusautós. Ezt példázza a BYD mérnökei által kifejlesztett, kettesszintű önvezetői képességekkel rendelkező aktív menetdinamikai szabályzórendszer. Technikája 18 érzékelőt, 8 ultrahangos és 5 milliméteres hullámhosszú radart, valamint 4 körbelátó és egy nagyfelbontású, a szélvédő mögé beépített kamerát használ. A rendszer a BYD saját fejlesztésű big data algoritmusával működik és a vezető szokásait, reakcióit is figyelembe véve kínál személyre szabott menetbiztonságot. A modell-beharangozó sajtótájékoztatón a BYD közzétette a járművek árait is. Eszerint a 30 millió forint alatt startoló Tang bevezető ára 25 millió 400 ezer forint. A Seal U DM-i Boost típus 15 millió 365 ezer, a nagyobb teljesítményű Design 18 millió 775 ezer forintba kerül. A Seal U DM-i 6 éves, 150 ezer km-es teljes körű gyártói garanciával érkezik az európai piacokra, az akkumulátor legalább 70 százalékos kapacitására pedig 8 évet vagy 200 ezer kilométert szavatolnak. Az európai autópiacok meghódításán nagy erővel dolgozó BYD a mostani pesti sajtóbemutatójára – amolyan látványos show elemként – elhozta a gyártómű YangWang luxusmárkájához tartózó U8-as terepjáró-kolosszusát is. Ezt a közel 3,5 tonnás monstrumot egyelőre nem kívánják forgalmazni a vén kontinensen, de arra bizonyosan jó, hogy elkápráztassák az autós nagyérdeműt. Az 1200 lovas óriásjárgány 3,6 másodperc alatt fenn van százon, és mindennek tetejébe helyből, tankszerűen megfordul, sőt még a mélyvíz sem akadály, úszni is tud.  

Ilyen például a messze földön ismert brit Seahorse vállalat vízibusza (neve alapján nem kacsahajó, hanem „tengeri ló”). A cég több mint harmincéves tapasztalattal rendelkezik az ilyen járművek fejlesztésében. Két éve kezdte pályafutását a Seahorse harmadik generációs modellje  a vállalat új maidenheadi üzemében. A kétéltű népszerűsége láttán a járműveket üzemeltető vállalat úgy döntött, hogy London után más brit városokban, Liverpoolban és Glasgowban is újtára indítják a vízibuszos szolgáltatást. A harmadik generációs autóhajó innovatív dizájnt kapott. Teste üvegszállal erősített műanyagfajtából (GRP) készült, ami kiküszöböli az elődök korrózióval és túlsúllyal kapcsolatos problémáit. A busz több nyomástartályt használ a felhajtóerő növelésére. Az erős csőváz védi az utasokat a dőlés vagy – horribile dictu! - borulás esetén.  Vízi baleset esetén széthajtható mentőtutajok segítik a bajbajutottakat. A kétéltűt 36 utasra és kétfős legénységre tervezték. Minden ülés biztonsági övvel van ellátva, a be- és kiszállást korlátokkal ellátott, visszahúzható létra könnyíti meg. A harmadik generációs Seahorse Mk III kétéltűt 6,7 literes DAF Paccar dízel-hidraulikus motor hajtja.Vizes jármű ide vagy oda, a villamosítási láz ebbe az iparágba is betörni látszik.  Az év végére a cég egy igazán forradalmi gondolattal rukkol elő, és bemutatja az első elektromos „tengeri lovát”.  

A konferencia nyitóelőadásán Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere helyi tapasztalatok mentén számolt be arról, hogy egy nagy beruházásnak, nevezetesen a BMW gyárépítésének milyen hatása lehet a térség gazdaságára. Javasolta a jelenlévőknek, hogy ha azt szeretnék, Csongrád vármegyében sikeresek legyenek a nagyberuházások és abból profitálni is tudjanak, akkor alkossanak stratégiákat. A településvezetők figyelmét pedig arra hívta fel, hogy a gazdasági fejlődéstől ne szakadjon el a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a szolgáltatások területe sem, ezeknek is lépést kell tartaniuk a fejlesztésekkel. Papp László: növeltük Debrecen láthatóságát a világban Papp László az esemény előtti napon találkozott a közlekedésért felelős miniszterrel, Lázár Jánossal, aki megerősítette, hogy a 47-es főút négysávosítása változatlanul napirenden van. Ezzel kapcsolatban portálunk kérdésére válaszolva Papp László elmondta, ő is azon érkezett Szegedre és félúton rá is kérdezett a sofőrre, hogy biztosan ez a veseköveket alaposan megmozgató út a legrövidebb Debrecen és Szeged között? A Google 3 óra 20 percet ír a két városközpont közötti bő 220 kilométerre. Papp László 2014-ben lett Debrecen polgármestere, akkor a cívisváros mindössze 150 hektárnyi iparterülettel rendelkezett. Korábban négy évig a gazdaságért felelős alpolgármesterként dolgozott a közgyűlésben így látta, hogy hiába kiemelt iskolaváros Debrecen, a végzett diákok nem igazán találnak munkát helyben. Beruházás ösztönzési programot indítottak, próbáltak minél több nagybefektetőt a városba csábítani, „ráfeküdtek” az EU-s pályázatokra és 2 milliárd forintot különítettek el 4 évre beruházás ösztönzésre. – A hasonló képességű városok közül ki kell emelkedni, kicsivel többet tudtunk mutatni, adni, mint a versenytársak. Volt olyan érdemi támogatás, amelyik már másfél, két év alatt meg is térült iparűzési adóban – fogalmazott, hozzátéve, növelték Debrecen láthatóságát a világban. A BMW festőüzeme Debrecenben 2018 őszén írták alá a BMW magyarországi beruházásának első szerződéseit, a bajor márkával már érdemes volt lépést váltani. 2020-re elkészült egy hosszú távú program, Debrecen 2030 címmel. – Megtízszereztük, 1500 hektárra növeltük a városi iparterület nagyságát, ebből 620-on a BMW építkezik, infrastruktúrája 2016-17-re készül el véglegesen. Ötezer milliárd forintnyi működő tőke érkezett 10 év alatt Debrecenbe és 20 ezer új munkahely jött létre, természetesen még mindkettő folyamatban van – hangsúlyozta a polgármester. Papp László szerint 2030-rea Debrecen ipari termelése nagyobb lesz, mind Budapesté plusz Pest megyéé összesen. Nem véletlen, hogy a Financial Times olyan „metropoliszok” mellett sorolta a világ 10 legjobb tőkevonzó városa közé Debrecent, mint New York, Hong-Kong vagy éppen Dubai. – Az elmúlt 10 év egyik legjobb döntése volt, hogy egy 2015-ös nekibuzdulás nyomán angol nyelvű nemzetközi iskola épült, ami 2019 óta nagyon eredményesen működik. Ma már 400 diák tanul itt az óvodától a diplomáig, ez konvertibilis képzésű iskola. Aki innen tovább megy a szüleivel, a gyerek vagy fiatal, máshol is folytatni tudja a tanulmányait – mondta a polgármester. Debreceni polgármester a szegedi konferencián Papp László hangsúlyozta, 2500-ról 10 ezer fölé nőtt a szakképzési centrum diákjainak száma és az is jelzés értékű, hogy a BMW először oktatási központját építette meg és kezdte működtetni Debrecenben. Át kellett gondolni az oktatási helyzetet, a struktúrát, a polgármester szerint Szeged hasonló adottságú és hasonló út előtt áll a BYD autógyárának felépítésével. Szerinte komplex megközelítés szükséges, a kormány ott van a BYD mögött, a közlekedésbe és a kultúrába is kell invesztálni. Megtudtuk, a BMW gyár érkezésével és a hozzá szorosan vagy lazábban köthető fejlesztéseknek köszönhetően Debrecenben az ingatlanárak néhány év alatt megduplázódtak. A polgároknak kétszer annyit ér az ingatlanuk, ugyanakkor persze új vagy használt lakást venni is sokkal nehezebb. – 2025-ben indul majd a Főnix lakásprogram, ebben a piaci bérleti díj megoszlik majd a 35 év alatti fiatal, az önkormányzat és a munkáltatók között. Ösztönözzük a fejlesztőket, hogy építsenek új lakásokat, a város pedig belép a piacra és bérli a lakást és fizeti annak egyharmadát – vázolta a közeli jövő terveit előadásában polgármester. A BMW ultramodern képzési központ nyitott Debrecenben – Felhívta önt a BYD döntése után Botka László szegedi polgármester, hogy kikérje a tanácsait, miként kell autógyára építeni? – kérdezte portálunk az előadása után Papp Lászlót. Válaszából megtudtuk, közvetlenül utána nem beszéltek, de a Megyei Jogú Városok Szövetségében rendszeres a kapcsolat Szeged és Debrecen között. A BYD beruházásáról érdemben Kovács Tamás gazdasági alpolgármesterrel beszélt először, és azóta is szívesen felajánlja segítségét megosztja tapasztalatait autógyár-építés ügyben Szegeddel.   Október közepén Lázár János közlekedési miniszter megdicsérte Debrecent, szerinte a város Európa harminc legnagyobb ipari központja közé léphet. Úgy látja, minden adott ahhoz, hogy 2025-ben megkezdődhessen az autógyártás Debrecenben. A tervezett közlekedési fejlesztések közül kiemelte a keleti elkerülő utat, amely 2029-re készül el és – egyebek között – bejelentette, hogy a 471-es főút négysávosításához kapcsolódóan újjáépítik a Debrecen-Nyíregyháza vasútvonalat. A miniszter kitért arra, hogy új konstrukcióban, a magántőke bevonásával tervezik újjáépíteni a debreceni vasúti pályaudvart, a Nagyállomást. A beruházás a mintegy tíz, legnagyobb forgalmat lebonyolító pályaudvar korszerűsítésének része, és ebben Szeged is benne van. A program lényege, hogy a vasútüzemet szétválasztják a kereskedelmi funkciótól, és az utóbbit a magántőke számára hozzáférhetővé teszik.   Épül a BYD szegedi autógyára – Régi restanciája Debrecennek a vasúti pályaudvar, ahogy növekszik a város, a közösségi közlekedésben újabb megoldandó feladatok jelennek meg. 10 éve elindult már a gondolkodás az állomással kapcsolatban, de eddig nem találtunk rá forrást. Amit Lázár miniszter úr felvázolt, vagyis a magántőke bevonását előremutatónak tartom. Örülök annak, hogy ez gyakorlattá válhat, mi is gondolkodtunk hasonló konstrukción korábban, de akkor nem voltak adottak a feltételek – mondta az Autószektornak a debreceni polgármester. Az előadás után beszélgetve portálunk felvetette azt is, a szegediek leginkább a komoly utasforgalmat lebonyolító, sok célállomást kínáló repülőtere miatt irigylik a cívisvárost, ám a Debrecen Airport korábban dinamikus felfutása mostanában láthatóan megtorpant. – Minden fejlődési fázisban vannak hullámvölgyek én, ezt most annak tekintem, nem a debreceni piacra vezethető vissza, hanem sokkal inkább azokra a problémákra, amivel mostanában a Wizz Air küzd. Hajtóműproblémák miatt a gépeik egy része a földön van, csúsznak a megrendelt új repülők, kevesebb gépük van és ezeket esetenként a nagyobb profittal kecsegtető bázisállomásokra csoportosítják át – mondta Papp László. A Lufthansa Debrecenben. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt A polgármester szerint ez nem mindig lesz így, egyszer majd megérkeznek az új repülőgépek, és a földön lévők szerelési problémái megoldódnak. Meggyőződése, hogy a debreceni repülőtérre a Wizz Air vissza fog térni, ami nem jelenti azt, ne dolgoznának azon, hogy más légitársaságok is repüljenek városukból. – Örömmel látjuk, hogy a Lufthansa viszont szárnyal, a Debrecen-München járat nagyon erős és egyetlen átszállással a világ nagyon sok pontjára elrepülhetünk Debrecenből. Továbbra is fejlesztjük az infrastruktúrát, 2025-ben megújulhat a kifutópálya – mondta a polgármester. Mint ismert, Debrecenben költözik a Természettudományi Múzeum és a Közlekedési Múzeum is. Előbbinél jelenleg zajlik a tervpályázat, utóbbinak lezárult a tervezési ötletpályázata. A BMW autógyár melletti mintegy hathektáros területre épülő Közlekedési Múzeum részletes tervezése, de akár a kivitelezése is elkezdődhet 2026-27-ig. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!