Körülbelül egy hónapja volt, hogy először nálam járt a Hyundai Kona második generációja. Akkor sportos N-Line felszereltséggel, külső töltésre nem szoruló hibridként járt nálam. Noha grammra hozta, ami elvárható a szegmensben, sőt, még annál is többet, valamiért mégis úgy éreztem, hogy azzal a fekete-vörös konfigurációval nem domborította ki a típus erősségeit. A lélektelen kabin mintha elnyelte volna az autó valódi minőségét és remek felszereltségét. Ugyanakkor értettem, hogy az N-Line miért lett úgy konfigurálva, ahogy. Így tudták a lehető legjobban kiemelni, hogy mennyi arca van az új Kona családnak. Én pedig kíváncsi voltam mindre. Úgyhogy boldogan vettem át Kona Electric tesztautómat, ami az első pillanattól kezdve más benyomást tett rám. Ahogy azt korábban is gondoltam, a világos kabin nagyon sokat dob az utastér hangulatán. Ehhez a minden sarkában lepuhította, gömbölyített, mégis a végtelenségig letisztult, szinte futurisztikusan tágas és otthonos kabinhoz egyszerűen a világos műanyagok, ezüst betétek, és hozzájuk passzoló gombok valók. Kategóriáján túlmutatóan tágas, és így, Executive felszereltséggel döbbenetesen kényelmes is. Szinte elnyeltek, a széles és puha szarvasbőrülések, miközben a napfénytető fénye belengte a barátságos kabin szerethető részleteit: head-up display, variálható középkonzol, és két remek felbontású kijelző. Talán a kellemesebb összhatás, és persze a jóval nehezebb, tisztán elektromos hajtáslánc tette, de egyszerűen sokkal felnőttesebbnek hatott az elektromos Kona, mint a hibrid. Érzékelhetően halkabb volt – a Hyundai villanyautóinak a zajszűrése továbbra is pazar, még ilyen méretben is. Ellenben a korábbi N-Line-nal, itt a kabin egyértelműen egy nagy tömbnek érződött, ami stabil, hangtalan, gyönyörű illesztési hézagokkal és finoman kattanó gombokkal, tekerőkkel. A futómű, mintha egy kategóriával nagyobb autóból érkezett volna: puhán, felütés nélkül vitt át Budapest legzordabb útszakaszain is. Ha valamit, hát ezt a szintű útkomfortot biztosan nem várhatnánk el egy városi kis crossovertől, de úgy tűnik, hogy a Kona épp rákontrázz a komplett szegmensére. Nálam a nagy akkumulátoros, tehát 65,4 kWh-s változat járt, aminek gyárilag akár 454 kilométert ígérnek. Már átvételkor is megnyugtató 468 km-t írt ki a komputer a teljesen feltöltött akkumulátorral, és tudtam, hogy hosszú hetünk lesz együtt, de megnyugtatott, hogy akár 105 kW-tal is lehet majd tölteni, mint a nagy testvéreit. Végül a nagy tesztátlag 16,2 kWh/100 km volt, amivel 402 km hatótáv jönne ki. Mindezt úgy, hogy szinte végigklímáztuk a kánikulai napokat és még autópályázás is volt benne. Sűrű városi forgalomban, klíma nélkül akár 12,1 kWh-ra is levihető a fogyasztás, amilyen utoljára a méregdrága szánszálas bódéval épített BMW i3-ban láttam kiírva. Már a sima hibrid Konánál sem tudtam belekötni a technikai felkészültségbe, de a tisztán elektromos változat még erre is rálicitált. A felszín alatti munka remekül el lett végezve, itt nincs kispórolva semmi. És akkor még nem is beszéltünk a felszínről. Végül is egy az egyben megkaptuk a marketing külsőt, Meta Blue fényezéssel, nagy felniszettel, amit élmény volt fotózni. Minden változatánál letisztultabb a Kona elektromos változata, itt érvényesül leginkább a dél-koreaiak Streamlinernek nevezett robotzsaru formavilága. Itt is találkozhatunk az Ioniq család apró, szögletes díszbetétjeivel, lámpatesteivel, és a Kona védjegy osztott fényszórókkal, elől és hátul egyaránt. Minden törés igényes és vonzó, de a leglátványosabb mindenképp a tető- és övvonal találkozása a C-oszlopon. Jelenlegi konfigurátora szerint 13,8 millió forintról indít az elektromos Hyundai Kona, míg a mi 217 lóerős, 65,4 kWh-s változatunk már 15,5 milliótól kapható, és nyilván erre még rá tud dobni a magasabb felszereltség. Ezzel a dedikált villanyos padlólemezre építő Ioniq modellcsalád magasságban játszik, de egy pillanatig se gondoljuk, hogy ne lenne ugyanannyira felkészült a Kona is, aminek egyébként szintén a villanyos változatát fejlesztették ki először, és ehhez adaptálták a többi hajtásláncot. Nem véletlen a 0,27-es légellenállási együttható és a 400 voltos elektromos architektúra sem. Ár-érték arányban a legszimpatikusabb választásnak tűnik jelenleg a Kona Electric a saját szegmensében. A kínaiaknál minőségibb, a franciáknál olcsóbb, a japánoknál pedig felkészültebb – utóbbiak leginkább kényszermegoldásként születtek, és ezt érzékeltetik is. Mellette szól továbbá a 8 év akksi és 5 év kilométer-korlátozás nélküli garancia, a márka pozitív megítélése, és a 466 literes csomagtartó is. A Hyundai Kona Electric a legjobb példa rá, hogy ki vette igazán komolyan a villanyos átállást az utóbbi években. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!