Ilyen körülmények között az autó tapadása romlik, a fékút megnő, a vezető mentális állapota pedig legalább olyan fontos tényezővé válik, mint a jármű műszaki állapota. A fizika ilyenkor sem alkuszik – a közlekedők felelőssége óriási. A HTA szakértőinek tanácsait foglaltuk össze. Betartásukkal markánsan csökkenthető a balesetveszély. Illusztráció. Forrás: SEAT 1. A sebesség megválasztása kulcskérdés Nedves úton a gumiabroncs és az aszfalt közötti tapadás jelentősen csökken. Az esővel borított útfelületen – különösen nyomvályúkban – könnyen alakulhat ki vízréteg, amely már mérsékelt sebességnél is tapadásvesztést, aquaplaninget okozhat. Kettős fronthatás idején a reakciók késhetnek, ezért a megszokottnál nagyobb biztonsági tartalékra van szükség. Ajánlás: A megengedett legnagyobb sebességnél lassabb haladás indokolt. Csapadékos úton a tempomat használata kerülendő. Nyomvályús szakaszokon különösen körültekintően válasszuk meg a sebességet. 2. Megnövelt követési távolság – több idő a reagálásra Vizes útfelületen a fékút jelentősen megnőhet. Fronthatás idején a figyelem megosztottabb, a reakcióidő hosszabb lehet, így a megszokottnál nagyobb követési távolság életmentő tartalékot jelenthet. Ajánlás: Legalább kétszeres, indokolt esetben háromszoros követési távolság tartása javasolt. Nagyobb járművek mögött különösen indokolt az extra távolság. 3. Józan, előrelátó vezetési stílus Hideg időben a nedves aszfalt hőmérséklete gyorsan változhat, egyes szakaszokon akár fagyásközeli állapot is kialakulhat. A kettős front okozta fáradtság és ingerlékenység miatt a hirtelen manőverek még kockázatosabbak. Ajánlás: Kanyarok előtt időben csökkentsük a sebességet. A fékezés legyen fokozatos, a gyorsítás visszafogott. Előzések előtt különösen alapos mérlegelés szükséges. 4. Látni és látszani – a látási viszonyok szerepe Az eső és az útról felverődő szennyeződés rontja a kilátást és csökkenti a láthatóságot. Fronthatás idején a szem gyorsabban elfárad, ami tovább rontja az észlelést. A szélvédő, tükrök és lámpatestek rendszeres tisztítása elengedhetetlen. A tompított fényszóró használata nappal is indokolt lehet. Indulás előtt ellenőrizzük a páramentesítés működését. 5. A gumiabroncs szerepe hideg, vizes úton A gumiabroncsok állapota alapvetően meghatározza a jármű tapadását és irányíthatóságát hideg, csapadékos időjárási körülmények között. A téli gumiabroncs nemcsak havas vagy jeges úton fontos, hanem hideg, nedves aszfalton is, mivel speciális gumikeveréke alacsony hőmérsékleten is rugalmas marad. Ez javítja az úttartást és csökkenti a féktávolságot. Az elhasználódott mintázat azonban nem képes hatékonyan elvezetni a vizet, ami növeli a megcsúszás és az aquaplaning kockázatát. Hideg időben a gumiabroncsok nyomása csökkenhet, ami rontja a tapadást és egyenetlen kopáshoz vezethet. Az alulfújt abroncs különösen érzékenyebb az úthibákra, így a kátyúk okozta sérülések esélye is megnő. A kátyúk veszélyei hideg, vizes úton Csapadékos időjárásban a kátyúk gyakran vízzel telnek meg, így mélységük és kiterjedésük nehezen felmérhető. A nagyobb sebességgel történő kátyúba hajtás nemcsak defektet okozhat, hanem a felni, a futómű és a kormányzás elemeinek károsodásához is vezethet. A hirtelen ütés következtében az abroncs tapadása átmenetileg megszűnhet, ami irányíthatatlanságot és megcsúszást eredményezhet, különösen kopott vagy nem megfelelő guminyomású abroncsok esetén. 6. Úristen, egy kátyú, most mit csináljak? Ha van rá lehetőség, kerüljük ki! Ez mindig a legbiztonságosabb megoldás. Figyeljük az utat előre, különösen rossz minőségű útszakaszokon, hogy legyen időnk reagálni. Tartsunk megfelelő követési távolságot, így jobban észrevehetőek az úthibák. Ha nem kerülhető el az áthajtás, vegyük el a gázt még a kátyú előtt, és csökkentsük a sebességet. Ne fékezzünk magán a kátyún, mert fékezéskor az autó orra leül, és nagyobb terhelés éri az első futóművet és az abroncsokat. Egyenesen tartott kormánnyal haladjunk át rajta, ne rántsuk el a kormányt az utolsó pillanatban. Lassan, de határozottan haladjunk, kerülve a hirtelen mozdulatokat. Mit ne tegyünk? Kerüljük a hirtelen, erős fékezést közvetlenül a kátyúban. Ne kíséreljük meg a kátyú kikerülését hirtelen sávváltással, amennyiben a forgalmi helyzet ezt nem teszi egyértelműen biztonságossá. Kerüljük a nagy sebességgel történő áthajtást, különösen mély, illetve vízzel teli kátyúk esetén, mivel ezek súlyos károsodást okozhatnak a járműben. 7. Hogyan ellenőrizhetjük gyorsan és egyszerűen az abroncs kopását? A 100 forintos teszt egy egyszerű, otthon is elvégezhető módszer az abroncsok kopásának ellenőrzésére. Vegyünk elő egy 100 forintos érmét, helyezzük éllel lefelé az abroncs futófelületének egyik hosszanti barázdájába. (A 100 forintos érme külső peremének magassága nagyjából 4 mm, ezért megfelelő viszonyítási alapot ad az abroncs állapotának gyors megítéléséhez.) Amennyiben az érme vastag külső pereme eltűnik a futófelületben, az abroncs profilmélysége körülbelül 4 mm vagy annál nagyobb, ami még megfelelőnek tekinthető. Ha a perem már jól látható, az abroncs jelentősen kopott, és célszerű felkészülni a cserére. Ha az érme nagy része kilátszik, a profilmélység megközelíti a jogszabályban előírt minimumot (1,6 mm), ebben az esetben az abroncs cseréje erősen ajánlott. Téli abroncsok esetén már 4 mm alatti profilmélységnél jelentősen romlik a tapadás, ezért ott különösen fontos a megfelelő állapot. Az ellenőrzést érdemes több ponton is elvégezni, mivel az abroncsok kopása gyakran egyenetlen. Ám a módszer nem helyettesíti a pontos mérőeszközt, csupán tájékoztató jellegű. 8. Mit tegyünk megcsúszás esetén? Megcsúszáskor a pánikreakciók – például a hirtelen fékezés, kapkodó kormánymozdulatok vagy a reflexszerű ellenkormányzás – súlyosbíthatják a helyzetet. Fronthatás idején különösen fontos a tudatos, higgadt reakció, mivel az útburkolat tapadása jelentősen csökkenhet. Ilyen helyzetben a vezetőnek törekednie kell arra, hogy megőrizze nyugalmát, finom, határozott mozdulatokkal kezelje a kormányt, és kerülje az erőteljes pedálhasználatot. A jármű haladási irányának stabilizálása érdekében célszerű a tekintetet a kívánt irányba vezetni, nem pedig az akadályra fókuszálni. Amennyiben a jármű rendelkezik menetstabilizáló rendszerrel (ESP), annak működését nem szabad akadályozni, hanem hagyni kell, hogy segítsen visszanyerni az irányíthatóságot. A megcsúszás megszűnése után fokozatosan kell visszatérni a normál haladáshoz, továbbra is alkalmazkodva a megváltozott út- és időjárási viszonyokhoz. A lényeg: Őrizzük meg a nyugalmunkat, a kormányt abba az irányba tartsuk, amerre haladni szeretnénk. Az elektronikus menetstabilizáló rendszerek akkor tudnak segíteni, ha a vezető mozdulatai összhangban vannak velük. 9. A legbiztonságosabb döntés néha az, ha nem indulunk el Csapadékos, hideg időben – különösen kettős fronthatás idején – a vezetési képességek romolhatnak. Ha az utazás halasztható, érdemes mérlegelni a kockázatokat. A HTA szakértőinek tanácsai: A gumiabroncsok profilmélységének rendszeres ellenőrzése kiemelten fontos a téli időszakban. A külső hőmérséklet csökkenése miatt az abroncsnyomást rendszeresen ellenőrizni és beállítani szükséges. Nedves, rossz minőségű útszakaszokon indokolt a mérsékelt sebesség megválasztása. A megfelelő követési távolság betartása segít az úthibák időben történő felismerésében. Négyévszakos abroncs használata esetén is fokozott óvatosság és körültekintő vezetési stílus ajánlott.