A nagy találmányok kis műhelyekben születnek, pláne az elsők, csak nem mindegyiknek van pontos születési bizonyítványa. Alapos melóval azért össze lehet szedni a fontosabb autóbiztonsági eszközök szüleit, apáit, anyáit, mert hogy sikeres színésznő is felkerült a globális találmányok listájára. Benz tricikli és Daimler automobil a stuttgarti Mercedes kollekcióban 1886. januárjában Carl Benz szabadalmaztatta gázmotoros triciklijét, októberben elkészült Gottlieb Daimler benzinmotoros kocsija, a világ első négykerekű automobilja. 1896. Henry Ford a család detroiti Bagley Avenue-n fekvő házának fészerében elkészítette a Quadrocycle modellt, mely kéthengeres motorjával 20 mérföldes ( 32 km/h/) tempóra volt képes, ez a modell évtizeddel lemaradt ugyan Daimler négykerekűjétől és Benz triciklijétől, de elsőként szerelték fel olyan jelzőberendezéssel, ami a gyalogosokat és lovasokat figyelmeztette. Legendás Ford autók Kürt helyett elektromos csengő a Quadrocycle elején    Forrás: Ford Motor Co. A csengő ébresztően hatott a járműiparra, mert néhány évvel később, egészen pontosan 1900-ban már 4192 automobil szerepelt az USA nyilvántartásában, közülük 1688 gőzhajtású, és 929 elektromos szerepelt. Komoly sorozatgyártásról még nem lehetett beszélni, hiszen mindez 75 műhely produkciója volt. Még ugyanabban az évben kellemetlen húsvéti ajándékkal lepte meg az autósokat a németországi Hessen tartomány vezetése: áprilisban bevezették a gépjárműadót. Ablaktörlő szabadalom 1903-ban az amerikai Mary Anderson szabadalmaztatta a kézi működtetésű ablaktörlőt, mert látta, hogyan szenvednek az üveg tisztításával a New-York-i villamosvezetők, akiknek esőben, hóban olykor le kellett szállni a művelethez. Megvalósította és le is védette a jármű belsejéből mozgatható, fakarokra erősített gumilapát ötletét. A szélvédőmosó az 1930-as években jelent meg az autókon. 1907-ben 26 német birodalmi tartományban kötelezővé tették a rendszámot, mely egy római számból, egy latin betűből és öt számból állt. Irányjező kéz a dearnborni Ford múzeumban   Fotó: Boros Jenő 1907-ben. a brit származású PercyDougla-Hamilton az USA-ban elkészítette, 1909-ben pedig szabadalmaztatta az első integető kezet. A világ első filmsztárjaként jegyzett Florence Lawrence elsők között szerzett jogosítványt és 28 évesen, 1914-ben feltalálta az irányjelzőt. A kanadai születésű színésznő szerkezetén gombbal kapcsolható karokat lehetett mozgatni és így jelezni a haladási irányt. Nem mellékesen megtervezte és elkészíttette az első autós féklámpát, mely a pedál lenyomására világító Stop feliratot kapcsolt be. Lawrence 1938-ban öngyilkos lett, néhány évvel halála után már több modellhez széria tartozékként kínálták az elektromos indexet. Féklámpa      Fotó: Boros Jenő 1920-ban a Protex Signal Co. szabadalmaztatta a világ első villogó irányjelzőlámpáját. 1925-ben Edgar Walz Jr. levédette ovális dobozát, melynek közepén fékezéskor stoplámpa, indexeléskor a balra mutató felső és jobbra mutató alsó nyilak világítottak, vagyis indexeltek. Az autógyártók nem vették meg a szabadalmazott ötleteket, ám amikor 1939-ben lejárt védettségük, azonnal alkalmazták. 1909. november 8-án Victor Hémery egy Blitzen-Benz autóval 200 km/óránál gyorsabban száguldott az angliai Brooklands pályán: A 21,5 literes 200 lóerős teljesítményű autó rekordját csak tíz év múlva tudták megdönteni. Autóversenyen használtak először visszapillantó tükröt 1909-ben Dorothy Levitt A nő és az autó című könyvében már írt a visszapillantótükörről, melyet két évvel később Ray Harroun használt először Marmon Wasp kocsiján az Indy 500-as versenyen., majd 1914-ben az első USA szabadalmat Chester A. Weed adta be. 1910-ben mutatta be első kanyarlámpa megoldását Weald of Kent Engineering cég. 1912-ben a Cadillac elsőként alkalmazott elektromos gyújtást sorozatgyártású autóban, az amerikai Charles Kettering évtizeddel korábbi szabadalma alapján. Útban a csúcsra a T-Ford 1914 január 14-én indult a Ford T-modelljének sorozatgyártása. 1915-ben megjelent az autókon a hátsó világítás és a féklámpa, 1919-ben pedig a fényszóró, majd két évvel az első amerikai rádióadó működés után, 1922-ben vevőkészülékkel kínálták a Ford T-modelleket. 1926-tól a Bosch elkezdte az elektromos ablaktörlők gyártását. 1936-ban a tompított fényszóró. A Lucas kísérleti tempomatja     Forrás: RAC 1945-ben védették le Ralph Teetor találmányát, a sebességtartó szerkezetet, az Auto Pilot (később Cruise Contorl) tempomatot első sorozatgyártású modellként a Chrysler Imperial 58-as típus kapta meg. 1951. október 6-án légzsák ötletére Walter Linderer megkapta a Német Szabadalmi Hivatal 896312 számú szabadalmi értesítést. Az autós használatra szánt első légzsák ötlete John W. Hetrick amerikai tengerésztől származik, miután családjával balesetet szenvedett: szabadalmát 1953-ban 2649311 számon regisztrálták az USA-ban. A GM az Oldsmobile Toronado sportkocsiba is szerelt légzsákot  Forrás: General Motors A General Motors az 1970-es években kormányzati Chevrolet Impala flott autóit szállította légzsákokkal. A GM Oldsmobile Toronado sportkocsijába is rendelhető volt légzsák, de a vevők érdeklődésének hiánya miatt a lehetőséget törölték az opciós listáról. Amazonban a svéd mérnök és találmánya              Forrás: Volvo AB 1959. Nils Bohlin svéd mérnök által tervezett hárompontos biztonsági öveket építenek a Volvo Amazon és PV 544-es modellekbe. 1963-ban a detroiti Wayne Egyetem professzora, Robert Kearns megalkotta az intervallum kapcsolós ablaktörlőt. A szerkezet ötletének jogtalan használatáért indított perben a bíróság a Fordot 10 millió, a Chryslert 20 millió dollár kártérítésre ítélte. A legendás Cápa kanyarlámpája              Forrás: Citroen  1965-ben a Citroen DS 21 ikerfényszórói közül a két kisebb átmérőjű belső függőeleges tengelye körül elfordult, így a távolsági fényszórók a kanyar irányába világítottak. A szerkezetet bovdenhuzal kötötte össze a kormányművel, a lámpák már kis kormánymozdulatra elforogtak, vagyis mire a kerekek irányba álltak, a fényszórók bevilágítottak a kanyarba. A belső lámpák 80 fokban tudtak elfordulni. 1970-ben a Maserati motoros Citroën SM modell elsőként kapott esőérzékelős ablaktörlőt. 1972-ben a 15 007 034 Bogárral a VW megdöntötte a Ford T-modelljének rekordját. 1972. október elsején a német utakon 100 km/h sebességkorlátozást vezettek be. 1974. John Voevodsky pszichológus bemutatta a harmadik féklámpát, melyet 343 San Franciscó-i taxin tesztelt. Egyre több légzsák védi az utasokat             Forrás: Daimler AG 1981-ben a Daimler Benz elsőként a Mercedes-Benz S Klasse ( 126-os sorozat) modellben alapfelszerelésként szállított légzsákot és az övfeszítőt. 1985-ben a frankfurti IAA fő témája a katalizátor, mely 1989-től már minden új személyautóban kötelező lett Európában. 1987-ben a magyar kisautót is tervező és építő Borlói Mátyás nem csak megrajzolta, de saját Fiat Ritmo autójára fel is szerelte a külső visszapillantó-tükörbe szerelt irányjelzőt, ám annak használatát 1987. május 27-i levelében a Közlekedési Felügyelet megtiltotta a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló B1977.(XII.20) rendeletére hivatkozva. Napjainkban minden új autón van külső visszapillantótükörbe épített irányjelző. Visszapillantó kamera és index       Forrás: Volvo AB 1991-ben megjelent az első visszapillantó kamera a JDM Toyota Soarer szériamodellen. 1991. május 21-én legördült a szalagról az utolsó Trabant. 1998-ban a Daimler bemutatja a 2,5 méteres Smartot. 2002-ben tartották a Porsche céget mentő Cayenne premierjét 2003 júliusában a VW mexikói gyárában elkészül az utolsó (21,5 milliómodik) Bogár. 2005. Bugatti Veyron: 16,4 literes motor, 1001 LE, 400 km/h: szériaautó csúcssebességgel és teljesítménnyel. Veyron és őse            Forrás: Bugatti  További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!