A lengéscsillapító elsődleges feladata, hogy a kerék és talaj közötti kapcsolatot, a megfelelő normálerőt biztosítsa. Az autó az út irányából kap különböző gerjesztéseket, melyekre az autó futóműve és karosszériája is lengéssel válaszol. A lengés mértéke függ a gerjesztés frekvenciájától és az egyes részegységek sajátfrekvenciájától. A futómű sajátfrekvenciája 10-14 Hz között van, a karosszériáé pedig 1-1,2 Hz között van. Ez azt jelenti, hogy 10 Hz-es gerjesztésre adja legnagyobb kilengését, amikor a talpponti erő a minimumát is elérheti.     Miért fontos a talpponti erő? Mert attól is függ, hogy az autó mennyire irányítható, fékezhető, ugyanis a csúszás nélkül elérhető oldalerők a tapadási együtthatóval és a függőleges irányú talpponti erővel arányosak. Ha kicsi az út és a kerék közti függőleges irányú erő, akkor kicsi lesz a fékezésre, gyorsításra és kanyarodásra felhasználható erő is, vagyis megnő a fékút és nem biztos, hogy az autó pontosan olyan íven kanyarodik, mint amilyet mi szeretnénk. Kritikus esetben előfordulhat, hogy a talaj és a kerék között megszűnik a kapcsolat. Ez csak azoknál nem veszélyes, akik szereltettek az autójukra fékszárnyakat vagy irányítólapokat, mert amikor a kerék és a talaj között nincs megfelelő kapcsolat, akkor az autó úgy viselkedik, mintha repülne. A repülőgépeken alkalmazott irányítórendszerek hiányában a levegőben a jármű úgy viselkedik, mint az elhajított kő, a járművezetőnek nincs sok beleszólása az irányításba.   https://www.youtube.com/watch?v=5Mr-UgWr8-s   Persze felmerülhet a gondolat, hogy van még 3 másik kerék, ahol megfelelő a csillapító, így nincs probléma. Ekkor gondolhatunk a tankos hasonlatra, hiszen a lánctalpasok kormányszerkezet nélkül képesek kanyarodni a két oldalon különböző hajtó vagy fékező erőnek köszönhetően. Így olyan nyomaték keletkezik, ami a jármű haladási irányát megváltoztatja, hiszen elfordítja a tengelye körül. Pontosan ez történik azzal a járművel is, melynek egyik oldali lengéscsillapítója megfelelő, a másik viszont nem. Fékezéskor a nagyobb talpponti erőt kifejtő keréken nagyobb fékerőt tudunk kifejteni csúszás nélkül, így a járművet abba az irányba fordítjuk. A közlekedésbiztonsági hatások után a gazdasági hátrányokról is beszélhetünk, hiszen a hibás lengéscsillapító miatt a fékbetét és –tárcsa, valamint a gumiabroncs kopása sem lesz egyenletes, így a lengéscsillapító árával megegyező vagy akár annál drágább alkatrészek tönkremenetelét is okozhatja.     A lengéscsillapítók ellenőrzése az időszakos műszaki megvizsgálás része, így a legtöbb járművön maximum 2 évente ellenőrzik az alkatrészt. Ha belegondolunk, hogy mennyi olyan meghibásodási lehetőség van, ami gyors hatáscsökkenést eredményez, akkor beláthatjuk, hogy a 2 év nem túl rövid idő. A lengéscsillapító lassú tönkremeneteléhez hozzá tud szokni a járművezető, így nem érzékeli a hibát, legtöbbször nem kerülnek olyan közlekedési szituációba, ahol ez erőteljesen kimutatkozna, vagy a hosszabb fékút esetén nem a lengéscsillapítóra gondolnak először, mint a változás okára. A legtöbb autóban gyárilag kétcsöves olajos csillapítót alkalmaznak, melyeknek csillapítási karakterisztikája laposabb, így lazábbnak érezzük a futóművet. A kétcsöves gázos csillapítók annyiban különböznek a tisztán olajos kiviteltől, hogy a kiegyenlítő térben 4-5 bar nyomású nitrogén gáz van, így kevésbé hajlamos a habosodásra, és van a csillapítónak „előfeszítése”, ami gyors reakciót és meredekebb csillapítási karakterisztikát eredményez. Az oxigén nélküli közeg a korróziót is megakadályozza, így ezen típusok élettartama is hosszabb lehet.     Az egycsöves csillapítókat általában extrém körülmények között vagy sportcélra használják. Előnye, hogy a hengerfal közvetlen kapcsolatban van a környezettel, így jobb a hőleadása. A nagynyomású (kb. 30 bar) nitrogén gázteret egy úszó dugattyú választja el az olajtértől és végzi a mozgás során a kiegyenlítést. Habár ezek a legmeredekebb karakterisztikával rendelkező és legdrágább típusuk azt is tudni kell, hogy élettartamuk kicsit rövidebb, mint a korábban bemutatott termékcsaládok tagjaié. A külső behatásokra nagyon érzékeny, hiszen a küldő falon kapott ütés rögtön arra a hengerfelületre hat, melyen a dugattyú csúszik. A lengéscsillapítóhoz nem csomagolják alapból a toronycsapágyat és a porvédő készletet, de ezek cseréjét is végeztessük el, hiszen azok élettartama a lengéscsillapítóéval azonos. A porvédő azért fontos, mert a pontosan munkált dugattyúra tapadt szennyeződések vagy karcok tömítetlenséget okozhatnak, így a jóval nagyobb értéket képviselő lengéscsillapítót legközelebb hamarabb kell cserélni. Végül azt sem szabad elfelejteni, hogy akárcsak a féket, a lengéscsillapítókat is párban kell cseréltetni, hiszen így lehet biztosítani az autó szimmetrikus viselkedését.    

Az autóipari cégeknek tengelyeket és erőátviteli rendszereket beszállító Dana nyereségéhez ugyancsak jelentős mértékben hozzájárult az értékesítései restanciájának teljesítése és a devizaárfolyamok biztosította kedvező hátszél. Az árbevétel 26 százalékkal, 2,14 milliárd dollárra ugrott az év eleje óta. Az Automotive News által közzétett gyorsjelentés szerint a Dana könnyű haszongépjármű üzletágának értékesítéséből származó bevétele 25 százalékkal, 950 millió dollárra, a terepjáró üzletágé 50 százalékkal, 492 millió dollárra nőtt, míg az erőátviteli technológiai vonal értékesítése 4,6 százalékkal haladta meg a bázist, elérve a 296 millió dollár bevételt. Az elmúlt hónapban a beszállító aláírt egy megállapodást, miszerint első és hátsó tengelyeket szállít a Jaguar Land Rover járművekhez. „E programok becsült értéke összesen több mint 300 millió angol font” – közölte Jim Kamsickas, az autóipari beszállító cég elnök-vezérigazgatója. A társaságot ugyancsak kiválasztották, mint kizárólagos hajtó- és futómű beszállítót a Hino Class 7 és 8 haszonjárműveihez. E gépjárművek gyártása 2019-ben kezdődik. A Dana várakozása szerint a cég egész éves árbevétele 7,75 és 8,05 milliárd dollár között lesz. Fordította: Lehőcz Rudolf

Az eRoadArlanda névre keresztelt projekt lényege, hogy a beépített elektromos sínekkel felszerelt autópályáról a járművek áramszedők segítségével vehetik fel a meghajtásukhoz szükséges elektromos áramot. Az eRoadArlanda esetében nincs szükség hatalmas kapacitású akkumulátorokra az elektromos autókban, hiszen az áramszedőkkel veszik fel az energiát az útból. Az autók alvázán van elhelyezve egy kis kar, mely érintkezik a sínnel. Ennek a kis karnak a segítségével jut áramhoz az autó. Az elektromos áram bevezetése az utakba elsőre egy ijesztő ötletnek tűnhet, de a technológia úgy lett kifejlesztve, hogy nem képest kárt okozni az úton tartózkodó, vagy azon áthaladó gyalogosokban, illetve állatokban sem. A sín egyes pontjai, illetve szakaszai ugyanis csak akkor kerülnek feszültség alá, amikor a jármű éppen áthalad azon a ponton.Az eső sem jelenthet problémát az elektromos sínnel felszerelt autópálya számára, a vízelvezetés rendkívül szakszerű módon lett megoldva. A jelenleg megnyitott szakasz a stockholm-i Arlanda repülőtér és a Rosersberg logisztikai központ között található. A tesztüzem sikeressége esetén a jövőben nagyobb beruházásokat is terveznek majd szerte Svédországban. (miferfiak.hu)

A tájékoztatás szerint ez idő alatt tervezett karbantartást végeznek. A szolgáltató azt kéri, hogy az autósok a karbantartást megelőzően elővételben, vagy más értékesítési csatornákon, például benzinkutakon vásárolják meg az útdíjhasználattal kapcsolatos termékeket.(mti)