A személyautókban hidraulikus, vagyis folyadékkal működő fékrendszerek vannak. Az autós iskolákban ezt elmondják, de van, aki azóta sem hallott erről, vagy foglalkozott a kérdéssel. Kezdjük az elején és menjünk végig a cserével összefüggő kérdéseken! Összenyomhatatlan Leegyszerűsítve a hidraulikus fékrendszer úgy működik, hogy a fékpedálra kifejtett erővel nyomást hozunk létre a rendszerben. Minél jobban nyomjuk a pedált, annál nagyobb fékerőt fejtünk ki. A „csoda” a főfékhengerben történik. A pedállal valójában egy dugattyút mozgatunk. A dugattyú másik oldalán van a fékfolyadék, amely egy csőrendszerben egészen a kerékfékekig van vezetve. A folyadék összenyomhatatlan, a nyomáshullám viszonylag gyorsan terjed a rendszerben és a kivezérelt nyomás a fékeknél jelenik meg. A fékdugattyúk a tárcsákra nyomják a betéteket (vagy a dobféknél a dobra a fékpofákat), amelyek súrlódással fékezik a kereket és így az autót is. Ebbe most ne menjünk bele Tekintettel arra, hogy a fékrendszer az autó legfontosabb része, litániákat lehetne írni arról, hogy a kisebb részrendszerek hogyan működnek. Hogy eleve minden fékrendszer kétkörös, hogy ma már minden autóban van, rásegítés, hogy hogyan illesztették a hagyományos fékrendszerekre az ABS-s, később az ESP-t. Hogy miért szükséges és hogyan van megoldva a fékerő elosztás, de erre most nincs idő. Mit tud a fékfolyadék? Sokan megvetettek, amikor egy korábbi írásomban fékfolyadék helyett fékolajat írtam. Teljesen igazuk van, de a garázsnyelvben egyszerűsítenek és folyadék helyett 5-ből 4 ember olajat mond. A hidraulikus fékrendszerekben használt folyadékoknak egy sor követelménynek kell megfelelniük. Hidegben, melegben, is működnie kell a féknek, sőt, akkor is, ha nem jár a motor. A súrlódás, amely fékezés közben létrejön, a súrlódó alkatrészeket felmelegíti, nem kicsit, nagyon. Forma 1-es közvetítések alkalmával lehet látni néha lassításban, ahogyan egy combos féktáv végén szó szerint izzik a féktárcsa. A kapcsolódó alkatrészek átveszik a hő egy részét és azok is melegednek. Az alkatrészekkel együtt pedig felmelegedik a fékfolyadék is. Alapvetően ez nem lenne probléma, mert a fékfolyadék úgy van megalkotva, hogy annak tulajdonságai érdemben ne változzanak meg hő hatására. Csakhogy idővel óhatatlanul víz, pára kerül a folyadékba. A víz pedig 100 fokon felforr és buborékok keletkeznek. A buborék vízgőz, ami viszont összenyomható. És kezdődik a baj A nyári időszak lesz a szűk keresztmetszet, mert ilyenkor a környezeti hideg levegő nem segít a fék hűtésében. A hosszan tartó, de enyhe fékezési üzem a legaljasabb. Ezzel a lehető legjobban átmelegíteni a fékrendszerünket, hiszen a folyamatos súrlódás folyamatos hőtermeléssel jár, a fékrendszer nem tud lehűlni. Klasszikus eset egy hegyről való leereszkedés folyamatos fékezéssel. Ezért ajánlják mindenhol, hogy használjuk a motorfék hatást, ahol csak tudjuk. Aztán, amikor tényleg fékezni kell, a pedállal kifejtett erőt arra fogjuk elhasználni, hogy összenyomjuk a buborékokat, így a fékbetéteket csak a kifejtett erő töredéke fogja nyomni, a fékhatás drasztikusan lecsökken. A nagy hidegben is bajba kerülük, ha jelentős mennyiségű víz van a fékfolyadékunkban. Az ugyanis megfagy, dugót képez a rendszerben, így egyáltalán nem tudunk majd fékezni. Ezért a fékfolyadékot cserélni kell Igen ám, de mikor? Ökölszabályként elmondható, hogy 2 évente új fékfolyadék kell az autókba, de nem ennyire szigorú a helyzet, a fékfolyadékok állapota ugyanis mérhető. A kifejezetten erre szolgáló műszereknek csak egy csekély mintára van szüksége, amelyet a főfékhengeren található kiegyenlítő tartályból könnyedén felszippanthatunk az erre szolgáló mintavevő célszerszámmal. A mintát a gép melegíti, egész addig, amíg nem forr, majd a végén kijelzi az eredményt. A korszerű (ESP-vel ellátott) járművek fékfolyadékának forráspontja legalább 230 fok. Ez az idő múlásával (a víztartalom emelkedésével) csökkenni fog. Amikor ez az érték eléri a 200 fokot, mindenképpen cserélni kell a fékfolyadékot. Nem mindegy mire Fékfolyadékból sem csak egyféle létezik. Szabványok határozzák meg, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy fékfolyadéknak. (Egyébként ezt is, mint a gumiabroncsok gyártási idejére utaló számot, az amerikai közlekedési minisztérium szabványa alapján jelölik az egész világon: DOT jelöléssel.) A fékrendszerek része az ABS illetve az ESP. Ezek többek között szivattyút tartalmaznak, hogy akkor is legyen nyomás a rendszerben, ha a vezető azt lábbal nem biztosítja. A sok kis apró járatot tartalmazó ESP kockák is tele vannak fékfolyadékkal, ezért egy egyszerű leeresztés már alkalmas a fékfolyadék cseréjére. Diagnosztikai berendezések segítségével egy légtelenítő programot kell végrehajtani, az előírt lépéseket pontosan betartva. Ráadásul az ESP-vel szerelt autók esetében (2014. novembere után Európában forgalomba helyezett járművek mindegyike ilyen!) speciális folyadék kell. Ráadásul a különböző jelölésű folyadékok keverése tilos, emiatt is érdemes szakműhelyre bízni a műveletet. Mivel a kiegyenlítő tartály is szennyeződhet érdemes a fékfolyadék cseréjénél a tartályt is leszerelni és alaposan kimosni, valamint kiszárítani. Ön mikor cseréltette utoljára? A fékfolyadék forráspontjának ellenőrzésére nincs előírás, a műszaki vizsgának nem tartalma, hiszen sok esetben csak némi megbontás után tudnának mintát venni. Aki rendszeresen hordja szervizbe a kocsiját, annak – jobb helyeken – felhívják a figyelmét a fékfolyadék cseréjének esedékességére, vagy egyszerűen kb. kétévente megjelenik egy néhány ezer forintos tétel a számlán. Aki viszont mindig csak a minimumot kéri és a szerviz (a nagy sietségben) elfelejti ellenőrizni, az könnyen meglepődhet, ha egyszer csak nem fog a fék!