A tartós gazdasági siker fontos eszköze a vállalat valamennyi területén megerősödött versenyképesség. Az első félévben 28 százalékkal csökkentette a fix költségeket az Opel. Valamennyi gyártóhelyünkön átfogó megállapodásokat kötöttünk társadalmi szervezeteinkkel a versenyképesség javításáért. Ezáltal sikerült jelentősen javítani a személyzeti költségek és az üzleti forgalom arányán. Betartotta a vállalat a csúcsvezetőség jelentős karcsúsításának ígéretét is: tavaly negyedével csökkent a felsőszintű pozíciók száma. Az Opel továbbra is tartja magát céljához, hogy ne kelljen üzemeket bezárni, sőt beruház különböző gyártóhelyein, és több üzemét új termékek előállításával bízta meg. Michael Lohscheller Az Opel fokozódóan profitál a PSA csoport integrálásából. A közös vegyes energiájú platformokra tervezett járművek fejlesztési költségei 50 százalékkal kedvezőbbek – miközben javul a minőség. További vállalati területeken is átfogó szinergiák érvényesülnek – például összevont értékesítési struktúrák Európa számos országában, vagy összefogott globális konszernfunkciók. A rüsselsheimi fejlesztőközpont megerősítette pozícióját a PSA csoport globális kutató-fejlesztő hálózatának szerves részeként: az egész konszernnek dolgozó 15 globális illetékességű kompetenciaközpont (többek között ülések, tüzelőanyag-cellák és fejlett vezetőtámogató rendszerek) mellett az ottani mérnökök vezetik a könnyű haszonjárművek és egy új motorcsalád (négyhengeres benzinmotorok) fejlesztését. Mivel külső cégek megbízásainak csökkenése miatt kapacitásfelesleg fenyeget, az Opel stratégiai partnerség tervét jelentette be a fejlesztési szolgáltató Segula Technologies céggel, hogy kvalifikált munkahelyeket biztosítson Rüsselsheimben és Dudenhofenben. A Segula Technologies akár kétezer Opel-alkalmazottat is átvehet; de a 2023 júliusáig kialkudott felmondásvédelem változatlanul fennáll. CO2-célok elérése fokozott villamosítással A hozzáférés a PSA csoport fejlett platformjaihoz és hajtástechnológiáihoz az alapja az Opel-portfólió átfogó villamosításának. Már 2020-ban négy jármű lesz elektromos, köztük az új Corsa teljesen akkumulátoros-villamos variánsa, valamint a Grandland X, mint az Opel első konnektoros hibridje. E járművek az Opel termékoffenzívájának szerves részei. A következő két évben összesen nyolc új modellt visz piacra a vállalat. Már 2024-ben mindegyik Opelnek lesz elektromos változata. „Modelloffenzívánk hozzájárul az EU szigorú CO2-céljainak eléréséhez“, jelentette ki Lohscheller. A töltő infrastruktúra fontos eleme az elektromos mobilitás sikeres fejlesztésének. Az Opel, partnereivel közösen, például Rüsselsheim városával, részt vesz egy projektben, amelynek célja az infrastruktúra kiépítése a vállalat törzshelyén. A PACE! jövőterv fontos pillére a márka további erősítése, fókusszal a nyereséges szegmenseken, az értékesítési csatornák helyes arányán a csábító piacokon. Az ősszel bemutatott GT X Experimental koncepciójárművel az Opel már ma bepillantást enged a márka jövőbeli megjelenésébe és dizájnjába. Az Opel fokozottan németes, emberközeli és felvillanyozó lesz. „Az Opel német marad, a Vauxhall brit. Továbbra is nagyon világosan megkülönböztetjük magunkat francia testvérmárkáinktól“, húzta alá Lohscheller. Máris láthatók a márka erősségeinek fokozásából eredő konkrét sikerek: az értékesítési csatornák jelentősen optimalizált aránya mellett főképp a javított árképzés játszott szerepet az első félév jó pénzügyi eredményeiben. Ráadásul 2016-hoz képest jelentősen javult az ügyfélhűség. Az összpontosítás a könnyű haszonjárművekre növeli a piaci részesedést A könnyű haszonjárművek nyereséges szegmensében minden eddiginél erősebb az Opel. A piaci részesedést középtávon fel kell emelni a személyautók szintjére. Ezt a kereskedőkkel kötött szerződések tökéletesítése (mindegyik Opel-kereskedő kínálhasson könnyű haszonjárműveket is) és az átfogóan megújított portfólió teszi lehetővé. Az új Opel Combo épp most jelent meg a piacon, és mindjárt el is nyerte az „Év Nemzetközi Áruszállítója“ címet. Szeptember közepe óta kereken 25 ezer megrendelést könyvelhetett el az Opel – ez több, mint ahány Combót 2017 folyamán egész Európában eladtak. A teljesen új Opel Vivaro 2019-ben jelenik meg a kereskedelemben. Lendületet vett az offenzíva az Európán kívüli exportpiacokon is. Sok országban új, erős importőrrel sikerült szerződni, további növekedést serkentve – többek között Marokkóban, Tunéziában és Dél-Afrikában. Még ebben a hónapban megkezdi az Opel a Grandland X összeszerelését az afrikai piacra, egy namíbiai új üzemben. Az európai piacokon az elmúlt hetekben először jelent meg egy teljes szolgáltatást kínáló lízingajánlat – a PSA csoport mobilitási márkája, a Free2Move ernyője alatt. Ez is további impulzust ad a növekedésnek. Az Opel főnöke, Lohscheller megerősítette, hogy a PACE! megvalósítása az egész vállalatnál továbbra is abszolút prioritás: „Teljes erővel visszük előre a PACE! tervet, hogy az Opel német márkaként legyen fenntarthatóan sikeres.“  

„Formálni szeretnénk a mobilitás jövőjét. Bár az e-buszok pillanatnyilag még jóval drágábbak egy átlagos busznál, meggyőződésünk, hogy a jelenlegi fejlesztés hosszú távon megtérülő befektetés lesz a cég, az utasok és a környezet szempontjából is.” – mondta el André Schwämmlein, a FlixBus alapítója. „Szolgáltatóként kifejezzük, hogy a mobilitási szektorban egy potenciális fordulóponthoz értünk.” Együttműködés a GreenPeace Energy-vel A német e-FlixBus naponta két oda-vissza utat tesz meg útvonalán, a frankfurti repülőtéren és Heidelbergben is megáll Frankfurt és Mannheim közötti útján. A Greenpeace Energy-vel való együttműködésének köszönhetően a FlixBus tiszta áramot használ a busz üzemeltetéséhez, az atmosfair kutatása alapján ezzel megközelítőleg 82 tonna szén-dioxid kibocsátást előz majd meg a jármű működésének első évében egy hagyományos, belső égésű motorral működő buszhoz viszonyítva. „Célunk, hogy minél több embert győzzünk meg arról, hogy a tömegközlekedést, esetleg az autó vagy bicikli megosztást válassza. Nem elég, ha csak elektromos autókra váltunk.” – tette hozzá Sönke Tangermann, a Greenpeace Energy igazgatósági tagja. „Ahhoz, hogy a járművek valóban klímabarátak legyenek, tiszta energiával kell őket működtetni, azonban nem csak a technológiának kell változnia, hanem az emberek mobilitáshoz való hozzáállásának is.” A busz napközben egyszer vagy kétszer, illetve éjjelente töltődik a mannheimi pályaudvaron, illetve egy frankfurti ideiglenes töltőállomáson, a töltőpontok teljesítménye 80 kilowatt. A FlixBus együttműködik az atmosfair klímavédelmi szervezettel is, ennek köszönhetően az utasok szén-dioxid semleges jegyekkel világszerte kompenzálhatják karbonlábnyomukat FlixBus utazásaik során.   A távolsági mobilitás jövője: a FlixBus élen jár A FlixBus modern flottájának és magas kapacitáskihasználtságának köszönhetően az egyik legkörnyezetbarátabb utazási módot biztosítja Európa-szerte és az USA-ban. A FlixBus-szal történő utazás 80 százalékkal kevesebb szén-dioxidot eredményez, mint az autós közlekedés.[1] Az e-busz mellett a FlixMobility a FlixTrain szolgáltatását is elindította idén tavasszal Hamburg és Köln, illetve Berlin és Stuttgart között, 2019-ben pedig további bővülés várható Németországban. A FlixTrain a már kiterjedt FlixBus hálózatra csatlakozik, lehetővé téve az utasoknak, hogy a számukra legmegfelelőbb fenntartható utazási lehetőséget válasszák. „Két egymást kiegészítő trend figyelhető meg a személyszállításban: az emberek egyre mobilabbak lesznek és egyre jobban átlátják az autóval történő egyéni utazás környezetre gyakorolt hatását.” – mondta el André Schwämmlein. „A FlixMobility missziója, hogy zöld utazási lehetőséget biztosítson Európában, az USA-ban és a jövőben további régiókban is. Őszintén hiszünk benne, hogy az egyszerű, kényelmes és fenntartható utazás mindenkinek lehetséges.”

A második világháború során az Opel gyárat komoly károk érték, az oroszok jóvátétel fejében elvitték a rüsselsheimi üzemből az Opel Olympia komplett gyártósorát, amelyből a Moszkvics 400/401 família született meg. Végül az Opel Blitz teherautó bizonyult a megmentőnek, annak a gyártását tudták újrakezdeni, a Kapitän csak 1946-tól csatlakozott ismét a kínálathoz. A General Motors 1948. november 1-én visszakapta az irányítási jogot, s attól kezdve gőzerővel megindult a modellfejlesztés. Magyarországon a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt a háború után újrakezdte működését, de Opelt többé nem árusított. Csupán a rendszám árulkodó – a Gázművek gépjárműparkjáról, köztük egy Opel Super 6 gépkocsiról a fotó nem a háború előtt, hanem 1946-ban készült (Forrás: Fortepan/Berkó Pál/79269) Az 1950-es évek első felében a magántulajdonú autóhasználat korlátozásával leginkább az állami szervek autóállománya fejlődött. Ezek között a mentőszolgálat emelhető ki: az 1940-es évek végén az OMSZ sokféle járműtípussal rendelkezett, közte Kapitän-nel, Super 6-tal, Olympia-val és még P4 is volt. Ezek a háború előtti típusok néhány év szolgálat után annyira elhasználódtak, hogy az 1950-es évek közepén ezeket selejtezni kellett őket. Nagyjából ugyanebben az időben 20 db ilyen - feltehetően már használt – Opel Blitz került a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével az országba, amelyből egyet a mentőszolgálat újonnan alakult rohamkocsi szolgálata kapott meg. Az enyhülés az 1956-os forradalom után kezdődött, amikor egyedi engedéllyel az országba érkezett néhány Kapitän, Olympia és Kadett. Ezekről az autókról a Gazdasági Bizottság 10.248/1957. számú határozata alapján tudhatunk, amely 5 éves részletfizetés mellett engedélyezte vezető beosztású állami dolgozók részére új személygépkocsik vásárlását. A kimutatásból látható, hogy a fizikai dolgozók, mint a bányászok, erdészeti dolgozók és mozdonyvezetők a kisebb Kadett és Olympia típusokat részesítették előnyben, míg egy egyetemi tanár az előkelőbb Opel Kapitän-t választotta. Érdekes módon az orvosok is a kisebb, szerényebb Kadett és Olympia típusokat részesítették előnyben, amelyre a magyarázat az egyszerűbb technika könnyebb javíthatósága lehet. A sportolók között is találhatunk ismerős neveket, mint például Mednyányszky Rudolf és Szimcsák István focistákat vagy Pénzes Margit atlétát. 1957-ben egy Opel Rekord exkluzív járműnek számított, amelyet esküvői autónak is lehetett használni (Forrás: Fortepan/Hámori Gyula/123751) Egy másik, az előzőnél fiatalabb Rekord, amely nagyjából egyszerre érkezhetett az országba az esküvői autóval. Tichy Lajos labdarúgó Opel autóját mossa 1957-ben. (Forrás: MTA Archívum) Egy 1960-ban keletkezett kimutatás szerint a hazai Opel állomány 180 Kadettből, 154 Kapitanból, 58 Olympiából és kb. 100 darab „egyéb” kategóriába sorolt járműből állt. Az időpont továbbra is 1957, az autó egy diplomata-rendszámos Opel Rekord (Forrás: Fortepan/Umann Kornél/28025) Az 1960-as években árucsereprogram - például hűtőgépekkel fizettünk autókért – révén jutott hazánk néhány Rekord és Kadett modellhez, illetve a külföldön dolgozók egy évnél hosszabb külszolgálat esetén lehetőséget kaptak arra, hogy vámmentesen hozzanak be autót. Így került az országba többek között Tabányi Mihály Opel Kapitän P-LV típusú autója, illetve Bánsági Tamás Opel Kadettje. Ezekre az autókra többségében elidegenítési tilalom vonatkozott, azaz magánszemélynek csak egy bizonyos idő, jellemzően 2-5 év után lehetett eladni. Szintén a piac enyhülésének jele, hogy 1959-től a Budapesti Ipari Vásár, majd Budapesti Nemzetközi Vásár részben autókiállításként is funkcionált, ahol a nyugati autógyárak, így többek között az Opel is évről évre kiállította legfrisebb modelljeit. A bemutatóautók azután itthon maradtak, s vagy a gépjárműnyeremény betétkönyv programban tűntek fel, vagy valamelyik illetékes elvtárs tulajdonába kerültek. 1965. tavaszán az Opel tulajdonosok a Magyar Autóklub kebelében létrehozták saját márkaklubjukat. A szakosztály vezetését Jancsó Gyula vállalta el, aki később érdekes előadásokkal dobta fel a találkozókat. Voltak vetítések, oktatások a járművek tavaszi felkészítéséről, a gépjárművek villamos rendszereiről és a közlekedési balesetekről illetve azok büntetéseiről is. A márkaklub néhány évig működött. Bauer Sándor fotóriporter 1965-ben a budapesti utcákat járva fényképezte az érdekesebb járműveket, köztük ezt a régebbi Opel Rekordot... (Forrás: Fortepan/126445) … és ezt az akkor újnak számító Rekordot is (Forrás: Fortepan/126440) A fénykép Győrött készült az 1960-as évek végén. Sajnos a résztvevők neve ismeretlen (Forrás: Tóth Ferenc/Szabó Iván)     A növekvő hazai gépjárműállomány javításának koordinálására 1965-ben megalakult az AFIT, azaz Autófenntartó Ipari Szövetkezet. 1968-ban a Kerepesi út 85 alatt megnyílt új telepen rövid ideig nem csupán Škodákkal, de Opelekkel is foglalkoztak. Majd 1971. január 1-től a „General Motors-szal történt megállapodás alapján a Hungaroszervíz-nél megalakult az Opel gépkocsik garanciális javítószolgálata, vevőszolgálata és konszignációs raktára”. Ez annyit jelentett, hogy a Gizella út 20 szám alatti telepen teljesen hivatalos Opel-szerviz üzemelt. Budapesten kívül később Győrben, Szegeden, Keszthelyen és Szegeden is kijelöltek javítóműhelyeket. Az 1970-es években a GM Austria segítségével az Opel még jobban elterjedt a magyar piacon is. Megjelentek a magyar nyelvű prospektusok és kezelési utasítások is. Picit felspécizett Opel Rekord 1967-ben (Forrás: Fortepan/Hunyady József/106922) Ezekben az időkben a magánszemélyek mellett hivatalos szervek és az egyházak rendelkeztek Opelekkel. Az Actio Catholica nevű katolikus szervezet Admiral-okkal, Commodore-okkal később pedig Senator-okkal bővítette autóflottáját. Hasonló módon a Magyar Református egyház is rendelkezett Kapitän B, majd később Rekord illetve Admiral B típusú Opellel. A legnagyobb Opel-flottát a Belügyminisztérium üzemeltette, ahol hivatalos autóként több Admiral és Diplomat is a tisztviselők szolgálatában állt, illetve a „kukkosok” azaz megfigyelők Commodore-t használtak. A Magyar Rendőr 1975-ös fényképen a „kukkolók” azaz megfigyelők által használt Opel Admiral (Forrás: Fortepan/66093) Egy 1973-ban kelt részletes statisztika szerint a hazai Opel állomány összetétele a következőképpen festett: Kadett: 1606 db Rekord: 5567 db Kapitan: 337 db Admiral: 42 db Commodore: 158 db Manta: 63 db 1980-ra a fenti darabszámok módosultak kissé. Az olcsón fenntartható, kis fogyasztású autók, mint az Ascona, Manta, Kadett mennyiségei kis mértékben nőttek, de a többi típus szép lassan kezdett kikopni az utakról. Ez a tény összefüggésben áll az Opel gyár termékstruktúrájának átalakulásával is, mivel a 80-as években inkább kis- és középkategóriás autókat terveztek és gyártottak, az igazán nagy és luxuskategória gépei a Diplomat B gyártásának befejezésével eltűntek az Opel kínálatából. A rendszerváltást követően az Opel hazai történetében, részben a szentgotthárdi gyár megnyitásának köszönhetően teljesen új fejezet nyílt. Opel szerviz 1989-ben (Forrás: MTVA Archívum) Akit a téma bővebben is érdekel, annak ajánljuk Major Attila kiváló szakdolgozatát, amely letölthető a magyarjarmu.hu honlapról      

„Már az elkövetkező héten meghozzuk a döntésünket, hogy melyik modell gyártását helyezzük Kínába” – mondta Peter, hozzátéve, hogy az X3 offroad eladási nőttek, amióta úgy döntöttek, hogy azt Ázsiában gyártják, miután megrendült a bizalom annak Egyesült Államokból való exportja iránt. Nem tisztázott, hogy amennyiben Kínában épít több crossovert a cég, az milyen hatással lesz a BMW Egyesült Államokbeli munkahelyeire és befektetéseire a Spartanburgben működő gyártóbázisán, ami a társaság legnagyobb összeszerelő üzemének számít a világon. „Ha a tarifák aláássák a BMW termelésének és értékesítéseinek versenyhelyzetét, a következmény egy erősen visszaesett export lehet, annak negatív hatásaival a BMW Egyesült Államokbeli beruházásainkra és a munkahelyeinkre egyaránt” – nyilatkozta a BMW szóvivője, Kenn Sparks. A BMW jelenleg az X3, X4, X5, X6 és X7-es crossovereket gyártja a Dél-Karolinai Spartanburgben, de a kereskedelmi vita Kínával nyomás alá helyezte a német autógyártót, hogy az olyan nagy volumenben értékesített modellek gyártását, mint X5-ös, Kínába vigye, melyen annak amerikai importja esetén a jelenlegi adó mértéke 40 százalék. A BMW az idén korábban már leállította az X3 USA-ból Kínába történő exportját a fokozódó kereskedelmi háború miatt, s költöztette e termelést a Dél-Afrikában lévő rosslyni üzembe, valamint a kínai Senjangba. Októberben jelentette be a német cég, hogy 4,2 milliárd dollárt költene arra, hogy átvegye az irányítást kínai vegyesvállalatánál. A lépés célja, hogy a termelés mind nagyobb része kerüljön Kínába, segítve a profit megvédését a kereskedelmi háború közepette. A spartanburgi üzemben tavaly több mint 370 ezer crossover készült, melyből 270 ezernél nagyobb mennyiséget exportáltak Kínába és más globális piacra. A várakozások szerint az idei termelés volumene megegyezik az elmúlt évivel. Ebben az üzemben készül a cég új X7 zászlóshajója, melynek gyártása decemberben indul. Fordítás: Lehőcz Rudolf