Kamejsza 2016. május elseje óta felel a közép- és kelet-európai értékesítésért és irányítja Varsóból az UTA lengyelországi, csehországi, magyarországi, romániai, baltikumi és skandináviai üzleti tevékenységének további kiépítését. A tapasztalt üzletember közvetlen felettese Gabriel Moulènes közép- és kelet-európai regionális igazgató.   Bartosz Kamejsza több mint 15 évi szakmai tapasztalattal és átfogó ismeretekkel rendelkezik a kelet-európai ásványiolaj- és tankolókártya-iparágban. Utolsó munkahelyén, az UTÁ-hoz hasonló külföldi cégeket a helyi piacon képviselő TIMEX S.A. értékesítési ügynökségnél 12 évig tevékenykedett, ahol a balti országokbeli tankolókártya-üzletterületért volt felelős. 2014 májusától a Bachelor of Engineering végzettségű szakember a nyerges vontatók hosszú távú bérbeadásával foglalkozó TRS-Rental Timex-leányvállalatot irányította.   „Rendkívüli örömünkre szolgál, hogy Bartosz Kamejsza csatlakozott az UTA csapatához”, nyilatkozta Gabriel Moulènes, az UTA közép-kelet-európai regionális igazgatója. „Nemzetközi értékesítési területen szerzett sokéves tapasztalatával, iparági ismereteivel és a kelet-európai ásványiolaj- és tankolókártya-iparágon belül jól kiépített kapcsolatrendszerével fontos szerepet fog játszani vállalatunk további terjeszkedésében ezeken a jövőbeli fontos piacokon, hiszen nemcsak a helyi kihívásokat, de az igényeket és az ezekből következő piaci lehetőségeket is kiválóan ismeri.” Sajtóközlemény

Az eset szombaton, Németországban történt, Gunzburg járásban – írja a Bild című napilap online kiadása rendőrségi beszámolóra alapozva. Az idős hölgy autójával nekitolatott egy 34 éves nő kocsijának, ezt azonban nem érzékelte, ezért a nő után indult, hogy a kárt rendezzék. Megállt az autója mögött, a 84 éves nő hátramenetbe kapcsolt, s immár másodszor is beletolatott a fiatalabb hölgy autójába. Illusztráció. Forrás: wikipedia Rendőrt hívtak a helyszínre, s akkor derült ki, hogy aznap a nő egy harmadik balesetet is okozott, kidöntötte egy ház kerítését, s a tulajdonosok a rendszám alapján jelentették a rendőrségnek, hogy az autós adatainak hátrahagyása nélkül elhagyta a helyszínt. A Bild rendőrségi forrásra hivatkozva azt írja, minden bizonnyal bevonják a 84 éves nő jogosítványát. 

Ugyanakkor megfigyeltem, hogy olyan sok baj nincs is a kerékpárosokkal, mint amennyire kihangsúlyozzuk ezt a problémát. Sokkal inkább arról van szó, hogy egyszerűen a dugóban és autóban ülve felettébb bosszantó jelenség, hogy a bicajosok elhúznak mellettünk, és már rég célba érnek, amikor mi még csak araszolunk a sorban. Arra gondoltam, hogy tegyük végre helyükre a kerékpárosokat. Hogyan, és elsősorban hol is kellene szabályosan közlekedniük, az út melyik részét használhatják és melyiket nem? És nem utolsósorban nézzük meg az örök vitában kinek van igaza: áttekerhet-e egy kerékpáros a zebrán, vagy sem. Kezdjük talán az alapokkal: Igen! A kerékpár egy közúti jármű, amint azt a KRESZ függeléke is definiálja: Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. Ebből következik, hogy bizony a KRESZ szabályainak az a része, amely a járművekre vonatkozik, érvényes a kerékpárosokra is! Az elsőbbségadási szabályoktól kezdve, a közúti jelzőtáblákon át a párhuzamos közlekedés szabályáig sok minden. Ráadásul külön fejezetben (54.§.) emeli ki a szabály azokat a speciális tudnivalókat, amelyeket kerékpár hajtása közben kell alkalmazni. Pont ez a fejezet rendelkezik arról, hogy kerékpározás közben az útnak melyik részét használhatjuk. Idézet a szabályból: „Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.” Ez egy kizáró felsorolás, amiből a következő összefüggés adódik: Kerékpározni kerékpárúton (gyalog és kerékpárúton) vagy kerékpársávon, vagy busz-kerékpársávon kell! Mivel nem nagyon találkozni olyannal, hogy kerékpárút és kerékpársáv is lenne egyazon úton, ezért azt is mondhatjuk, hogy a fentiek közül bármelyik eset fennáll, akkor csakis itt lehet biciklizni. Tehát sem az úttesten, sem a járdán, sem az út bármelyik más részén! Ha viszont nincs sem kerékpárút, sem sáv, akkor még mindig nem mehetnek az úttestre, hanem leállósávon, vagy kerékpározásra alkalmas útpadkán kell közlekedniük. Máris egy félreértés tisztázása, amely sajnos a kerékpáros szövetség honlapján is rosszul jelent meg, bár már többször is jeleztem ezt feléjük: Nem igaz az az állítás, hogy leállósáv csak autópályán van! Minden olyan aszfaltos útrész leállósávnak tekinthető, amely az úttest szélét jelző vonaltól jobbra esik és legalább 2 méter széles! Budapest, Cinkotai út (Más kérdés, hogy itt az út túloldalán kiépítették a kerékpárutat, tehát azon kell közlekedni!) Az útpadkáról se feledkezzünk el, főleg városon kívül. Ugyanis általában a főbb útvonalakon meghúzzák az úttest szélét jelző vonalat, de az aszfaltozás még jó pár centire kitart. Ez is útpadkának minősül, és ez a rész megkérdőjelezhetetlenül jól járható. Azon már el lehet vitatkozni, hogy a salakos, földes, homokos útpadka mennyire biztonságos kerékpározásra, de számtalan olyan helyet ismerek ahol ez így van. Idézet egy jogi anyagból: „Alkalmatlan a kerékpározásra a földes vagy füves útpadka. Az ilyen útpad-kán lévő kitaposott vagy kijárt ösvény azonban már alkalmas a kerékpározásra. Ha az útpadka csak szakaszosan járható, akkor azt kerékpáros nem köteles igénybe venni.” Tehát ha van járható leállósáv vagy útpadka, akkor még mindig nem közlekedhet az úttesten a kerékpáros! Viszont ha a fenti „létesítmények” egyike sem áll rendelkezésre, akkor egyetlen járható hely maga az úttest, ugyanúgy, ahogyan bármely más jármű részére is így van. Azonban ne felejtsük el, hogy egy személygépkocsival sem közlekedhetünk akárhol az úttesten, így a jobbratartás alapszabálya bizony a kerékpárosokra is érvényes! „Járművel az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni.” Mielőtt ezt a gondolatot kiveséznénk, beszéljük egy félreértésről: Sokáig ez állt a KRESZ-ben: „Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel – ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik – szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni.” 2010-ben azonban a fenti felsorolásból kihagyták a „kerékpárral” szót. Többen ezek után úgy értelmezték, hogy a bicajosok most már bárhol közlekedhetnek az úttesten. Ez természetesen nincs így! Egyrészt már a kerékpárosok haladásáról szóló mondatban is olvashattuk: „…a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.” Tehát városon kívül főútvonalon külön kiemeli a szabály a jobb szélre húzódás kötelezettségét. Másrészt pedig a jobbra tartás szabálya azt hangsúlyozza ki, hogy „lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni.” Azaz a kerékpárosoknak is törekedni kell arra, hogy amennyire csak lehet, le kell húzódni közlekedésük közben az úttest jobb szélére. Természetesen, ha nem járható jól az úttest széle gödrök, csatornafedél, pocsolyák miatt, akkor szabad beljebb húzódni, mint ahogy nem szükséges a foghíjas parkolóhelyekre sem betekerni. (A régi szabályozás – „szorosan az úttest jobb széléhez húzódva” – meghatározása ezt is jelentette.) És kerékpáros számára is csak akkor vehető igénybe az úttest közepe, vagy akár a bal oldala is, ha előzést vagy kikerülést hajt végre! De mi a helyzet a járdával?   A KRESZ kitér erre is: „Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni. (7) Tilos a) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni” Tehát csak lakott területen belül és csak akkor szabályos a járdán történő kerékpározás, ha az úttest kerékpározásra alkalmatlan. Az alkalmatlanság az út fizikai állapotától függ, azaz arra hivatkozva, hogy az úttesten jelentős a járműforgalom nem szabad a járdán bicajozni. Vagy, ahogy a jogi értelmezésben olvasható: „Nem alkalmatlan az úttest a kerékpározásra, ha azon nagy a forgalom és emiatt ott veszélyes közlekedni vagy az úttesten jelzőtábla, illetve szabály tiltja a kerékpárral való közlekedést, tehát ezekben az esetekben a járdán tilos a kerékpározás.” Alkalmatlan például az úttest akkor, ha útfelbontás miatt lehetetlen közlekedni, nagy eső után, térdig érő pocsolyák, vagy egy rossz minőségű földút esetében stb. Nem elfelejtendő az sem, hogy a KRESZ a járdán való kerékpározás maximális sebességét is meghatározza, ami 10 km/óra. Azaz max. kétszer olyan gyorsan, mint egy siető gyalogos. És máris megérkeztünk a legnagyobb kérdéshez, hogy szabálytalan-e a gyalogátkelőhelyen áttekerő kerékpáros? A fent leírtakból jól levezethető a válasz: Kerékpáros csak akkor kerekezhet át a túloldalra a zebrán keresztül – mint ahogy ezt az úton egyébként bárhol megteheti -, ha olyan járdáról érkezik olyan járdára, ahol a közlekedése megengedett! Ha ez nincs így, akkor eleve a járdán sem közlekedhetne, az úttesten pedig csak a többi járműhez hasonlóan hosszirányban, jobbra tartva haladhat, a zebrán keresztbe áttekerve nem! Tehát a fentieket leszámítva jogos a büntetés és a felelősségre vonás mind a járdán, mind pedig a zebrán kerekező bicajos esetében. Ismerve a nagyvárosi utak kialakítását, az esetek 99% -ban az úttest alkalmas a kerékpározásra, tehát nem szabályos a zebrán áttekerés! Ugyanakkor járművezetőként ne felejtsünk el két fontos gondolatot! Az egyik a gyalogos-átkelőhely megközelítése! Ez alapján: „A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.” A fokozott óvatosság és mérsékelt sebesség minden gyalogátkelőhely előtt elvárt magatartás, akkor is, ha éppen nem érkezik gyalogos! Azaz lassítás és körültekintés után, ha nem extrém nagy sebességgel érkezik egy kerékpáros, észre kellene venni. És bár jogi értelemben tekerés közben nem lesz elsőbbsége – ami egyébként az előbbiekben említett jogszerű áthajtás közben sincs -, ne felejtsük, hogy a KRESZ főszabálya úgy rendelkezik, hogy mindig tilos veszélyeztetni másokat, azaz egy lehetséges balesetet minden eszközzel el kell kerülni. Tehát zebrán történő kerékpáros gázolás esetében autósként nem nagyon lehet jól kijönni az ügyből! A másik, amit szintén ne felejtsünk el, hogy a járdán jogszerűen kerékpározhat főútvonal esettében minden 12. év alatti személy. És így át is tekerhet a túloldalra. Akár a zebrán is. Azaz erre bármikor számítani lehet, természetesen ebben az esetben is max. 10 km/óra sebességgel.