Február 28-tól az L210-es úton Szentmargitbánya/St. Margarethen közelében behajtási tilalmat vezettek be az 5,863 km-től (az L210/Triftgasse csomópont után) a 10,578 km-ig (közvetlenül a határig). Felmérések kimutatták, hogy a St. Margarethen határátkelőn áthaladó járművek 2/3-a Kismarton/Eisenstadt vagy az autópálya felé halad tovább. Kivétel hat település A táblán látható információk szerint a tiltás vonatkozik a gépjárművel és motorral közlekedőkre, amennyiben átmenő forgalomról van szó. A tilalom alól kivételt képeznek a környező településekről érkezők vagy oda utazók, méghozzá: Margitbánya/St. Margarethen, Ruszt/Rust, Fertőmeggyes/Mörbisch, Oka/Oggau, Oszlop/Oslip és Sérc/Schützen am Gebirge. Fotó: volksgruppen.orf.at A Kimarton/Eisenstadt-Umgebung-i járási hivatal (Bezirkshauptmannschaft) már decemberben elrendelte a forgalomkorlátozást az L210-es úton St. Margarethen közelében. Az erre vonatkozó közlekedési táblákat ma avatták fel, így a forgalomkorlátozás most már hivatalosan is érvényben van. St. Margarethen külterületétől a határig egy öt kilométeres szakasz érintett. Ez jelentősen csökkenti az Kismarton/Eisenstadt felé irányuló átmenő forgalmat. Aki tehát Eisenstadtból például Sopronba szeretne autózni, az a továbbiakban nem hajthat Szentmargitbányán keresztül. A vezetési tilalom betartását a rendőrség a következő hetekben fokozottan ellenőrzi majd. Kritika Sopronból Facebook oldalán a ma életbe lépett rendeletre reagált Farkas Ciprián, Sopron város polgármestere is. Közleményében ezt írta: „Elfogadhatatlannak és méltánytalannak tartjuk, hogy Somfalva után újabb osztrák településen, Szentmargitbányán is ellehetetlenítenék a határátkelést a soproni munkavállalók számára. Meggyőződésünk, hogy ezek az intézkedések nemcsak méltánytalanok, hanem jogszerűtlenek is. A soproni munkavállalók érdekében Szijjártó Péter külügyminiszterhez fordulok.“ Somfalva sétálózónát épít Mintegy két hete jelentették be, hogy Somfalva/Schattendorf önkormányzata döntött: március 1-től lényegében lehetetlenné teszi az ingázást az Ágfalvára vezető úton, ahol gyalogos zónát alakítanak ki a határátkelő közvetlen közelében fekvő somfalvi temető mentén. A munkálatok 12 hétig tartanak, azonban ahogy arról Thomas Hoffmann polgármester tájékoztatott, ezzel kíván a település vezetősége véget vetni a falun áthaladó forgalomnak. A tervek szerint ugyanis a zóna elkészültét követően is csak Ágfalva és Somfalva lakói használhatják majd az útszakaszt, elzárva a lehetőséget a Magyarországról ingázók elől - írja a volksgruppen.orf.at.

Alfa Romeo Tonale PHEV Mindössze egy hónap és megérkezhet a modernkori Alfa Romeo minden bizonnyal legfontosabb modellje. Sok múlik azon, hogy hogy teljesít a Tonale SUV, ami egyelőre csak mild-hybrid hajtással érhető el a piacon, de márciusban megérkezhet a konnektorról tölthető hibrid változat is, ami egy turbós, 1,3-literes, 177 lóerős benzinmotort és egy hátra épített, 121 lóerős villanymotort kombinál majd. Mindezt egy 6-fokozatú automata fogja vezényelni, míg a 43 emissziómentes kilométerre elég energiát egy 15,5 kWh-s akku csomag fogja tárolni. BMW M2 Nem csak M2-ből lesz az utolsó belsőégésű motoros változat a májusban érkező utód, hanem az egész BMW M divízió utolsó olyan modellje is lesz, amiben semmilyen villanyos rásegítés nincs. Márpedig az utolsó valódi BMW M2 a nagyobb M3 és M4 párosból ismert 3,0 literes sorhattal érkezik, 454 lóerővel, csak sokkal kisebb és könnyebb kasznival. És nem, nem lesz összkerekes. Hátul fog hajtani, és elérhető lesz manuális váltóval is. A 0-100-at 4,1 másodperc alatt fogja letudni az ígéretek szerint. Ha van autó, amit érdemes várni idén, akkor az az M2. Dacia Jogger Hybrid Grammra kimérte a piaci igényeket a Dacia a Joggerrel, amiből hamarosan befuthat nem csak a típus, de a márka első hibridje is. A rendkívül praktikus hétülésest a Renault új 1,6-os, 138 lóerős E-Tech hajtásával szerelik fel áprilisra, ami a Capturban és a Clioban is remekül bizonyított már. Az egyedi körmöskapcsolós automata, és a szinte észrevétlen váltás a benzin és a villanymotor között az egyik legfinomabb hibrid hajtássá teszi a Renault technológiáját. Ha ezt képesek lesznek megfelelően kombinálni a Dacia Jogger praktikusságával, talán az év termékét várhatjuk. Ford Mustang Még korai temetni a királyt. Szeptemberben hivatalosan is elérheti a kereskedéseket a Ford Mustang következő generációja, ami nem aprózza el az európai jelenlétét: kizárólag 5,0 literes V8-assal érkezik hozzánk, ami hatfokozatú kéziváltóval vagy 10-fokozatú automatával is kombinálhatnak majd a vásárlók. Mi több, most először eléri majd gyárilag is az 500 lóerős álomhatárt, méghozzá a Dark Horse egyedi kivitellel, ami dögös fekete orrot és még komolyabb kiállást kap majd. Hát csoda, hogy megremeg a lábam még csak a gondolatától is? Honda ZR-V Júniusban, pont a nyár kezdetére lehet teljes a Honda autópalettája, ugyanis befuthat a 181 lóerős hibriddel szerelt Honda ZR-V az európai piacokra, ami méretéből adódan az olyan nagyágyúkkal készül felvenni a versenyt, mint a Toyota Highlander vagy a Skoda Kodiaq. A CR-V utódjaként nagyok az elvárások, de annyit már most tudunk, hogy végre sikerült kellően komolyan vehető külsőt rajzolni a japán gyártó zászlóshajójának. Opel Astra GSe/Grandland GSe Még márciusban megérkezhet az Opel Astra és Grandland modellek sportos plug-in hybrid változata. Az Opel remekül ráérzett, hogy miként lehet döbbenetesen kívánatossá tenni a zöldebb, drágább hajtást: ha cserébe sportos megjelenést és vezethetőséget kapnak a vásárlók, és pont erre születnek a GSe modellek. Persze a hajtásláncok már ismerősek lehetnek a Stellantis egyéb modelljeiből: míg az Astra a 308-ból is ismert 225 lóerős PHEV rendszert kapja, addig a Grandland a két villanymotort is kombináló 300 lóerős PHEV rendszert. Előbbi 7,7, utóbbi 6,1 másodperc alatt van százon, és mindkettőt egy 1,6 literes benzinmotor támogatja. Peugeot 408 Személy szerint általam az egyik legjobban várt modell a Peugeot 408 2023-ban. Még egyik modellen sem teljesedett ki ennyire a francia gyártó retrofuturisztikus formanyelve, mindezt egy kupé-SUV testen, olyan felnikkel, amiket még nem látott a piac. Csak villanyosított hajtásláncokkal lesz elérhető, a csúcsváltozat 225 lóerős lehet. Persze teljesen elektromos változat is érkezik majd belőle, de egyelőre nincs hivatalos dátum, hogy mikor. BMW 5 vs. Mercedes-Benz E-osztály Úgy tűnik, hogy év végére maradhat a gigászok csatája. Míg a Mercedes-Benz E-osztályának következő generációja szeptemberben futhat be, addig a következő 5-ös BMW novemberben érkezhet meg a kereskedésekbe. Mindkettőnek széles motorkínálatot szánnak, amik között lesz benzines, dízel, hibrid és teljesen elektromos is. Mindkét gyártó szeretné méltó módon elbúcsúztatni legendás modellcsaládját, mielőtt teljesen átveszik a hatalmas a villanyautók, ezért biztosak lehetünk benne, hogy odateszik magukat a fejlesztés során. Hármasszintű önvezeztés, még hatékonyabb motorok, és persze egy korszakot lezáró sportmodellek is várhatóak belőlük, öblös és hangos motorokkal. Talán utoljára. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A Rolls-Royce elektromos kupéja, a Spectre 2022 októberében debütált, de az előkelő márka azóta is folyamatosan fejleszti a modellt. A tesztelési procedúra egyik legutóbbi állomásaként Dél-Afrikába küldték az autót, hogy kiderüljön: hogyan viselkedik a Spectre extrém forró időjárási körülmények között. A dél-afrikai nyárban a hőség elérheti az 50 Celcius-fokot. Ráadásul a változatos terepen sokféle úttípus és burkolat teszi próbára a gépkocsit. A tesztek egyik legfontosabb célja a gördülésgátló stabilizáló rendszer finomhangolása, mivel az extrém hőmérsékletek befolyásolhatják a gumi és műanyag alkatrészek szilárdságát. Hasonlóan fontos a karosszéria tömítőanyagainak tesztje, mivel ezek hatékonysága eltérő lehet különböző éghajlati viszonyok közepette. A Spectre eddig már közel 2 millió kilométert tett meg. A Rolls-Royce a tesztidőszak alatt a „marginal gains” elvét alkalmazta az autó fejlesztésére. A stratégia azt jelenti, hogy folyamatosan apró változtatásokat hajtanak végre a gépkocsin, amelyek a hosszabb tesztidőszak végére már egy nagy, átfogó fejlesztés eredményével érnek fel.  A Rolls-Royce szerint a Spectre tesztelése körülbelül 80 százalékban befejeződött. Az utolsó fázist a cég „életmódelemzésnek” nevezi. Ez abból áll, hogy az elektromos autókat úgy használják, ahogy azt a potenciális vásárlók a mindennapokban tennék. Ez vonatkozik a hatalmas metropoliszokban történő közlekedésre is.  Ami a Spectre műszaki adatait illeti, egyelőre csak az előzetes specifikációk állnak rendelkezésre. A Rolls-Royce közlése szerint a kupé 577 lóerős (430 kilowatt), és 900 newtonméter nyomatékkal rendelkezik. Az autó 4,4 másodperc alatt képes elérni a 100 km/h sebességet. Az előzetesen kalkulált hatótáv 420 kilométer. Az utasok kényelmének maximalizálása érdekében Spectre Planar felfüggesztési rendszert építettek az autóba, ami tökéletes vezetési élményt biztosít. A Spectre első darabjainak kiszállítása a tervek szerint 2023 negyedik negyedévében kezdődik. A Rolls-Royce folyamatosan vesz fel rendeléseket, de nem hozza nyilvánosságra az elektromos járművek árát. Az álmodozás egyébként még azoknak is megadatik, akik számára a Rolls-Royce Spectre a maga fizikai valójában elérhetetlennek tűnik. Az online konfigurátor segítségével ugyanis mindenki személyre szabottan megtervezheti a maga személyre álomszép, luxus elektromos kupéját. 

Miközben töretlenül halad előre a járműfejlesztés: egyre nagyobb teljesítményű, gyorsabb, kényeztetőbb, szebb, biztonságosabb, „zöldebb” autókat gyárt az ipar, fanyar mosollyal vehetjük tudomásul, hogy nem felhőtlen az örömünk. Az újautó-kínálatból gyakorlatilag eltűntek az egyszerűen csak normális közlekedésre való, gazdaságos kiskocsik, már alig kapni valamit tízmillió forint, az átlagkereset hússzorosa alatt. A használtautók ára is meredeken kúszik felfelé, az utóbbi két évben másfélszeresére nőtt. Egy liter benzin, gázolaj ára ötszáz és ezer forint között szédeleg, keresetből élő embernek komoly érvágás tankolni. Ám nemcsak nálunk: komolyan vehető előrejelzések szerint Nyugat-Európában is hamarosan luxus lehet a középosztálynak autót tartani. Hát igen, volt és megint lehet pandémia, gazdasági világválság rajzolódik ki, és szomszédunkban háborúznak, kiszámíthatatlan végkifejlettel. Mindez nem oka bajainknak, hanem nagy történelmi folyamatok tünete, következménye. Nézzünk vissza egy kicsit! Megkockáztatva, hogy rasszistának, nácinak kiáltanak ki, büszke vagyok az európai, amerikai fehér ember tudományos, ipari, gazdasági, társadalmi eredményeire az utóbbi kétszáz évből. Legyőztünk tömegbetegségeket, szolgálatunkba állítottuk a gőzgépet és a belsőégésű motort, az elektromosságot, az atomenergiát, az elektronikát, a számítógépet, kitaláltuk és bevezettük a demokráciát. Átmenetileg uralmi helyzetbe kerültünk a földkerekségen, jócskán kihasználva, de ez már a múlté, és az egész emberiség javára váltak széles körben elterjesztett innovációink – többek között a tömeges automobilizmus, tengerhajózás és repülés. Elmondható hogy a mai hetvenes, nyolcvanas korosztály életében nagyobbat változott a világ, mint a megelőző ezer évben. Az idősek mártogatós tollal tanultak írni, ma okostelefont, internetet használnak. Szédítő a tempó, és éppen itt van a kutya elásva! A második világháború katasztrófájából feltápászkodó Európa (nyugaton előbb, nálunk húsz éves késéssel) egyszerű, 20-60 lóerős autókba szállt be, mint a VW Bogár, a Citroen Kacsa, az Opel Kadett, a Renault 8, a Fiat 500, Trabant és Lada. Ezekkel is lehetett mindennap járni, nyaralásra utazni. A felfutó autóipar egyszerre lett terméke és húzóágazata a jóléti életformának, nem is kell taglalni, hogy meddig fejlődött mára, mert köztudott. E folyamatokat földrészünkön a hosszú béke, a NATO védőernyője és az olcsó orosz energia (olaj, földgáz, elektromos áram) tette lehetővé. Jól ráálltunk ezekre, elkényelmesedtünk, élveztük az életet, biztosra véve, hogy minden így marad, mindörökké. Az első kijózanító pofon a Covid-világjárvány volt (van, hiszen még nincs vége). Mi tette lehetővé? A magas életszínvonalból adódóan, milliók kedvtelési (és jórészt fölösleges munkaügyi) utazgatása világszerte; nálunk már csórónak számít, aki nem üdült Thaiföldön, és a Hősök terén több kínait látni, mint magyart. A második nem is pofon, hanem ökölcsapás arcunkba: az orosz-ukrán háború, de nem is önmagában, hanem főképp az EU öngyilkos, ideológiavezérelt, szankciós politikája. Világosabban fogalmazva, gazdasági háborúja Oroszország ellen, amelynek köldökzsinórján lógunk. De ez még csak bevezetés egy még sötétebb jövőképhez, Németország, kontinensünk gazdaságának és politikájának de facto vezető hatalma, Ukrajna fegyverszállítójaként lépésről-lépésre fegyveres háborúba sodródik azzal az országgal, amelyet sem Napóleon, sem Hitler nem tudott legyőzni, miközben saját védelmi képességét (és vele együtt a miénket) csorbítja Leopard páncélosai átadásával. Mit akar ezzel elérni, félbolond, zöldpárti külügyminisztere, Annalena Baerbock, aki kijelentette, hogy háborúban állunk Oroszországgal? Egy atombombát a nyakába, amely világháborút robbant ki? Hogyan készülhetünk fel az elháríthatatlanul várható csapásokra? Ha netán béke marad, minél jobban el kell szakadni a fogyasztói kultúra pazarlásától, hedonista tobzódásától. Autós szemmel nézve, minél többen vásárolnak ésszerű közlekedési igényeknek megfelelő, legfeljebb 150 lóerős kocsit, és ismerik fel, mennyire jó órabér jön ki, ha nem automatikus kílmát rendelnek bele, hanem néha megpöccentenek egy kis szabályzógombot. És ennek a kocsinak is minimálisra korlátozzák használatát, sokkal több anyagi erejük marad vészhelyzetek kezelésére. Egy húsz-harmincmilliós prémiumautó árából és fenntartási költségeiről egyhamar kiderülhet, hogy elnyeli a mókuskereket őrülten hajtó férj keresményét, míg a feleség tartja el a családot. Lemondva róla, vehetnének egy vidéki házat, nagy konyhakerttel, gyümölcsfákkal, valódi menedéket, rosszabb időkre. És még egy stratégiai vonal: megtartani az autót, amíg lehet, mert az újak biztos drágábbak, de nem biztos, hogy jobbak… Egyéni tippelés kérdése, hogy a benzin- vagy villanyáram-ellátottságot tartja biztosabbnak valaki. Az európai, észak-amerikai fehér ember dekadensen dőzsölő életmódra használja ki nagyszerű elődeinek vívmányait, társadalma ideológiák mentén megosztott, vezető szerepét gyors ütemben veszi át a pragmatikus Kína és India. Itt az ideje belátni, hogy alkalmazkodnunk kell helyünkhöz a globalista világban, többek között helyére tenni „szent tehenünket”, a gépkocsit, nem személyiségünk kiterjesztőjét, családtagot, büszkeség tárgyát látni benne, hanem használati tárgyat, amelyre nem szabad többet költeni a lehetséges minimumnál. Biztos vagyok, hogy több olvasóm nem Annalena Baerbockot tartja félbolondnak, hanem engem. Mindenkinek kívánom, sohasem kelljen rájönnie, mennyire igazam volt…