A szentgotthárdi GM Opel gyár 1992 márciusában Opel hálózatépítés A szentgotthárdi Opel gyár indulása utáni 1993-as évre 15 ezer új Opel eladásával számoltak Magyarországon. A General Motors előzetes felmérő tanulmányban az is szerepelt, hogy hova, mikor, mekkora kereskedés kell, és az is, hogy mekkora bemutatóteremre, hány állásos szervizre és milyen alkatrészraktár-kapacitásra lesz szükség. Pécsre például évi 450 autó jutott, és az onnan jelentkező, egyébként nagyon sikeres használtautó-kereskedő a számot meghallva szó szerint kiröhögte Deákot, majd két év múlva pont ő szárnyalta túl azt, köszönhetően a márka és az Astra sikeres bevezetésének. Egy év alatt tíz kereskedősre bővült a nyugat-magyarországi Opel-hálózat, közülük ma már talán csak egy van meg. Egyes helyekre, például Veszprémbe érdekes módon különösen nehéz volt partnert találni, többek között azért, mert akkor is kevés volt a megfelelő ember. A hálózatépítés miatt Deák János állandóan úton volt, évi 30-40 ezer kilométert autózott, először két Kadettel, majd GT Vectrával, aztán 1993-ban elment az Opeltől, mert nehezen tudott együttműködni az akkor kinevezett amerikás-félmagyar főnökkel… IFA után Daewoo Ekkor állt be egykori egyetemi társa cégébe: a barcsi Unitrade Kft-be, mely IFA-kat és más teherautó-alvázakat épített át kommunális járművekké. Aztán 1994-ben megtudta, hogy Magyarországra jön a Daewoo, ő pedig nagyon vissza akart kerülni az igazi autós szakmába, így megint nulláról kellett építkeznie. Az őszi budapesti autószalonon kiállított Daewoo-k azt is jelentették, hogy gőzerővel kellet dolgozni, mert januárban indult az értékesítés. Tanulságos korszak volt ez is, tele szomorú és humoros sztorikkal, korrupt üzletemberekkel. Nem volt jó velük dolgozni, mert rabszolgatartóként viselkedtek, este 10-ig az irodában kellett lenni, kizsákmányolók voltak, kisebb hiba esetén a dolgozót bocsánatkérő, pontosabban bűnbánó levél írására kötelezték. Visszataszítóak voltak korrupciós kísérleteik, mindenkit meg akartak kenni, ráadásul rosszkor, rosszul, rossz helyen. Eközben egy nagyon jó magyar csapat verődött össze, a tagok között ma is élő a kapcsolat. Búcsú a dél-koreaiaktól Ekkoriban érkezett a GM származék Racer, Nexia és Espero, mindegyik jó autó volt, alig akadt garanciális probléma, de sajnos nagyon puha futóművel készültek. És persze megint dílereket kellett keresni, ami nehéz volt, mert mindenkiben ott volt a félsz, hogy januárban jön-e majd vevő a dél-koreai márka szalonjába…Ráadásul beesett a forintleértékelés, meg a Bokros csomag, sok szigorítással és adóemeléssel. Reklámként azt vetették be a Daewoonál, hogy aki leteszi az 50 százalékos előleget, annak garantálják átadáskor is a vételárat. Ez nemcsak óriási veszteséget hozott a márkának, de sok felháborodott ember is reklámalt a részben teljesítetlen ígéret miatt. Jönnek a japánok Pedig addigra már kiépült a hálózat, ám mire igazán felfutottak az eladások, a márka Chevrolet néven átkerült a GM-hez. Deák János ekkorra újabb váltáson volt már túl: 1995-ben beszélt neki Ormos István (a DunaAutó mai tulajdonosa) arról, hogy jön a Nissan és embereket keres. A Sumitomo Kereskedőházhoz tartozó Summit Motors elnöke Yugo Hashimoto volt, vezérigazgatója pedig Erdélyi Péter, aki jelenleg az MGE elnöke. Deák Jánost felvették és ismét néhány fős induló csapatban találta magát, megint eljött a hálózatépítés, vagyis a majdnem nulláról építkezés korszaka. Ezalatt különböző csatornákon keresztül meg kellett oldani az alkatrészek és a típusengedélyek beszerzését, az autók kiszállítását a többségében új kereskedőknek. Akkoriban még üldözték a multi-brandet, de voltak olyan kereskedők, akik már művelték. Szerviztapasztalat alapján kibővítették a három éves alapgaranciát, mert a nagyobb alkatrészforgalom és az intenzívebb szervizlátogatás miatt megérte az ötéves garancia. Nem volt kockázatos, mert az elemzés azt mutatta, hogy minőségileg bírják az autók az átlagos magyar futásteljesítményt. Korszakváltás a Nissannál A Summit Motors mindent csinált, ami autóhoz köthető, saját kereskedést, finanszírozást, biztosítást. Ezen belül idővel Deák János lett az autóimportőr-üzletág gazdája. Izgalmas és eredményes évtizednyi Nissan-korszak után nem gondolt váltásra, ám ekkor átnyúlt fejük felett az anyacég. 2005 második felében vége lett a Summit Motorsnak, mert létrejött a régiós márkaközpont, ahová nem kellettek a korábbi menedzserek. Irány a közlekedésbiztonság Ekkor Ruppert László igazgató ajánlott állást Deák Jánosnak az éppen alakuló és a nemzetközi jármű-műszaki előírások hazai bevezetésével foglalkozó KTI irodában. Közben már írogatott, így elviselhetőbb volt a jelentős jövedelemváltozás. Jelenleg is feladata az EU és ENSz járműbiztonsági szabályok, szabványok harmonizálása, mellyel hat szakértői munkacsoport foglakozik az ENSz EGB keretében A szakterületek része többek között a világítás, fékrendszer és futómű, a zaj és károsanyag-kibocsátás, valamint az aktív és passzív biztonság, meg persze a buszok biztonsága. Folyamatosan fejlesztgetik az előírásokat, évente háromszor üléseznek, van amikor új előírás születik, olykor módosítják a régit. Végül a WP.29 összefogó nemzetközi világfórum hagyja jóvá, vagy véleményezi, ha szükséges, változtatja a javaslatokat. Magyarországot Deák János képviseli, ahogy a hasonló működő EU-ban is, ahol koordinál és feladata a közlekedési kormányzat tájékoztatása, segítése az ilyen nemzetközi ügyekben.. Mostanság a környezetvédelmi előírások fejlesztgetése a fő irány, de nem kevésbé fontos a villanyautók területe és a műszaki szabályozásban is előre törő autonóm járművek. Hosszas előkészítő munka után az EU-ban ősztől már a valós forgalmi körülmények között mért emisszió- és fogyasztásmérés is a minősítés alapja., amit autóra szerelhető mobil berendezéssel mérnek. Mobil mérőkészülék a tesztautón                                                                           Forrás:KTI. Elindul az Autószektor A Nissan-búcsú után volt kollégái, Hámori Balázs és Pintér Tibor sikeres vállalkozást indítottak: kezdetben informatikai, később elemzési és szervezési háttér-tevékenységekkel támogatták több márkahálózat márkakereskedőinek munkáját. Úgy érezték, hogy a jól menő vállalkozásnak szükséges van egy szakmai internetes folyóiratra, ezért 2007-ben megalapították az Autószektor honlapot, mely akkor még elsősorban szakmának szólt műszaki híreket, általános információkat jelentett meg. Deák János kérték fel főszerkesztőnek. Nem a nyereség volt a cél, hanem a szakmaiság. Aztán beütött a válság és a tulajdonosok másra koncentráltak. Ekkor vette át az Autószektort az Autós Nagykoalíció, melynek elnöke Knezsik István a szakmaiságot megőrző, de szélesebb olvasóközönségnek szóló portálra formálta. Fejből született írás A főszerkesztőség sem volt idegen terület neki, mert már korábban is írt cikkeket és rengeteget fordított, szerkesztett szakmai kiadványokat. Először az 1980-as években az Autó-Motorba jelentetk meg írásai, majd 1994-ben Tar András kérte fel, hogy a Magyar Hírlap autós mellékletében indítsanak el egy „Műszaki szeminárium” elnevezésű sorozatot, amelyben hetente egy-egy műszaki újdonságot, autótechnikai érdekességet mutattak be, ennek keretében hét év alatt 350 írás született. Nem volt egyszerű hetente kitalálni egy ilyen cikket. A Summit Motors támogatásával az Európa Mobil kiadónál 100 csoda címen, könyvformátumban is megjelent a válogatás. Később autóteszteket írt Deák az OK Autó internetes lapnak. A KÖTUKI-s időben Dr. Véssey Tamással közösen készült a Gépjárművek passzív biztonsága című könyve, ekkor számos hazai és nemzetközi kongresszuson tartott előadást, és közreműködött az „Abroncstól a zsírzóig” című autós lexikon létrehozásában is.

A megállapodás értelmében a Continental szakmai gyakorlatokat szervez és gyakorlati helyet biztosít a BME hallgatóinak, továbbá gyakornoki munkát is kaphatnak az érdeklődő diákok. A cég ösztöndíjakkal és diplomaterv pályázatokkal segíti az egyetem hallgatóit. A vállalat egyetért a BME azon törekvésével, hogy növelni kell a mérnöki hivatás rangját és vonzerejét, ezért hozzájárul az érintett egyetemi karok kiadványainak megjelentetéséhez. A Continental azt is vállalta, hogy támogatja a hallgatói szakkollégiumok, öntevékeny teamek, projektek keretében folyó elméleti és gyakorlati szakmai munkát. A BME a szakdolgozatok és a diplomamunkák témáinak kijelölésekor figyelembe veszi a Continental javaslatait, illetve lehetővé teszi, hogy a technológiai vállalat konzulenseket javasoljon ezekhez a munkákhoz. Az egyetem kutatások kapcsán is együttműködik a Continental-lal, és részt vesz a Continental Automotive Hungary Kft. dolgozóinak szakmai továbbképzésében. Az öt évre szóló megállapodást dr. Józsa János rektor és dr. Keszte Róbert ügyvezető igazgató írta alá. Az eseményen részt vett dr. Jakab László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, dr. Varga István, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja és dr. Szalay Zsolt, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar tanszékvezetője. A megállapodás jól illik abba a sorba, amelyben a Continental veszprémi gyára a Pannon Egyetemmel, a makói ContiTech Fluid a Szegedi Tudományegyetemmel, a váci telephely a Szent István egyetemmel, a Continental Hungaria Kft. pedig az Óbudai Egyetemmel kooperál. Ezzel egy időben a Continental ipari együttműködő partnere lett a RECAR-nak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az ELTE és az MTA SZTAKI  közös, az autonóm járműveket kutató központjának is. Az infokommunikáció gyors változásai nagy hatással vannak a járművekre, az infrastruktúrára, a közlekedésben résztvevőkre, és általában az egész társadalomra. A gépjárműfejlesztés területén is megfigyelhető a folyamatos automatizálás. A RECAR tagjai szeretnék elérni, hogy még magasabb legyen a hazai kutatás színvonala, jól képzett szakemberek kerüljenek ki az egyetemekről, és megerősödjön Magyarországon a kutatás-fejlesztés bázisa. 

Három kamion és egy személygépjármű ütközött össze az autópálya 20-as kilométerszelvényénél, a balesetben egy ember megsérült.  A Budapest felé vezető oldalon csak egy sáv járható. A helyszíni szemle és a műszaki mentés megkezdődött, az autópályán több kilométeres a torlódás - írta a rendőrség. (mti)

2018 tavaszától újabb alapfelszereltségi tételek és számos technológiai fejlesztés fokozza a BMW modellsorozataiban átélhető vezetési élményt. A BMW 1-es sorozat, a BMW 2-es sorozat, a BMW 3-as sorozat, a BMW 4-es sorozat és a BMW X1 összes dízelmotorjának üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékét eközben a bajor prémiummárka saját fejlesztésű BMW BluePerformance technológiája javítja, amely már az alapfelszereltség részeként magába foglalja az AdBlue adalékanyag-befecskendezéssel dolgozó SCR rendszert (Selective Catalytic Reduction – Szelektív Katalitikus Redukció). A nagymértékű emisszió-csökkenést elősegítő részecskeszűrő ezzel párhuzamosan újabb benzinmotorokban kezdi meg működését. A BMW X3 harmadik modellgenerációjának motorpalettája egy kivételesen erőteljes dízelmotorral bővül, a nyolcfokozatú Steptronic automataváltóval pedig a 3-as BMW és a 4-es BMW újabb hajtáslánc-változatainak alapfelszereltsége gazdagodik. 2018 márciusától az új BMW 5-ös limuzin és az új BMW 5-ös Touring prémium karakterét még átfogóbb alapfelszereltség nyomatékosítja, az év negyedik hónapjától pedig a BMW X3 M40i modell lélegzetelállítóan dinamikus vezethetőségét M Sport differenciálmű helyezi új dimenzióba – az alapfelszereltség részeként. A megannyi távvezérlésű funkció piaci bevezetésével párhuzamosan ezalatt a BMW ConnectedDrive szolgáltatás-paletta alapfelszereltségi listája is minden korábbinál változatosabbá és egyedibbé válik, a Concierge Service szolgáltatás pedig új funkciókkal bővül.