Még forró volt az első asztfaltcsík                                                                A szerző felvétele Évszázadnyi múlt Éjszakai gyorsasági futam, cross a homokbányában, verseny a Népligetben, a Hősök terén és a ferihegyi repülőtér betonján, világcsúcs kísérlet a gyóni egyenesben, ez mind Magyarországon történt, ahol az autó-, és motorsport mindig is úri mulatságnak számított. A technika sokba kerül, ezért még a nagyon tehetséges pilóták közül is csak néhánynak sikerült feljutni a nemzetközi mezőnybe: a kamion Európa-bajnok Kiss Norbert mellett több futamot is nyert a Túraautó Világbajnokságon (WTCC) Michelisz Norbert, de ezzel aztán vége is az aktuális listának. Pedig van múltja a magyar sikereknek: a világ első Grand Prix futamát Szisz Ferenc nyerte, igaz, nem szülőhazájában. Száz évnyi Renault versenyautó                                                                         Forrás: Gyártó          Nem csak pénz járt a győzelemért Lehet bárhol verseny, rali a hajmáskéri lőtéren, vagy gyorsasági futam a mogyoródi völgyben, a nézőszám mindig százezer feletti, pedig ezekre a helyszínekre nem lehet eljutni metróval és az üzemanyagon kívül az úthasználatért is fizetni kell. A nem éppen olcsó belépőről már nem is beszélve, amit évente több mind kétszázezren vesznek meg a Forma 1-es Magyar Nagydíjra, melyet harmincadszor rendeznek meg. A Hungaroing bejáratánál szobor emlékeztet a világ első autós Nagy Díjának győztesére: Szisz Ferenc a Renault fivérek párizsi műhelyében gyors karriert futott be, mert tehetségének köszönhetően hamar a versenyrészleg főnöke lett. A cég a 29 éves magyart nevezte a Francia Autóklub és az Illustration című lap által meghirdetett első Grand Prix versenyre. A mezőny 1906. június 27-én reggel hat órakor állt rajthoz, másfél percenként indultak a kocsik. A Szisz Ferenc vezette 13 ezer köbcentiméteres, 95 lóerős teljesítményű Renault 12 óra 14 perc alatt teljesítette az 1236 kilométeres távot, ami 101,8 km/órás átlagsebességnek felelt meg. Győzelméért 45 ezer frankot és francia állampolgárságot kapott Szisz. Hungaroring, főpróba: Kiss Dodi az 1986 májusában rendezett első versenyen A szerző felvétele Népligeti kör A Maserati gyár fizetett versenyjelzőként a berlini Avus pályán hatodik lett Hartmann László, aki privát pilótaként és kölcsönkocsival indult az 1936. június 21-én rendezett I. Magyar Nagydíjon. Az öt kilométeres népligeti pálya mentén százezer néző szurkolt az ágyúlövésre rajtoló mezőnynek és Hartmann Lászlónak, aki hetedik lett. A magyar versenyző egy második díjából megvásárolta Zichy Tivadar gróf Bugatti T35B verseny autóját, mely már korábban magyar futamokon győzött. 1934. október 11-én Hartmann László 123,966 km/órás sebességrekordot állított fel a gyóni egyenesként elhíresült 6,8 kilométeres betonúton, karrierje 37 évesen ért véget: 1938. május 16-án a Tripoli GP-n halálos balesetet szenvedett. Biztonsági autó nélküli mentőakció                                                             A szerző felvétele                 Üstökös a gumifalban Tragikus véget ért egy másik híres magyar versenyző élete: gokarton kezdett Kesjár Csaba, akinek nagyapja és, apja is sikeres versenyező volt. A legfiatalabb családtag négyszer nyert Formula Eastern bajnokságot, 1986-ban pedig az osztrák Formula Ford csapat tagjaként hegyi versenyeken, majd az F3-as kategóriában is győzött. 1987-ben a Magyar Nagydíj után Kesjár Csaba a Hungaroringen kipróbálhatott egy Forma–1-es Zakspeed versenyautót., egy évvel később a Norisring-i F3-as versenyen fékhiba miatt gumifalba ütközött és meghalt. 2003-ban a Magyar Nagydíj edzésén megsérült Ralph Firman pilóta helyett ugrott be a F3000-ben versenyző Baumgartner Zsolt, aki abban az évben a Forma–1-es Jordan csapatnál két versenyt, majd a Minardinál egy teljes szezont vezetett, miközben világbajnoki pontot is szerzett. A Hungaroringen voltak és lesznek is izgalmas kamion versenyek           A szerző felvétele    Magyar pályakrónika Magyarországon a versenyzésre használt első hosszú pálya a Budapest–Belgrád út részeként épült: az 1934. október 12-én átadott öt kilométeres szakaszon már az avatás előtt rendeztek autó- és motorkerékpár-gyorsulási futamot, csakúgy, mint a Tát-közeli egyenesen. 1961-ben felmerült egy igazi versenypálya ötlete a Velencei-tó környékére, ám nem valósult meg sem ez, sem a Nadap község mellé tervezetté. Versenyzésre is alkalmas pályát 1984-ben épített Écsen a Magyar Vagon- és Gépgyár, de a Rába-ringen sokáig csak győri gyártású teherautókat teszteltek. 1986-ban épült fel a Hungaroring, melyet a nyugat-magyarországi Ostffyasszonyfán 1996 óta működő Pannonia ring, majd a Dabas mellett 2004-től működő Euroring, valamint nem sokkal távolabb a Kakucsring követett. Továbbra is messze van a befejezéstől a Sávoly közelében 2009-ben elkezdett Balatonring. Világklasszisok az 1989-es futamon                                                          A szerző felvétele Ecclestone az első benyomás alapján döntött 1982-ben a Brazíliában élő magyar üzletember, Rohonyi Tamás javasolt budapesti futamot barátjának, Bernie Ecclestonnak, aki 1983 szeptemberében Ferihegyre érkezett és az Intercontinental elnöki lakosztályából látható budai panoráma annyira lenyűgözött, hogy azonnal döntött. A kiszemelt Városligetet, majd a Népligetet is megvétózta a fővárosi tanács, végül Ecclestone elfogadta a mogyoródi dombvidéket. A minisztertanács 1985 júliusában adott zöld utat a magyarországi futamnak, a Hungaroring építése október 15-én indult és 1986. augusztus 10-én elrajtolt az első Forma–1-es Magyar Nagydíj 26 autóból álló mezőnye. A kétórás és 76 körös futamot 161 km/órás átlagsebességgel a brazil Nelson Piquet nyerte Williams Hondával. Csak a gépek égtek, a magyar rendezők mindig jól szerepeltek                   A szerző felvétele  Megjelent a Népszabadság 2015 július 22-i számában

A közlekedéshez és a mobilitáshoz kapcsolódó fejlesztések elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy lépést lehessen tartani a társadalom gyorsan változó igényeivel. Ez késztette a Goodyeart arra, hogy belevágjon e téma kutatásába. A „ThinkGoodMobility” kutatómunka 12 ország több mint 2500 (18-30 éves) egyetemi hallgatójára terjedt ki, hangot adva pontosan azoknak a tudományos, technológiai, mérnöki, művészeti és tervezési tanulmányokat folytató egyetemistáknak, akik a mobilitás jövőjének formálói lesznek 2025-ben. Azt a célkitűzést szem előtt tartava, hogy biztosítsuk a haladást e generáció számára, és elősegítsük a jövőbeni mobilitásában rejlő lehetőségeik kiaknázását, a „ThinkGoodMobility” felmérés átfogó betekintést nyújt abba, hogy miket tekint ez a korosztály a legnagyobb kihívásoknak, és milyen fejlesztési igények merülnek fel ehhez kapcsolódóan a mobilitás terén. Üzemanyag-hatékony járművek a fenntarthatóságot érintő törekvések középpontjában Látva a népesség megállíthatatlan növekedését és a közúti közlekedés ebből fakadó bővülését, a gépjárműipart és a közlekedési rendszereket érintő, 2025-ig előrevetíthető fenntarthatósági törekvésekre vonatkozó kérdés kapcsán a fiataloknak majdnem a fele (49%) úgy véli, hogy többek között az üzemanyag-hatékony járművekre kell összpontosítani. Az így vélekedők sokkal többen vannak, mint az a 27%-nyi kisebbség, amely a tömegközlekedési beruházásokat jelöli meg kiemelt célként. Ez azt jelzi, hogy az európai fiatalok elvárásokat fogalmaznak meg a közlekedési rendszerek átfogó fenntarthatóságával szemben, ugyanakkor nem akarják, hogy a választási lehetőségeik és a mozgásszabadságuk jelenlegi szintje bármennyire is korlátozódjon a jövőben. Valójában a válaszadók 85%-a úgy gondolja, hogy 10 év múlva saját autóját fogja vezetni. Az elkövetkező évtized fenntarthatósági törekvéseinek további prioritásaikén a következőket jelölték még meg: a hatékony járművek által alkalmazott intelligens technológiák fejlesztése (24,1%), a járműveken keresztül megvalósított intelligens közlekedésirányítás (17,1%), valamint a környezetbarát és adaptív abroncsok (18,1%). Ezek mind olyan jövőbe mutató tényezők, amelyek hozzájárulnak a járművek hatékonyabbá tételéhez. A kifejezetten abroncsokat érintő kérdések tekintetében a válaszadók körében a második legnépszerűbb igény a rendkívüli mértékű üzemanyag-hatékonyság (32,9%). „Az európai fiatalok nem akarják, hogy a jövőbeni generációk szemében egy egyhelyben toporgó korosztályként tűnjenek fel ” – mondja Jean-Pierre Jeusette, a Goodyear luxemburgi Innovációs Központjának igazgatója. „A környezetvédelemmel kapcsolatos igények 2025-höz közeledve egész biztosan még hangsúlyosabbak lesznek, és a fiatalok a gépjárműipartól és az abroncsgyártóktól fogják elvárni, hogy vezető szerepet vállaljanak a károsanyag-kibocsátás miatt jelentkező kihívás orvoslásában. A Goodyear folyamatosan befektetéseket eszközöl, hogy kielégítse a jelenlegi és a jövőbeni vevői és fogyasztói igényeket. Ezért fordultunk ehhez a generációhoz azzal a kéréssel, hogy a tagjai osszák meg velünk a fenntartható mobilitással kapcsolatos, 2025-ig előrevetített jövőképüket. A gépjárműiparral karöltve az abroncsgyártók számára is az jelenti a hajtóerőt, hogy olyan üzemanyag-takarékos abroncsokat tudjanak előállítani, amelyek csökkentik a CO2 kibocsátást, és elősegítik, hogy a fogyasztók alacsonyabb költségen juthassanak a termékekhez.”  Igény van az üzemanyag-hatékony megoldásokat elősegítő szabályozásra és ösztönző intézkedésekre Az ezredfordulós nemzedék számára annyira fontos a fenntarthatóság, és e generáció tagjai annyira szeretnék, hogy az elkövetkező tíz évben az ennek érdekében kialakítandó fejlesztéseken keresztül még alacsonyabb lehessen a járművek üzemanyag-fogyasztása, hogy egyértelművé tették az elvárásukat, mely szerint olyan szabályozást kell kialakítani, amely elősegít e célkitűzésük megvalósítását. A kérdésre, hogy milyen előírások döntő fontosságúak a 2025-re kialakítandó közlekedési környezet szempontjából, a legnépszerűbb választ a CO2 kibocsátással kapcsolatos rendelkezések (44,6%) jelentették, illetve második helyen szerepeltek a tömegközlekedést ösztönző előírások (34.2%). A válaszadók 35,7%-a az üzemanyag-hatékony járművek gyártását ösztönző előírásokat is kiemelten fontosnak tartotta, ugyanakkor a hallgatók körében az üzemanyagok szabványosítását érintő rendelkezésekre vonatkozó válasz is népszerűnek bizonyult (27,9%). „A fiatalokban jobban tudatosodik, hogy a döntéseik milyen hatást fejtenek ki, ezért minél hamarabbi intézkedéseket várnak, hogy olyan termékek és szolgáltatások valósulhassanak meg, amelyek biztosítani tudják a jövőbeni mobilitás fenntarthatóságának lépésről lépésre történő megvalósítását” – tette hozzá Jeusette úr. „Miközben a tágabb érelemben vett iparágtól elvárják, hogy vezető szerepet töltsön be, pontosan tudják azt is, hogy az ösztönző és szabályozó intézkedéseken keresztül szükség van a kormányzati szintű beavatkozásokra is. Mindez lendületet fog adni a megoldások megvalósításának, és még több üzemanyag-hatékony gépkocsi, illetve gumiabroncs gyártását fogja eredményezni. Egy, az európai abroncscímkékkel kapcsolatosan bevezetett szabályozás például az iparág szereplőit egy kisebb módosításra kényszerítette, még innovatívabb, illetve fejlettebb technológiájú abroncsok előállítására ösztönözve őket.” 

A brazil sportember az M4 sportcsatornán idézte fel a honfitársával vívott küzdelmet a hétvégi 30. Forma-1-es Magyar Nagydíj csütörtök esti felvezető műsorában.      Fotó: MTI "Én vezettem azon a futamon, ám a boxkiállást követően Senna megelőzött. Kétszer próbáltam eléje kerülni, elsőre még a poros ívre szorított, másodszor azonban kívülről meg tudtam előzni őt" - elevenítette fel az 1986-ban történteket a 62 esztendős Piquet, aki a Williams-Honda pilótájaként 1986-ban és 1987-ben megnyerte az első két Magyar Nagydíjat. A korábbi kiváló versenyző a Boxutca Magazin vendégeként kifejtette, a mostani új pályák nagyon könnyűek, nagy bukóterek állnak rendelkezésre, emiatt alig vannak balesetek. "A mi időnkben a falban kötött ki, aki hibázott, ma nagy területek vannak, ahová kifuthatnak az autók, ezzel újabb és újabb esélyeket kapnak a hibázó versenyzők" - közölte. Piquet a vasárnapi futam esélyeiről is beszélt. Azt mondta: "ha jön eső, az könnyen összekavarhatja a kártyákat, de ha nem, akkor a Mercedes két pilótája között dőlhet el a verseny". A világbajnoki pontverseny első két helyén a két mercedeses versenyző, a brit Lewis Hamilton és a német Nico Rosberg áll. Az M4 Sport képviseletében Szujó Zoltán szerdán elmondta, az idei Magyar Nagydíjat "soha nem látott terjedelemben" dolgozzák fel, amellett, hogy mindhárom szabadedzést élőben közvetítik, "képernyőre kerülnek a nevelőszériák", azaz a GP2 és a GP3 küzdelmei, valamint a Porsche Szuperkupa is.

Az első oszlop a külső hőmérsékletet mutatja. A második azt, hogy 5 perc után hány fokos lesz az autó belső hőmérsékelete. A további oszlopokban 10 perc, fél óra és egy óra elteltével láthatjuk a kialakult hőmérsékletet. Értelemszerűen kikapcsolt motor és kikapcsolt klíma esetén. A táblázat önmagáért beszél. Abból egyértelműen kiolvasható, hogy az elmúlt napokban Magyarországon mért 36-38 fokos hőmérsékleten parkoló autónkban egy óra után 62-64 fokos hőmérséklet alakult ki.  Pár napja mi is felhívtuk olvasóink figyelmét arra, hogy a nyári kánikulában sem embert, sem pedig háziállatot ne hagyjanak a járművükben, mivel tragédiához vezethet. Ezt a cikkünket ITT olvashatják.