A leleplezés kínai ipari minisztérium jóvoltából történt, s erre kézzelfogható magyarázatot ad az, hogy a hivatalos bemutatót hamarosan Kínába fogják megtartni. Egyelőre nem tudni, hogy eljut-e és ha igen, mikor az európai vagy észak-amerikai piacra. A világ talán legismertebb és legnépszerűbb szedánján tapintható a Prius-hatás, s ez jó mutatja, hogy milyen irányban billent el a japán autóipari óriás ízlésvilága,  a Toyota új formanyelve ugyanis egyre több modellnél jelenik meg. A legszembetűnőbb változás priusos C-alakú fényszórók megjelenése, amelyeket egy vékony, világító csík köt össze. A lökhárító letisztultabb, tömörebb formát kapott, jóval kisebbek a légbeömlők és alacsonyabban fekszenek az apróbb fényszórók, ami talán sportosabb összhatást kelt. Oldalról nézve a változás jelentéktelen, talán csak a választható új keréktárcsákon érzékelhető az újítás.  A hátsó rész szintén ismerős lehet, de a hátsó lámpák új grafikát kaptak. A fényszórókhoz hasonlóan egy vékony világító csík köti össze őket. A lökhárító megtartotta a szokásos dizájnját. A hibrid változat már nem viseli a megszokott kék Toyota-emblémát, helyette sötétebb díszítőelemekkel hangsúlyozza modern karakterét. Ami a belső teret illeti, az a képen nem látszik. Bennfentes információk szerint a fejlesztések minimálisak lesznek, és főként a multimédiát érintik. A hajtás is ismert, továbbra is kétféle hajtáslánccal lesz elérhető. A hibrid változat egy 1,8 literes benzinmotorral és lítium-nikkel-kobalt-mangán-oxid akkumulátorl működteti, amely 97 lóerős teljesítményt kínál. A hivatalos adatok szerint a modell akár 4,13 literes fogyasztással is beéri 100 kilométeren, miközben a végsebessége 160 km/óra. A hagyományos, benzinmotoros változat egy kétliteres erőforrással érkezik, amely 169 lóerőt tud, és akár 180 km/h-s sebességre is képes. Bár a fogyasztása várhatóan magasabb lesz, cserébe dinamikusabb vezetési élményt kínál.

Több, mint négy éve jelentette be a Volvo, hogy az évtized végére teljesen elektromossá válik. Azonban hamar szembesülnie kellett a valósággal, hogy az elektromos járművek térnyerése nem bontakozott ki olyan gyorsan, mint ahogyan azt a Geely tulajdonában lévő vállalat gondolta. A svéd vállalat azóta felhagyott a 2030-ig megvalósítandó tervével, és jelenleg az a céljuk, hogy 2030-ra a plug-in hibridek és a tisztán elektromos autók tegyék ki az eladások 90-100 százalékát.  Ennek ellenére a Volvo továbbra is úgy véli, hogy a belső égésű motorok számára közeleg a vég. A márka másfél éve gyártotta le az utolsó dízelmotorát, és most úgy tűnik, hogy a benzinmotor "lejárati dátumát" is tudni lehet. Egy, a Bloomberg-nek adott interjújában Hakan Samuelsson kijelentette: "Az iparág elektromossá válik, nincs visszaút. Egyes régiókban a folyamat kicsit tovább tarthat, de az irány világos. Körülbelül 10 év múlva az autók mind elektromosak lesznek és olcsóbbak is". Érdekes állítás ez a Volvo vezérigazgatójától, hiszen az elektromos járművek eladásai valójában csökkenő tendenciát mutatnak. Az év első nyolc hónapjában mindössze 90.326 darab belső égésű motor nélküli járművet adtak el, ami hatalmas - 24 százalékos - visszaesést jelent 2024 azonos időszakához képest. Még a plug-in hibridek eladásai is visszaestek egy százalékkal, 107.380 darabra. A tisztán benzines és a mild hibridek eladásai pedig 7 százalékkal, 253.376 darabra estek vissza. Összességében pedig 10 százalékkal estek vissza a kiszállítások a tavalyi év első nyolc hónapjához képest, ami 498.464 eladott autót jelent.  A fenti számok ellenére a 74 éves vezető továbbra is bízik abban, hogy a Volvo eladásai fellendülhetnek, ha helyes döntéseket hoznak. Samuelsson a Bloomberg-nek elmondta, hogy a vállalatnak új plug-in hibrideket kell piacra dobnia, amelyekre "tartalék motorral ellátott elektromos autóként" hivatkozott. Nem tudni biztosan, hogy a nagy hatótávolságú plug-in hibridekre - mint például az új XC70 - vagy a hatótáv-növelő elektromos járművekre utalt, amelyek generátorként használják a benzinmotorjukat. A Geely anyavállalat egyébként már ismeri a hatótávolság-növelő techológiát a Renault-val közös Horse nevű vállalatán keresztül.  Samuelsson tisztán elektromos jövőképe gondokat okozhat néhány hagyományos autógyártónak. A svéd üzletember szerint az iparág jelentős szerkezetátalakítás előtt áll, és "egyes vállalatok alkalmazkodni fognak majd az új körülményekhez és túlélik a változást, mások nem lesznek erre képesek". A 2035 körül kezdődő elektromos korszakra előretekintve azt jósolja Samuelsson, hogy "két vagy három kínai márka lesz domináns", míg a régi gárdának muszáj lesz szembenéznie az új valósággal. A jövőt illetően azonban nem minden márka ért egyet a Volvo-val. A BMW például nem akar felhagyni a belső égésű motorok gyártásával 2035-ben. A Mercedes arra figyelmeztetett, hogy az egész iparág összeomolhat Európában, ha életbe lép az Európai Unió tilalma. Az Audi és a Porsche is hasonló állásponton van, és úgy vélik, hogy a 10 éven belüli teljes átállás korai lenne.  Eközben a Volvo testvérmárkája, a Polestar folyamatosan ostorozza a riválisait a be nem tartott, teljesen elektromos hajtásra vonatkozó ígéreteik miatt. Az Autocar szerint a márka a Münchenben megrendezett IAA Mobility Show-n idézeteket mutatott be a versenytársaktól - amiket nem tartottak be. Mind a Volvo, mind a Polestar arra kéri az EU-t, hogy szilárdan tartsák magukat a 2035-ös zéró emissziós kötelezettségükhöz, míg sok gyártó folyamatosan a lazább szabályozásokért lobbizik.  Az autógyártók magas rangú képviselői szeptember 12-én találkoztak Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, hogy megvitassák a 2035-ös tilalmat, amelyről Ola Kallenius, a Mercedes vezérigazgatója azt mondta, hogy ez "egyszerűen már nem megvalósítható".  Képek forrása: Volvo

Fotó: Ferrari A francia sportvezető az F1 "Beyond the grid" című podcastjában nyilatkozott erről, összefoglalva az idei szezonban eddig történteket - Hamilton januárban csatlakozott az olasz istállóhoz azzal a céllal, hogy saját magát és a maranellói csapatot is újra világbajnoki címhez segítse. A brit versenyző ugyanakkor felemásan teljesített eddig, Kínában a sprintfutamot az első rajtkockából indulva nyerte meg, de számos helyszínen gyenge eredményt ért el már az időmérő edzéseken is. "Tíz évet töltött a McLarennél és 12-t a Mercedesnél, de abban mégis volt valamiféle folytonosság, hiszen mindkét istálló központja Nagy-Britanniában van, ugyanaz a motor és a környezet is. Az, hogy csatlakozott a Ferrarihoz, egy teljeskörű változás a számára, ami az életének minden területét érinti, más a csapat kultúrája is. Ezt a téli szünet alatt rendezett három tesztnapon nagyon nehéz megoldani, és azt hiszem az elvárások is óriásiak voltak vele szemben" - fogalmazott Vasseur. Hozzátette, nem tudja biztosan, de elképzelhetőnek tartja, hogy alábecsülték mindazt a változást, amit Hamilton Ferrarihoz igazolása magával hozott. "Rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e segíteni, amikor szenved, és bátorítanunk is kell azokban a helyzetekben, amikor küszködik. Spa és a Hungaroring nehéz volt neki, de biztos lehet abban, hogy Maranellóban mindenki teljes mellszélességgel mögötte áll és támogatja abban, hogy visszataláljon a siker útjára" - nyilatkozta az 57 éves csapatfőnök. Vasseur elmondta, biztos abban, hogy Hamilton a Ferrarival is sikeres lesz, és kijelentette, ő maga személyesen is igyekszik segíteni a hétszeres vb-győztes britnek. "Nagyon elkötelezett, egy igazi bajnok, aki még mindig jól teljesít és megvan a tempója. Igyekszik mindenkiből kihozni a legjobb teljesítményt, ebben pedig a jövőben is támogatni fogom" - jelentette ki. A Forma-1-es vb-idény a hétvégén Bakuban, az Azeri Nagydíjjal folytatódik. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

„A BMW iX3 sorozatgyártásának elindításával az autógyártás új korszaka kezdődik. Új debreceni gyárunkat teljes egészében az iFACTORY víziója szerint terveztük meg és építettük fel. A gyár kezdettől fogva digitális alapokra épül, ezáltal a hatékony, fosszilis energiaforrásoktól mentes termelés új dimenzióját kínálja” – mondta Milan Nedeljković, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja. A BMW iFACTORY a gyártás stratégiai jövőképét képviseli: modern, hatékony struktúrákkal, a források felelős felhasználásával, a legmodernebb digitális innovációk gazdaságos alkalmazásával és a munkatársakra helyezett fókusszal. A BMW Group számos innovatív rendszerre és eljárásra új szabadalmat nyújtott be a debreceni gyár kapcsán. „Azt a kihívást tűztük ki magunk elé, hogy a kezdetektől fogva egy teljesen új járművet gyártsunk egy teljesen új üzemben - és mindezt a lehető leghatékonyabban. Egyszerűsítettük a folyamatokat, csökkentettük a komplexitást, minden egyes munkalépést digitálisan validáltunk, és következetesen hasznosítottuk szaktudásunkat a globális hálózatunkban. Ez a gyár az eredmény: hatékony a termelésben, innovatív a folyamatokban és rugalmas a további modellek integrálásában” - mondta Hans-Peter Kemser, a BMW Group debreceni gyárának elnök-vezérigazgatója. Mint minden új modellnél, úgy az új BMW iX3 esetében is a sorozatgyártás elindítása után, fokozatosan kerül sor a gyártási kapacitások bővítésére. A Neue Klasse modellek elsőként érkező tagjaként az iX3 a legújabb dizájn- és technológiai innovációkat kínálja, amelyek a jövőben a márka teljes modellprogramját meghatározzák majd. A Neue Klasse technológiái 2027 végéig negyven új modellben és modellfrissítésben köszönnek vissza. A virtuális gyárból a valóságba A BMW Group új debreceni gyárának technológiáiban a BMW iFACTORY alapelvei teljeskörűen megvalósításra kerültek. A debreceni gyárat a kezdetektől fogva digitálisan tervezték és építették, és 2023 márciusában ünnepelte virtuális gyártásindítását a BMW Group virtuális gyárában. Az összes folyamatot virtuálisan tesztelték előzetesen, majd az épületekben a gyártósorokat pontosan a digitális ikernek megfelelően telepítették. Optimális folyamatok a gyár valamennyi technológiájában Az optimális értékáramlással és a hatékony berendezésekkel a présüzemben garantált a magas termelékenység. Ehhez a BMW Group a bevált stratégiát követi, amely szerint a világszintű hálózatban azonos szerszámokat és préseket alkalmaz. Így a hálózaton belül optimálisan kihasználhatók a kapacitások, mivel a présüzem szerszámai különböző telephelyeken is bevethetők, és a munkatársakat a hálózaton belül képezik. A karosszériaüzem különösen nagy mértékben profitál az előzetes digitális tervezésből és validálásból. Az ideális értékáramlás meghatározásához és a közel 1000 robot optimális helyére történő elhelyezéséhez a folyamatokat előzetesen minden részletre kiterjedően digitálisan szimulálták. A fejlesztési és gyártási csapatok közötti szoros együttműködés a kezdetektől fogva magas szintű gyártási hatékonysághoz és a legnagyobb előnyhöz vezetett az ügyfél számára. Jelentősen csökkent például a csatlakozási folyamatok száma a hasonló modellekhez képest, így a komplexitás is mérséklődött. A fejlesztési szakaszban kidolgozott formatervezési jellemzők megtalálhatók a Neue Klasse részleteiben is, például a láthatatlan ajtó tömítésben. Az ablak vizuálisan közvetlenül kapcsolódni látszik az ajtóhoz, ami egyedi megjelenést biztosít. Az akkumulátor számára a karosszériaszerkezetben rendelkezésre álló hely maximalizálása - és ezáltal az akkumulátormérete és teljesítménye - közvetlen előny a vevők számára. A BMW Group debreceni gyárának festőüzeme meghatározó szereppel bír a BMW iX3 CO₂e-lábnyomának jelentős csökkentésében. Az új BMW iX3 gyártása során összesen mintegy 80 kilogramm CO₂e (Scope 1/2 kibocsátás) keletkezik, amely adat magában foglalja a debreceni gyár, valamint más BMW Group telephelyek, például a Landshutban készült alkatrészek házon belüli gyártásának CO₂e-kibocsátását is. Ez körülbelül kétharmados csökkenést jelent a meglévő BMW derivatívák gyártásához képest. Ha csak a debreceni gyárra vonatkozó értékeket nézzük, a debreceni gyár CO₂e-kibocsátása egy nagyfeszültségű akkumulátort is tartalmazó jármű gyártása esetén mintegy 90 százalékkal, 34 kg CO₂e körüli értékre csökken (teljes kapacitás mellett és a BMW Group más telephelyeihez képest). A festőüzemek általában gázzal működnek, hogy a szükséges magas, akár 180 fokos hőmérsékletet elérjék. A BMW Group első autógyáraként a debreceni gyár normál üzemben kizárólag megújuló energiaforrásból származó árammal működik, vagyis fosszilis energiahordozók, például olaj vagy gáz használata nélkül. A magas energiaigény miatt a festőüzem járul hozzá legnagyobb mértékben ahhoz, hogy a debreceni gyár jelentősen kevesebb CO₂e-t bocsásson ki. Csak a festőüzemben a megújuló energiaforrásból származó áram használata évente akár 12 000 tonnával csökkenti a CO₂e-kibocsátást. Az éves áramigény mintegy egynegyedét a gyár területén található, 50 hektáros napelempark biztosítja. A többlet napenergia, amely például a munkaszüneti napokon keletkezik, egy 1800 m³-es, 130 MWh kapacitású hőtárolóban kerül tárolásra. Emellett a festőüzemben egy energia-visszanyerő rendszer is működik. A hőhálózat a festőüzem tervezésénél sikeresen megvalósult, amely akár további tíz százalékos energiamegtakarítást eredményez. Az innovatív koncepció több intézkedést kombinál a hatékony energia-visszanyerés érdekében a sűrített levegő ellátásból, a szárítókemencékből és a hűtőrendszerekből. A keletkező hulladékhőt ezután a vízkör előmelegítésére használják. Ehhez egy 1800 m³-es hőtároló tartály is tartozik, amelynek kapacitása 130 MWh. Arra szolgál, hogy a napelempark többlet energiáját a gyenge terhelésű időszakokból hő formájában tárolja, és a teljesítménycsúcsok fedezésére használja fel. A gyártási folyamatok teljes körű digitalizálása az összeszerelés során is hatékonyságnövekedést eredményez. A BMW Group saját fejlesztésű AIQX (Artificial Intelligence Quality Next) IT-platformja a BMW iFACTORY központi eleme. Az AIQX a minőségellenőrzési folyamatokat kamerarendszerek és szenzorok segítségével automatizálja a gyártósori folyamatok során. A mesterséges intelligencia kiértékeli az adatokat, és valós időben visszajelzést ad a gyártósoron dolgozó munkatársaknak. A jövőben a gyártósoron haladó járművek is aktív, hálózatba kapcsolt résztvevőivé válnak az ipari IoT (Internet of Things) ökoszisztémának. Önelemzéseket végeznek, valós időben lépnek kapcsolatba az üzemben dolgozókkal, és automatikusan megosztják és dokumentálják a releváns üzeneteket. Erre a célra többek között a járműbe épített kamerák és informatikai rendszerek szolgálnak. Már jelenleg is az összes berendezés és szerszám, az alkatrészek, valamint minden BMW a szerelés során digitálisan kapcsolódik a BMW termelési rendszeréhez. Az épület „ujjakra” hasonlító szerkezete, a BMW Group lipcsei gyárának továbbfejlesztett változata, lehetővé teszi, hogy az alkatrészek 80 százaléka közvetlenül a megfelelő szerelési helyre kerüljön a gyártósoron. További előnyöket kínálnak a tisztán elektromos üzemen belüli logisztika számára az autonóm vontatóvonatok, amelyek a nagyfeszültségű akkumulátorgyártásból közvetlenül a szerelési pontokra szállítják az akkumulátorokat, vagy az intelligens szállítórobotok, amelyek önállóan szállítják a kisebb alkatrészeket az összeszerelősorra. Az összes belső és külső adatbázis összekapcsolásával a teljes logisztika példátlan digitális mélységet ér el, és számos egymásba fonódó manuális elemzési folyamat automatizálásra kerül. Az információk így bármikor „egy gombnyomásra” strukturáltan és kiértékelve állnak rendelkezésre. A BMW Group a saját fejlesztésű nagyfeszültségű akkumulátorához intelligens összeszerelési folyamatokat hozott létre. A debreceni üzem az első a világszerte öt üzem közül, ahol megkezdik a Gen6 nagyfeszültségű akkumulátorok összeszerelését. Korábban az összeszerelési folyamatokat a tesztelő üzemekben fejlesztették és tesztelték. A mesterséges intelligencia, az adat-elemzés és a folyamatos tudásmegosztás a gyártási hálózaton belül szintén kulcsszerepet játszanak a termelés beindításában. A termelés digitális ikrei és az átfogó mesterséges intelligencia által fenntartott adatbázisok a folyamatok optimalizálását és a munkatársak képzését szolgálják. A következetes hibamentes megközelítés lehetővé teszi a zökkenőmentes gyártási minőségellenőrzést és a 100%-os végső ellenőrzést a sor végén. A „Local for Local“ elvnek megfelelően a nagyfeszültségű akkumulátorok összeszerelése közvetlenül a gyár területén történik. A gyártás így az infrastruktúra előnyeiből és a rövid útvonalakból profitál. A legjobbak legjobbjai: A debreceni gyár az összes globális gyártóüzem szaktudását hasznosítja A BMW Group debreceni gyára az első olyan gyártóüzem a vállalat hálózatában, amely nem egyetlen referenciaüzem mintájára működik, hanem hálózati gyárként a világ különböző telephelyeiről a legjobb megoldásokat egyesíti. Lényeges előnyt jelent, hogy a gyár jelenleg több mint 2000 munkavállalója a hálózaton belül képezhető. Így a különböző telephelyekről – például Kínából, Dél-Afrikából, Mexikóból, az USA-ból és Németországból – származó munkatársi szaktudás átadásra kerül a gyár dolgozói számára. Ugyanakkor a globális hálózat munkatársai is előnyhöz jutnak, mivel Debrecenben megoszthatják technológiai tudásukat, és párhuzamosan a Neue Klasse modellek gyártásával kapcsolatos ismereteket visszaviszik saját telephelyeikre. Ez minden gyár számára kölcsönösen előnyös helyzetet teremt. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!