Az évente megrendezett „N nap” a Hyundai N megingathatatlan innovációs kedvét és azon elkötelezettségét állítja a középpontba, hogy a legmagasabb szintet képviselje a nagy teljesítményű, motorsport-eredetű technológiák terén, különös tekintettel az elektromos járművekre. Az esemény fókuszában a Hyundai N három oszlopa áll: ezek a Corner Rascal viselkedés, a versenypálya-alkalmasság, és a mindennapi sportautós karakter. Ezek az alapértékek jól tükrözik a márka azon célkitűzését, hogy olyan élvezetes, magával ragadó vezetési élményt kínáljon, amelyeket kifejezetten a tisztán elektromos járművekben alkalmazott technológiák tesznek megvalósíthatóvá. „A Hyundai N több egyszerű márkánál: az innováció és a sportos teljesítmény iránti elkötelezettségünk megtestesülése.” – mondta Manfred Harrer alelnök, a vállalat Genesis márkáért és a teljesítmény-fejlesztő technológiai részlegéért felelős vezetője. „Az RN24 pontosan szemlélteti, mennyire ambiciózus tervekkel készülünk a jövőre.” A Hyundai N új generációs gördülő laboratóriumaként az RN24 egy olyan, innovatív tesztjárműveket felvonultató sorozat legújabb tagja, amely a motorsport-technológiák és az N sorozatgyártású modellei közötti szakadékot hivatott áthidalni. A gördülő laboratóriumok – azaz a Rolling Lab kísérleti járművek – sorát 2012-ben nyitotta meg az RM-széria (Racing Midship – középmotoros versenyautó); ezt több elektromos prototípus követte, az RN22e-től az N Vision 74-ig. Ezek a járművek mind jövőbeli nagy teljesítményű, sportos technológiák fejlesztésére és tesztelésére szolgálnak. Az RN24 ezt a hagyományt folytatja, amint a motorsport-technológiák határait feszegetve igyekszik feltérképezni az N márka jövőbeli villamosított típusai előtt álló lehetőségeket. Nagy motorteljesítmény és kompakt, kis tömegű futómű Az RN24 világpremierje az N márka közeljövőről alkotott elképzeléseit tükrözi. Az alapötlet a lehető legegyszerűbb volt: a legerősebb elektromos hajtásláncot minél kisebb karosszériában elhelyezni. Ami az előbbit illeti, a Hyundai N mérnökei az IONIQ 5 N motorsport-kompatibilis, két villanymotoros, 650 lóerő csúcsteljesítményre képes teljesítmény-elektronikai (PE) rendszerét választották. Ezt a rendszert a Hyundai rali világbajnokságon szerzett tapasztalatai alapján kifejlesztett, kompakt vázszerkezetbe építették be. Az így kapott jármű könnyű, kisméretű és dinamikus – azaz tökéletes villanyautó az N márka vezetésért lelkesedő rajongói számára.[1] Ez a gördülő laboratórium több egyszerű tesztjárműnél: olyan platform, amelyből kiindulva párbeszédet kezdeményezhetünk az új generációs, sportos elektromos járművekről. Pontosan tükrözi a Hyundai N megalkuvást nem ismerő szellemiségét, amely folyamatosan arra sarkall bennünket, hogy tökéletesítsük a villamosított mobilitás által kínált vezetési élményt – nem is annyira a motorteljesítmény és a sebesség folyamatos emelésével, sokkal inkább a vezethetőség és a precizitás finomításának a középpontba helyezésével. Az RN24 hajtásáról az IONIQ 5 N alapját adó E-GMP platform teljesítmény-elektronikai rendszere (PE) gondoskodik. Az áttervezett akkumulátor-csomag az eredeti szériamodellel azonos, 84 kWh kapacitást kínálja, ám módosított méretei lehetővé tették a tengelytáv 340 mm-rel történő lerövidítését. Ez egy városi kisautókkal (B-szegmens) összevethető méretű járművet eredményezett – nagyságrendileg akkorát, mint a rali világbajnokságon (WRC) rajthoz álló Hyundai i20 N Rally1 Hybrid versenyautó. WRC ihletésű felfüggesztés és motorsport-technológiák Az RN24 újonnan tervezett, WRC tapasztalatokon alapuló felfüggesztést alkalmaz, rali-specifikációjú lengéscsillapítókkal és különösen merev segédvázakkal.  A gördülő laboratórium a WRC hajtáslánc-vezérlő rendszert alkalmazza. Ez a fejlett rendszer lehetővé teszi, hogy a pilóta a kormányon elhelyezett kapcsolók segítségével szabályozza a PE teljesítmény-leadását és annak eloszlását, a gázreakciókat, valamint a regeneratív fékrendszer érzékenységét. Ez a funkcionalitás nagyban emlékeztet a Hyundai WRC versenyautóiban alkalmazott vezérlésekre. Az RN24 akkumulátorának és villanymotorjainak megfelelő hűtéséről az IONIQ 5 N fejlett rendszerének továbbfejlesztése gondoskodik, míg a rali versenyautókat idézően közvetlen, kezes irányíthatóság érdekében módosították a kormányművet. A járművet különösen nagy teljesítményű külső hangkibocsátó szerelték fel, amely az IONIQ 5 N fedélzetén alkalmazott N Active Sound+ konfiguráción kívül két további, oldalsó hangszórót alkalmaz. Ami az RN24 hangzását illeti, az új kialakítású hátsó kerékdob hangszekrényként szolgál, még intenzívebbé téve a hangélményt, és olyan magával ragadó hangzásvilágot teremtve, amely tökéletesen illik a jármű sportos adottságaihoz. Az RN24 által alkalmazott, élvonalbeli motorsport-technológiák közül kiemelt figyelmet érdemel a „Rally Mode” motornyomaték-vezérlő rendszer. Akárcsak az i20 N Rally 1 versenyautóban alkalmazott Hyundai N összkerékhajtási rendszer, az RN24 konfigurációja is képes mind a négy kerék között optimalizálni a nyomatékelosztást. Az i20 N Rally 1 mechanikus rendszerének működését az RN24 a „Rally Mode” elektronikus nyomatékszabályozó technológia alkalmazásával szimulálja. Ez egyrészt szerkezetileg egyszerűbbé, másrészt megfizethetőbbé teszi a rendszert, amely így jobb eséllyel jelenhet meg a jövőben sorozatgyártású modellekben. Az e-Kézifék technológiát szintén a Hyundai N évtizedes WRC-tapasztalata hívta életre. A rendszer bevezetése szükségtelenné teszi a mechanikus fékek alkalmazását olyan folyamatok során, mint a fékek előmelegítése, illetve segítségével kiiktathatók a korábban alkalmazott hidraulikus fékkonfigurációk. A Hyundai a közelmúltban a WRC Közép-Európa Rali egyik szakaszán tesztelte ezt az innovatív technológiát. Ami a megjelenést illeti, az RN24 legfontosabb meghatározó stílusjegye a különösen szilárd szerkezetű, egzoszkeleton jellegű, szabadon hagyott bukókeret. A WRC koncepciók által inspirált megoldás amellett, hogy gondoskodik az utasok védelméről, a jármű nagy sebességű manőverek során mutatott vezethetőségéhez és stabilitásához is hozzájárul. Az RN24 megvalósításánál számos N Performance alkatrészt felhasználtak. Ilyenek az Elantra N matt fekete színű, 19 colos, kovácsolt könnyűfém keréktárcsái, amelyek esztétikai és dinamikai szempontból egyaránt sokat hozzá tesznek az autó teljesítményéhez. Hátsó légterelőjét pedig a Hyundai Motorsport TCR túra-versenyautóitól kölcsönözte az RN24. A tényleges aerodinamikai hatással bíró légterelő még kezesebbé, ugyanakkor még stabilabbá teszi a kísérleti jármű vezethetőségét. Az RN24 vázában 3D nyomtatással létrehozott toldatidomokat alkalmaztak: ezek fokozott szerkezeti merevséget biztosítanak, és lehetővé teszik az össztömeg csökkentését. Az innovatív jellemzők ezen kombinációja nem csak az RN24 képességeit határozza meg, de a Hyundai N szemléletét is, amivel a tervezés, a technológia és a teljesítmény kérdésköreit megközelíti, folyamatosan feszegetve az elektromos motorsport-technológiák határait. „Az RN24 a Hyundai N azon elkötelezettségét jelképezi, hogy az elektromos motorsport-technológiák tökéletesítése során ne a puszta számadatok növelésére, hanem a vezetési élmény fokozására törekedjünk.” – foglalta össze Joon Park, az N márka menedzsmentjéért felelős csoport alelnöke. „Legújabb gördülő laboratóriumunk az élő bizonyíték arra, hogy a nagy teljesítményű elektromos járművek terén bőven adódnak még kiaknázatlan lehetőségek, valamint, hogy az új generációs technológiák ígéretes jövőt tartogatnak a számunkra.” Hyundai RN24 Rolling Lab műszaki adatok   Hyundai RN24 Teljesítmény célértékek Tömeg 1880 kg (becslés) Teljesítmény Végsebesség 240 km/óra (becslés) 0-100 km/óra ≤ 3,4 mp Legfontosabb műszaki adatok Tengelytáv 2660 mm Elektromos hajtáslánc Villanymotorok teljesítménye 175 + 303 kW (Boost) Akkumulátor kapacitása 84 kWh Keréktárcsák 19 colos   [1] Aktív Boost vezérléssel  

A McLaren brit pilótája mögött csapattársa, az ausztrál Oscar Piastri lett a második, míg harmadikként a világbajnoki címvédő és a pontversenyben jelenleg is éllovas a Max Verstappent intették le. Fotó: https://landonorris.com/ A rajtot követően nem változott az első hat sorrendje, azaz Piastri, Norris, Leclerc, Verstappen, Sainz és Russell alkotta az élmezőnyt. A Red Bull háromszoros világbajnok holland pilótája az első körökben ugyan tett néhány előzési kísérletet, de Leclerc megtartotta a harmadik pozícióját. Az első négy elszakadt a mezőnytől, de komolyabb izgalmak nem voltak, mígnem Verstappen hat körrel a vége előtt megelőzte ferraris riválisát. Már csak két kör volt hátra, amikor a McLaren párosa helyet cserélt, hogy a pontversenyben második Norris egy helyett két ponttal csökkentse a különbséget Verstappennel szemben. A végén már nem voltak izgalmak, mert Nico Hülkenberg balesete miatt virtuálisan beküldték a biztonsági autót, így a sorrend már nem változott. Az ezúttal harmadik Verstappen előnye ennek nyomán 45 pontra csökkent a győztes Norris előtt. Az idény során hat sprintfutamot rendeznek, ez volt az ötödik. Az előző négyet Verstappen nyerte Kínában, Miamiban, az ausztriai Spielbergben, valamint a texasi Austinban. A rövid távú viadalon az első nyolc helyezett szerez világbajnoki pontokat: a győztes 8, a második 7, a harmadik 6, a negyedik 5, az ötödik 4, a hatodik 3, a hetedik 2, a nyolcadik pedig 1 pontot. A Brazil Nagydíj közép-európai idő szerint 19 órától az időmérővel folytatódik Sao Paulóban. Végeredmény: Brazil Nagydíj, sprintfutam (24 kör, 103,416 km, a pontszerzők): 1. Lando Norris (brit, McLaren) 29:46.045 perc 2. Oscar Piastri (ausztrál, McLaren) 0.593 mp hátrány 3. Max Verstappen (holland, Red Bull) 1.497 mp h. 4. Charles Leclerc (monacói, Ferrari) 5.656 mp h. 5. Carlos Sainz Jr. (spanyol, Ferrari) 7.224 mp h. 6. George Russell (brit, Mercedes) 12.475 mp h. 7. Pierre Gasly (francia, Alpine) 18.161 mp h. 8. Sergio Pérez (mexikói, Red Bull) 18.717 mp h. MTI      

A korábbi Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT), valamint a Nemzeti Energiastratégia (NES) 2030-ra 6000 MW-os célértéket tűzött ki a naperőművek kapacitására vonatkozóan. Ezt azonban a vártnál gyorsabb ütemű telepítéseknek köszönhetően már 2023-ra sikerült túlteljesíteni, ezért az Energiaügyi Minisztérium felülvizsgált NEKT-tervezetében 2030-ra legalább 50%-os csökkentést céloz meg az üvegházhatású gázok kibocsátásában, valamint a végsőenergia-felhasználás felső határát 785 PJ helyett 750 PJ-ban rögzíti. A megújuló energiaforrások arányát a korábbi 21%-ról 29%-ra emeli, ahol a naperőművi kapacitás új célértéke 12000 MW a korábbi 6000 MW kapacitáshoz képest. Az alapvető célok módosítása a klímasemlegesség és az energiahatékonyság javítását célozza. Ma már mintegy 7100 MW naperőmű-kapacitás áll rendelkezésre, ami magában foglalja az ipari méretű hálózatra termelő, a háztartási, valamint az ipari saját célra termelő erőművek adatait is. Az első kategória immár közel egynegyedét jelenti a bruttó hazai áramtermelésnek, és ötödét fedezi a teljes bruttó áramfelhasználásnak. Ez jelentős előrelépés az ország energiafüggetlensége és dekarbonizációs céljai szempontjából még akkor is, ha ez a gyors ütemű növekedés az időjárásfüggő és technológiai inerciával nem rendelkező erőművi kapacitásnak egyúttal számos rendszerszintű kihívással is jár. Globálisan azonban fényévekre vagyunk a klímaegyezmény vállalásaitól: 2023-ban ugyanis a szén-dioxid-intenzitás mindössze 1,02%-kal csökkent, de ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5°C-os célérték alatt maradjunk, évi 20,4%-os kibocsátáscsökkentésre lenne szükség. Minél később kezdünk globálisan koordináltan cselekedni, annál nagyobb, már-már irreális mértékű dekarbonizációs ütemre van szükség a visszafordíthatatlan mértékű felmelegedés elkerüléséhez. A megújulóenergia-kapacitás ugyan a világon mindenütt nő, de a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is dominálnak a globális energiafogyasztásban Bár a megújulóenergia-kapacitás 2023-ban rekordmértékben, 14%-kal emelkedett, a PwC Net Zero Economy Index felmérése szerint aggodalomra ad okot a fosszilis energiaforrások felhasználásának 1,5%-os növekedése. A PwC elemzése 16. alkalommal vizsgálta meg a gazdasági növekedéssel járó szén-dioxid-kibocsátási adatokat. Az idei eredményekből az olvasható ki, hogy a 1,5°C-os globális felmelegedési pálya szinte elérhetetlenné vált. Egyre drasztikusabb szén-dioxid-intenzitás javulás (CO2/GDP tekintetében), azaz dekarbonizáció lenne szükséges a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez: míg tavalyelőtt 15,2%-os, tavaly 17,2%-os éves átlagos dekarbonizációs ráta lett volna kívánatos a folyamat megállításához, idén ez az érték már 20,4%-ra nőtt, ami - jelenlegi ismereteink alapján - sajnos irreális mértékűnek tekinthető. A még mindig növekvő globális energiaigény egy jelentős része továbbra is a fosszilis energiaforrások  felhasználásának fokozódását eredményezi. És bár biztató, hogy tavaly a megújulóenergia-kapacitás rekordot döntött, 14%-kal 3870 gigawattra (GW) nőtt, de a fosszilisok aránya szintén emelkedett (1,5%-kal), így elérte a 16007 GW értéket. 0,07%-kal növekedett a globális energiahordozó faktor is, ami az egységnyi energiafogyasztásra jutó szén-dioxid-kibocsátást méri. Vagyis az energiamixben ugyan enyhén, de még mindig nőtt a fosszilis tüzelőanyagok mértéke, ami azzal magyarázható, hogy az energia iránti kereslet gyorsabban növekedett, mint az új megújuló kapacitások termelte zöld energia mennyisége. „A megújuló energia 2025-re várhatóan a legnagyobb villamosenergia-forrássá válik, de a feltörekvő gazdaságok »felzárkózó« energiaigénye, a klímaberendezések gyors ütemű terjedése, a közlekedés megállíthatatlanul növekvő energiafogyasztása, de akár a mesterséges intelligencia alapú megoldások mögötti adatközpontok várhatóan mind növelni fogják az áramfogyasztást. Az energiahatékonyság fejlesztése és a kereslet »mintázatának« szignifikáns kezelése, azaz a megújuló energia kínálatához, termelésének helyéhez és idejéhez igazítása nélkül ezek a tényezők kiolthatják a megújulók terjedéséből származó előnyöket, és így továbbra is megkerülhetetlenek maradnak a fosszilis energiaforrások” - emelte ki Szoboszlai Beáta, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási csapatának vezetője. Az energiaintenzitás csökkentése lenne a kulcs? Globálisan elsősorban az energiainfrastruktúra lassú engedélyezési folyamatai és a szabályozási bizonytalanságokkal is összefüggésbe hozható finanszírozási nehézségek hátráltatják a megújuló energiaforrások további terjedését, de időszakosan az ellátási láncok problémái, valamint szakemberhiány is felléphetnek. Ezért bár az energiaellátás strukturális átalakítása, a klímasemleges megoldások arányának növelése kritikus fontosságú, de nem elegendő. Az energiaigény csökkentése és az energiafelhasználás hatékonyabb, az időjárásfüggő energiaforrások tulajdonságait figyelembe vevő kezelése, tervezése (akár digitális megoldásokat is alkalmazva), a fogyasztás rugalmas „csúsztatásának” ösztönzése is szükséges ahhoz, hogy a globális klímacélok elérhetőek legyenek. Az energiaintenzitás csökkentésének és a kereslet hatékonyabb kezelésének fejlett technológiai és üzleti megoldásai lehetőséget kínálnak mind az állami, mind az üzleti döntéshozóknak, hogy a klímaváltozás hatásának tompítása érdekében gyorsabban cselekedjenek. A PwC és a Világgazdasági Fórum legutóbbi közös kutatása megállapította, hogy a jelenlegi technológia lehetővé teszi, hogy a globális energiaszükséglet közel egyharmadával (31%-kal) csökkenjen anélkül, hogy vissza kellene fogni a gazdasági teljesítményt. Ez évente akár 2 ezer milliárd dollár megtakarítást is eredményezhet (a jelenlegi energiaárak mellett), ha az évtized végéig meghozzák a szükséges döntéseket és intézkedéseket. Elengedhetetlen a kevésbé fejlett régiók pénzügyi és technológiai támogatása A fejlett és fejlődő országok dekarbonizációs rátái közötti különbség jól demonstrálja, hogy nagyobb pénzügyi támogatásra van szükség a méltányos átmenet biztosításához. Tavaly a G7-országok 5,31%-kal csökkentették szén-dioxid-intenzitásukat, míg az E7-országoknál 0,04%-os növekedés volt tapasztalható[1]. A fejlődő, gyorsan iparosodó országoknak hatalmas kihívásokkal kell szembenézniük úgy, hogy sokkal kevesebb pénzügyi erőforrással rendelkeznek. „A technológiai fejlődés azt eredményezi, hogy a vállalatok radikálisan csökkenthetik energiaintenzitásukat, és alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból megfizethető energiát használhatnak. A fenntartható fejlődés szempontjából elengedhetetlen az energiaigény csökkentése és a működés elektrifikációja, a termelékenység javítása, ami egyúttal az üvegházhatású gázok kibocsátását is mérsékli. A korszerű technológiák alkalmazásával tehát a vállalatok tovább javíthatják hatékonyságukat, miközben energiaköltségeiket kontrollálják, és ellenállóbbá válnak, például a geopolitikai eredetű kockázatokkal szemben is. Ezek a klímavédelmi szempontból kritikus intézkedések a fenntarthatósági teljesítmény fokozása mellett  - amennyiben átgondolt módon kerülnek bevezetésre és végrehajtásra - gazdasági előnyökkel is járhatnak, és a versenyképességet is javíthatják” - emelte ki Szoboszlai Bea. [1]  G7 országok: Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország; E7 országok: Brazília, India, Indonézia, Kína, Mexikó, Oroszország, Törökország  

Bár a számítástechnika szédületes fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, az áramköri elemek további jelentős méretcsökkentése fizikai korlátok miatt nem lehetséges. Ezért a tudósok olyan új elveken működő számítástechnikai eszközök létrehozásán dolgoznak, mint az elektron belső mágneses momentumát használó spintronkai eszközök, vagy a kvantummechanika elvein alapuló kvantumszámítógépek. Fotó: BME A kvantumszámítógépek alap építőegységei a kvantumbitek, amelyeket gyakran szupravezető áramkörök segítségével hoznak létre. (Ezek kutatásával a BME-n is foglalkoznak –kísérleti és elméleti szempontból is – a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium programja keretében.) Az ezekben tárolt információ könnyen el tud veszni, így a terület nagy kihívása olyan robusztus rendszer építése, amely védett az információvesztéssel szemben. Erre az úgynevezett felületi kód a megoldás, amely a kvantumbitek folyamatos, gyors monitorozását igényli, amihez pedig on-chip célhardverek ideálisak. A szupravezető áramkörök rendkívül ígéretesek ilyen célra, hiszen a kvantumcsipek mínusz 270 Celsius-fokon kiválóan működnek és a hagyományos szilíciumalapú CMOS technológiánál lényegesen gyorsabb működési sebességgel, valamint csökkent hőterheléssel kecsegtetnek. Szupravezető áramkörökben a szupravezetés ki- és bekapcsolása jelenti a két logikai állapotot (nulla és nem nulla), azonban sokáig csak mágneses terekkel tudták átkapcsolni. Pár éve olasz kutatók bemutatták, hogy egy fémvezetékben a szupravezető állapot egy közel helyezett kapuelektróda segítségével ki- és bekapcsolható, azaz egy hagyományos tranzisztor elve szerint, kapufeszültséggel működtethető.  A felfedezés nagy feltűnést keltett, mivel a fizikai elméletek keretében a jelenség nem értelmezhető. Az olasz kutatók létrehoztak egy nemzetközi hálózatot, melybe a Műegyetem kvantumelektronika csoportját is meghívták, hogy a jelenség fizikai hátterét megértsék, illetve az alkalmazhatóságát vizsgálják. E konzorciumban Csonka Szabolcs és Makk Péter, a Fizikai Intézet két docense vezetésével sikerült most a BME kutatóinak megfejteni és bebizonyítani, hogy mi a jelenség magyarázata. „A szupravezetőn átfolyó elektronáramlás zaját, fluktuációját vizsgáltuk. Megmutattuk, hogy kapcsolat van a vezetékben folyó áram fluktuációja és kapuelektródából kilépő elektronok fluktuációja közt, és hogy fontos szerepet játszanak a minta felületén létrejövő rácsrezgések” – magyarázta Csonka Szabolcs, a Szupravezető Nanoelektronika Lendület-kutatócsoport vezetője. A tanulmány a rangos Nature Communications folyóiratban jelent meg. A tanulmány első szerzője, Tosson Elalaily nemrég szerzett doktori fokozatot a BME Fizikai tudományok doktori iskolájában. A mérések egy finn és dán kutatócsoporttal közösen készültek. A kutatások a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium keretében most azt vizsgálják, milyen gyorsan működhetnek ezek a kapcsolók, és a csoport benyújtott egy szabadalmat logikai áramkörök létrehozásának tervéről. A területről a napokban jelent meg egy összefoglaló cikk is a kutatócsoport tagjainak közreműködésével. „Ez egyelőre egy alapkutatás, de lehetséges, hogy az effektus később hasznosítható lesz, hiszen az általunk vizsgált áramkör egy kapcsoló szerepét töltheti be kvantumszámítógép-architektúrákban. Ha ennek a működése nincs negatív hatással a kvantumbitek élettartamára, akkor pár éven belül bevethető lehet” – mondta a bme.hu kérdésére Makk Péter, megjegyezve, hogy akadnak még fontos tisztázandó kérdések, például az áramkörök sebessége. „Ha jól működnek, akkor a demóverziók 5-10 év múlva jöhetnek létre, hosszú távon pedig leginkább szuperszámítógépek alkatrészeként lehet szerepük” – tette hozzá. Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem