Hogy a nők képesek a multitaskinra, a férfiak pedig gyakorlatilag nem, ez köztudott, ahogyan az is, hogy ez a különbség az őskorból ered. Akkor még a szerepek egyértelműen le voltak osztva. A férfi ellátta élelemmel a családot, a nő őrizte a tüzet, gyereket nevelt és gyűjtögetett. A mindennapi betevő előteremtése kicsit több erőfeszítést igényelt, mint ma az online bevásárlókosár telepakolása. A férfinak az akár több napos vadászat során folyamatosan figyelni és észlelni kellett. Meglesni a vadat és közben hárítani az egyéb veszélyt, meg dacolni az olykor hevesen tomboló elemekkel. Mindehhez erő, bátorság és figyelem kellett. Ha a vadász képzeletben romantikázott vagy a barlangfestményen töprengett, nemcsak a vacsora ugrott, de asszonya is új eltartó után nézhetett. Így tanult meg a férfi kizárólag egy dologra koncentrálni. Bár a mai életvitel sokszor megköveteli, hogy egyszerre többféle tevékenységet végezzünk, a multitasking csak illúzió – állítják a szakértők. És különösen veszélyes olyan helyzetekben, ahol a pontosság és a reakciósebesség a legfontosabb. Például egy autós manővernél. Előfordult már Önnel, hogy csökkentette a zene hangerejét, miközben parkolt? Ez nem egy szimpla szokás: az agyunk kér segítséget, még akkor is, ha ezt tudatosan nem is észleljük. E banális, mindennapi gesztus valójában sokat elárul arról, hogy kognitív rendszerünk hogyan kezeli az információkat. Amikor vezetünk és olyan összetett akcióval szembesülünk, mint a parkolás, agyunk felülvizsgálja prioritásait: csökkenti a felesleges dolgokat, hogy növelje a koncentrációt. És az egyik első dolog, amit fel kell áldozni… a zene. Ez nem csak ösztönös választás. Neurológiai tanulmányok szerint az emberi agy korlátozott kapacitással rendelkezik az információk egyidejű feldolgozásra. Az agy azon része, amely irányítja a figyelmet, minél több információt kap, annál nehezebb tud egy cselekvésre koncentrálni. Éppen ezért még egy háttérhang is, mint egy dal, bármennyire is kellemes, akadályt jelenthet. Az, hogy parkolás közben lehalkítjuk a zenét, egy tudattalan kognitív stratégia, amelyet agyunk a mentális terhelés csökkentésére alkalmaz. Ezzel csökkentjük a bejövő ingereket, ezáltal megkönnyítve a pontosságot igénylő feladatok végzését, mint mondjuk egy Y megfordulás, egy szűk helyre betolatás vagy a navigációs rendszer követése kaotikus helyzetben. Egyes tanulmányok szerint az alacsony hangerejű zene javíthatja a koncentrációt, de nem összetett manőverek során. Ebben az esetben a csend a legjobb szövetséges. Forrás: autoappassionati.it  

A mai gazdasági környezet egyszerre kiszámíthatatlan és tele van lehetőséggel. Infláció, geopolitikai feszültségek, változó fogyasztói szokások, és mindenekelőtt az AI-technológiák berobbanása formálják át a piacot. A vállalkozások számára a kérdés nem csupán az, hogyan növekedjenek, hanem sokszor az is: hogyan maradjanak életben. „A cégeknek meg kell érteniük: az alkalmazkodás nem opció, hanem túlélési tényező” – mondja Tóth Mihály, marketingkommunikációs szakértő, aki több mint másfél évtizede segíti vállalatok tucatjait válsághelyzetekben, generációváltásban vagy éppen gyors növekedési szakaszban. Mihály szerint a siker kulcsa mindig ugyanaz: felismerni, hogy a marketing és a stratégia kéz a kézben jár, és a technológia csak akkor működik, ha mellé tesszük a kreativitást és az empátiát. A válság mint tanítómester A 2008-as pénzügyi világválság óta egyetlen vállalkozás sem mondhatja, hogy ne kellett volna szembenéznie váratlan fordulatokkal. Tóth Mihály saját bőrén tapasztalta ezt: 2007-ben, a krízis előestéjén alapította KERKOM nevű marketingcégét. Az első két évben 47 vállalat marketingjén dolgozott, és közülük 44-et sikerült kivezetni a válságból. „Akkor tanultam meg, hogy a marketing nem költség, hanem életmentő befektetés. A cégvezetők hajlamosak először a marketinget vágni, pedig épp ez az, ami új piacokat hozhat és megmentheti a vállalkozást” – magyarázza. A válságkezelés kulcsa szerinte nem az eladás, hanem a problémamegoldás. Ez a „Solving vs. Selling” gondolkodás: „Ha egy cég csak eladni akar, rövid távon sem működik. Ha viszont képes valódi választ adni az ügyfelek problémáira, hosszú távon hűséges bázist épít. Ez válság idején életmentő.” Mit jelent az alkalmazkodás a gyakorlatban? Az alkalmazkodás sok vállalat számára üres szónak tűnik, de Mihály szerint három konkrét területen dől el, hogy valaki nyertes lesz-e vagy vesztes: Termék és szolgáltatás újragondolása. – „Ha a környezet megváltozik, lehet, hogy nem magát a céget kell megmenteni, hanem az üzleti modellt újraértelmezni. A Club Tihany szálloda például három év alatt teljesen átalakult: egy jobb napokat látott hotelt kellett modern resorttá alakítani. Ez nem egyszerű marketingkampány volt, hanem a termék újraértelmezése.” Kommunikáció átalakítása. – „A COVID alatt a cégek fele gyakorlatilag elnémult, mert nem tudták, mit mondjanak. Pedig a válságban a kommunikáció a legfontosabb. Nem lehet hallgatni, mert az ügyfél akkor másnál keres választ.” Szervezeti működés fejlesztése. – „Az AUCTORIS-szal sok olyan cégnél dolgozunk, ahol generációváltás zajlik. Az alapító átadja a stafétát, az új generáció pedig teljesen más szemlélettel jön. Ha ilyenkor nincs megfelelő struktúra és stratégia, a cég szétesik. Mi abban segítünk, hogy az átmenetből stabil növekedés legyen.” AI: fenyegetés vagy lehetőség? A mesterséges intelligencia ma a legnagyobb beszédtéma a vállalati világban. Van, aki retteg tőle, mások forradalmi lehetőséget látnak benne. Mihály szerint mindkettő igaz: „Az AI a kommunikáció 80%-át képes automatizálni. Tartalmakat gyárt, ügyfelekkel beszél, adatokat elemez. Ez azoknak a cégeknek, amelyek eddig nem engedhettek meg maguknak profi marketinggépezetet, óriási lehetőség. Ugyanakkor óriási veszély is: ha mindenki ugyanazokat az AI-eszközöket használja, a piac tele lesz sablonos üzenetekkel.” Ezért hangsúlyozza: a kreativitás és empátia az, amit az AI nem tud lemásolni. „A jövő nyertesei azok lesznek, akik ötvözik a technológia hatékonyságát az emberi érzékenységgel. Az AI lehet robotpilóta, de az iránytű mindig az emberi gondolkodás marad.” A cégvezetés és a marketing közötti szakadék A szakértő szerint az alkalmazkodásnak van egy kevésbé látványos, de annál kritikusabb dimenziója: a belső vezetői kultúra. „Nagyon sok cégben a marketingvezető és a felsővezetés között szakadék van. A CEO számokat akar látni, a CMO pedig kampányokban gondolkodik. A kettő között gyakran nincs fordító.” Ezért Mihály szerint a CMO-knak meg kell tanulniuk a pénzügyi és üzleti nyelvet, a CEO-knak pedig el kell fogadniuk, hogy a marketing nem színes-szagos költség, hanem stratégiai eszköz. „Ahol ez a kettő találkozik, ott stabil növekedés van. Ahol nem, ott a marketing mindig védekező pozícióban marad.” A jövő három kulcsszava: gyorsaság, kreativitás, stratégia Amikor a jövőről kérdezem, Mihály három szóban foglalja össze: gyorsaság, kreativitás, stratégia. „Gyorsaság – mert a világ sosem változott ilyen ütemben. Aki lassan reagál, kiesik a versenyből. Kreativitás – mert a sablonokat az AI is legyártja, de az igazi különbséget az egyedi gondolat adja. Stratégia – mert a jó kampány rövid távon segít, de hosszú távon csak akkor maradsz talpon, ha az üzleti célokhoz kötöd a marketinget.” A jövő kulcsa: merjenek újratervezni „Az alkalmazkodás nem abban áll, hogy mindent ugyanúgy csinálunk, csak kicsit olcsóbban. A valódi alkalmazkodás azt jelenti: merünk újratervezni. Ha kell, átírni a terméket, a kommunikációt, sőt, akár a teljes működési modellt. Aki ezt megteszi, az válságban is nőhet. Aki nem, az előbb-utóbb eltűnik.” Azaz a vállalatok jövője nem abban dől el, hogy elkerülik-e a válságokat – hiszen azokat nem lehet kikerülni –, hanem abban, hogyan reagálnak rájuk. Az AI, a fogyasztói szokások változása, a geopolitikai kockázatok mind újabb és újabb akadályokat tesznek a cégek elé. De Tóth Mihály szerint van egy állandó kapaszkodó: a kreatív, empatikus és stratégiai szemléletű marketing, amely a puszta reklámból üzleti hajtóerővé válhat. „Aki ezt megérti, annak nem kell félnie a jövőtől. Aki nem, annak nem lesz jövője.” – teszi hozzá.  

Az ellenőrzés a tó teljes területére kiterjedt. A két nap során 150 embert igazoltattak, és 40 esetben kellett intézkedniük a hatóságoknak. Egy orvhalászt is elfogtak, aki kíméleti területen horgászott, ami bűncselekménynek minősül. Több esetben intézkedtek ittas vezetés, indokolatlan hullámkeltés és sebességtúllépés miatt is. Fotó: police.hu – Havonta két összehangolt ellenőrzést tartunk, együttműködve a halőrökkel, a Tisza-tó Mentőcsoporttal és a természetvédelmi őrökkel – magyarázta Csúr Péter alezredes, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság Kiskörei Vízirendészeti Rendőrőrs parancsnoka. – Az alkohol tekintetében zéró tolerancia van, mindenkit megszondáztatunk. Ezúttal három ittas vezetőt szűrtünk ki, közülük az egyik bűncselekményt, ketten szabálysértést követtek el. A hatóságok tapasztalata szerint gyakori probléma az indokolatlan hullámkeltés, ami könnyen veszélyhelyzetet teremthet. – Egy nagyobb hullám miatt valaki beeshet a vízbe, a hajóba csapódó víztől megijedhet, a csónak beborulhat vagy elsüllyedhet. Ez a magatartás könnyen vezethet a vízi közlekedés veszélyeztetése bűncselekményhez – szögezte le az őrsparancsnok. Szintén jellemző gond, hogy sokan nem tartják maguknál a hajózási okmányokat, és arra hivatkoznak, hogy a DÁP rendszerében úgyis megtalálhatók. A hatóság hangsúlyozza ezeknek a hajóvezetőknek, hogy a hajózási iratok nincsenek a rendszerben, azokat a helyszínen kell bemutatni. Az ellenőrzés során három hullámkeltés szabálysértése miatt helyszíni bírságot szabta kik. Többen megszegték a vízisíelésre és a felfújható eszközök vontatására vonatkozó tilalmat is. Egy embert elő is állítottak, mert nem fizette be a kiszabott helyszíni bírságot. – Összességében eredményes volt az akció. Pénteken a jó idő ellenére kevesebben voltak a vízen, szombaton viszont nagyobb forgalommal találkoztunk. Sikerült kiszűrnünk ittas vezetőket, és kiemelt figyelmet fordítottunk a hullámkeltés szankcionálására – értékelt az alezredes.  

Kína és az Amerikai Egyesült Államok után Európában is beindulnak az önvezető járművek. A piac egyik meghatározó szereplője a 2016-ban, a Szilícium-völgyben alapított Pony AI. A cég által fejlesztett önvezető taxik Kína legnagyobb városaiban már piaci alapon működnek, fizető utasokat szállítanak. A Pony Ai Dél-Koreában és az Egyesült Arab Emírségekben magas szintű kísérleti üzemben működteti robotautóit, a közeljövőben pedig Európában is erősítené jelenlétét, számol be az Automotive News Europe. Az elmúlt hét évben több mint kétmillió autonóm kilométert tudhattak maguk mögött a cég járművei, amelyek egyre nagyobb önállósággal bírnak: terveik szerint az idei év végére elérik az 1:30 felügyeleti arányt – azaz egyetlen operátor harminc jármű működését lesz képes felügyelni a távolból –, ami kivételesen jónak számít a szakmában. A Pony AI önvezetőjármű-technológiája jelenleg hetedik generációjában jár, és a nyár első napjaiban megkezdték az erre épülő autonóm taxik sorozatgyártását. A mai napig 200 ilyen jármű készült el, és a munka jelenlegi ütemét figyelembe véve az év végére teljesíteni fogják az 1000 darabos kitűzött célt. A Pony AI európai jelenléte pillanatnyilag Luxemburgra korlátozódik, ahol idén áprilisban hozták létre első európai kutatási és tesztelési központjukat; a cég az egyik első autonóm mobilitási szereplő, amely megkapta a nagyhercegség engedélyét az önvezető járművek kísérleti üzemeltetésére. A vállalat ugyanakkor viszonylag gyors és széles körű terjeszkedéssel számol az európai piacon, ebben pedig kulcsszerepet kaphatnak a Lexus és a Toyota típusai. Mint az iparág legtöbb szereplője, a Pony AI is „csak” önvezető technológiákat fejleszt, amiket aztán létező autótípusokba integrál, méghozzá a gyártókkal magas szinten együttműködve. Jellemzően villamosított járműveket alakítanak át önvezetésre: az autonóm mobilitást megvalósító szenzorok, valamint fejlett vezérlő egységek megbízható működéséhez zavartalan és jelentős energiaellátásra van szükség, amelyhez alapfeltétel a nagyfeszültségű akkumulátor jelenléte. Komoly arzenálról beszélünk: a Pony AI hetedik generációs rendszere több mint húsz redundáns biztonsági funkcióval, és több mint ezer felügyeleti folyamattal biztosítja a műszaki és biztonsági szempontból egyaránt fennakadás nélküli működést. A Pony AI járműparkja többségében kínai márkák típusaiból áll, a külpiaci terjeszkedés felgyorsítása és gördülékennyé tétele érdekében azonban globális autógyártókkal is együttműködnek. Egy koreai típus mellett a Toyota-csoport három gyártmányát is felszerelték az új generációs önvezető technológiával. Míg a Toyota Sienna egy Európában nem forgalmazott hibrid buszlimuzin, a tisztán elektromos Toyota bZ4X és a hibrid, illetve plug-in hibrid hajtáslánccal egyaránt elérhető, prémium Lexus RX a világ minden részén gyorsított belépőt enged a vállalat számára a helyi piacokra.  Nem véletlen, hogy ez utóbbit választotta zászlóshajójaként a Pony AI: a világ első hibrid prémium-szabadidőjárművének aktuális leszármazottja megbízhatóságával, kiforrott hajtástechnológiájával ideális műszaki alap egy fejlett önvezető jármű megteremtéséhez, míg igényes, kifinomult kidolgozása és nemzetközileg elismert rangja az üzleti ügyfélkör számára teszi első számú választássá a Lexus RX-et. A modell ráadásul a Lexus legsokoldalúbb járműplatformjára, a GA-K architektúrára épül, ami azt jelenti, hogy a jövőben a Pony AI viszonylag egyszerűen és hatékonyan integrálhatja az önvezető technológiát olyan rokonmodellekre, mint a Lexus ES szedán, vagy a Lexus LM luxusegyterű. A Lexus egyébként maga is fejleszt önvezető technológiákat, ezek piaci bevezetését azonban tudatosan konzervatív módon közelíti meg: a vállalat filozófiája, hogy a fejlett rendszerek elsősorban támogassák, ne pedig helyettesítsék a vezetőt – ennek a szemléletnek a létjogosultságát egyébként független összehasonlítások is igazolják. Mindazonáltal az évek óta zajló fejlesztések révén a Lexus mérnökei olyan tapasztalatoknak és tudásnak vannak birtokában, amelyek kétségtelenül felgyorsították és zökkenőmentessé tették az RX prémium crossover integrálását a Pony AI ökoszisztémájába.   Fotó: Ponyai Media