Magyar bajnokok külföldi pályákon

2026.06.29.
A Hungaroring bejáratánál egykor szobor emlékeztetett a világ első autós nagydíjának győztesére: a Renault fivérek párizsi műhelyében dolgozó 29 éves Szisz Ferencet nevezték a Francia Autóklub és az Illustration című újság által meghirdetett első Grand Prix-versenyre. A mezőny 1906. június 27-én reggel 6-kor rajtolt, Szisz 12 óra 14 perc alatt teljesítette az 1236 kilométeres távot, ami 101,8 km/órás átlagsebességnek felelt meg. Győzelméért 45 ezer frankot és francia állampolgárságot kapott. A 103 kilométeres pályán az első és második napon is hat-hat kört kellett megtenni. Akkoriban a gyorsaság mellett az autógyárak főleg termékeik tartósságáról szerették volna meggyőzni a nagyközönséget. A Le Mans–La Ferté–Bernard–Saint Calais városokat érintő útvonalon több országból verbuválódott a mezőny. Három-három Fiat, Mercedes, Brasier, Clement-Bayard, Darracq, Hotchkiss, Lorraine-Dietrich, Itala, Panhard és Renault, valamint egy Gobron-Brillié és Gregorie márkájú autó állt rajthoz. A poros földutakat kátránnyal locsolták, ami nem sokat segített, hiszen a 170 km/órás tempóval száguldó kocsik vezetőinek arcára is jutott a fekete mázból. A Renault-val versenyző magyar Szisz Ferenc begyulladt bőrét éjjel borogatták, hogy másnap rajthoz tudjon állni. A versenyzőknek vigyázni kellett az úton sétálgató állatokra ezeket a sofőrök segédei kalapácscsapkodással próbálták elriasztani. A helybéliek tömegesen kötöttek fogadásokat arra, hogy ki tudja felkapni az út közepére tett borosüveget anélkül, hogy elütné a falun keresztül vágtató autó. Volt, hogy harmincnyolcan vesztették így életüket egy versenyen. Már a világ első Grand Prix autóversenyén is fontos szerepe volt az abroncsoknak, amelyek nem bírtak száz kilométernél hosszabb utat. Az átlagos gumicseréhez negyedóra kellett, ám a kiemelt csapatoknak elég volt egy-másfél perc, mert megkapták a nyolccsavaros rögzítésű, pántra szerelt Michelineket. Az 1905-ös Renault 12 985 köbcentiméteres, négyhengeres motorja 1200-as fordulaton 95 lóerőt teljesített, ami elmaradt például a Fiatétól, mégis elég volt a győzelemhez. A piros színű autók orrára 3A, 3B és 3C rajtszámot festettek. Szisz Ferenc másik két csapattársa, Edmond és Richez is hibátlanul vezetett, de a magyar versenyző több mint félórás előnnyel győzött a 3A rajtszámú Renault-val. Hartmann László 1934. október 11-én 123,966 km/órás sebességrekordot állított fel a gyóni egyenesként elhíresült 6,8 kilométeres betonúton. A Maserati gyári versenyzőjeként a berlini Avus pályán hatodik helyezést elért Hartmann László privát pilótaként. Kölcsönkocsival indult az 1936. június 21-én rendezett I. Magyar Nagydíjon, ahol hetedik lett. Később egy második díjából megvásárolta gróf Zichy Tivadar Bugatti T35B versenyautóját, amely korábbi magyar futamokon győzött. A 3,85 méteres hosszú és 3 literes, 280 lóerős teljesítményű, 750 kilós Maserati 270 km/h tempóra volt képes. Hartmann László karrierje 37 évesen ért véget: 1938. május 16-án a Tripoli GP-n halálos balesetet szenvedett. Kesjár Csaba Jól indult, de tragikusan végződött az autó- és motorversenyző Kesjár-dinasztia legfiatalabb tagjának karrierje. Kesjár Csaba ígéretes center volt a zuglói sportiskola vízilabdacsapatában, aztán saját építésű gokarttal versenyzett. Több kategóriában öt bajnoki címet nyert, (négy Formula Eastern és egy F3) majd 1986-ban első lett az osztrák Formula Ford sorozatban. 1987-ben, a másodikként végzett az F1-es Magyar Nagydíjon és 150 ezer néző előtt a pénteki szabadedzésen kipróbálhatta a 900 lóerős Zakspeed versenyautót, nem is akármilyen időeredménnyel: Kesjár Csaba már a harmadik körben gyorsabb volt, mint Christian Danner, aki helyett beszállhatott. A 2300 méteres Norisring pályán Kesjár már az edzésen keményen csatázott csapattársával, Ralf Kellenersszel, miközben hiába kérte szerelőit, hogy a poros és hepehupás aszfalt ellenére is csökkentsék a Dallara hasmagasságát. 1988. június 24-én 6 óra 8 perckor a Dallara kétszáz feletti tempóval száguldott tovább és balkanyarban féknyom nélkül rohant a fejmagasságú korlátnak, a 26 éves Kesjár Csaba azonnal meghalt. Baumgartner Zsolt 2003-ban a Magyar Nagydíj edzésén megsérült Ralph Firman helyére ült be az F3000-ban versenyző Baumgartner Zsolt, aki tehetségének és a szponzorpénzeknek köszönhetően a Jordan csapatnál két futamon, a következő évben az ugyancsak Formula–1-es Minardinál teljes szezonban vezethetett, ráadásul a csonka mezőnyű USA Nagydíjon világbajnoki pontot is szerzett. Később a tengerentúli ChampCar szériában volt tartalékpilóta. Michelisz Norbert háromszoros túra-autóvilágbajnok A himesházi születésű Michelisz Norbert elérte azt, amiről egy autóversenyző álmodhat, pedig 2005-ben, a túraautó-világbajnokság (WTC) feltámasztásának évében még csak szimulátorozott. Itt figyelt fel rá a Zengő Motorspor, melynek színeiben 2005-ben száz lóerős Opel Astrával, majd 180 lóerős Renault Clióval bizonyított, 2006-ban a magyar Suzuki-kupában lett bajnok lett a 25-27 fős mezőny legyőzésével. 2007-ben Renault Clio-kupa bajnok, 2008-ban már a SEAT León Európa-kupában indult. 2011-ben megszerezte első világbajnoki futamgyőzelmét. 2012-ben nyert a Hungaroringen, majd a szezonvégi hatodik hely mellé megszerezte a privát pilóták bajnoki címét, a Yokohama-kupát, amit 2015-ben is begyűjtött. 2016-ban a Honda gyári pilótájaként egy futamgyőzelemmel és további hét dobogós hellyel negyedik lett, az összesítésben egyetlen ponttal maradt le a dobogóról. 2018-ban már a WTCC-ről WTCR-re változó új szabályrendszer szerinti Hyundai gyári versenyzőjeként indult, 2019-ben, 2023-ban és 20224-ben bajnoki címet szerzett az FIA TCR World Tour mezőnyében. Kis Norbert, a hétszeres kamion bajnok A kelet-európai kis srácok álomautójával, pedálos Moszkviccsal kezdte autós pályafutását, majd szimulátorozott. Kiss Norbi megnyerte a Renault Clio kupát, többször lett bajnok a Seat Leon Szuperkupában, Suzuki Swift sorozatban és Formula Renault szériában. Háromszor választották az év versenyzőjének. 2025-ben hetedszer nyerte el az FIA European Truck Race Championship bajnoki címet. Sikerében szerepe volt az 1200 lóerős kamionnak, amelyet Bakó Csaba versenymérnök vezetésével épített az Oxxo Racing, majd a Révész Racing csapat. Fotók: Francia Állami Könyvtér, Fortepan Horváth József, Bundesarchiv, LSB, Szerző További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is! 

Öldöklő futamok utcán, csaták a ringeken

2026.06.29.
Először csak autós csillagtúrák haladtak keresztül Magyarországon, aztán helyi futamok mezőnyének is drukkolhatott a hazai közönség. Száz éve a budai Pasaréti térről indultak autósok, motorosok, 90 éve rendezték az első Magyar GP-t, 40 éve készült el a mogyoródi pálya. Vidéken 1929-ben Brennbergben rendeztek hegyiversenyt, 1969. július 6-án 15 ezer néző szurkolt a formulaautóknak a Szabadság körúton, a Soproni Grand Prix-n a 20 éves Niki Lauda szerezte meg a győzelmet. A Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) készített szabályzatokat és adott versenyzői engedélyeket, majd megszervezte a hazai autó- és motorkerékpár-bajnokságot. A Hungaroring és a Balaton Park Circuit előtti korszakban közutakon, háztömbök körül, átadás előtti autópálya-szakaszokon, repülőtéren, a Népligetben és a Városligetben a leeresztett csónakázó tó betonján rendeztek autó- és motorversenyeket. Az autópark és persze a motorkerékpárok gyarapodásával felszökken a tehetősebb polgárok versenyláza: 1926-ban mindkét műfaj képviselői rajthoz álltak a Guggerhegyen, ahol a mezőny a Pasaréti tér elől indulva tette meg az 1752 méteres távot a Csévi út-Csalán utca-Nagybányai utca vonalon. A Tát és Nyergesújfalu közötti aszfaltozott úton 1928-tól. A versenyzésre használt első hosszú pálya a Budapest-Belgrád út részeként épült, az 1934. október 12-én átadott öt kilométeres szakaszon már az avatás előtt rendeztek autó-és motorkerékpár gyorsulási futamot, melyre olykor ötezren voltak kíváncsiak. Német mintára Magyarországon is megindultak az útfejlesztések, melyek célja leginkább a hadseregek vonulásának megkönnyítése volt. Másodlagos célként a KMAC (Királyi Magyar Aumobil Club) kezdeményezte, hogy a Budapest-Belgrád autóút Sári és Gyón közötti 6,8 km-es szakaszát úgy építsék meg, hogy legyen alkalmas autós-motoros rekordok futására, ami 5 kilométeres gyorsulási távot jelentett. A Kecskemétig tartó első szakaszt 1934. október 12-én Horthy Miklós avatta fel, a kormányzó október 28-án megjelent az első versenynapon is, melyen Rudolf Caracciola, Ernst Henne és Josef Möritz indult. Hartmann László 123,966 km/órás sebességrekordot állított fel magyar gyártmányú Cordatic gumiabroncsokkal. Külföldi sztárpilóták is gyakran ellátogattak a Dabas közeli Ujvári Mátyás Start vendéglőjébe, melynek közelében alkalmi műhelyeket, bokszokat is felállítottak. A pályán Rudolf Caracciola több mint háromszázas tempóval száguldott Mercedesével, az eseményről ezzel a szalagcímmel jelent meg tudósítás a Nemzeti Sportban: „Egekbe törő tempó, Istenkísértő gyorsaság!” A Mercedes gyár egy nyitott és egy csukott W25-össel jelent meg, mindkettőt 3,3 literes, soros nyolchengeres kompresszoros motor hajtotta, Caracciola elsőre 320 km/ sebességet ért el, ám műszaki hiba miatt ezt nem tudta többször megismételni, így a rekordot nem hitelesítették. Kilencven éve rendezték a két világháború közötti korszak legjelentősebb versenyét, I. Magyar Nagydíjra 1936 júniusában került sor. A első Grand Prix futamot még 1906-ban rendezték, ám az olyan világbajnokságra, amelyben nem csupán csapat-, de egyéni bajnoki címet is kiosztottak egészen 1931-ig kellett várni. 1930 őszén az Elismert Autóklubok Nemzetközi Szövetségének (AIACR) sportbizottsága úgy döntött, hogy az 1931-es évad során négy nagyobb rendezvényt kiemelnek. A Belga, a Spanyol, a Francia és az Olasz Nagydíjak külön Grand Épreuve (Nagy megmérettetés) címkét kaptak, s az itt elért eredmények számítottak a végső elszámolásba, ezek mellett többtucatnyi Nagydíj-rendezvényre került sor Tripolitól Sao Paulóig. A Királyi Magyar Automobil Club közvetítőkön keresztül már az 1930-as évek eleje óta lobbizott magyar futamért, végül az 1936-os versenynaptárba került be a Budapest Grand Prix, az eredeti tavaszi időpont június 21-re változott. Az öt kilométeres pálya rajtjánál ott volt Bernd Rosemeyer, Hans Stuck, Manfred von Brauchitsch, Rudolf Caracciola, Louis Chiron, Achille Varzi, Mario Tadini és Tazio Nuvolari. A magyar nézők hőse volt a Hartmann László, aki Maseratival indult az Alfa Rome, Auto Union és Mercedes gyári csapat pilótái ellen. A százezer néző mellett Horthy Miklós kormányzó díszpáholyból figyelte a futamot. A népligeti utak fölé és a pálya fölé gerendahidakat építettek. A Pesti Napló tudósítása szerint „Az aszfalt csurog a melegtől, a fű gőzölög, a nők homloka gyöngyözik. … Mindenki az utat figyeli. … Távoli bömbölés. Olyan hangok, mintha tömeggyilkos szabadult volna be egy állatkertbe, és most válogatott kínzásokkal gyötörné az elefántokat, oroszlánokat, krokodilokat. Pokoli, hisztérikus sikoltozás, mély panaszkodó, vádoló hörgés, hirtelen feljajdulás. Most! A kanyarban felvillan egy ezüst golyó. Szaggatott mozdulat, belehelyezkedik az egyenesbe és villámgyorsan végigvágtat rajta. … Az iram öldöklő. A gépek bömbölve, sikoltva ágyúgolyókként villannak végig a pályán.” Az öt kilométer hosszú pályán 50 kört tettek meg a versenyzők. Végül Tazio Nuvolari futott be elsőnek, s ezzel üdítő változatosságot jelentett az Auto Union-Mercedes páros hegemóniájában. Hartmann László hetedik lett. Bár 1937-ben és 1938-ban is történtek kísérletek nagydíjfutam rendezésére, végül egészen 1986-ig kellett várni, amíg ismét Grand Prix eseményre került sor Magyarországon. Az 1950-es években rendeztek autóversenyeket a Városligetben, a Népligetben és a Ferihegyi repülőtér betonján. 1969. július 6-án rendezett Soproni Grand Prix-n 15 ezer néző szurkolt a formulaautóknak a Lővérekben, az akkori Szabadság körúton, ahol a győzelmet a 20 éves Niki Lauda szerezte meg. Niki Luda 1974-ben a Népligetben is versenyzett, súlyos balesete után felépülve, 1990-ben a Hungaroringen már csak különleges bemutatón vezette a legújabb 450 SL Mercedest. 1984-ban az M5-ös autópálya elsőként elkészül szakaszán rendeztek motorversenyt, ahol Szabó II. Lászlónak negyedmillióan szurkoltak. 1961-ben versenyautók száguldoztak a Ferihegyi repülőtér betonján, a közönségsiker miatt is felmerült egy igazi versenypálya ötlete a Velencei tó környékére, ám ez és az Uvatervnél dolgozó Papp István másik terve, a Nadap község melletti is csak dokumentáció maradt. 1982-ben egy esős monacói futam idején vetette fel a Brazíliában élő magyar üzletember, Rohonyi Tamás barátjának, Bernie Ecclestonnak a budapesti futam ötletét. Nem indult könnyen, mert akkoriban egy magánrepülőgép leszállási engedélyét is nehéz volt megszerezni, de végül sikerült és 1983 szeptemberében Ferihegyre érkezett Bernie Ecclestone, akit az Intercontinental elnöki lakosztályából látható budai panoráma annyira lenyűgözött, hogy azonnal döntött. Aztán jött a huzavona a helyszínről: a kiszemelt Városligetet majd a Népligetet megvétózta a Fővárosi Tanács, pedig korábban már mindkettőn rendeztek autóversenyeket. Végül Ecclestone lemondott kelet-európai városi futam tervéről és elfogadta a mogyoródi dombvidéket. A minisztertanács 1985 júliusában adott zöld utat a magyarországi futamnak, a Hungaroring építése október 15-én indult és 1986. augusztus 10-én elrajtolt az első Forma 1-es Magyar Nagydíj 26 autóból álló mezőnye. A két órás és 76 körös futamot 161 km/órás átlagsebességgel a brazil Nelson Piquet nyerte Williams Hondával. A Hungaroring után a nyugat-magyarországi Ostffyasszonyfán 1996 óta működik a Pannonia ring, 2004-től Dabas mellett az Euroring, nem sokkal távolabb a Kakucsring. Portugál pálya mintájára indult 2009-ben a Balatonring építése, a 2023-ban elkészült Balaton Park Circuit megnyitása óta. óta több nemzetközi autó és motorversenyt rendeztek. Fotók: Schwanner Endre, Fortepan, Horváth József, Thaly Károly, Urbán Tamás, Dvorszky Nándor, Bundesarchiv, Francia nemzetki Könyvtár, LSB, Szerző További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is! 

Ötödször is világcsúccsal nyert a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata a Shell Eco-marathonon

2026.06.29.
A Shell Eco-marathon a világ egyik legjelentősebb energiahatékonysági versenye, ahol a legjobb egyetemek hallgatói mérik össze tudásukat saját fejlesztésű, alacsony fogyasztású járműveikkel. A Széchenyi István Egyetem csapata, a SZEnergy Team hosszú ideje meghatározó szereplője a megmérettetésnek: 2022 óta minden évben világrekorddal győzött az elektromos kategóriában, így címvédőként érkezett az idei, június 24. és 28. között megrendezett lengyelországi versenyre, ahol ismét minden riválisát maga mögé utasította. A csapat ezúttal 332 kilométer/kilowattórás eredménnyel állított fel új világcsúcsot, felülmúlva saját tavalyi, 327 kilométer/kilowattórás rekordját. Ez azt jelenti, hogy a SZEmission névre keresztelt jármű olyan kis energiafelhasználással teljesítette a kijelölt távot, hogy átszámítva egyetlen kilowattóra felhasználásával – ami egy 100 wattos izzó mindössze tízórás fogyasztásának felel meg – 332 kilométer megtételére lenne képes. A győzelem értékét tovább növeli, hogy a SZEnergy Team több mint húsz csapatot előzött meg, köztük Európa vezető műszaki egyetemeit. Így maguk mögé utasították többek között a francia Toulouse-i Egyetem, az olasz Milánói Műszaki Egyetem (Politecnico di Milano), a német Trieri Alkalmazott Tudományok Egyeteme (Hochschule Trier), a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem, a görög Athéni Nemzeti Műszaki Egyetem, a török Isztanbuli Műszaki Egyetem és a lengyel Varsói Műszaki Egyetem csapatát. Novák Bence, a SZEnergy Team vezetője elmondta: a verseny az idén rövidebb formátumban zajlott, ezért gyakorlási lehetőség nélkül, rögtön éles futammal kellett kezdeniük. „Már az első futásunkon 282 kilométer/kilowattórás eredményt értünk el, s utólag kiderült, hogy ez önmagában elegendő lett volna a győzelemhez. Láttuk azonban, hogy ennél sokkal több van az autóban, ezért folyamatosan finomítottuk a beállításokat és teszteltük a rendszereket. Az utolsó napon minden kedvezően alakult, így sikerült elérnünk a 332 kilométer/kilowattórás eredményt. Rendkívül büszkék vagyunk az újabb világcsúcsra és győzelemre” – idézte fel. A nagyszerű eredmény mögött a Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált szemlélete, valamint innovációt támogató környezete áll. A SZEnergy Team hosszú évek óta élvezi az intézmény és annak Járműipari Kutatóközpontja, valamint az ipari partnerek támogatását, és egyre professzionálisabb háttérrel dolgozhat. A hallgatók így évről évre továbbfejlesztik járművüket, miközben olyan tudást és tapasztalatot szereznek, amely nemzetközi összehasonlításban is a legjobbak közé emeli őket. Novák Bence megjegyezte: az idei versenyre elsősorban szoftveres fejlesztésekkel készültek, amelyek a biztonságot szolgáló módosításokkal együtt jelentősen hozzájárultak az újabb rekordhoz. A csapatvezető végezetül köszönetet mondott az egyetemnek, a partnereknek és a szponzoroknak a támogatásrért, valamint valamennyi csapattagnak az egész éves munkáért. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Új fejlesztési igazgató a SEAT & CUPRA csoportnál

2026.06.29.
Az elektrifikációs stratégia részeként tovább erősíti a vállalat pozícióját és szerepét a Volkswagen Csoporton belül. A legnagyobb kihívás ebben az újonnan létrehozott pozícióban az lesz, hogy a CUPRA Raval és a városi elektromos járműcsalád piaci bevezetésének sikerére építsen, valamint hogy előmozdítsa a SEAT & CUPRA-nak nemrég odaítélt szerződést a Volkswagen Csoport elektromos MEB21 platformjának műszaki fejlesztésére. Ezeket az új feladatokat az évtized végére fokozatosan átveszi a martorelli csapat. Joost Kessels Fotó: SEAT Kínától Spanyolországig Joost Kessels gépészmérnöki doktorátussal rendelkezik a dél-afrikai Northwest Egyetemen, és több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik a Volkswagen Csoporton belül. 2022 augusztusa óta a FAW-Volkswagen China kutatási és fejlesztési vezetőjeként dolgozik. A mélyreható műszaki szakértelmet ötvözi azzal az agilitással és sebességgel, amelyre a SEAT & CUPRA előtt álló új kutatás-fejlesztési kihívások leküzdéséhez szükség van. Joost Kessels több mint egy évtizede járul hozzá a Volkswagen Csoport villamosítási stratégiájához, beleértve a fejlett akkumulátorrendszerek fejlesztését is. A Core márkacsoport új vezetési modelljével összhangban Markus Hauptnak, a SEAT & CUPRA vezérigazgatójának, valamint Kai Grünitznek, a Core márkacsoport igazgatótanácsának tagjának és a műszaki fejlesztésért felelősnek fog beszámolni. „Örömmel üdvözöljük Joost Kesselst ebben az új fejezetben. Szilárd műszaki háttere és a Csoporton belüli széleskörű tapasztalata, beleértve a kínai munkáját is, alkalmassá teszi őt vállalatunk következő szakaszának vezetésére” – mondja Markus Haupt. „Miközben továbbra is a Volkswagen Csoport városi elektromos járműcsaládjának élén állunk, mostantól az elektromos MEB21 platform terén is vezető szerepet vállalunk. Ez munkánk egyértelmű elismerése, és bizonyítéka a vállalatunkban és az Ibériai-félszigeten rejlő hatalmas potenciálnak.”
Címkék: 

Több mint 1100 lóerővel sokkol a Geely plug-in hibrid offroadere

2026.06.29.
A tervek szerint a kínai piacon már az idei évben forgalomba kerülő, 1113 lóerős (830 KW-os) Geely Galaxy Cruiser 700 plug-in hibrid terepjáró a 2025-ös Shanghai Autókiállításon bemutatott Galaxy Cruiser koncepcióautó sorozatgyártott változata. A Geely már korábban bejelentette, hogy első terepjáró SUV-juk plug-in hibrid rendszert kap, amely egy benzinmotoros belső égésű motort (ICE) és három elektromotort kombinál. A Geely Design által frissen megosztott fotókon szereplő modell zöld színt kapott, a jellegzetes és markáns szögletes karosszériát téglalap alakú fényszórók, masszív lökhárítók, széles kerékívek fekete oszlopok és egy oldalra nyíló, pótkerékkel is ellátott csomagtérajtó teszi még robosztusabbá és karakteresebbé. A tetőn LiDAR szenzor helyezkedik el, amelyet az első lökhárítóba integrált milliméterhullámú radar egészít ki. A Geely Galaxy Cruiser 700 hagyományos ajtókilincseket, tetőcsomagtartót és formázott motorháztetőt kapott, rajta vékony légbeömlő nyílással. A jármű függőlegesen elrendezett hátsó lámpatestekkel rendelkezik, három négyzetes elemmel. Az autó hátsó tengelye független felfüggesztést kapott. A hátsó féklámpa fölött kamera található, ami arra utal, hogy a jármű streaming visszapillantó tükröt használ majd a pótkerék által korlátozott kilátás kompenzálására. A várakozások szerint a modell megkaphatja a G-ASD G-Pilot H7 vezetéstámogató rendszert, amelyet Nvidia AGX Thor chip hajt 700 TOPS teljesítménnyel. Ez a rendszer képes NOA (Navigate On Autopilot) módban vezetni városi utakon és autópályákon. A Geely Galaxy Cruiser 700 plug-in hibrid hajtáslánca összesen 830 kW (1 113 lóerő) csúcsteljesítményt biztosít. A gyártó szerint a jármű teljesítmény-tömeg aránya 288 kW/tonna, ami körülbelül 2 880 kg saját tömeget jelent. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    
Címkék: 

180 km/h-val menekült az ellopott kisteherautóval egy hajdú-bihari fiú – videón a hajsza

2026.06.29.
Június 25-én kora délután érkezett bejelentés a rendőrségre, hogy Debrecenben elloptak egy kisteherautót. A GPS-koordináták alapján percek alatt több egységet is a mozgásban lévő jármű felé irányítottak. Rövid időn belül megtalálták, majd a protokollnak megfelelően felkapcsolták a megkülönböztető jelzést, és megpróbálták megállítani. A sofőr ekkor a gázra lépett és menekülni kezdett. Több járőrautó is kilométereken át követte, egészen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéig, ahol további egységek várták, mivel a Tevékenység-irányítási Központ riadóláncban értesítette a szomszédos megyék kollégáit. A menekülő közel 100 kilométert tett meg, miközben helyenként a 180 km/h-s sebességet is elérte autópályán és főutakon. A rendőrök eközben mindent megtettek azért, hogy a többi közlekedő biztonságban maradjon: lehajtókat és becsatlakozó utakat zártak le, több helyen pedig elterelték a forgalmat a száguldó kisteherautó útjából. A veszélyes menekülés végül az M3-as autópályán ért véget, ahol a kisteherautó terelőtábláknak ütközött és megállt. A járműből ketten ugrottak ki, majd futva próbáltak elmenekülni, de nem jutottak messzire. A rendőrök percek alatt elfogták őket egy közeli szántóföldön. A kisteherautót vezető 15 éves fiút és utasát, egy 14 éves lányt előállították a Debreceni Rendőrkapitányságra. Mindkettőjüket jármű önkényes elvétele bűntett miatt hallgatták ki, majd őrizetbe vették őket, a bíróság pedig a sofőr esetében bűnügyi felügyeletről döntött, míg a lány szabadlábon védekezhet. Az is kiderült továbbá, hogy az autóból eltűnt némi készpénz, ezért lopás miatt is felelniük kell a tinédzsereknek. A fiatal fiúval szemben ezeken kívül közúti veszélyeztetés, engedély nélküli vezetés és más szabályszegések miatt indult még eljárás. A videó itt látható. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
Címkék: 

Brutális gépekkel érkezik a Toyota a Goodwood Fesztiválra

2026.06.29.
A GAZOO Racing (GR) és a Lexus ezt a gondolatot három lenyűgöző új sportautó bemutatásával kelti életre a fesztiválon, amelyet július 9. és 12. között rendeznek meg az angliai Goodwood House birtokán. A GR GT egy versenypálya ihlette közúti sportautó, amelynek erejéről egy új fejlesztésű, 4,0 literes, ikerturbós V8-as motor és egy egymotoros hibrid rendszer gondoskodik. A kiemelkedő teljesítmény és nyomaték mellett a fejlesztés középpontjában az alacsony tömegközéppont, a csekély tömeg és nagy karosszériamerevség, valamint a kiemelkedő aerodinamikai hatékonyság állt. A GR GT3 a GR GT alapvető műszaki elemeit osztja meg, ugyanakkor karaktere eltérő: kifejezetten versenypályára született versenyautó, amelyet a maximális versenyképesség és az elérhető, magabiztos vezethetőség jegyében fejlesztettek. A jövőbe tekintve a Lexus LFA Concept a Lexus következő generációs elektromos sportautóról alkotott elképzelését mutatja be. Közös technológiákat és ambíciókat oszt meg a GR GT és GR GT3 modellekkel, miközben az eredeti LFA szellemiségét idézi meg, ötvözve a fejlett teljesítményt és az érzelmekre ható vezetési élményt. Célja, hogy felülmúlja az ügyfelek elvárásait, és páratlanul magával ragadó élményt nyújtson a vezető számára.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    
Címkék: 

Sportosabb arcot kap a Renault Megane

2026.06.29.
Még a 2025-ös Müncheni Autószalonon lengette be Fabrice Cambolive, a Renault mostani vezérigazgatója, hogy nem engedték el végleg az RS modell jelölést, és a jövőben sportosabb hangulatú típusokra számíthatunk a francia gyártótól, mert erre a történelmükre tudni igazán építkezni. Nos, ennek az új iránynak az első modellje a tisztán elektromos Megane E-Tech frissítésével meg is érkezett. Megkapta jól megérdemelt arcigazítását az első modernkori villanyos Renault. Már sokkal jobban idomul a Symbioz vagy a Rafale formavilágához, látványosan darabolt nappali menetfényekkel, megnyerősen sportos megjelenéssel. Mindezt annak ellenére, hogy a nagy akksis változat egy tized másodperccel lassabb, mint a frissítés előtt volt. Azért a 7,6 másodperces gyorsulás így sem rossz érték. A korábbi 60 kWh-s akkumulátort egy nagyobb, 67 kWh-s LFP-re váltották, amivel akár 499 km megtételére is képes lehet egyetlen feltöltéssel. Ha már töltés: immáron 165 kW-tal is tölthető az akksi, amivel akár 24 perc alatt feltölt 15-ről 80 százalékra. Állítólag a kormányzáson és a futómű hangoláson is dolgoztak, hogy azt a nagyobb akksi mérethez igazítsák. Odabent a legnagyobb újdonságot a Google Gemini bevezetése jelenti az OpenR Link infotainment rendszerhez, ami AI alapú segítséget nyújt, de van itt még további 100 letölthető app is, a sofőrfigyelő pedig képes lesz felismerni a sofőrt és élből az ő beállításait betölteni. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Európa háborút veszíthet, és ez Magyarországot is utolérheti

2026.06.28.
Ha az európai autóiparról esik szó, a figyelem rendszerint a nagy gyártókra irányul. A Volkswagen, a Mercedes-Benz, a BMW, a Stellantis vagy a Renault stratégiai döntései, elektromos fejlesztései és kínai versenytársai uralják a híreket. Az iparág valódi gerincét azonban nem ezek a vállalatok adják, hanem az a több ezer beszállító, amelyek alkatrészeket, elektronikai rendszereket, szoftvereket és gyártástechnológiát fejlesztenek az autógyárak számára. Éppen ezért különösen aggasztó, hogy a német autóipari beszállítók hangulata 2026-ra történelmi mélypontra süllyedt. Ha ez a lánc meggyengül, annak következményei messze túlmutathatnak Németországon – Magyarországon is. Leépítések, beruházáscsökkentés, strukturális probléma A német autóipari szövetség (VDA) legfrissebb felmérése szerint a beszállítók túlnyomó többsége romló üzleti környezetre számít. A vállalatok jelentős része beruházáscsökkentést tervez, sokan a kutatás-fejlesztési kiadásaikat is visszafogják, miközben egyre több cég készül létszámleépítésre. A felmérés szerint a válaszadók közel háromnegyede rosszabbnak látja a jelenlegi üzleti helyzetet, mint egy évvel korábban, és a jövőbe vetett bizalom is érdemben romlott. A háttérben egyszerre több strukturális probléma húzódik meg. Az elektromos átállás teljesen átalakítja az autóipari értékláncot, miközben a kínai gyártók egyre erősebb versenyt támasztanak nemcsak az autógyártásban, hanem a beszállítói piacon is. Az akkumulátorok, a teljesítményelektronika, a félvezetők és a szoftverek szerepe folyamatosan nő, miközben a hagyományos belső égésű motorokhoz kapcsolódó alkatrészek iránti kereslet fokozatosan csökken. Ez különösen érzékenyen érinti azokat a beszállítókat, amelyek üzleti modellje évtizedeken keresztül a belső égésű motorokra épült. Egy elektromos autó lényegesen kevesebb mozgó alkatrészt tartalmaz, ezért számos hagyományos komponens egyszerűen eltűnik a járműből. Az átállás így nem csupán technológiai, hanem szerkezeti átalakulást is jelent az egész beszállítói szektor számára. Az iparág problémáit tovább súlyosbítja, hogy a gyártók részéről egyre erősebb az árnyomás. Az európai autógyártók egyszerre próbálnak versenyezni az olcsóbb kínai modellekkel, finanszírozni az elektromos átállást és fejleszteni a szoftveresen definiált járműveket. Ennek költségeit részben a beszállítói láncokra próbálják áthárítani, ami tovább szűkíti a beszállítók mozgásterét. Miközben azonban a közvélemény elsősorban a BYD, a Tesla vagy a Volkswagen piaci versenyét figyeli, a háttérben egy másik verseny is zajlik: ki tudja felépíteni a következő évtized beszállítói ökoszisztémáját. A jövő autóiban egyre nagyobb értéket képviselnek a szoftverek, a mesterséges intelligencia, a szenzorok, a nagyfeszültségű rendszerek és az akkumulátor-technológiák. Azok a beszállítók, amelyek nem tudnak időben alkalmazkodni ehhez a váltáshoz, könnyen kiszorulhatnak a piacról. Európa számára ez stratégiai kérdés. Az elmúlt két évtizedben a kontinens autóipari erejét nemcsak a prémiumgyártók, hanem a rendkívül erős beszállítói hálózat biztosította. A Bosch, a Continental, a ZF, a Schaeffler, a Mahle vagy a Valeo világszinten is meghatározó szereplők. Ha azonban ezek a vállalatok visszafogják beruházásaikat, az hosszú távon az európai innovációs képességet is gyengítheti. Mi a helyzet itthon? Magyarország ebből a szempontból különösen kitett. A hazai autóipar jelentős része nem közvetlenül a végtermékgyártásból él, hanem a beszállítói láncokba kapcsolódik be. Több száz magyar tulajdonú kis- és középvállalkozás, valamint számos multinacionális cég gyárt alkatrészeket, elektronikai komponenseket, fém- és műanyagipari termékeket, kábelkötegeket vagy fejleszt szoftvereket a német autóipar számára. Ha a német beszállítói piac beruházásai lassulnak, annak hatásai rövid időn belül a magyar vállalatok megrendeléseiben is megjelenhetnek. Ugyanakkor a helyzet nem kizárólag kockázatokat hordoz. Az elektromos átállás új lehetőségeket is teremt azoknak a vállalatoknak, amelyek képesek időben váltani. Magyarországon az elmúlt években jelentős fejlesztési kapacitások épültek ki a Bosch, a Continental, a Knorr-Bremse, a Thyssenkrupp és más vállalatok kutatás-fejlesztési központjaiban. A hazai mérnökök ma már nemcsak mechanikai alkatrészeken dolgoznak, hanem szoftvereken, vezetéstámogató rendszereken, mesterséges intelligencián és járműelektronikán is. Ebben kulcsszerepet játszhatnak azok az iparágak is, amelyek az elektromobilitás következő korszakát formálják. Az akkumulátorgyártás, a teljesítményelektronika, a szoftveresen definiált járművek és az autonóm közlekedési rendszerek új beszállítói struktúrát hoznak létre. A kérdés az, hogy Európa – és benne Magyarország – képes lesz-e ezt a pozíciót megszerezni, vagy a hozzáadott érték egyre nagyobb része Ázsiába kerül. Itt lesz a következő nagy csata A Reuters által ismertetett VDA-felmérés valójában nem egyszerű üzleti hangulatjelentés. Sokkal inkább figyelmeztetés arra, hogy az autóipar jövője nemcsak azon múlik, melyik gyártó ad el több elektromos autót, hanem azon is, hogy megmarad-e Európa technológiai és ipari hátországa. Ha a beszállítói hálózat meggyengül, az előbb-utóbb a gyártók versenyképességét is aláássa. Az autóipar következő nagy csatája ezért könnyen lehet, hogy nem a bemutatótermekben, hanem a beszállítói láncokban dől el. A kontinens jövője szempontjából pedig ez legalább akkora tét, mint az elektromos autók vagy a mesterséges intelligencia versenye.

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója