A legendás francia étterem- és szállodakalauz, a Michelin Guide két Michelin-csillaggal tüntette ki a Käfer BMW Weltben található, THE CLOUD névre keresztelt fine-dining éttermét. A mindössze egy éve nyitott étterem nívós kitüntetése Jens Madsen séf, Mona Röthig étteremvezető, Luigi Pecchia sommelier és a teljes csapat kulináris jelentőségét méltatja. A „CULINARY NOMADISM” névre keresztelt koncepció égisze alatt a THE CLOUD a nemzetközi irányzatokat, a gondos részletességgel kivitelezett kézművességet és az exkluzivitás élményét ötvözi a BMW élménykomplexumában. A Michelin Guide kizárólag azokat az éttermeket tünteti ki két csillaggal, amelyek „olyan kiváló ételeket kínálnak, hogy kerülni is megéri értük”. E definíció mostantól a BMW Weltben található THE CLOUD étteremre is igaz. Az „Év nyitása” díjjal is elismert fine-dining étterem így minden kétséget kizáróan igazolja „CULINARY NOMADISM” névre keresztelt koncepcióját, amely egy felejthetetlen kulináris utazásra invitálja vendégeit. „A két Michelin-csillag az egész csapat számára hatalmas megtiszteltetés. Nagy örömünkre szolgál ez a kitüntetés, amely még inkább arra inspirál minket, hogy a legfontosabbat tartsuk szem előtt: hogy kreatívan és tisztelettel készítsük el a legmagasabb minőségű ételeket, amelyekkel különleges élményben részesítjük vendégeinket” – nyilatkozta Jens Madsen. „Gratulálunk Jens Madsen séfnek, Mona Röthig étteremvezetőnek, Luigi Pecchia sommeliernek és a teljes csapatnak ehhez a rendkívül különleges díjhoz. A két Michelin-csillag a csapat kimagasló kulináris teljesítményét élteti és azon kivételesen magas szabványokat igazolja, amelyeket a BMW Welt, a Käfer és a Designworks közösen álmodott valóra. Izgatottan várjuk a második kulináris utazást is” – mondta Sandra Wittemer, a BMW Welt vezetője. A THE CLOUD étterem július 8-án indítja el második kulináris utazását „SEASON II – WHISPERS OF THE RAINFOREST” néven. Az új étlap összeállításához Jens Madsen séf a BMW Group támogatásával az Amazonas mélyére utazott, ahol elsajátította az ősi technikákat, a helyi terményeket és az erőforrások iránti mély tiszteletet. A THE CLOUD étteremben mindezt egy párját ritkító kulináris élvezet képében kínálja fel vendégeinek. A fine-dining étterem kiváló gasztronómiai élményét a BMW Welt által kínált exkluzív szolgáltatások – az úgynevezett „BMW Welt Signatures” – teszik teljessé. Ezek közé tartozik a BMW 7-es sorozattal biztosított privát sofőrszolgáltatás Münchenben és agglomerációjában, a parkolószolgáltatás, valamint a BMW Welt exkluzív, vezetett túrájának lehetősége is. A THE CLOUD étterem csapata már számos elismerést elnyert idén. Jens Madsen séf vízióját a németországi Der Große Guide étteremkalauz a legjobb újításnak nevezte, a DER FEINSCHMECKER gasztronómiai magazin pedig Luigi Pecchia sommeliert a harminc legígéretesebb 30 év alatti tehetség közé választotta. A BMW Weltben található THE CLOUD étterem a „Condé Nast Traveller Hot List 2026” listára is felkerült, egy rendkívül kreatív, nemzetközi étteremválogatás részeként. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A divízió aktuális elnök-vezérigazgatója, Neil Fiorentinos – aki szeptember 1-jétől a BMW Group nagy-britanniai és írországi irányításáért lesz felelős – 2018 szeptembere óta vezeti sikerrel a müncheni központú vállalatcsoport közép- és délkelet-európai divízióját. Munkája jelentős mértékben járult hozzá a BMW Group egész régiót meghatározó, hosszútávon fenntartható növekedéséhez és erős piaci jelenlétéhez. Alexander Wehr jelenleg a BMW Group BeLux elnök-vezérigazgatójaként dolgozik, amely tisztségben 2022 júniusa óta felel a vállalatcsoport belgiumi és luxemburgi irányításáért. A BMW Groupnál megszerzett mintegy három évtizednyi nemzetközi tapasztalatával átfogó szaktudással rendelkezik a vállalatcsoport márkáinak, globális értékesítésének és marketingműködésének vezetéséhez. Alexander Wehr 1997-ben, a BMW Z8 termékmenedzsereként kezdte karrierjét a BMW Groupnál. Az évek során számos vezető pozíciót betöltött, többek között vállalat- és termékstratégiai vezetőként, a BMW Group használtautókkal foglalkozó divíziójának nemzetközi igazgatójaként, valamint központi értékesítés-tervezési és –irányítási alelnökként. A BMW Group Latin-Amerika vezérigazgatójaként olyan kulcsfontosságú piacok fejlődését felügyelte, mint Brazília, Mexikó és Argentína. Széleskörű nemzetközi tapasztalatával és bizonyított vezetői kvalitásaival új magasságokba emeli majd a BMW Group közép- és délkelet-európai divíziójának sikeres növekedési pályáját – írta közleményében a gyár.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Először csak autós csillagtúrák haladtak keresztül Magyarországon, aztán helyi futamok mezőnyének is drukkolhatott a hazai közönség. Száz éve a budai Pasaréti térről indultak autósok, motorosok, 90 éve rendezték az első Magyar GP-t, 40 éve készült el a mogyoródi pálya. Vidéken 1929-ben Brennbergben rendeztek hegyiversenyt, 1969. július 6-án 15 ezer néző szurkolt a formulaautóknak a Szabadság körúton, a Soproni Grand Prix-n a 20 éves Niki Lauda szerezte meg a győzelmet. A Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) készített szabályzatokat és adott versenyzői engedélyeket, majd megszervezte a hazai autó- és motorkerékpár-bajnokságot. A Hungaroring és a Balaton Park Circuit előtti korszakban közutakon, háztömbök körül, átadás előtti autópálya-szakaszokon, repülőtéren, a Népligetben és a Városligetben a leeresztett csónakázó tó betonján rendeztek autó- és motorversenyeket. Az autópark és persze a motorkerékpárok gyarapodásával felszökken a tehetősebb polgárok versenyláza: 1926-ban mindkét műfaj képviselői rajthoz álltak a Guggerhegyen, ahol a mezőny a Pasaréti tér elől indulva tette meg az 1752 méteres távot a Csévi út-Csalán utca-Nagybányai utca vonalon. A Tát és Nyergesújfalu közötti aszfaltozott úton 1928-tól. A versenyzésre használt első hosszú pálya a Budapest-Belgrád út részeként épült, az 1934. október 12-én átadott öt kilométeres szakaszon már az avatás előtt rendeztek autó-és motorkerékpár gyorsulási futamot, melyre olykor ötezren voltak kíváncsiak. Német mintára Magyarországon is megindultak az útfejlesztések, melyek célja leginkább a hadseregek vonulásának megkönnyítése volt. Másodlagos célként a KMAC (Királyi Magyar Aumobil Club) kezdeményezte, hogy a Budapest-Belgrád autóút Sári és Gyón közötti 6,8 km-es szakaszát úgy építsék meg, hogy legyen alkalmas autós-motoros rekordok futására, ami 5 kilométeres gyorsulási távot jelentett. A Kecskemétig tartó első szakaszt 1934. október 12-én Horthy Miklós avatta fel, a kormányzó október 28-án megjelent az első versenynapon is, melyen Rudolf Caracciola, Ernst Henne és Josef Möritz indult. Hartmann László 123,966 km/órás sebességrekordot állított fel magyar gyártmányú Cordatic gumiabroncsokkal. Külföldi sztárpilóták is gyakran ellátogattak a Dabas közeli Ujvári Mátyás Start vendéglőjébe, melynek közelében alkalmi műhelyeket, bokszokat is felállítottak. A pályán Rudolf Caracciola több mint háromszázas tempóval száguldott Mercedesével, az eseményről ezzel a szalagcímmel jelent meg tudósítás a Nemzeti Sportban: „Egekbe törő tempó, Istenkísértő gyorsaság!” A Mercedes gyár egy nyitott és egy csukott W25-össel jelent meg, mindkettőt 3,3 literes, soros nyolchengeres kompresszoros motor hajtotta, Caracciola elsőre 320 km/ sebességet ért el, ám műszaki hiba miatt ezt nem tudta többször megismételni, így a rekordot nem hitelesítették. Kilencven éve rendezték a két világháború közötti korszak legjelentősebb versenyét, I. Magyar Nagydíjra 1936 júniusában került sor. A első Grand Prix futamot még 1906-ban rendezték, ám az olyan világbajnokságra, amelyben nem csupán csapat-, de egyéni bajnoki címet is kiosztottak egészen 1931-ig kellett várni. 1930 őszén az Elismert Autóklubok Nemzetközi Szövetségének (AIACR) sportbizottsága úgy döntött, hogy az 1931-es évad során négy nagyobb rendezvényt kiemelnek. A Belga, a Spanyol, a Francia és az Olasz Nagydíjak külön Grand Épreuve (Nagy megmérettetés) címkét kaptak, s az itt elért eredmények számítottak a végső elszámolásba, ezek mellett többtucatnyi Nagydíj-rendezvényre került sor Tripolitól Sao Paulóig. A Királyi Magyar Automobil Club közvetítőkön keresztül már az 1930-as évek eleje óta lobbizott magyar futamért, végül az 1936-os versenynaptárba került be a Budapest Grand Prix, az eredeti tavaszi időpont június 21-re változott. Az öt kilométeres pálya rajtjánál ott volt Bernd Rosemeyer, Hans Stuck, Manfred von Brauchitsch, Rudolf Caracciola, Louis Chiron, Achille Varzi, Mario Tadini és Tazio Nuvolari. A magyar nézők hőse volt a Hartmann László, aki Maseratival indult az Alfa Rome, Auto Union és Mercedes gyári csapat pilótái ellen. A százezer néző mellett Horthy Miklós kormányzó díszpáholyból figyelte a futamot. A népligeti utak fölé és a pálya fölé gerendahidakat építettek. A Pesti Napló tudósítása szerint „Az aszfalt csurog a melegtől, a fű gőzölög, a nők homloka gyöngyözik. … Mindenki az utat figyeli. … Távoli bömbölés. Olyan hangok, mintha tömeggyilkos szabadult volna be egy állatkertbe, és most válogatott kínzásokkal gyötörné az elefántokat, oroszlánokat, krokodilokat. Pokoli, hisztérikus sikoltozás, mély panaszkodó, vádoló hörgés, hirtelen feljajdulás. Most! A kanyarban felvillan egy ezüst golyó. Szaggatott mozdulat, belehelyezkedik az egyenesbe és villámgyorsan végigvágtat rajta. … Az iram öldöklő. A gépek bömbölve, sikoltva ágyúgolyókként villannak végig a pályán.” Az öt kilométer hosszú pályán 50 kört tettek meg a versenyzők. Végül Tazio Nuvolari futott be elsőnek, s ezzel üdítő változatosságot jelentett az Auto Union-Mercedes páros hegemóniájában. Hartmann László hetedik lett. Bár 1937-ben és 1938-ban is történtek kísérletek nagydíjfutam rendezésére, végül egészen 1986-ig kellett várni, amíg ismét Grand Prix eseményre került sor Magyarországon. Az 1950-es években rendeztek autóversenyeket a Városligetben, a Népligetben és a Ferihegyi repülőtér betonján. 1969. július 6-án rendezett Soproni Grand Prix-n 15 ezer néző szurkolt a formulaautóknak a Lővérekben, az akkori Szabadság körúton, ahol a győzelmet a 20 éves Niki Lauda szerezte meg. Niki Luda 1974-ben a Népligetben is versenyzett, súlyos balesete után felépülve, 1990-ben a Hungaroringen már csak különleges bemutatón vezette a legújabb 450 SL Mercedest. 1984-ban az M5-ös autópálya elsőként elkészül szakaszán rendeztek motorversenyt, ahol Szabó II. Lászlónak negyedmillióan szurkoltak. 1961-ben versenyautók száguldoztak a Ferihegyi repülőtér betonján, a közönségsiker miatt is felmerült egy igazi versenypálya ötlete a Velencei tó környékére, ám ez és az Uvatervnél dolgozó Papp István másik terve, a Nadap község melletti is csak dokumentáció maradt. 1982-ben egy esős monacói futam idején vetette fel a Brazíliában élő magyar üzletember, Rohonyi Tamás barátjának, Bernie Ecclestonnak a budapesti futam ötletét. Nem indult könnyen, mert akkoriban egy magánrepülőgép leszállási engedélyét is nehéz volt megszerezni, de végül sikerült és 1983 szeptemberében Ferihegyre érkezett Bernie Ecclestone, akit az Intercontinental elnöki lakosztályából látható budai panoráma annyira lenyűgözött, hogy azonnal döntött. Aztán jött a huzavona a helyszínről: a kiszemelt Városligetet majd a Népligetet megvétózta a Fővárosi Tanács, pedig korábban már mindkettőn rendeztek autóversenyeket. Végül Ecclestone lemondott kelet-európai városi futam tervéről és elfogadta a mogyoródi dombvidéket. A minisztertanács 1985 júliusában adott zöld utat a magyarországi futamnak, a Hungaroring építése október 15-én indult és 1986. augusztus 10-én elrajtolt az első Forma 1-es Magyar Nagydíj 26 autóból álló mezőnye. A két órás és 76 körös futamot 161 km/órás átlagsebességgel a brazil Nelson Piquet nyerte Williams Hondával. A Hungaroring után a nyugat-magyarországi Ostffyasszonyfán 1996 óta működik a Pannonia ring, 2004-től Dabas mellett az Euroring, nem sokkal távolabb a Kakucsring. Portugál pálya mintájára indult 2009-ben a Balatonring építése, a 2023-ban elkészült Balaton Park Circuit megnyitása óta. óta több nemzetközi autó és motorversenyt rendeztek. Fotók: Schwanner Endre, Fortepan, Horváth József, Thaly Károly, Urbán Tamás, Dvorszky Nándor, Bundesarchiv, Francia nemzetki Könyvtár, LSB, Szerző További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is! 

Az elektrifikációs stratégia részeként tovább erősíti a vállalat pozícióját és szerepét a Volkswagen Csoporton belül. A legnagyobb kihívás ebben az újonnan létrehozott pozícióban az lesz, hogy a CUPRA Raval és a városi elektromos járműcsalád piaci bevezetésének sikerére építsen, valamint hogy előmozdítsa a SEAT & CUPRA-nak nemrég odaítélt szerződést a Volkswagen Csoport elektromos MEB21 platformjának műszaki fejlesztésére. Ezeket az új feladatokat az évtized végére fokozatosan átveszi a martorelli csapat. Joost Kessels Fotó: SEAT Kínától Spanyolországig Joost Kessels gépészmérnöki doktorátussal rendelkezik a dél-afrikai Northwest Egyetemen, és több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik a Volkswagen Csoporton belül. 2022 augusztusa óta a FAW-Volkswagen China kutatási és fejlesztési vezetőjeként dolgozik. A mélyreható műszaki szakértelmet ötvözi azzal az agilitással és sebességgel, amelyre a SEAT & CUPRA előtt álló új kutatás-fejlesztési kihívások leküzdéséhez szükség van. Joost Kessels több mint egy évtizede járul hozzá a Volkswagen Csoport villamosítási stratégiájához, beleértve a fejlett akkumulátorrendszerek fejlesztését is. A Core márkacsoport új vezetési modelljével összhangban Markus Hauptnak, a SEAT & CUPRA vezérigazgatójának, valamint Kai Grünitznek, a Core márkacsoport igazgatótanácsának tagjának és a műszaki fejlesztésért felelősnek fog beszámolni. „Örömmel üdvözöljük Joost Kesselst ebben az új fejezetben. Szilárd műszaki háttere és a Csoporton belüli széleskörű tapasztalata, beleértve a kínai munkáját is, alkalmassá teszi őt vállalatunk következő szakaszának vezetésére” – mondja Markus Haupt. „Miközben továbbra is a Volkswagen Csoport városi elektromos járműcsaládjának élén állunk, mostantól az elektromos MEB21 platform terén is vezető szerepet vállalunk. Ez munkánk egyértelmű elismerése, és bizonyítéka a vállalatunkban és az Ibériai-félszigeten rejlő hatalmas potenciálnak.”