A közleményben azt írták, a Szilágyi Erzsébet fasor és a Nyúl utca kereszteződésében történt balesetben két járőr könnyebben megsérült, ezért kórházba vitték őket. Az eset körülményeit vizsgálja a rendőrség. A baleset miatt az útszakaszon jelentős torlódás alakult ki - tették hozzá. MTI

Amikor a brit Autocar magazin első lapszáma 1895-ben megjelent, Nagy-Britanniában nem működött még fél tucatnál több automobil. Az azóta eltelt több mint 120 év alatt radikálisan megváltozott a világ, az Autocar azonban mindmáig aktív, büszkén és joggal nevezi magát a világ legrégebben működő autós szakfolyóiratának. Ez értelemszerűen felértékeli az általuk átadott szakmai elismeréseket, így az Issigonis-díjat is, az Autocar szerkesztő bizottságának legmagasabb szintű kitüntetését, amelyet évről évre az érdemel ki, aki az elmúlt 12 hónap során „különösen jelentős hatást gyakorolt az egész autóipar működésére”. Az idén ötödik alkalommal odaítélt díj névadója Sir Alec Issigonis, a valaha élt egyik legzseniálisabb autótervező, akit a forradalmian újszerű, műfajteremtő Mini (1959) megalkotásáért lovaggá ütöttek. „Az Issigonis-díj szerkesztőségünk legmagasabb szintű elismerése, egyben a legnagyobb becsben tartott és legszemélyesebb jellegű elismerés, amit adhatunk. Toyoda úr azzal a hihetetlen teljesítményével érdemelte ki ezt a díjat, amivel a Toyota és Lexus márkákat vezeti. Meglátásai számtalanszor bizonyultak helyesnek, ráadásul különösen inspiráló a tény, hogy egyszerre képes a legkülönfélébb területeken kompetensen döntéseket hozni, a jövő hajtáslánc-technológiáitól kezdve a vezetési élményt nyújtó, szerethető autók bevezetéséig” – kommentálta a díj odaítélését Mark Tisshaw, az Autocar szerkesztője. Toyoda úr nem tudott személyesen részt venni a Silverstone-i díjátadón, ezért videóüzenetben köszönte meg a megtiszteltetést - stílusosan egy Mini mellett állva.  „Az Issigonis-díj egyfajta hidat ver az iparág múltja és jövője közé, ezért különösen nagy megtiszteltetés, hogy ebben a kitüntetésben részesülhettem” – mondta, hozzátéve, hogy a díjat nagyapja, a céget alapító Kiichiro Toyoda nevében veszi át, mivel ő méltóbb volna rá. „Az autóipar manapság gyorsabban és nagyobb mértékben változik, mint az elmúlt száz évben valaha. Úgy érzem, mintha Kiichiro ilyenkor mögöttem állna, és azt tanácsolná: »Nézz szembe merészen a változásokkal, keresd a kihívásokat!« Akármilyen nagyok is a változások, nem szabad elfelednünk, hogy az autó több alkatrészek tömegénél, a mozgás szabadságát jelképezi, és ha szabadon mozoghatunk, nem létezik lehetetlen!” Nagyapja mellett Issigonis emblematikus alkotását is méltatta, amelyet maga is gyakran vezetett, amikor a nyolcvanas években Londonban élt és dolgozott. „A Mini pont az az autó, amelyet mindannyian szeretnénk megtervezni. Megfizethető, egyszerű, mégis élvezetesen vezethető, akár egy gokart. Még ha a jövőben önjáró kapszulákban közlekednek is ügyfeleink, nekünk, az autóipar döntéshozóinak kötelességünk életben tartani ezt a hagyományt, és ilyen autókat gyártani.” Akio Toyoda 2009-ben vette át a Toyota Motor Coropration elnöki tisztségét Katsuaki Watanabétól. Vezetése alatt radikális változásokon ment át a cég: a vállalat visszatért a nemzetközi motorsport élvonalába, modellfejlesztéseiben fokozott szerepet játszik a vezetési élmény kívánalma, ugyanakkor a 2010-ben útjára indított Toyota Environmental Challenge 2050 a vállalat szénlábnyomának radikális és teljes körű csökkentését célozza minden tevékenységi területen. Az Issigonis-díjat eddig olyan elismert autóipari szakemberek kapták meg, mint Ron Dennis (McLaren), Wolfgang Hatz (Porsche), Carlos Tavares (PSA csoport) vagy Ralf Speth (Jaguar Land Rover).   Akio Toyoda köszönő beszéde az alábbi linken tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=Sv_TfYfyv0E   Fotók: Toyota

A lengéscsillapító elsődleges feladata, hogy a kerék és talaj közötti kapcsolatot, a megfelelő normálerőt biztosítsa. Az autó az út irányából kap különböző gerjesztéseket, melyekre az autó futóműve és karosszériája is lengéssel válaszol. A lengés mértéke függ a gerjesztés frekvenciájától és az egyes részegységek sajátfrekvenciájától. A futómű sajátfrekvenciája 10-14 Hz között van, a karosszériáé pedig 1-1,2 Hz között van. Ez azt jelenti, hogy 10 Hz-es gerjesztésre adja legnagyobb kilengését, amikor a talpponti erő a minimumát is elérheti.     Miért fontos a talpponti erő? Mert attól is függ, hogy az autó mennyire irányítható, fékezhető, ugyanis a csúszás nélkül elérhető oldalerők a tapadási együtthatóval és a függőleges irányú talpponti erővel arányosak. Ha kicsi az út és a kerék közti függőleges irányú erő, akkor kicsi lesz a fékezésre, gyorsításra és kanyarodásra felhasználható erő is, vagyis megnő a fékút és nem biztos, hogy az autó pontosan olyan íven kanyarodik, mint amilyet mi szeretnénk. Kritikus esetben előfordulhat, hogy a talaj és a kerék között megszűnik a kapcsolat. Ez csak azoknál nem veszélyes, akik szereltettek az autójukra fékszárnyakat vagy irányítólapokat, mert amikor a kerék és a talaj között nincs megfelelő kapcsolat, akkor az autó úgy viselkedik, mintha repülne. A repülőgépeken alkalmazott irányítórendszerek hiányában a levegőben a jármű úgy viselkedik, mint az elhajított kő, a járművezetőnek nincs sok beleszólása az irányításba.   https://www.youtube.com/watch?v=5Mr-UgWr8-s   Persze felmerülhet a gondolat, hogy van még 3 másik kerék, ahol megfelelő a csillapító, így nincs probléma. Ekkor gondolhatunk a tankos hasonlatra, hiszen a lánctalpasok kormányszerkezet nélkül képesek kanyarodni a két oldalon különböző hajtó vagy fékező erőnek köszönhetően. Így olyan nyomaték keletkezik, ami a jármű haladási irányát megváltoztatja, hiszen elfordítja a tengelye körül. Pontosan ez történik azzal a járművel is, melynek egyik oldali lengéscsillapítója megfelelő, a másik viszont nem. Fékezéskor a nagyobb talpponti erőt kifejtő keréken nagyobb fékerőt tudunk kifejteni csúszás nélkül, így a járművet abba az irányba fordítjuk. A közlekedésbiztonsági hatások után a gazdasági hátrányokról is beszélhetünk, hiszen a hibás lengéscsillapító miatt a fékbetét és –tárcsa, valamint a gumiabroncs kopása sem lesz egyenletes, így a lengéscsillapító árával megegyező vagy akár annál drágább alkatrészek tönkremenetelét is okozhatja.     A lengéscsillapítók ellenőrzése az időszakos műszaki megvizsgálás része, így a legtöbb járművön maximum 2 évente ellenőrzik az alkatrészt. Ha belegondolunk, hogy mennyi olyan meghibásodási lehetőség van, ami gyors hatáscsökkenést eredményez, akkor beláthatjuk, hogy a 2 év nem túl rövid idő. A lengéscsillapító lassú tönkremeneteléhez hozzá tud szokni a járművezető, így nem érzékeli a hibát, legtöbbször nem kerülnek olyan közlekedési szituációba, ahol ez erőteljesen kimutatkozna, vagy a hosszabb fékút esetén nem a lengéscsillapítóra gondolnak először, mint a változás okára. A legtöbb autóban gyárilag kétcsöves olajos csillapítót alkalmaznak, melyeknek csillapítási karakterisztikája laposabb, így lazábbnak érezzük a futóművet. A kétcsöves gázos csillapítók annyiban különböznek a tisztán olajos kiviteltől, hogy a kiegyenlítő térben 4-5 bar nyomású nitrogén gáz van, így kevésbé hajlamos a habosodásra, és van a csillapítónak „előfeszítése”, ami gyors reakciót és meredekebb csillapítási karakterisztikát eredményez. Az oxigén nélküli közeg a korróziót is megakadályozza, így ezen típusok élettartama is hosszabb lehet.     Az egycsöves csillapítókat általában extrém körülmények között vagy sportcélra használják. Előnye, hogy a hengerfal közvetlen kapcsolatban van a környezettel, így jobb a hőleadása. A nagynyomású (kb. 30 bar) nitrogén gázteret egy úszó dugattyú választja el az olajtértől és végzi a mozgás során a kiegyenlítést. Habár ezek a legmeredekebb karakterisztikával rendelkező és legdrágább típusuk azt is tudni kell, hogy élettartamuk kicsit rövidebb, mint a korábban bemutatott termékcsaládok tagjaié. A külső behatásokra nagyon érzékeny, hiszen a küldő falon kapott ütés rögtön arra a hengerfelületre hat, melyen a dugattyú csúszik. A lengéscsillapítóhoz nem csomagolják alapból a toronycsapágyat és a porvédő készletet, de ezek cseréjét is végeztessük el, hiszen azok élettartama a lengéscsillapítóéval azonos. A porvédő azért fontos, mert a pontosan munkált dugattyúra tapadt szennyeződések vagy karcok tömítetlenséget okozhatnak, így a jóval nagyobb értéket képviselő lengéscsillapítót legközelebb hamarabb kell cserélni. Végül azt sem szabad elfelejteni, hogy akárcsak a féket, a lengéscsillapítókat is párban kell cseréltetni, hiszen így lehet biztosítani az autó szimmetrikus viselkedését.    

Az autóipari cégeknek tengelyeket és erőátviteli rendszereket beszállító Dana nyereségéhez ugyancsak jelentős mértékben hozzájárult az értékesítései restanciájának teljesítése és a devizaárfolyamok biztosította kedvező hátszél. Az árbevétel 26 százalékkal, 2,14 milliárd dollárra ugrott az év eleje óta. Az Automotive News által közzétett gyorsjelentés szerint a Dana könnyű haszongépjármű üzletágának értékesítéséből származó bevétele 25 százalékkal, 950 millió dollárra, a terepjáró üzletágé 50 százalékkal, 492 millió dollárra nőtt, míg az erőátviteli technológiai vonal értékesítése 4,6 százalékkal haladta meg a bázist, elérve a 296 millió dollár bevételt. Az elmúlt hónapban a beszállító aláírt egy megállapodást, miszerint első és hátsó tengelyeket szállít a Jaguar Land Rover járművekhez. „E programok becsült értéke összesen több mint 300 millió angol font” – közölte Jim Kamsickas, az autóipari beszállító cég elnök-vezérigazgatója. A társaságot ugyancsak kiválasztották, mint kizárólagos hajtó- és futómű beszállítót a Hino Class 7 és 8 haszonjárműveihez. E gépjárművek gyártása 2019-ben kezdődik. A Dana várakozása szerint a cég egész éves árbevétele 7,75 és 8,05 milliárd dollár között lesz. Fordította: Lehőcz Rudolf