A Moovit hivatalosan is belépett Japán öt nagyvárosába, köztük Hiroshimába – és nem csak menetrendet hozott, hanem teljes multimodális ökoszisztémát. Több tízezer megálló, valós idejű adatok, akadálymentes útvonaltervezés és nyílt közlekedési adatplatform: a kérdés nem az, hogy működik-e, hanem az, hogy Európa – és benne Magyarország – tud-e lépést tartani. A globális mobilitási alkalmazás, a Moovit hivatalosan is elindította szolgáltatását Japán több kulcsvárosában: Tokió, Yokohama, Kyoto, Hiroshima és Kumamoto is bekerült a rendszerbe. A lépés nem egyszerű terjeszkedés: strukturált, nyílt adatalapú integráció, amely 164 közlekedési üzemeltető rendszerét kapcsolja össze. Az alkalmazás így több mint 54 000 megállót és 3 500 közlekedési vonalat fed le, beleértve buszokat, metrókat, vasutakat, villamosokat, kompokat és egyes mikromobilitási opciókat is. A rendszer valós idejű érkezési adatokat, élő navigációt és szolgáltatási értesítéseket biztosít – mindezt egyetlen felhasználói felületen. Hiroshimában a Moovit külön együttműködést kötött a helyi autóbusz-üzemeltetővel, a Hiroshima Bus közlekedési vállalattal. A rendszerbe 372 buszmegálló és 20 buszvonal került be, amelyek mostantól a multimodális útvonaltervezés részeként jelennek meg. Ez azt jelenti, hogy az utas nem külön gondolkodik buszban, villamosban vagy hajóban: az alkalmazás a teljes városi közlekedési hálózatot optimalizálja számára. Az információk a hiroshimai buszjáratok mellett a turistavonalon közlekedő kompokat és más közösségi közlekedési kapcsolatokat is tartalmazzák (ITS International, Dreamstime.com) A Moovit egy 2012-ben alapított, ma az Intel tulajdonában működő globális mobilitási alkalmazás, amely közösségi közlekedési útvonaltervezést és valós idejű forgalmi információkat biztosít világszerte több mint 3 500 városban. A vállalat nem közlekedési szolgáltató, hanem digitális platform: nyílt és partneri adatintegrációra építve egyetlen felületen jeleníti meg a busz-, vasút-, metró-, villamos- és egyéb mobilitási opciókat. Fő funkciója a multimodális (több közlekedési módot kombináló) útvonaltervezés, az élő érkezési információk biztosítása és az akadálymentes navigáció támogatása, vagyis adatvezérelt digitális réteget épít a meglévő városi közlekedési rendszerek fölé. A „multimodális” (több közlekedési módot integráló) rendszer lényege, hogy nem eszközökben, hanem utazási láncokban gondolkodik. A felhasználó nem buszozik vagy vonatozik – hanem eljut valahová. A rendszer pedig ezt a célt szolgálja ki. A japán terjeszkedés egyik kulcsa az Association for Open Data of Public Transportation (ODPT), amely több mint 150 közlekedési szereplőt fog össze a nyílt adatmegosztás érdekében. A „nyílt adat” (open data) nem azt jelenti, hogy mindenki bármit lát, hanem azt, hogy szabványosított, gépileg feldolgozható formában hozzáférhetőek a menetrendi és hálózati információk. Ez a fajta interoperabilitás (rendszerek közötti együttműködési képesség) teszi lehetővé, hogy egy globális platform helyi közlekedési gerinchálózatba illeszkedjen – anélkül, hogy az operátorok elveszítenék az irányítást. Tömegközlekedési Nyílt Adatok Szövetsége (AODPT – Association for Open Data of Public Transportation): Az AODPT egy japán szakmai együttműködési platform, amely több mint 150 közlekedési üzemeltetőt, technológiai vállalatot és intézményt fog össze. Célja, hogy a közösségi közlekedés menetrendi és hálózati adatai szabványosított, digitálisan feldolgozható formában legyenek elérhetők. A szervezet nem maga üzemeltet járatokat, hanem adat-infrastruktúrát biztosít. Ennek köszönhetően az olyan alkalmazások, mint a Moovit, közvetlenül integrálni tudják a vasúti, buszos vagy városi közlekedési rendszerek adatait. Az AODPT-modell lényege, hogy nem egy központi „szuperapp” irányít mindent, hanem a szolgáltatók nyílt, egységesített adatstruktúrán keresztül kapcsolódnak be a digitális ökoszisztémába. Ez a fajta adatkoordináció Japánban már működő gyakorlat – és pontosan ez az a terület, ahol Európa több országában még jelentős strukturális lemaradás tapasztalható. A 2012-ben alapított Moovit ma már több mint 1,5 milliárd felhasználót szolgál ki 112 országban, több mint 3 500 városban. A japán piac különösen komplex: magas közösségi közlekedési arány, precíz menetrendek, nagyvárosi torlódások és jelentős turisztikai forgalom jellemzi. A japán belépés így nem csupán területi bővülés, hanem technológiai validáció is: ha működik Tokióban, működhet bárhol. Budapest és a nagyvárosaink előtt is ugyanaz a kihívás áll: hogyan lehet az egyre összetettebb közlekedési rendszereket átláthatóvá, tervezhetővé és adatvezéreltté tenni? A japán modell azt mutatja, hogy a nyílt adatplatformokra épülő multimodális integráció nem elméleti koncepció, hanem működő gyakorlat. Ha a hazai közlekedési szolgáltatók – BKK, MÁV, Volán – valóban egységes, valós idejű adatarchitektúrát hoznának létre, az nemcsak az utasélményt javítaná, hanem a forgalomszervezést és a közlekedésbiztonságot is erősítené. A kérdés nem technológiai, hanem intézményi és stratégiai. A japán fejlemény szervesen illeszkedik az Autószektor korábbi technológiai és rendszerkritikus írásaihoz. A „Nem csak figyel: az AI most tényleg átveszi a város irányítását?” cikk már rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán adatot gyűjt, hanem operatív döntéseket támogat. A „Nem a sofőr a gyenge láncszem – hanem a rendszer” pedig azt hangsúlyozta, hogy a közlekedésbiztonság rendszerszintű kérdés, nem egyéni felelősségi probléma. Végül a „Londonban már nem az ember dönt – az AI kapcsol zöldre” konkrét példát mutatott arra, hogyan válik a forgalomirányítás adatvezérelté. A japán Moovit-integráció ezekkel összhangban azt demonstrálja, hogy a digitális mobilitási ökoszisztéma nem futurisztikus vízió, hanem globális realitás. Forrás: ITS International, 2026. február – Moovit japán terjeszkedéséről szóló beszámolók. Nyitókép: AI, ChatGPT 5.2