Fotók:BMW Egy új autóipari klaszter formálódik a Debrecen melletti ipari övezetben, élén a BMW összeszerelő gyárával és a köré csoportosult beszállítókkal. Mint ismert, a bajor prémiumgyártó itteni komplexumában tavaly októberben vette kezdetét az üzemszerű termelés. Egyelőre egyetlen típus, a sportos iX3 divatterepjáró (SAV – Sports Activity Vehicle) gördül le az évi 150 ezer autó előállítására alkalmas gyártómű szalagjairól. Hírek szerint hamarosan egy kupészerű változattal, az iX4-gyel bővülhet a fokozatosan felfutó termelés. A gyárvezetés nemrég sajtóbejárás keretében magyar újságíróknak is bemutatta, miképpen ölt testet az elektromobilitás megújítását célzó Neue Klasse program. Egyszóval fogalmazva: csúcstechnológiával. Mindaz a tudás és innováció, amit globális gyártásában eddig felhalmozott a német cégcsoport, az meghonosulni látszik az alföldi rónaságon is. Ezt példázza, hogy a debreceni présüzemben ugyanolyan gigászi Schuler karosszériasajtóló-gépek dübörögnek, mint a cégcsoport spartanburgi (USA) vagy a brit Swindonban gyárában. Mindenhol azonos présszerszámokat használnak, azok bárhol bevethetők. A hálózati gyártás előnyei mellett az iFactory néven emlegetett digitális tervezés a nagy dobás: már a rajzasztalom minden munkalépést – többi között a karosszériaüzem ezernyi robotgépének elhelyezését, munkafolyamatait – szimulálták. A digitális alapokra épülő üzemben a gyártófolyamatokat egyszerűsítették, ugyanakkor a racionalizálásnak köszönhetően a Neue Klasse modellek tervezési jellemzői már a fejlesztés korai szakaszában integrálhatók voltak. Fontos megjegyezni, hogy az „új osztály” technikai megoldásait 2027-ig 40 új BMW modellben kívánják bevezetni, alkalmazni. Mint ahogy a gyárismertető írja, a gyártási folyamatok teljes digitalizálása tovább növeli az összeszerelés hatékonyságát. A gyártósorok mentén elhelyezett érzékelők és kamerarendszerek segítségével automatizálják a minőségbiztosítási folyamatokat. Mesterséges intelligencia értékeli az adatokat és való időben visszajelzést ad a gyártósoron dolgozóknak. Az összeszerelő üzemegység kézújjakra hasonlító struktúrája – ami a BMW lipcsei gyárának tovább tökéletesített változata - lehetővé teszi, hogy az alkatrészek 80 százaléka közvetlenül a gyártósor megfelelő szerelési pontjához kerüljön. A debreceni komplexum abból a szempontból is újszerű, hogy a nagyfeszültségű akkumulátorokat – az eddig szokásos központi gyártás helyett – ugyancsak itt szerelik készre. A debreceni világméretekben az első gyártóhelyek egyike, ahol a hajtáslánc újgenerációs akkumulátorainak összeszerelését végzik – selejtmentesnek mondott technológiával. Ugyanakkor a „local for locals”, azaz a helyi gyártás, helyi szükségletek elve szerint az innovatív logisztikai megoldások csökkentik a szállítási útvonalak hosszát és a raktározási szükségleteket, ami egyúttal minimalizálja a környezeti lábnyom mértékét. A környezet megóvása, a körforgásos gazdaság és a fenntartható fejlődés itt láthatóan nem üres jelszó. A BMW csoport gyárai közül a debreceni az első, amely megújuló energiaforrásból származó árammal működik, fosszilisok, olaj és gáz használata nélkül. Az autógyártás leginkább energiaigényes műveletének általában karosszéria-festés számít, mindezért a gyár területén 40 hektáron kialakított napelem-park fedezi e szükségletek mintegy egynegyedét. A többletet, így a munkaszüneti napokon termelt napenergiát egy 130 MWh kapacitású, 1800 köbméteres hőtáróló rendszerben tárolják. A festőüzem kulcsszerepet játszik a széndioxid-kibocsátás csökkentésében, az éves CO2-kibocsátás 12 ezer tonnával lehet kevesebb. A cég megjegyzi, hogy az iX3 gyártása során 80 kilogramm szén-dioxid keletkezik, beleértve ebbe a többi BMW-gyártóhelyen előállított alkatrészt is. Ez mintegy kétharmaddal alacsonyabb érték a máshol gyártott testvértípusokéhoz viszonyítva. Az már csak környezet megóvási ráadás, hogy a debreceni gyártócsarnokok közti tereken – a máshol szépen nyírt és agyonlocsolt pázsit helyett – vadvirágos méhlegelőkkel törekednek a biodiverzitás megőrzésére. A nagyfokú automatizáltság és a digitalizáció azonban továbbra sem helyettesíti az élőmunkát, a BMW kiemelt fontosságot tulajdonít a szakképzett munkaerőállomány ügyének. „A munkatársak szakértelme, elkötelezettsége, elhivatottsága a siker alapvető feltétele” – hangsúlyozta Hans-Peter Kemser, a debreceni gyár elnök-vezérigazgatója a sajtóbejárás alkalmával. A gyártóműben Talent campus néven külön részleg foglalkozik a dolgozók ki- és szakképzésével. „A duális képzés és a gyakorlatorientált tanulási modellek lehetővé teszik a résztvevők számára, hogy már tanulmányaik során valós ipari tapasztalatokat szerezzenek, s eközben hosszú távú karrierlehetőségek nyílnak meg számukra a vállalatnál” – fejtegette a gyárvezető. Jelenleg mintegy 3 ezren dolgoznak a debreceni BMW-nél, de a létszám bizonyosan tovább növekszik. Az iX3 iránt világszerte nagy a kereslet, már 50 ezer kocsinál tart a rendelésállomány, szükség lesz harmadik, éjszakai műszak bevezetésére. Ennélfogva továbbra is zajlik a toborzás, a szalagon dolgozóknak – betanításuk után, a szociális juttatásokat nem számítva – havi 460 ezer forint bruttó fizetést ígérnek. (Összehasonlításképpen német szaktársaik havi bére 1,3 millió forintnak megfelelő euró.) Sajtótájékoztatóján Hans-Peter Kremser azt is szóvá tette, hogy érdekeik ellen való a kormány vendégmunkás stopja harmadik országból. A debreceni gyár alapvetően  a hazai munkaerőpiacra alapoz, de globális vállalatként – már csak a Neue Klasse gyártóismeretének megosztása okán – szüksége van külföldi munkavállalókra is – mondta a gyárigazgató. A német cégcsoport 820 milliárd forintot fordított a debreceni projektjének beruházásaira. A magyarországi telephely kiválasztásában bizonyára fontos szempont lehetett, hogy a hazai bérköltségek a németországinak a töredéke. Eurostat-adatok szerint nálunk az egy órára számított autóipari bérköltség 11-13 euró, a németországi 42-45 euró között mozog. Mindemellett az adókedvezményeket nem számítva a magyar kormány összesen több mint 25 milliárd forinttal járult hozzá az invesztíciókhoz, a vissza nem térítendő támogatásokkal a debreceni pari parkok infrastruktúráját, a közlekedési hálózat és nem utolsó sorban a képzési intézmények fejlesztését segítette. Így aztán az is joggal remélhető, hogy a debreceni programból nem csak a BMW, hanem az egész magyar gazdaság is hasznot húzhat majd.