A Volkswagen Csoportot irányító befektetési cég, a Porsche SE német multinacionális vállalat 923 millió euró adózás utáni veszteséggel zárta az idei első negyedévet, miután leírást hajtott végre a Volkswagen-csoportban lévő részesedésén. A stuttgarti székhelyű holding veszteségei kismértékben csökkentek a tavalyi első negyedévi 1,08 milliárd euróhoz képest. Az idei első negyedévben a Porsche és a Pötsch család tulajdonában lévő cég 1,3 milliárd eurós leírást hajtott végre a Volkswagen-csoportban lévő részesedéséből. Hans Dieter Pötsch, a Porsche SE vezérigazgatója azt mondta, hogy a vállalat a leírások után 382 millió euró adózott korrigált nyereséget ért el, ami 21 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. A Porsche SE szerdán nem módosította az idei évre szóló 1,5–3,5 milliárd euró közötti korrigált csoportszintű adózott eredményre vonatkozó előrejelzését, de jelezte, hogy az Európai Unióból származó személygépkocsikra és teherautókra kivetett magasabb amerikai importvámok lehetséges hatásait, továbbá a közel-keleti konfliktus jövőbeni következményeit nem lehet megbízhatóan becsülni, ezért ezeket nem vették figyelembe az előrejelzésben.

Kevés olyan technológiai terület létezik ma a világon, ahol magyar kutatók valóban a nemzetközi élvonalhoz tartoznak, a biológiailag lebomló elektronika azonban éppen ilyen lehet. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói olyan komposztálható elektronikai hordozókat fejlesztenek, amelyek hosszabb távon alapjaiban alakíthatják át az elektronikai hulladék kezelését. A projekt jelentőségét jól mutatja, hogy jelenleg mindössze egy skót startup dolgozik hasonló szinten ezen a területen, igaz, ők vízben oldódó megoldásokkal kísérleteznek, míg a magyar kutatók a komposztálhatóságra helyezik a hangsúlyt. „Nem sok olyan úttörő technológia létezik, amelyben egy magyar kutatócsoport a legjobb kettő közé tartozik az egész világon, de a biológiailag lebontható elektronika éppen ilyen. Egyetlen skót startup tart ott, ahol, mint mi, de ők vízben oldhatóvá teszik az áramköri hordozókat, mi pedig komposztálhatóvá” – mondta a bme.hu-nak Géczy Attila, a Fenntartható Elektronika kutatócsoport vezetője, miközben bemutatta a BME Elektronikai Technológia Tanszékének laborját. Robbanásszerűen növekszik a hulladék, cselekedni kellett A fejlesztések nemzetközi szinten is komoly visszhangot váltottak ki. A kutatócsoport egyszerre két uniós projektben is részt vesz: a Horizon Pathfinder program keretében futó Desire4EU, illetve az M-ERA rendszerében támogatott Beatrice projektben. Az Európai Unió már az első év végén öt különböző innovációt ismert el a Horizon Pathfinder projektben, ami különösen jelentős eredmény annak fényében, hogy a BME összesen 21 ilyen innovációval szerepel az Európai Innovációs Tanács Innovációs Radar platformján. A kutatás mögött egy egyre súlyosabb globális probléma húzódik meg. Az elektronikai hulladék mennyisége világszerte robbanásszerűen növekszik, miközben a nyomtatott áramköröket tartalmazó eszközök jelentős része műanyag alapú komponensekből készül, amelyek sok esetben veszélyes anyagokat is tartalmaznak. Ezek újrahasznosítása ma még rendkívül korlátozott, az iparágban pedig továbbra is az égetés számít az egyik leggyakoribb megoldásnak. A BME kutatói és egy győri vállalat együttműködésének köszönhetően azonban olyan új technológia születhet, amelynél az elektronikai eszközök jelentős része újrahasznosíthatóvá vagy lebomlóvá válik. Egyszerűbb áramkörök esetében akár 90 százalékos, komplexebb vezérlőpanelek esetében pedig 70–90 százalékos arányban lehetnek újrafeldolgozhatók vagy komposztálhatók az alkatrészek. „Az ipari körülmények között végzett komposztálás során szerves anyagú törmelék lesz belőlük, abból már csak egyszerűen ki kell válogatni a fém alkotóelemeket, alkatrészeket” – magyarázta Illés Balázs, az Elektronikai Technológia Tanszék vezetője. Ez a technológia lényege A technológia alapját lebomló műanyagok adják, ezek azonban önmagukban nem lennének alkalmasak elektronikai hordozók kialakítására. A kutatók ezért további anyagokkal egészítették ki a szerkezetet. Az egyik legfontosabb összetevő a politejsav (PLA), amely kukoricából és más növényi alapanyagokból nyerhető ki, és amelyet már ma is széles körben alkalmaznak például a járműiparban, a bútoriparban vagy a csomagolóiparban. A megfelelő szerkezeti szilárdság biztosítására pedig lenvásznat használnak. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy az ilyen anyagokból készült elektronikai komponensek képesek-e ugyanolyan tartósságot biztosítani, mint a hagyományos műanyag alapú megoldások. A kutatók szerint nem feltétlenül, de erre nincs is minden esetben szükség. A fejlesztés egyik alapvető felismerése ugyanis az, hogy a gyorsan cserélődő, nagy tömegben gyártott fogyasztói elektronikai termékek esetében nincs valódi igény több évtizedes élettartamra. „Atomerőművek vezérlőibe, orvosi elektronikákba természetesen ezután sem ilyet fognak beépíteni, de eleinte még BMW-kbe sem. Ami jellemzően 5-10 év élettartamú, ott számítunk az anyag bevezetésére” – fogalmazott Géczy Attila. Igencsak piacképesnek ígérkezik A technológia piaci szempontból is ígéretesnek tűnik. A több mint másfél évtizedes alapkutatás eredményei iránt már most komoly érdeklődés mutatkozik. A projekt egyik partnere az olasz Arduino vállalat lett, de a fejlesztői konzorciumban szerepet kapott többek között a győri Meshining Kft. és a Grenoble-i Egyetem is. A kutatók szerint nemcsak európai, hanem Európán kívüli szereplők is fantáziát látnak az innovációban. Az egyik legnagyobb előnyt az jelenti, hogy az új technológia ipari bevezetéséhez nincs szükség teljesen új gyártósorok kiépítésére. Emellett bizonyos gyártási fázisok nemcsak környezetbarátabbak, hanem költséghatékonyabbak is lehetnek a jelenlegi megoldásoknál. „Az, hogy a kiadások összemérhetők az áramkörgyártás jelenlegi költségeivel, az egyik nagy előnyünk a hasonló újításokon dolgozó versenytársakhoz képest” – hangsúlyozta Illés Balázs. A fejlesztés az elmúlt időszakban új szakaszba lépett: a kutatócsoport már több szabadalom előkészítésén dolgozik, miközben a piaci bevezetés stratégiájának kidolgozása is napirendre került. A következő években így eldőlhet, hogy a magyar fejlesztés valóban képes lesz-e áttörést hozni az elektronikai hulladék kezelésében és a fenntartható elektronikai gyártásban.

Két olvasói felvétel is érkezett szerkesztőségükhöz, ezek ismét azt mutatják meg, mennyire gyorsan válhat egy közlekedési konfliktus veszélyes helyzetté. Az első eset az M3-as bevezető szakaszán történt. A beküldő leírása szerint egy Opel Astra Caravan vezetője került konfliktusba egy Hyundai Tucson sofőrjével. Az előzmények nem ismertek – vélhetőleg a jobbra tartás hiánya okozhatta a feszültséget. Az Opel vezetője a konfliktus végén nem engedte megelőzni magát. A videón az látszik, hogy többször is a Hyundai mozgására reagál, majd veszélyes manőverekkel próbálja akadályozni a másik autóst a sávváltásban.   A beküldő azt írta: az egyik felvételen az látható, ahogy az Opel veszélyesen bevág a Hyundai elé. Egy harmadik felvételen az is látszik, hogy az Opel vezetője bevárja a Hyundait, integet neki, hogy haladjon mellette, majd ismét elé vág, fékezget, és a kormányt rángatva több sávon keresztül veszélyezteti a forgalmat a nagy lámpás, traffipaxos kereszteződés előtt. Az ilyen helyzetekben teljesen mindegy, ki mit gondol a másikról, vagy kinek van „igaza” egy korábbi közlekedési szituációban. A forgalomban nincs helye megtorlásnak, leckéztetésnek, bevárásnak és szándékos akadályozásnak. Egy pillanatnyi indulat több vétlen közlekedőt is bajba sodorhat. A második felvétel Budapesten, a Rottenbiller utca és a Rákóczi út kereszteződésénél készült. Az adott helyzetben csak balra lehetett volna továbbhaladni, a Volvo XC60 sofőrje azonban ezt figyelmen kívül hagyta. „Csak balra lehet haladni, de ez őt nem érdekelte. Ugyanúgy nem érdekelte a kerékpáros sem, és én sem. Úgy nagyjából senki sem” – írta a beküldő. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Max Verstappen a negyedik helyről kezdheti debütáló Nürburgringi 24 órás versenyét, miután csapattársa, Daniel Juncadella 8:12,005 másodperces időt futott a Mercedes-AMG GT-vel. A pole pozíciót a 84-es rajtszámú Team ABT Lamborghini Huracán szerezte meg Luca Engstler 8:11,123-as idejével. Marco Mapelli mindössze 0,345 másodperccel volt lassabb a másik Lamborghinivel. Christopher Haase a harmadik helyen 0,861 másodperccel maradt le tőle, míg a Verstappen csapatából Dani Juncadella szintén mindössze 0,882 másodperccel maradt le a pole pozícióról. Luca Engstler: „ez kimerítő volt. A körülmények korántsem voltak könnyűek. Először azt gondoltuk, hogy intermediate gumiabronccsal megyünk, aztán jött a képbe egy vágott slick, és végül mégiscsak egy full slick lett a nyerő megoldás. Pont a határon volt az időjárás ehhez – de pontosan erről szól a Nordschleife.” A Nürburgring 24 órás versenyen az időmérő meglehetősen bonyolult lehet, mivel az Q1., Q2. és Q3. időmérő az 50-161. rajthelyről dönt, míg a Top Időmérők (TQ1, TQ2, TQ3) az előrébb lévő helyekről. Minden autónak más pilótát kell neveznie minden szakaszra. Lucas Auer indult elsőként Verstappen Mercedesével, ötödikként, ami biztosította a kvalifikációt a TQ2-be - amelyhez a top 20-as köridőre volt szüksége. A TQ2-ben Verstappen maga is pályára lépett, a négyszeres Forma-1-es világbajnoknak a top 7-ben kellett végeznie ahhoz, hogy bejusson az utolsó szakaszba, és ez sikerült is neki, mivel a hatodik helyen végzett. Így Juncadella maradt a TQ3-as helyért felelős versenyző – a csapat negyedik pilótája, Jules Gounon nem kapott szerepet –, a 35 éves versenyzőnek két gyors kört kellett teljesítenie. De sosem volt igazán esélyes a pole pozícióra, mivel a korai szakaszban a top 10 alsó felében végzett 8:18,537-es idővel, ami 6,8 másodperccel maradt el a leggyorsabb Mapellitől. Juncadella ezután a második helyre jött fel az utolsó körének 8:12,005-ös idejével, de az utolsó szakaszok előrehaladtával végül a negyedik helyre csúszott vissza, mivel a győri V10-es motorral hajtott Lamborghinik megmutatták fölényüket a nyers tempót tekintve. Az olasz márka nagyrészt végig 1-2-es mérleggel állt, és bár Mapelli kezdetben vezetett, Engstler a végén legyőzte őt 8:11,123-as idejével. A legjobb Ferrari 296 az ötödik helyen végzett, míg a legjobb Ford Mustang a hetedik. A leggyorsabb Porsche 911 a Manthey csapat híres, zöld festésű „Grello”-ja volt, a tavalyi győztesek, a Rowe csapat BMW M4-es autójának legénysége a kilencedik helyen végzett. A szombaton 15 órakor rajtoló versenyt ingyen lehet nézni a Youtube-on. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!