A zágrábi kormány az eurosuper 95 árát 12 kunában (643,80 forint), az eurodízelét 12,80 kunában (689,72) határozta meg, előbbi 3 lipával (1 kuna 100 lipa), utóbbi 9 lipával csökkent a múlt héthez képest. A prémium üzemanyagok szabadárasak maradnak. A rendelet egy hétig lesz érvényben. Andrej Plenkovic horvát kormányfő elmondta: ha kell, minden hétfőn reagálnak és döntenek az üzemanyagárakkal kapcsolatban. "Továbbra is az állampolgárok és a gazdaság érdekeit tartjuk szem előtt (..) szükség esetén minden hétfőn új intézkedéseket hoz a kormány telefonos ülésén" - hangsúlyozta. A ljubljanai kormány június 24-én vezette be az autópályákon kívüli töltőállomásokon az árrés-szabályozási rendszert, miközben teljesen liberalizálta az autópálya-hálózat mentén fekvő benzinkutakon a díjszabást. A kabinet a gázolaj és a 95-ös oktánszámú benzin árát az olajszármazékok világpiaci árának és az amerikai dollár, valamint az euró árfolyamának mozgásán alapuló módszertan alapján számítja ki. Az olajszármazékoknál 14 napos átlagot vesznek figyelembe. Így augusztus 16-ig az eurosuper 95 ára 8,6 centtel 1,534 euróra (618,63), a gázolajé 2,4 centtel 1,676 euróra (675,90) csökkent. Az üzemanyagárak az autópályák és gyorsforgalmi utak melletti benzinkutakon is alacsonyabbak lesznek. A benzinkutakon egy liter 95-ös oktánszámú benzinért 1,749 eurót, a gázolajért pedig 1,892 eurót kell fizetni. A kabinet hétfői döntése alapján ugyanakkor az árak ismét tartalmazzák a szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó környezetvédelmi díjat, amelytől korábban eltekintett a kormány. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Romániában két éve kezdték építeni az első, Erdélyt az Ókirálysággal összekötő, a Kárpátokat átszelő autópályát Pitesti és Nagyszeben között, amelyet öt szakaszra bontottak: most a harmadik szakasz megépítésére kötöttek szerződést. A munkát a WEBUILD (volt Astaldi) és a TRANCARD cégek konzorciuma végezheti el 5,323 milliárd lejért (435 milliárd forint) áfa nélkül: a 37,4 kilométeres útszakasz tervezésére 12, építésére pedig 45 hónapot irányoz elő a romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) eddigi legdrágább szerződése. A Valcea megyei Cornetu-kolostor és az Arges megyei Tigveni község közötti gyorsforgalmi útszakaszon 95 hidat és felüljárót, valamint egy 1,7 kilométer hosszúságú dupla (alagutat) kell építeni. A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részét képező Pitesti-Nagyszeben autópálya építését európai alapokból finanszírozzák. Az építkezést a két végén kezdték: az első (Nagyszeben - Bojca) szakasz 74 százalékban, az ötödik (Pitesti - Curtea de Arges) szakasz 12 százalékban készült el. A Bukaresttől a magyar határig (Nagylak) vezető A1-es autópályából a Pitesti és Nagyszeben közötti 123, és a bánsági Marzsina és Hogya közötti 15 kilométeres szakaszt kell még megépíteni ahhoz, hogy a román fővárosnak gyorsforgalmi összeköttetése legyen Európával. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A cég jelentése szerint július 29. és 31. között 959 998 jármű közlekedett a HAC kezelése alá tartozó autópálya-szakaszokon és a vállalat - áfa nélkül - 53,6 millió kuna (2,8 milliárd forint) útdíjat szedett be - írja az MTI. A tavalyi azonos időszakhoz képest 2,2 százalékkal volt nagyobb a forgalom és egy százalékkal nagyobb a bevétel. 2019-hez viszonyítva - amely rekordévnek számított a horvát turizmusban - a forgalom 5,7 százalékkal, a bevételek 1,5 százalékkal nőttek - közölte a vállalat. Az év elejétől július végéig a HAC több mint 35,5 millió járművet regisztrált az autópályákon. 2021 ugyanezen időszakához viszonyítva a járműforgalom 20 százalékkal, a beszedett útdíj 23 százalékkal nőtt. Ami még fontosabb - hangsúlyozta a vállalat -, hogy 2019 első hét hónapjához  képest 8 százalékkal nőtt a járműforgalom a horvát autópályákon. Idén - az előző két évhez hasonlóan - a turisztikai szezon támogatása érdekében nem vezettek be szezonálisan tíz százalékkal magasabb útdíjakat - emlékeztet a HAC. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára a helyszínen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a Szeged-Röszke vasútvonalat több mint 40 milliárd forint hazai költségvetési forrásból "minden porcikájában" megújították. Hozzátette: a teherszállítás újraindítása Szeged és Röszke között lehetővé tette, hogy teljes egészében elkezdődjön a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának rekonstrukciója. A Budapest-Belgrád vasútvonal létrehozása mögött meghúzódó stratégiai célkitűzés létező és egyre növekvő igényre ad választ: versenyképesebbé teszi a leginkább környezetbarát szállítási módot, a vasutat Kína és tágabb értelemben Ázsia, illetve Törökország felől a balkáni útvonalakon Európa magterületeire - hangsúlyozta az államtitkár. (Fotó: MTI/Rosta Tibor) A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése egyaránt megoldást jelent a végig szárazföldi - Törökországon keresztüli -, illetve a vízi és vasúti kombinált szállítási igényekre. Így Ázsia felől a legfontosabb vasúti szállítási útvonalak Magyarországon keresztül vezetnek majd, ami óriási gazdaságfejlesztési potenciált nyit meg - közölte. A megújult röszkei vonal a szerb oldalon megvalósult beruházással együtt újra összeköti egymással Szegedet és Szabadkát korszerű vasúti pályán. A fejlesztés a magyar oldalon folytatódik, a szakasz felújításának - a többi között a felsővezetéknek - jövő őszre kell befejeződnie, a személyszállítás akkor indulhat el - mondta Vitézy Dávid. Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a Rail Cargo Hungaria Zrt. húsz vasúti kocsiból álló tehervonata hét év után az első szerelvény, amely áthalad a Szeged-Röszke vonalon. Az 1863-ban épült vonalon 2015-ben szűnt meg a menetrend szerinti közlekedés. Kiemelte: a vasút reneszánszát éli, az Európai Unió 2050-re célul tűzte ki, hogy a rövid- és középtávú árufuvarozásban és személyszállításban 50 százalékkal kell növelni a vasúti, illetve a vízi közlekedés arányát, és ezzel 60 százalékkal mérsékelni a károsanyag-kibocsátást. A korábbi évekhez képest Budapest és Belgrád között már jelenleg is növekedett az árufuvarozási igény, amely a beruházás elkészültével tud igazán kibontakozni - közölte az elnök-vezérigazgató. Pafféri Zoltán szerint szimbolikus, hogy az első vonat a felújított röszkei vonalon Kína felé halad át, bizonyítva, hogy az európai vállalkozásoknak van visszáruja. A MÁV Zrt. augusztus 1-jétől 18 óra és reggel 8 óra között naponta legfeljebb tíz vasúti szerelvénynek tudja biztosítani a határátlépést - ismertette. Az elnök-vezérigazgató egyúttal arra kérte a Szeged-Röszke vonal mentén közlekedőket, hogy ne rutinból vezessenek, a vasúti átjárókat különös körültekintéssel közelítsék meg. A beruházás részeként a vonal 13 vasúti átjáróját is korszerűsítik, azok fény-, vagy fény- és félsorompót kapnak, és felújítják a keresztező utakat is. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!