Amikor a Lexus 1998-ban bemutatta első kompakt modelljét, a szedán azonnal rendkívül kedvező fogadtatásban részesült. Nem csupán azért, mert ez volt a japán autóipar első, kifejezetten sportos prémium modellje, hanem azért is, mert piactól függően kétféle soros hathengeres motorral is elérhető volt. A belpiacra készült, változó szelepvezérlésű 2.0 literes blokk 153 lóerőt és 195 Nm forgatónyomatékot adott le, míg a nemzetközi piacokon egy 3.0 literes, 217 lóerős, 295 Nm nyomatékú hathengeres testesítette meg a kínálat csúcsát. Ez utóbbit különösen izgalmassá tette az, hogy közeli rokona volt a negyedik generációs Toyota Suprában szolgáló 223 lóerős, 285 Nm forgatónyomatékú szívómotornak, igaz, a két típusban nemcsak a motorok hangolása, hanem az erőátviteli egységek is különböztek. Az IS-ből azóta két további széria is készült – mindkettő soros hathengeres motor nélkül –, míg a Toyota Supra kényszerpihenőre vonult. Idén azonban visszatért a legendás kupé, méghozzá stílusosan egy háromliteres, soros hathengeres turbómotorral (340 LE, 500 Nm). Ennyi év távlatából már csak a legelszántabb rajongók emlékezhetnek az egykori kapcsolatra, a Toyota azonban nem felejtett: a japán Best Car magazin úgy tudja, az IS második és harmadik (jelenlegi) generációjában alkalmazott V6-os motorokat a szedán következő kiadásában soros erőforrásra cseréli a Lexus, és ezúttal is a Supra lesz a szervdonor. Korábban számos lehetőség felmerült már a várhatóan jövőre piacra lépő szedánnal kapcsolatban. A kétliteres, soros négyhengeres turbómotor és a 2.5 literes benzin-elektromos hibrid hajtáslánc megmaradt – legalábbis koncepciójában, hiszen az utóbbit fokozatosan új konstrukciójú egységre cseréli le különböző modelljeiben a Toyota. Ezek mellé sorolhat be az új, soros hathengeres, háromliteres sportmotor, legalábbis bizonyos piacokon: a pletykák szerint ugyanis a Lexus egy 320 lóerő körüli, 2.4 literes turbómotor kínálatba vételét is tervezi.

Kép és szöveg: Horváth Miklós Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke az előző cikkünkben megfogalmazott célok és személyes motiváció kifejtése után konkrét programelemekre és az autós érdekvédelmi egyesület (ANK) által meghirdetett pályázati felhívásra hívta fel a figyelmet. A kiállítás házigazdája kiemelte: „a múltidézés központi szerepet játszik az eseményen a hazai járműgyártás világraszóló csodái mellett, a magyar filmipar egyik ikonikus járműve is látható lesz. A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeumból a Robog az úthenger című magyar tévéfilmsorozat masinája is szerepel a felhozatalunkban”. A 15 tonnás, immár 68 éves gőzgépet a 70-es évek második felében készült sorozatból ismerte meg az ország. Az alig 5 km/h-ás sebességre képes úthenger történetét Józsi, azaz Szabó Gyula tette feledhetetlenné az ország számára. A történet Nyírmadocsa falucska lakóiról szól, akik évek óta kínlódnak az őszi esőzések megindulásakor. A bekötőút derékig sáros, nem tudnak kijutni a községből. Egy szerencsétlen kimenetelű balesetnél elhatározzák, hogy társadalmi munkában megépítik az utat. Egy úthengerre lenne ehhez szükségük, amit csak Zalából, egy ócska roncstelepen tudnak beszerezni. Józsit a TSZ megbízza az úthenger megvásárlásával. Az üzlet sikerül, a csúcsforgalom miatt azonban nem tudják vasúton hazaküldeni a gépet, így a főszereplő elhatározza, hogy ráül az ócska masinára, és lábon viszi haza, falujába - (forrás: wikipédia). A kiállításra érkező gőzúthenger különlegessége továbbá, hogy ezen kívül Közép-Európában egyetlen ilyen működőképes gép létezik csupán, ezt Csehországban láthatja a nagyérdemű. Mivel a jelenkor és az elismerésre méltó mérnöki munka is kiemelt szerepet kap a kiállításon, látható lesz többek között Alfa Romeo Giulia és Stelvio modellekhez fejlesztett fékvezérlő egység is, melynek fejlesztése és sorozatgyártása a Continental Hungária budapesti központjában zajlik. Az elektro-hidraulikus MK C1 rendszerben a fékerősítőt és a vezérlőt (ABS és ESC) egy kompakt, súly-hatékony modulba építették be a hazai mérnökök, így az sokkal gyorsabban képes a féknyomást előállítani, mint a hagyományos hidraulikus rendszerek. A nemrég debütált modellekben is használt rendszer megfelel a fejlett vezetői asszisztenciák által támasztott fokozott nyomásdinamikai követelményeknek, továbbá a rekuperatív fékrendszerek és a nagyteljesítményű SUV-ok műszaki elvárásainak is eleget tesz minden további módosítás nélkül. Végül, de nem utolsó sorban a kiállítás házigazdája elmondta, hogy a Hungexpo G-pavilonjában található tárlat minden egyes kiállítója élő bizonyítéka annak, hogy a magyar szakértelem, kellő szorgalommal és tehetséggel párosulva hihetetlen potenciált hordoz magában. A világ mobilitásában hagyott lábnyomunk pedig elvitathatatlan ténnyé teszi, hogy műszaki találmányok és formatervek tekintetében Magyarország a járműipar Szilícium-völgye. Március 22-24. között erről mindenki egyénileg is meggyőződhet, ugyanakkor a nyitónapon 13 órakor kezdődő élő show-ban színpadra lépő meghívottak személyes történeteikkel is megerősítik a kiállítás szlogenét, miszerint „ha elég szorgalmas vagy, eljuthatsz a világ tetejére”! Knezsik István (j) és a járműipar Oscar-díjasai: dr. Hanula Barna (b), dr. Anisits Ferenc és prof. Stefan Lengyel Ennek érdekében az Autós Nagykoalíció pályázatot hirdetett olyan 12-18 éves diákok számára, akik érdeklődnek az autóipar bármely területe iránt, és szeretnének találkozni olyan szakemberekkel, akik magyarként világszínvonalú eredményeket értek el a járműgyártás valamely területén. A pályázók és kisérőik számára biztosított ingyenes belépés az AMTS autóshow keretein belül a „Magyarok a Világ Járműgyártásában” kiállítás megnyitójára szól, amely a Hungexpo területén 2019. március 22-én 13 órakor veszi kezdetét, egyúttal a biztosított belépő egész napra érvényes a kiállítás teljes területére. A megnyitó ceremónia után a résztvevő diákok a magyar járműgyártás legismertebb és legsikeresebb képviselőivel folytathatnak kötetlen beszélgetést.  A meghirdetett pályázat a nagy érdeklődésre való tekintettel lezárult, ugyanis cikkünk megjelenéséig több mint 500 fő jelentkezését rögzítették a szervezők.  

Közel 23 éve, az 1996-os Párizsi Autószalonon jelent meg az SLK első, R170 nevű nemzedéke, amit a 2004-es második és a 2011-es harmadik követett. A mostani SLC a harmadik generációs SLK átkereszteléséből született a 2016-os modellfrissítés során. Összesen 710 ezer fogyott a sorozatból 23 év alatt. Pályafutása során az SLK a számos különleges műszaki megoldásáról volt ismert, elég csak az összecsukható kemény tetőre, a gombnyomásra elsötétíthető üvegtetőre valamint a második nemzedék orr-részének a Forma-1-es autók által inspirált dizájnjára gondolni. Kár, hogy a kocsi által nyújtott élmény sosem ért fel a sportos megjelenéssel, egy BMW Z4-et vagy Mazda MX-5-öt mindig jobb volt vezetni. A Mercedes egy különleges limitált szériával búcsúztatja a típust, a Final Edition nevű változat négyféle benzinmotorral lesz kapható a 156 lóerős 1,6-ostól a 390 lóerős háromliteres V6-ig (AMG 43). A két gyengébb kézi váltóval, a két erősebb kilencfokozatú automata váltóval készül. A záró szériát a különleges sárga fényezésről lehet majd felismerni, bár lehetőség van a kevésbé feltűnő szürke és fekete fényezés választására is. Ezek a színek azért lettek kiválasztva, mert az első SLK-t is csak ebben a három árnyalatban lehetett megvenni 23 évvel ezelőtt. A fényezésen kívül a Final Edition egyedi lökhárítókat 18 colos felniket és jól felszerelt belső teret kap, az Airscarf nevű, ülésbe integrált nyakfűtő berendezés is széria.

A Toyota tavaly nyáron jelentette be, hogy az Uber fuvarmegosztó vállalattal még 2016-ban kötött együttműködési megállapodást kiterjesztve néhány éven belül nagy mennyiségben bocsát közúti forgalomba olyan, fejlett önjáró technológiákkal felvértezett gépkocsikat, amelyekkel tovább folytathatja átállását a mobilitási szolgáltatás (mobility as a service, MaaS) ma még épp csak körvonalazódó üzleti modelljére. Az új gazdasági paradigma kidolgozásában ezzel úttörő szerepet vállaló partnerek most arról számoltak be, hogy a hamarosan bemutatkozó, új generációs Toyota Sienna buszlimuzin mintegy száz példányát fogják a két vállalat technológiáival felszerelni, és azokat 2021-től szolgálatba állítani az Uber hálózatában. A flotta tagjai 4. szintű autonóm mobilitásra lesznek képesek, azaz bizonyos feltételek teljesülése esetén teljesen önállóan tudnak közlekedni. A „bizonyos feltételek” ebben az esetben azt jelenti, hogy a járművek egy földrajzilag pontosan körülírt területen belül fognak tudni emberi beavatkozás nélkül haladni és manőverezni, árulta el az Automotive News szerkesztőinek James Kuffner, a fejlesztési együttműködésben technológiai beszállítóként részt vevő TRI-AD (Toyota Research Institute - Advanced Development) kutatóintézet elnöke. Ezen a virtuális kerítéssel (geofence) körbezárt területen belül ultramodern infrastrukturális támogatás – többek között rendkívül nagy felbontású térképek, illetve járművek és környezetük közötti (V2X) kétirányú kommunikáció – teszi lehetővé a fejlett érzékelőkkel és nagy kapacitású számítógépekkel felszerelt járművek számára az önálló döntéshozatalt. A TRI-AD műszaki igazgatója, Ken Koibuchi szerint azért esett a választás a jelenleg még fejlesztés alatt álló, új generációs Siennára, mert annak új generációs padlólemeze, tekintélyes belső tere és nagy kapacitású hibrid akkumulátorcsomagja kielégíti a technológia hely- és energiaigényét. Az autókat szériaállapotban veszik át a gyártótól, és utólag szerelik fel az Uber és a Toyota laboratóriumaiban kifejlesztett technológiákkal: kamerákkal, érzékelőkkel, lézeres szenzorokkal és processzorokkal. „Rendkívül sok időbe és energiába telik egy ilyen átépítés. Ki kell szerelni az üléseket, lebontani a kárpitozást, és módosítani kell a gyári kábelkötegeket” – tette hozzá Koibuchi. „Az autonóm járművek átalakítása igen bonyolult feladat.” A közepes és hosszú távolságok megtételére optimális, hibrid Sienna buszlimuzinokon kívül a Toyota egy akkumulátoros elektromos gépkocsi forgalomba állítását is tervezi. Ennek koncepcióját a személy- és áruszállításra egyaránt felkészíthető e-Palette tanulmányautóval vázolta a gyártó idén januárban. A rövid távú közlekedésre tervezett jármű első példányai már 2020-ban, a Tokiói Olimpia idején szolgálatba állnak, erősítette meg a Toyota korábban vázolt szándékait Shigeki Tomoyama, az autógyártó autonóm mobilitási projektjeiért, így az Uberrel folytatott együttműködésért is felelős Toyota Connected elnöke.